Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

104 16. Mernyik f. ü. Czibur András 1852 óta, lk. Boditzky Márk 1860 óta, t. Székely Lajos 1860-ig. 17. Kladzán f. ü. Vladár Kristóf régi, lk. Szabó Mihály 1854-től, t. Hamborszky Pál 1846 óta. 18. Pazdics f. ü. Boronkay László 1857 óta, lk. Lindtner János alesperes 1829 óta, t. Szerday Károly másodízben 1854-től. . Káplán 1860-ban nem volt. Megjegyzendő, hogy az egyházi tisztviselők között gondosan felsoroltatik a presbyterium, az egyházfi, a harangozó, — és legtöbb helyütt a curatorok s minden egyes tisztviselő minősítve van. 19. Uj-Klenócz visitatiójának jegyzőkönyve később külön állíttatott ki s csatoltatott az esp. okmányok közé A sáros-zempléni ev. esperességben megtartott püspöki egyházlátogatások. Canonica Visitatio. 1. A sáros-zempléni ev. esperesség egyházaiban az első püspöki egyházlátogatás 1707-ben tartatott. Ezt Zabler Jakab bártfai lelkész és superintendens végezte.. Zabler Jakabbal az egyházakat Szirmay Miklós ker. felügyelő (distr. inspector) is meglátogatta. Ennek jegyzőkönyve nincs meg, de róla szóló adatok vannak az egyes egyházak krónikáiban. 2. A második püspöki egyházlátogatás 1743-ban volt. Ezt a sáros-zempléni esperességben 1743-ban Ambrózy György, csetneki lelkész, ev. Tisza-kerületi superintendens végezte. Ambrózy a következő egyházakat látogatta meg, melyek akkor mág virágoztak, u. m. (a látogatás sorrendjében): 1. Abos, 2. Zsegnye, 3. Komlós, 4. Komlós-Keresztes, 5. Girált, 6. Margonya, 7. Laposfalva, 8. Kükemező, 9. Németfalva, 10. Jakabfalva. (Magyar-Jakabfalva. „Eccla aulica"). 11. Darócz, 12. Olsa, 13. Héthárs, 14. Roskovány (Eccla aulica) 15. Jakabvágás (Sárosban), 16. Ránk, 17. Alsó-Kemencze, 18. Pelső-Kemencze (Abaujban), 19. Pazdics (Zemplénben). Ezek mellett Daróczczal egyidejűleg annak leány-egyházát a Polomit is meglátogatta. Ezen látogatás jkve jól írja le az egyházak állapotát. Leirja a templomok belső berendezését, a földeket, a papi jövedelmet, a tanítók jövedelmeit; megnevezi az egyházak tisztviselőit és szolgáit. Itt-ott elmondja az egyházak történetének egyes vonásait is. 3. A harmadik püspöki egyházlátogatás 1806-ban volt az eperjesi tót lelkész és ev. Tisza-ker. superintendens Nicolai Sámuel 75 által. Meglátogattattak a következő egyházak : (a látogatás sorrendjében) 1. Komlós-Keresztes, 2. Kükemező, 3. Girált, 4. Margonya, 5. Laposfalva, 6. Komlós, 7. Kapi-Németfalva, 8. Hanusfalva, 9 Sókut, 10. Mernyik, 11. Kladzány, 12. Pazdics, 13. Felső-Kemencze, 14. Ránk, 15. Ó-íalva, 16. Zsegnye, 17. Abos' (fiiiája Budamér), 18. Jakabfalva (= Német-Jakabvágás). A jelesen szerkesztett jegyzőkönyvben minden szükséges benfoglaltatik. 4. A negyedik püspöki egyházlátogatás az 1826-ik évre esik. Visitált az akkori superintendens: Jozefiy Pál tiszolczi lelkész s a következő egyházakat látogatta meg (a látogatás sorrendjében) : 1. Abos, 2. Zsegnye, 3. Ó-falu, 4. Ránk, 5. Pelső-Kemencze, 6. Pazdics, 7. Kladzány, 8. Mernyik, 9. Sókut, 10. Hanusfalva, 11. KapiNémetfalva, 12. Komlós, 13. Komlós-Keresztes, 14. Kükemező, 15. Girált, 16. Margonya, 17. Laposfalva, 18. Német-Jakabfalva. — Az egyházak régi történetére vonatkozó adatai becsesek. 5. Az ötödik püspöki egyházlátogatás 1863-ban volt. Visitált az akkori superintendens Máday Károly dobsinai lelkész s kivévén az azóta ujon szervezett (1869) budaméri egyházat, a ma is virágzó (19) egyházakat látogatta meg. (A Jozeffy-féle 1826-ki Can. Vis. után (1842-ben) a sáros-zempléni ev. esperességbe belépett beregmegyei Uj-Klenóczczal együtt.) Jegyzőkönyve részletes, világos. 6. A hatodik püspöki egyházlátogatás 1883. és 1884-ben volt. Visitált a jelenlegi püspök : Czékus István rozsnyói lelkész, a ki a ma is virágzó 20 egyházat látogatta meg. Jegyzőkönyve: pontos, világos, (teljes) részletes. A magyarhoni evangélikusok zsinatain jelenvolt sároszempléni ev. esperességi követek: 1. Az 1610. márcz. 28—30-án tartott zsolnai zsinaton sároszemplén nem volt képviselve (Jelen volt: Theodosius Sirmiensis.de Zulió — Szúlyó). 2. Az 1612. jan. 22—23-án tartott szepes-várallyai zsinaton jelen voltak: Christopherus Thurzó . . . Terrae Sárosiensis supremus Comes . . . azon kívül: Lucas Godawa Tarczensis, Joannes Hyebner Septemtiliensis Ecclarum pastores Generosoum ac Egregiorum, Dnorum Francisci et Joannis Desseöwffy de Czernek ablegati nuneii. Joannes, Henricus et Sigismundus Berzeviczy de Berzevicze ; Stephauus, Christopherus et Nicolaus Merse de Szinye; Johannes Uz de Uzfalva ;