Schulek Tibor – Sulyok Imre: Régi magyar istenes énekek (Győr, 1945)

Énekek szöveggel és nótával - Háborúság és nyomorúság idején

180 VESZEDELEM IDEJÉN 5. Megaláztál, Isten, s a földhöz verél, Min­den vigasságot tőlünk elvevél, Gonosz bűne­inkért a tűzbe vetél. 6. ím, fejet hajtottunk Istenségednek, Igaz voltát látjuk ítéletednek: Mi vagyunk okai bün­tetésednek. 7. Könyörülj már rajtunk, kérün'k, Üristen, Mert megemészt minket a veszedelem, Tekints reánk azért, s légy segedelem. 8. A te szent Fiadért, Jézus Krisztusért, Adj minden jót nékünk a mi Urunkért, Ne vess el örökké tőled bűnünkért. 9. Mutasd meg e világ előtt végtére, Hogy nagy gondod vagyon te seregedre, Ügy, mint a te magad szeme fényére. 10. Hozd el az örömet és békességet, A szegény községnek adj csendességet, Vedd el immár rólunk az ellenséget. 11. Ne dicsekedhessék mi ellenségünk, Ne mondják, hogy nékünk nincsen Istenünk, Ké­rünk, mi szent Atyánk, kelj fel mellettünk. 12. Dicséretet azért mi néked mondunk, Nagy hálaadással felmagasztalunk, A szent an­gyalokkal áldottnak vallunk. UZ: 461, D: 323. Először (?) Lőcse 1642.

Next

/
Oldalképek
Tartalom