Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 16. sz. (Selmecbánya, 1883)

Negyedik fejezet: Oskolai viszonyok 1528–1600-ig - Oskolai igazgatók és segédeik 1560–1600-ig

is rávallotta, hogy mit szive alatt hord, tőle van. Nem tagadta. Mint parázna, mert isteni és emberi törvényeket áthágott, halálra Ítéltetett. Az ember könnyen kérdezheti, vájjon csak Selmecen voltak-e oly szigorúk a törvények, hogy ily emberi gyarlóság szülte vétségért halállal lakoltatták az embert? A selmeci orthodox lutheránus tanács ebben is a német atyafiakat követte, kiknél hasonló szigort találunk. (Ld. a*) alatt idézetteket.) Hensel vétségére vonatkozva ezek állanak az 1563 Nov. 5-iki jegyzőkönyvben, miket korjellemzőül egész terjedelemben közlünk: Birto Herr Pfarrer Ulrich Cubicularius, Aegidius Saltzer, Predig. Aussen Neusohl, Herr Andreas Siesmuud (körmöci pap) und viel gute Leut mehr haben vor (für) Hansen Hensel Schulmeister den Herrn Richter und Rath wegen sein Verbrechen, das er *) Az 1525-iki Landesordnung des Herzogsthum Preusesen utolsó cikke így szól : Art. 79. Vom Ehebruch. Diwevl der Ehebruch in den gotlichen und kaiserlichen rechten, mit der straif leybs und lebens verpoten, wollen wir allen und yden unseren undterthanen hohs und nyder standts, ernstlichen aufgelegt haben, sich mit solchem Laster des Eebruchs nit zu beflecken, dan so yemants mit ainem öffentlichen oder beweiss liehen Eebruch bedretten, es sey Mann oder Fraw, denn oder dieselbige wollen wir vermeg der geschrieben recht, straffen lassen, also das dem Mann das Haupt abgeschlagen, und die Frciw In ainem Sack ertrenckt oder erseufft werde. (Most ugyan sokat kellene lefejezni és zsákba varrva vizbe fulasztani !) És Kirchenordnung für die Stadt Hall und das Hallische Land a házasság törésről ezt mondja: Dartzu ist eebruch auch der sund (Siind) eine, dero sich der weltlich gewalt, nit vil zu straften annimpt : = a világi hatóság ily bűnnel nem sokat gondol, kellő szigorral nem bünteti ; Sodoch das gotlich gesatz Mosi denselbigen strenglich straft't Deut. 22. Wann ymand erfunden wurt, der bev ein weyp schlefft. die ein eemann hat, so sollen sie baidt sterben, der man und das weyb, by dem er geslaft'en hat, Unnd solt. das bosse (Böse) von Israhel thon. Auch wurt solch laster durch Kaiserlich Recht gestrafft Instide pub. Ju. §. Item lex Julia. Das gesatz Julia strafft mit dem Schwert nit allein die Sehender der ee (das ist die eebrecher), sonder auch die schentlich wollust, dorffeu mit den knaben treyben etc.