H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története

Evangélikus énekeskönyv (1. kiad.). Kiadó: A címlapon nem szerepel a Brewer-cég neve. így egyértelműen nem lehet a kiadót megállapítani. A kiadást valószínűleg támogatta Telekesi Török István, aki a dunántúli értelmiségi kör több művének kiadását is segítette. Payr Sándor az egyik vers

34

1 akrosztichonjából kiolvasható személyt, Bodrogi [?] Lászlónét szintén támogatónak gondolja: „Győri lehetett az a Botroci (Bodrogi) Lászlóné matróna is, talán a lelkészek pártfogója, akinek nevét egy hosszabb halotti énekben a versfők őrizték meg. Ennek az özvegy matrónának elhalt férje iránt való szeretete s utána való vágyódása oly részletesen és költői szépséggel van festve, hogy egy kisebb terjedelmű énekeskönyvbe csakis helyi érdekből, a családra való tekintettel lehetett felvenni. Már inkább búcsúztató ez, melyet csak az ismerősök, a győriek értettek meg. Akit a könyv szerkesztői ennyire megtiszteltek, az egyike lehetett a könyv kiadására adakozó matrónáknak."

34

2 A kiadás költségeinek egy részét azonban valószínűleg Biewer fedezte, hiszen a kötet végére az énekeskönyvhöz egyáltalán nem illő versezetet illesztett be.

34

3 A hosszú ének egy 1692ben Sziléziában történt csuda esetet mesél el. A kiadó a kötet eladhatóságát akarta e betoldással elősegíteni. Az 1692-es dátum egyben a kötet nyomtatásának a post quemje. Egy másik, a címlap szerint „Lőcse 1696"-os kötet, hamis impresszumú,

34

4 valójában 18. századi kiadású, és a fenti ZMK új szedésü másolata. Az 1692-1696 közötti keltezés ezért egyelőre elfogadható. V. Ecsedy Judit a betűkészletnek erre az időre datálását elfogadhatónak tartja (szíves szóbeli közlés). Szerkesztő'. A szakirodalmi közmegegyezés szerint a szerkesztők többen lehettek, köztük id. Ács Mihály nemescsói, Lövei Balázs győri és Tatai István téti lelkész. 34

1 Látván e világnak, címe: Megholt matróna fölött való. Az özvegyi panasz eredetileg Bodrogi [?] Lászlóné nevében íródott, de a kiadás idején már meghalhatott ő is, mint a cím mutatja. 34

2 PAYR Sándor félbemaradt, gépírásos tanulmánya A „Zengedező Mennyei Kar". 4. Lelőhelye: EOK. 34

3 Jer, férfiak és asszonyok', címe: Igaz meg-irtatása [!] egy Csuda-termetnek, mellyel ebben az 1692. esztendőben, Boldog-Aszszony havának harmadik napján Bol Schveiszteritz nevi5 faluban Schweinitztól fél mőrfőldnyire edgy juh ellet; ez mit jelentsen, csak Istén tudgya a ' mint bővebben meg érthetnyi ez Énekből, melynek notaja: Kompt her zu mir spricht Gottes etc. Avagy: Szolit minket Christus Urunk, etc. 34

4 V. ECSEDY Judit, 1996, 29. sz. 233