Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

X. A mohácsi evangélikus missziói egyház rövid története

X, A mohácsi evangélikus missziói egyház rövid története. I. Mohács régi neve. A mohácsi vész. A magyarok véráldozata a nyugati keresztyénség védelmében. Mohács régi neve „Mohach" volt, ami annyit jelentett, mint ,,mohás" falu, „mohás" hely. Mohács igen kedves és szép fekvésű hely Baranyamegyében, közvetlenül a Duna mellett. Van vasút, hajó és autóbusz állomása. Az 1500-as évekig, a régi iratokban sem találunk más nevet, csak magyart, A mostani szerbek és sokacok csak a török háborúk közben és után, különösen az 1572-ik év körül telepedtek ide. 1408-ban Mohács, mint „szabadalmi város" (civitas) szerepel, A mohácsiak, mint általában a magyarok, a külellenségtől, tatártól, töröktől, nagyon sokat szenvedtek. A keresztyén Magyarország védőbástyája volt a nyugati keresztyénségnek. Míg a nyugati keresztyén országok, így Ausztria, Németország, stb. békében fejlődhettek, addig a magyarok a mohamedán török alatt sínylődtek és véreztek. A külellenség mellett, a XV., de különösen a XVI. század elején, belső ellenség is megtámadta a magyart, A történetírók feljegyzése szerint „belviszály, széthúzás, önzés, kapzsiság terjedt el, még a főpapok és főnemesség között is". Ennek következménye volt az 1526. aug. 29-én történt, szomorú emlékezetű mohácsi csata, melyben a törökök legyőzték a magyarokat. A 25.000-nyi hirtelen összeverődött magyar sereggel szemben, 75.000 jól felszerelt, fegyelmezett török állott számos ágyúval, s miután a magyarok segítséget sehonnét sem kaptak, bár vitézen harcoltak, a túlerővel nem bírtak. A mohácsi vészkor elesett sok magyar főnemes, főpap, a pécsi egyetemnek vagy 300 diákja és maga a király, II. Lajos is, ki menekülés közben a lováról lebukott, s a kiáradt Csele patakban lelte halálát. II. Lajos halála után, a királykérdésben is pártokra szakadt a magyar. Egy részük az osztrák Ferdinándot, a másik, nemzeti