Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-12-20 / 51-52. szám
4 ◄! 2015- december 20-27. WWIlBllilfllilll KERESZTUTAK Evangélikus Élet Jókai Mór - író a vallások fölött Margócsy István irodalomtörténész-professzor előadása a BESZ alkalmán Ülésezett a reformációi emlékbizottság ► Megtartotta idei utolsó tanácskozását egyházunk reformációi emlékbizottsága. A testület támogatásával készült el a közelmúltban a Luther Válogatott Müvei könyvsorozat legújabb, Prédikációk című kötete, a Luther-rajzfilm római epizódja, valamint a Kor álelőjátékok az Evangélikus énekeskönyv énekeihez című gyűjtemény. A bizottság e művek bemutatóiról hallgatott meg tájékoztatást, és a jövőbe is tekintett december 9-én az Északi Egyházkerület Püspöki Hivatalában. ► Nem a felekezeti hovatartozás, hanem kizárólag az erkölcsi minőség határozza meg Jókai Mór műveinek hőseit Ez az erős mondat foglalja össze leginkább a budavári evangélikus szabadegyetem legutóbbi, december 7-én elhangzott előadásának lényegét. Margócsy István irodalomtörténész-professzor arról is beszélt, hogy az író regényeiben jól kirajzolódik a szeretetre épülő, Isten közvetlen tudására alapozó s a 19. századra olyannyira jellemző utópisztikus vízió, amely a nemzet érdekeit minden más, így az embereket egymástól gyakran elválasztó felekezeti határvonalak fölé emeli. Margócsy István azzal kezdte a Jókai Mór regényeiben felbukkanó vallási motívumokról szóló előadását, hogy felejtsük el mindazt, amit az iskolában Jókairól, a „nagy meséidről” tanultunk, mert - a professzor szerint - semmi sem ártott annyira a kiváló író renoméjának, mint a hibás, félrevezető oktatási interpretáció. Jókai Mórnak nincsen kifejezetten a vallással foglalkozó műve, de minden regényében és fontosabb hőseinek ábrázolásában rendre felbukkannak a vallást érintő kérdések s az ezzel kapcsolatos emberi, társadalmi dilemmák filozófiai mélységű elemzései - mondta az előadó. Példaként idézte az író Bálványosvár című, kevéssé ismert, Székelyföldön játszódó regényét, amelynek szereplői, a jobbára még a táltoshitben élő, illetve a már keresztény hitre tért székelyek kerülnek szembe egymással. A történet végén a pogányok ugyan megkeresztelkednek, de érezhető rajtuk, hogy nem veszik egészen komolyan hitüket, és csak azzal a feltétellel veszik fel a keresztséget, ha ősi hiedelmeiknek is megtarthatják bizonyos elemeit. A keresztség szentségét számukra szolgáltató pap pedig készséggel belemegy az alkuba, mert ő is úgy véli, hogy a szeretet, a békesség és a közösség egysége minden formaságnál fontosabb. Műveiben Jókai soha nem tett értékkülönbséget a vallások között, ha a hívő lélek erkölcsi állapota tiszta volt, és őszintén tisztelte Istenét, az író igaz emberként ábrázolta - jelentette ki Margócsy István. Jó embernek jó az Istene is - összegezte Jókai álláspontját a professzor -, s ez az elvi alapvetés az író szinte minden fontosabb regényében tetten érhető. A Kőszívű ember fiai című regényének katolikus hősei rendre református nőket vesznek feleségül. Az Enyém, tied, övé című Jókai-regényben egy cisztercita szerzetes beleszeret egy nőbe, majd habozás nélkül áttér református hitre, hogy elvehesse feleségül, rendfőnöke pedig sok boldogságot kíván nekik. Az Egy az Isten című regényben egy katolikus grófnő szeret bele egy unitárius vallású székely legénybe, majd Torockón élik le hátralévő életüket, és ebből sem közösségi, sem pedig egyéni lelki válság nem származik. De az író egy másik regényében előfordul az is, hogy a katolikus és evangélikus „vegyes páros” úgy oldja fel a látszólagos vallási konfliktust, hogy mindkét felekezet templomában házasságot kötnek. Hosszan sorolta még Margócsy István a Jókai műveiben felbukkanó vallási motívumokat, amelyeknek közös ismérve, hogy soha nem embereket elválasztó vagy éppen minősítő konfliktusként vannak jelen. Jókai szerint a vallás és az Istennel való kapcsolat közvetlenül az emberi természetből fakad, s ezt a közvetlen, működő kapcsolatot sok esetben csak hátráltatja a közbeiktatott egyház s az ahhoz kötődő rituálé - állítja Margócsy professzor. A19. század magyarországi eszmetörtének szerves és erőteljes része az az utópisztikus elképzelés, hogy a különféle vallások és a más-más módon tisztelt Isten/istenek felett igenis értelmezhető a „magyarok Istene”, aki a nemzettel mint közösséggel áll kapcsolatban, és a romantikus írók még csak kísérletet sem tesznek arra, hogy Krisztushoz közelítsék ezt a fentebbvalót. Ennek legfőbb oka az, hogy akkoriban elterjedt volt az a nézet, amely szerint a különféle vallások inkább elválasztják, mintsem összekötik az embereket, s ezzel gyengítik az egyébként több oldalról fenyegetett nemzetet. Ezért a romantikus írók visszatérően vizionálnak egy afféle „össznemzeti” vallást, melynek imádottja a „magyarok Istene” akire Petőfi Nemzeti dalában is a mai napig együtt esküszünk. Kölcsey Ferenc úgy fogalmaz: „A haza minden előtt.” Vagyis a vallás előtt is, s ebbe az eszmei áramlatba illeszthetők be Jókai Mór regényhősei, akiket soha nem a felekezethez való tartozás, hanem csak a tiszta erkölcs, az etikai minőség alapján mérnek meg. Végezetül Margócsy István megemlítette még, hogy önvallomásában Jókai régi vágású, szabadelvű, toleráns protestánsnak tartotta magát. Ugyanakkor az író lánya úgy emlékszik, hogy édesapja bizonyos ételeket egyáltalán nem volt hajlandó megenni, mondván, azok „pápista”, vagyis katolikus eledelek. Előadásának végén professzor elmondta még azt, hogy Jókai Mór legszívesebben egy olyan francia kiadású Bibliát olvasott, amelynek részét képezték az apokrif iratok is, mert az író szerint az igaz hívő a kanonizált szövegből él, de a költő szelleme bizony az apokrif szövegekből táplálkozik. ■ I. L. L. A bizottság kiadványtervei között szerepel Fabiny Tibor Luther Márton végrendelete című könyvének átdolgozott újrakiadása 2016-ban, illetve az Evangélikusok Budapesten című kétkötetes mű, A szembenállástól a közösségig című kiadványt pedig 2016. január 17-én mutatják be a Deák Téri Evangélikus Gimnázium dísztermében. A korálünnepet idén Kiskőrösön rendezték meg, jövőre Budapesten tartják. A kórustalálkozót egymásra épülve szervezik a következő két évben: 2016-ban egyházkerületi szinten tervezik megtartani, 2017-ben pedig országosan. Az egyházkerületi ünnepsé-A házigazda Babe$-Bolyai Tudományegyetem ez alkalommal lépett a Refosoo tagjainak sorába. 2017 felé közeledve a hálózat örvendetes bővülése okán két részre osztották a korábbi kelet-közép-európai régiót, így került sor most első alkalommal a Kelet-Európából (Szlovénia, Magyarország, Szlovákia, Románia) érkező tagok találkozására. A régióban végzett munkát Tóth Zsombor, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóintézete (MTA BTK) keretében működő Irodalomtudományi Intézet reneszánsz osztályának tudományos főmunkatársa fogja majd össze. Magyarországról emlékbizottságunk mellett az állami Reformáció Emlékbizottság, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Miskolci Egyetem, valamint az MTA BTK vesz részt a nemzetközi hálózat munkájában. Személyes nézőpontok A találkozó hangsúlyos eleme volt az a megállapítás, hogy az európai reformációt több középpontú folyamatként érdemes szemlélnünk. Még magyar kutatók is gyakran hangoztatják azt a téves nézetet, hogy régiónk periferikus szerepet tölt be a reformáció történetében. Határhelyzetekkel kétségkívül szembesülünk a történelem során (gondoljunk csak a reformáció és az ottomán birodalom egymásmellettiségére), ugyanakkor számos adat bizonyítja, hogy a reformáció - elsősorban a németországi egyetemekkel való eleven kapcsolatnak köszönhetően — az első időktől kezdve gyökeret vert ezen a vidéken. 1527-ben Nagyszebenben már hivatalos feljegyzés figyelmeztet arra, hogy a városban nemcsak olvassák Luther műveit, de a nép körében terjed a tanítása. Az 1544-es váradi tételek és az ezt követő évtizedben az Ágostai hitvallás elfogadására irágeken választaná ki a zsűri kerületenként azt a három-három énekkart, amelyet meghívnak az országos találkozóra - avatta be a jelenlevőket a részletekbe Bence Gábor, egyházunk egyházzenei bizottságának tagja. A Magyarországi Református Egyház is létrehozta saját reformációi emlékbizottságát, a jövő évi első tanácskozást közösen tartják hazánk két legnagyobb protestáns felekezetének e testületéi - közölte Fabiny Tamás, az evangélikus bizottság elnöke. A bizottság tagjai megállapodtak abban, hogy az együttes ülésre közös témákat terjesztenek elő: a 2017-es nagynyuló határozatok világosan jelzik a folyamat további állomásait. Az 1568- as, majd az 1571-es tordai országgyűlés vallásszabadsággal kapcsolatos rendelkezései közismertek. Az Európa nyugati feléről nézve távoli vidéken tehát már a 16. századtól kezdve gazdag emlékek találhatók (vagy eredeti források híján valószínűsíthetők) e tárgyban, és örvendetesen sok kutató foglalkozik a kapcsolódó tárgyi és szellemi emlékek feltárásával. Magyar volt a dajkám - szólt angolul a román előadó A kolozsvári találkozó közegében nemcsak a nyelvhasználat sokszínűsége, de a különböző felekezetű kutatók jelenléte is természetes volt. Evangélikus, református, római katolikus és újprotestáns testvérek mellett az ortodox teológiai kar is képviseltette magát. A témák sorában éppúgy szerepelt az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár készülő kiadványainak bemutatása (amely a mi digitalizációs projektünkhöz hasonló tartalmakat - a református lelkészek történeti tárát, vizitációs jegyzőkönyveket stb. - közöl könyv formában), mint a világegyházban egyedülálló erdélyi római katolikus autonómia (status catholicus) vagy a barcasátri íRs-'-i" ----------kiállítás, zsinati ülés és konferencia szervezésében, az egyházzene és a sajtó területén mutatkozik lehetőség az együttműködésre. A bizottság szeretné a gyülekezeteket is bevonni az emlékév programjaiba. A Ref0rmaci0500.hu honlapon létrehoznak egy adatbázist, amelynek segítségével követhetők lesznek a különféle helyi, gyülekezeti alkalmak. A testület tagjainak szavazata alapján Csonki Krisztina békéscsabai diák (Szeberényi Gusztáv-iskola) alkotása szerepel majd a 2016-os, reformáció és nemzet témájú emlékév plakátján és az Evangélikus Naptár címlapján. Az emlékbizottság üdvözölte a Tarsoly Kiadó kiadásában - az állami Reformáció Emlékbizottság támogatásával - „aznap” megjelent, A reformáció kincsei című, 350 oldalas, színes kötetet, amely egy háromkötetes sorozat első darabjaként a hazai evangélikusság történetét és örökségét mutatja be. ■ Bállá Mária gélikus egyházhoz tartozó (!) magyar gyülekezetek története. Hallhattak az egybegyűltek a 2017- ben Budapestre tervezett reformációi nagy kiállítás formálódó terveiről: a gyülekezetekben megőrzött örökséget felmutató, ugyanakkor a reformáció által felvetett kérdésekre friss szemlélettel reflektáló tárlat közös asztalhoz hívja majd a látogatókat - egy asztal köré, amely egyszerre lehet a mindennapi kenyér, az úrvacsorái közösség és a találkozás, a párbeszéd helye. A jövő tervei A találkozó résztvevőinek körében erőteljes igény fogalmazódott meg az egyházak és a tudományos szféra közötti együttműködés szorosabbra fűzése iránt: a fokozottabb információáramlás mellett az egymás eredményeire való nyitottságra is szükség van. 2016-ban az MTA BTK, 2017-ben a Refosoo hálózat szervez kelet-európai fókuszú konferenciát Magyarországon. Arra is figyelemmel kell lennünk, hogy az egyháztörténelem kereke nem áll meg 2017-nél. Egyházunk zsinata legutóbbi ülésén jóváhagyta a reformációi emlékbizottság átütemezett költségvetését, mely 2018-19- ben is lehetővé teszi majd a megkezdett projektek (például a Luther Válogatott Művei című nagyszabású könyvsorozat) kiteljesedését. Más országoktól eltérően nem tervezünk minden, a reformáció történetéhez tartozó esemény ötszázadik évfordulóját felelevenítő ünnepségsorozatot, de bízunk abban, hogy a reformáció értékeinek folyamatos felmutatása az egyház mai megújulását is munkálja. Protestánsok a végeken? Középpontban a kelet-európai régió ► A hollandiai központú, nemzetközi Refosoo hálózat kelet-európai tagszervezetei december 2-án találkoztak a kolozsvári Babe$-Bolyai Tudományegyetemen. Egyházunk reformációi emlékbizottsága 2014. május 28. óta tagja a világ összes kontinenséről jelenleg száznegyvenöt tagot számláló hálózatnak, melyhez egyaránt tartoznak egyházi szervezetek, tudományos műhelyek, történelmi városok, könyvkiadók és reformációi utakat bonyolító irodák. A SZERZŐ FELVÉTELE
