Baldauf Gusztáv: A pécsi ág. hitv. ev. egyházközség története. Pécs 1926.

A református egyházzal való viszonya

- 40 zenek hitéletüket gyakorolni. A reformátusok különösen utalva voltak a már előbb letelepedett és némikép szervezkedett evangélikusokkal való társulásra. 1861-ben „ágost. és helvét hitvallásuak egyesűit gyülekezet" cimen alapszabályt készítenek és ezt az ugyanezen évben Gyönkön tartott ev. egyházmegye gyűlése elé viszik, mely ezen egyesülési szándékot helyesléssel fogadja, „az alapszabályokat jóváhagyja azzal a kikötéssel mégis, hogyha netalán idővel viszont egymástól elválnának, a pécsi leányegyház mostani temploma és egyházi vagyona, mint az á. h. ev. egyház eddigi szerzeménye, ennek tulajdona maradjon". A következő évben az ev. és ref. egyházak az egyesülés ügyében Roykó Károly lelkész és Madarász Endre felügyelő elnöklete mellett közös gyűlést tartanak, amelyen résztvesznek az ev. egyház megbízottai és a ref. egyház kiküldöttei Burián Samu csepeli ref. lelkész, a felsőbaranyai traktátus főjegyzője Gózon Lajos, továbbá Gaál István református lelkész Pécsváradról, ahová a pécsi reformátusok tartoztak. Ezen a gyűlésen elhatározták a ref. hitsorsosok összeírását és egy egyesületi szabályzatot készítő bizottság megválasztását. Az egyesülés azonban mégsem jött létre, mert „kellőleg nem méltányoltatott", de maga „ezen eszme valósítása alkalmasabb időre tartatott fenn". — Az 1862-ben elejtett egyesülési törekvéseket 1876-ban újból feltámasztják. „A pécsi ág. és helv. hitvallású evangélikus egyházak között létesítendő unióra vonatkozólag tervezetet" készítenek és ezt kiadja a közgyűlés tárgyalásra a református híveknek. A reformátusoknak erre adott, a kötendő uniót illető válaszát, ajánlatát az ev. közgyűlés nem fogadta el, mert „sem az egyház jellegének, nevének feladásában nem mehet bele, sem a méltányosság nem lehet oly egyoldalú kívánalom, melynél fogva egyházunk eddig szerzett vagyonáról lemondjon." 1878-ban az evangélikusok használatra átengedik templomukat a reformátusoknak, akik „1878 szept. 1-től fogva fiókegyházzá alakulva, az ev. egyházzal minden további viszonyt megszüntetnek, mert ügyeikről önállólag kívánnak rendelkezni." 1882-ben azonban újból tárgyalásokat kezdenek az evangélikusokkal abban a tekintetben, hogy az ev. lelkész vállalja a helvét hitvallásuak lelki gondozását és a lelkészi ténykedéseket. 1884-ben a két egyház között létre jön a szerződés és a felsőbaranyai ref. egyházmegye 1885-ben jóváhagyja ,,az 1884 febr. 17-én az ev. egyház által kiadott adminisztrationális pontozatokat és az egyházi járandóságokat behajtási kulcsokat." 1886