Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)
B. Tanukihallgatások és levelek
a hídvégi nemes úr és a brassói szolgálólány között meg is történt, a brassói Klastrom utcában lévő magyar templomba adta össze ókét az akkori magyar pap, a kolozsvári származású Balásfi Ferenc orvos- doktor. Nemes Ferenc atyafisága egyáltalán nem örvendett a rangon aluli házasságnak, Christina asszonyt az Oltba akarták vetni. Úgy tűnik, hogy Ferenc úr nem számolta fel régi életmódját, más szeretőt is tartott. A hídvégi lakósok gyakran lehettek tanúi annak, hogy "Ferenc úr kurvái" az Olt partján "isteket vontak", azaz egymás haját tépték s civakodtak. Időközben Nemes Ferenc a családi fenyegetőzés miatt kénytelen volt feleségét elmenekíteni Hídvégról, igy Christina asszony hol Földváron, hol Brassó-Bolo- nyában, Sipos Bálint házában húzódott meg, szegény zsellérasszonyként. Nemes Ferenc nemsokára meghalt, s a hídvégi Nemes familia az örökségből ki akarta zárni Christina asszonyt és a törvényes házasság előtt született leányait. Ezt a célt szolgálta a János Zsigmond által 1563-ban kinevezett vizsgáló bizottság, melynek tagjai (bölöni lllyési András, uzoni Béldi Kelemen, altorjai Apor János és szemerjai Geréb János) az ügyről kihallgatást rendeztek Bölönben, Árapatakán, Hídvégen és Brassóban. A Christina asszony perében kihallgatott brassói román, magyar, és szász tanúk érdekes keresztmetszetét adják a Cenk alji város társadalmának. A gazdag kereskedő és kézműves tanúk mellett számos bolonyai magyar plebejus is szerepel. Klára asszony férjéről, Porkoláb Vincéről (megh. kb. 1555) tudjuk, hogy bolgárszegi román létére a törcsvári vár vicevárnagya volt, s mivel szász felesége volt, a fiát felvették a szász takácscéhbe. A reformáció első évtizedében, a nagyenyedi vallásszakadásig (1564), mikor a szászok megmaradtak lutheránusoknak, a magyarok pedig kálvinisták, majd részben unitáriusok lettek, élénk művelődési és egyházi kapcsolat volt a kolozsvári és királyföldi magyarság között. 1563-ban Fodor Bálint (Valentinus Crispus) személyében a kolozsvári magyar főbíró fia volt a szebeni magyar pap, Brassóban pedig 1546 után a kolozsvári Balázs deák nagyobbikfia, Balásf i vagy Blasius Ferenc lett a brassói magyarok lelki gondozója. 231
