Binder Pál: Az erdélyi magyar evangélikus egyházközségek és iskolák története és névtára (1542-1860)
Binder Pál: Bevezetés
tek falusi iskolák, s a XVII. század elejétől kezdve többé- kevésbé pontosan név szerint ismerjük a Kilencfalu magyar falvainak lelkészeit, illetve iskolamestereit. Persze, mindez nem azért történhetett, mert szászok voltak a földesurak, hanem azért, mert egy város volt, s az itteni egyházi hatóságok törődtek a nekik alárendelt lakosság egyházi és nevelési szükségleteivel. Az hogy a Barcaság kiváló iskolahálózata nemcsak „helyi evangélikus” szükségletre készített fel értelmiségieket, kiviláglik a közelmúltban elhúnyt kiváló egyháztörténész, Dr. Imreh Barna alsórákosi ref. lelkész egyik kézirati bejegyzéséből: „Csángliának (értsd a Barcaság magyar falvainak) kitűnő oktatása lévén , sok tanult embert adott (Marosszéknek is): Pulkereci, Csernátfalusi, Zajzoni. Türkösi, Apácai, Hétfalusi, Krizbai, Újfalu29 si, stb. nevek.” A barcasági s egyéb királyföldi magyar eklézsiában magyar lelkészek és iskolamesterek mellett német (szász) és szlovák értelmiségiek is működtek. A XVI. század második felében a Brassóból hiányzó helyi magyar értelmiséget egy pár évtizedig Kolozsvár pótolta. Itt pedig 1568- tói az egyházi és iskolai életre is kiterjedő szász-magyar „unió”, azaz együttélés volt érvényben. A kolozsvári szász értelmiségiek közül a legtöbben kitűnően beszéltek, írtak, (s publikáltak) magyarul, amint ezt Dávid Ferenc, alias Franz Hertel vagy Heltai Gáspár, alias Kaspar Helth példája is igazolja. Buda eleste után az ottani német polgárok közül legtöbben Pozsonyba, de egyesek Erdélybe kerültek. Budai származású volt az a Hans Bornemisza is, aki 1536- 1560 között Kolozsváron a szászok részéről polgár, 1558-ban király-, majd 1559-ben főbíró.30 A Bornemisza eredeti nevén Artwein vagy Ortwein (tk. Ohnwein) család budai őse Bornemisza Mátyás, aki az 1480-as években budai tanácstag. Fia lehetett Peter Artwein, alias Bornemisza, aki a németek Budáról való kitelepítése után (1529), 1534-ben a pozsonyi káptalan előtt ingóságait a szebeni Hecht alias Csukás famíliából származó feleségének kötötte le. A kolozsvári Bornemiszák egyik tagja Gallus Abstemius 157o- ben Brassóban lakott s tanácstag volt, fia Lucas Abstemius, akit Martin Banfi szász krónikás 1586-ban a klastrom- beli templom prédikátorának nevez.33 Lucas Abstemius, alias Bornemisza Lukács német eredete ellenére hihetőleg azért vállalta 21
