Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
350 A felügyelői hivatal eddig a Vladár-családban örökös volt, mert 1805—1822. Vladár András ; 1824—1841; Yladár József; 1841-től mostanig, Yladár Kristóf viselte e hivatalt. Tanitói voltak: Székely János 1806—1808. Csorba János 1808—1810. Czibulyák Sámuel 1810—1818. Szabó Dániel 1818—1845. Hámborszky Pál 1846—1872. Kovács Géza 1872—1873. Kazsley András 1874-től mostanig. 18. Abos. Abos minden esetre a régibb ág. ev. egyházak egyike Magyarországon, a mit bizonyít az, hogy 1631-ben Dobrossay Dániel volt a papja, de sok viszontagságon kellett keresztül mennie, mig végre az elmúlt században, mint anyaegyház, újra megalakulhatott. A Canonica Yisitationális jegyzőkönyvekben a következőket találjuk Abosról feljegyezve: 1666. (Lemes filiája). Kőtemplom, aranyozott, ezüst kehely tálczával, egy kendő, egy harang, van tizedet jövedelmező több földje. 172'/ s. Templomát lutheránusok épitették, mindig lutheránusok bírták ; Kolozsváry idejében, a kőszeghi plebánus 4 évig szolgált benne ; azelőtt a lemesi, most a kőszeghi eklézsiának filiálisa. 1743. Egykor Lemesánvhoz tartozott, de midőn ez papjától megfosztatott, a kőszeghi egyházhoz csatlakozott ; midőn azonban a földesurak : Szluha, báró Sztárai Imre és Semsei Pál a lemesányi, beretovici, habzsáni és janóviki egyházakat az evangélikusoktól elvették, mindezek papja Kegyer János, a megmaradt háromnak (Abos, Kőszegh és Trebejovnak) lett papja, de ez hanyag lévén és a 6-ik parancs ellen vétvén, Malaves faluban, hogy a büntetést elkerülje, elhagyta egyházait; 1730-ban Kassára ment, kitért katholikusnak és Vidernikben (Szepes) „licentiatus"-sá lett. Midőn ez történt, a kőszeghi egyház és Breceiovce „astutia Alexandri Karoli tricesimatoris Plebano Lodinensi adserta fuit", Károlyi Sándor, 351 30-ad szedő, ravaszsága által a ladnai plébániához csatoltatott. Ekkor az abosiak, lelkész hiján, Zsegnyéhez'csatlakoztak, mig 1731-ben Platányi Illés, 36 éven át Csácsovban tanitó, onnan elűzetvén, ^Héthárson száműzött) s Lőcsén felszenteltetvén, Abosra jött papnak. Mielőtt ez eljött volna, báró Sztárai Imre, a sárosi kath. Archidiakonnal (főesperessel) és 3 plebánussal s a maga szolgáival eljött, hogy a templomot elvegye. De midőn ezek a falutól távol fekvő templom ablakait bevervén, a templomot elfoglalták és némi dolgaikat az oltáron s a szószéken elhelyezték volna, bizonyos Kázmér (Casmirus) nevü lengyel ezt megtudván, a Gerda Jánosnál nagy számmal összegyülekezett lakosoknak, ezt titkon bejelentette, mire Gerda János, Hlavtur András, Kusnier János és István, Dániel fiai, e hirre odafutottak, a plebánusokat esperestől, zsiványoknak nevezték el, Sztárai bárót, a ki részleges földbirtokos is volt, -a templomból „turpi ter" kicsapták, („ejecerunt") a bort, melyet ezek magokkal hoztak és az oltáron helyeztek volt el, megitták és az azok által a templomba hozottaknak kidobása után, azokat szégyenszemre eltávozni kényszeritették, mielőtt valami sikert arattak volna. Ezért a^nevezetteket a superintendens megdicsérte, dicsérvén őket hithüségükért s állandóságukért s egyúttal felhiván a hitközséget, hogy mivel papja meghalván, lelkésze nincs, mást hivjon, nehogy a sokat szenvedett egyháznak valami kára legyen. Ekkor azután szabályszerüleg meghivatott Platányi Illés, a ki már 11 év óta (1743), tehát 1731-től lelkészkedett ott, mint egyúttal tanitó. (Ezt 1731. jun. 29. Lőcsén Pfannschmidt Christian szentelte fel abosi pappá, 75 éves). A superintendens örvendetes tudomásul vette a nép gyermekeinek kitűnő katechetikai oktatását. (Lapisfalván [„vulgo Ploszke"] Ketzer Andrásnál mulatott.) Bégi templomát 1748 körül vesztette el, új temploma 1789ben épült. Legelői 1787. augusztus 5-én vezettetett be jelenlegi lelkésze Nicolai által. Sokáig Palkó János házában tartották istenitiszteletöket. Filiái: Kőszeg, Terebő, Licsért, Orosz-Peklén, Lvubócz, Szucha-Dolina, Somos-Újfalu, Somos, Lemes, Senyék, Berettő, Jánocska, Böki és Budamér.
