Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)

Bevezető tanulmány

Dr. Binder Pál BEVEZETŐ TANULMÁNY Erdély egyetlen városa vagy tájegysége sem büszkélkedhet oly sok közölt történelmi feljegyzéssel és krónikával, mint Brassó és a Barcaság. A Brassó történelmére vonatkozó egyedülálló gazdag nyolc kötetnyi forrásanyagból (Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt) négy kötet kizárólag az elbeszélő forrásokat foglalja magába.(1) És a Quellen sorozat nem is tartalmazza teljes egészében a brassói és barcasági analisztikát (annales = év­könyv, krónika). Ezen kivül is számos krónika és történelmi ösz- szefoglaló jelent meg.(2) Brassó ugyanakkor az erdélyi román történetírás bölcsője is. A bolgárszegi Szent Miklós-egyház pap­jainak krónikáját - főleg Popa Vasile feljegyzéseit - a XVIII, század elején Radu Tempea foglalja össze és bővíti ki. Ezenfelül a bolgárszegi román egyházakban őrzött szerkönyvekben és kéz­iratokban számos történelmi jellegű feljegyzés található. Tempea történelmi munkája újabban Octavian Şchiau és Livia Bot gondo­zásában jelent meg.{3) A brassói magyar annalisztika nem hasonlítható össze a sokkal gazdagabb szász és román krónikairodalommal. Ennek ellenére Tatrosi György, Szeli József és Gödri János történeti munkássága igen jelentősnek mondható: tartalmilag, nyelvileg egyaránt megállja a helyét a brassói történetírásban és sajátos jellegénél fogva lényegesen gazdagítja a Cenk-alji város történel­mi forrásait. A brassói magyar történetírás emlékei azonban egy-két kivé­teltől eltekintve kiadatlanok s igy gyakorlatilag ismeretlenek, tar­talmi és formai mondanivalójuk kívül rekedt az erdélyi történetírás érdeklődési körén. Szeli József barcasági krónikája egy múlt századbeli folyóiratban, Tatrosi György életrajza és történeti fel­jegyzései pedig csak 1957-ben jelentek meg, de gyakorlatilag hozzáférhetetlenek az olvasóközönség számára. A városi levéltár, illetve a mai Brassói Állami Levéltár magyar- nyelvű forrásait eddig nem használták ki kellőképpen. Gödri Já­nos kéziratát csak Orbán Balázs használta fel, de azóta nem 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom