Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
II. A beszterczebányai ev. gymnasium mint városi intézet1537-1674.
28 ekkor már két tanító működött, t. i. Vlentz György, 1569—1574, ki az utóbbi évben Korponára távozott, ') és egy Hermann nevű ifjú 1569—1570 Április haváig, ki mint zeneszerző tüntette ki magát. Az előbbinek helyét bizonyos Sztraka nevű egyén foglalta el, de ez csak igen rövid ideig töltötte azt be, mert már 1574. Febr. 20-án ismét eltávozott, Schremmel a tanulókat 7 főcsoportra osztotta fel, melyek azonban nem voltak azonosak azzal, mit most osztályok alatt érteni szoktunk, mivel több csoport együtt taníttatott s ugyanazon tantárgyakat hallgatta; e felosztás által csak a haladás külömböző fokozatai tüntettettek ki. 2) E csoportok ismét kisebb, t. i. tizes csoportokra („decuriae") voltak felosztva, s minden ilyennek élén egy tizedes („decurio") állott, kinek az előadások előtt, a templomban és a temetéseknél a csoportjára felügyelnie és rendet és csendet föntartania kellett. Azonkívül még alfelügyelők is voltak rendelve (corycaei), kiknek feladata volt, a nyilvános helyeken pajkoskodókat és barbár, azaz nem latin nyelven beszélőket feljelenteni. — Schremmel a tanács kívánságára 1574. Február 1-én benyújtotta az általa kidolgozott és életbe léptettetett tanrendet; ebből könnyebb áttekintés végett leczkerendi táblázatot állítottam össze, melyet a következő sorokban közlök. 3) 1) Y. 1. — egyh. szám. — Fraknói hibásan Vlentzennek nevezi; ez Vlentz nevének egyik casus obliquusa. Fraknói e helyen nem igen megbízható források nyomán (Klein, és Hornyánszky nyomán) Grynaeus Jánost és Fröhlich Tamást is hozza fel tauitóknak. Hogy ez, legalább a mi az utóbbit illeti, tévedés, az abból tetszik ki, hogy Fröhlich Tamás 1577 Febr. 3-án rector hospitalissá választatott, mely czím tudatlanságból iskolai igazgatót jelentőnek vétetett. Fröhlich soha sem tanított a beszterczebáuyai iskolánál. Életrajza, a mint azt a városi Jevéltár egyik vastag fol.iansából összeállítottam, a következő. E térti Beszterczebányán született, az ápoldai javadalom költségén végezte tanulmányait, azután lett beszterczebányai, később selmeczi és végre kassai lelkészszé, végre pedig a beszterczebányai apolda igazgatójáva; 1580. Május 11-én meghalt. Fraknói továbbá azt állítja, hogy Schremmel idejében a beszterczebányai iskolának valószínűleg csak 2 tanterme s összesen csak 2 tanítója volt. Az utóbbi állítást az egyházi számadások czáfolják meg, melyek az igazgatón és a kántoron kívül még 2 tanítóról tesznek említést; hogy pedig az iskolának ekkor több tanterme volt kettőnél, arra utal a fent említett háznak iskolai czélokravaló megvásárlása, és az, hogy az előbbiek szerint ekkor már 4 tanférfi működött. 2) E csoportosítást már Freundt hozta volt be; Schremmel azonban a legfelsőbb csoportnak egy fokkal magasabb tantárgyakat adott elő. L. Fraknói 330 1, hol Schremmel tanrendje közölve van. „Et quidem, ut in schola nostra, primo adveniens, septem inveni curias, ita eas retinui, nec quicquam mutavi, nisi, ut quae tunc erat prima, nunc secuuda haberetur classis, ac ita praeclara accessio ad vetus fieret institutum." Fraknói ezt úgy értette félre, hogy Schremmel a tanulókat 8 csoportba osztotta be. 3) A resumé, melyet Fraknói a 178 és 179 l.-on e tanrendről ad, nem egészen pontos. A pénteki reggel órák teendőjét hibásan közli; továbbá közlése nem correct a szerdai első reggeli és első délutáni óránál és a csütörtöki reggeli óráknál. Végre még említhető, hogy e szerző a Schremmel által behozott tankönyvek jegyzékéből kihagyta Homer Uiasát, Erasmus „de civilitate niorum" czimű iratát, Terentiust, és Isocrates beszédét Demonicus ellen, mely latin fordításban olvastatott.
