Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-05-03 / 18. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2015. május 3. *• 13 Artikuláris napra készül a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület tő alkalmon tudott személyesen is részt venni - mondta. Az elnökség beszámolói után az egyházkerületi tisztségviselők jelentései hangzottak el. Vemsztó János répcelaki lelkész, missziói felelős a tavalyi sikeres, sok résztvevőt vonzó egyházkerületi missziói napról elmondta: jó döntésnek bizonyult, hogy ezt az egyházi eseményt nem egyházi intézményben, hanem a győri Széchenyi István Egyetem sportcsarnokában rendezték meg. Támogatási kérvényekről döntöttek a továbbiakban a küldöttek. Haség olyan mértékű külföldi segélyt nyerhet el, amelyből mindkét gyülekezet fel tudja újítani templomát. Ám ehhez a gyülekezetnek önrészt kell felmutatnia, ezért a közgyűlés úgy döntött, hogy az önrész biztosításához egymillió forintot különít el, amelyet a gyülekezetek a felújításkor használhatnak fel. A pápai egyházközségnek a lelkészlakás kialakításához nyújt hatszázezer forintos támogatást az egyházkerület. Szeptember 27-e jelentős nap lesz a kerület életében: ekkor kerül sor Nemescsón az artikuláris napra, amelyen detének közeledő ötszázadik évfordulójáról szólva tudatosan még egy évszázadot visszament az időben: a reformációt megelőzően munkálkodó, hatszáz évvel ezelőtt máglyahalált szenvedett Húsz Jánosról emlékezett meg. A jelentés szólt a globalizálódó világ kihívásairól, amelynek egyik legnagyobb veszélye az értékek devalválódása. Kitért egyházunk aggasztó fogyására is. Evangélikus egyházunk korfája a legrosszabb - hangzott el. Kitörési lehetőségnek az egyházkerület lelkészi vezetője egyrészről az identitás erősítését, másrészről pedig a felelősebb missziói munkavégzést látta. Síólt a püspök a hitoktatás fontosságáról és arról az örömteli helyzetről is, hogy elegendő szolgálatra készülő lelkész van az egyházkerületben. MészárosTamás egyházkerületi felügyelő jelentésében megjegyezte, hogy tős szempont volt a „jelenlét” Ezért is tekinti örvendetes ténynek, hogy az előző évben több mint száz gyülekezethez és országos eseményhez köthetározat született arról, hogy az egyházkerület lapja, a Dunántúli Harangszó ötszázezer forintos támogatást kap. A szák-szendi társult egyházközazokra az elődökre emlékezik a kerület, akik minden fáradságot vállalva hosszú utakat tettek meg azért, hogy evangélikus hitüket megélhessék, ► A Vasi Egyházmegye esperesi gyülekezete, a bobai egyházközség adott otthont az elmúlt hét péntekén a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület tavaszi közgyűlésének. A gyülekezeti házban tanácskozó küldöttek jelentéseket vitattak meg, támogatási kérvényekről döntöttek, és tájékoztatást hallgattak meg a kerület talán idei legjelentősebb eseményéről, a Nemescsón megrendezendő artikuláris napról. Az egyházkerületi közgyűlésen részt vett Krämer György országos irodaigazgató is, Kőszeghyné Raczkó Zsuzsanna somogy-zalai esperes nyitóáhítata után az egyházkerület elnökségének jelentései hangzottak el. Szemerei János püspök jelentésének első részében a reformáció keza ciklus felénél járunk, ezért szükséges mérleget vonni, hogy mit sikerült a tervekből, célokból megvalósítani. Ő is kiemelte a misszió fontosságát. Felügyelői szolgálatában mindvégig jelenevangélikus templomban hallgathassák az evangélium örömüzenetét. A nap érdekessége az lesz, hogy autók és buszok nem közelíthetik meg Nemescsót; a résztvevőknek - úgy, ahogy annak idején elődeink - gyalog vagy lovas kocsival kell megtenniük a több helyszínen, köztük az ausztriai Rohoncon (Rechnitz) kialakított gyülekezési pontoktól az utat a templomig. A legrövidebb táv néhány kilométer lesz, de van olyan gyülekezési pont is, ahonnan tizenöt kilométeres utat kell megtennie annak, aki részt akar venni az artikuláris napon. Szemerei János püspök elmondta, hogy a szervezés gőzerővel folyik. Számtalan előkészítő tárgyaláson vannak túl, és megalakultak azok a munkacsoportok - egyháztörténeti, istentiszteleti, gyermek- és ifjúsági, zenei -, amelyek az esemény különböző munkaágait, feladatait fedik le. A programok három helyszínen zajlanak majd: a templomban, az úgynevezett Sztrókay-házban és az önkormányzat udvarán. Az artikuláris napra Ausztriából és Szlovéniából is várnak résztvevőket, hiszen annak idején még a távolabb élő muravidéki evangélikusok is „elzarándokoltak” Nemescsóba. Az egyházkerületi közgyűlés Bencze András püspökhelyettes imájával és Mészáros Tamás zárszavával fejezte be munkáját, ám a küldöttek ezután még együtt maradtak, és élvezték a bobai gyülekezet vendégszeretetét. ■ Kiss Miklós Tavaszi határszemle délen Közgyűlést tartott a Déli Evangélikus Egyházkerület ► A házigazda Selmeczi Géza lelkész áhítatával és a helyi gyülekezet énekkarának szolgálatával kezdődött meg a Déli Evangélikus Egyházkerület 2015. tavaszi közgyűlése április 24-én Apostagon. A vendéglátó a nap Útmutató-beli igéjére utalva emlékeztetett a szövetségre, amelyet Isten kötött velünk. A közgyűlésnek a község szebb napokat is látott, ma már közösségi térként működő, Europa Nostra díjas zsinagógája adott otthont. Az egyházi grémiumot a község polgármestere, Zakar Zoltán János köszöntötte. A gyönyörű tavaszi napsütés a zsinagóga udvarára hívogatta a jelenlévőket a téli hideget őrző ódon falak közül. Talán nem hat belemagyarázásként, ha a tudósító úgy véli: a szervezők sem tervezhettek volna ennél jobb, mélyebb szimbólumokat hordozó forgatókönyvet a testület ülésének. A zsinagóga udvarán álló, rügyeit bontogató vén diófa alatt hallgathatta meg a közgyűlés a 2014. év eseményeit, gondjait, örömeit és kihívásait összefoglaló püspöki és felügyelői jelentéseket. Gáncs Péter tavaszi határszemlére hívogatta a közgyűlés tagjait. Az egyházkerület lelkészi vezetője beszámolóját a következő gondolatébresztő témafelvetéssel kezdte: „Hagyomány, hogy a tavaszi közgyűlésen, a tél múltával, jó gazdaként végigtekintünk a déli tájakon. Mi az, ami esetleg lefagyott, kiszáradt? Hol zöldül már a vetés, merre vannak ígéretes új hajtások? Hol kellene megfelelő talaj-előkészítés után újra vetni? Milyen kártevők fenyegetik a termést? (...) Kik dolgoznak a déli munkamezőkön? Milyen állapotban vannak magvetőink, földműveseink, pásztoraink? Győzik-e még a munkát erővel és jó kedvvel? Hányán vannak, akik már csak fásult rutinnal húzzák az igát, nem látva munkájuk értelmét és eredményét?” A jelentésben szó esett a tavalyi lelkészszentelésekről, parókusi alkalmassági vizsgálatokról éppúgy, mint a már szolgálatban állók hivatásgondozásának gyakorlatáról. Az utóbbinak egyre népszerűbb módja a püspök által ősszel bevezetett, „nyakkendő és mobiltelefon nélküli” informális látogatások sora, amelyre egyre több lelkész hívja a kerület vezetőjét. Gáncs Péter beszámolóját a déli tájak friss hajtásainak számbavételével zárta: „Hálátlanság lenne, ha szó nélkül hagynám az elmúlt esztendő néhány olyan örömteli eseményét, amelyek gyülekezeteink, illetve intézményeink gyarapodását mutatják. Többek között: új oltárképet szentelhettem Dombóváron, Tessedik-szobrot Szarvason, Mária-szobrot Tótkomlóson, Apostagon pedig szoborparkot avattunk ökumenikus ünnepi szertartás keretében. Több száz milliós beruházások gyümölcseként korszerűsített, kibővített óvodának örülhettünk Kiskőrösön, vadonatúj óvodát avathattunk Soltvadkerten. Teljesen felújított épületbe költözhetett a szarvasi Vajda Péter Gimnázium. (...) Örülhetünk a bócsai és tázlári gyülekezet növekedésének, a szentesi, gyomai, józsefvárosi gyülekezet éledésének, a káposztásmegyeri, pestimrei, soroksári gyülekezetplántálásnak. (...) ígéretes a Szegeden szeptemberben tartandó ökumenikus városmissziós hétvége terve... Bőven van miért, kiért imádkoznunk és dolgoznunk!” Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő jelentésében az örömök mellett a nehézségeket elismerve hangsúlyozta, hogy bár sokszor nehéz evangélikusnak lenni, azért megéri... Az egyházkerület felügyelője a mögöttünk álló évet áttekintő jelentésében számba vette azt a sok személyes találkozást, amelyben része lehetett a kerületben és a kerület határain túl is. A műtétből felépült felügyelő a kihívásokban rejlő nehézségeket aggodalommal, de reménykedve figyelve elmondta: „Van erőm, sőt most már állóképességem is. És elmondhatom, hogy tapasztalataim sora is gyarapszik. Ezért most, itt a közgyűlésünkön azt is bejelenthetem, evangélikusnak lenni nehéz! Egyre nehezebb... És bizony fogy a türelem... Öregszünk, fogyunk. Persze ez normális. Ez az élet rendje. De ha hiányzik az utánpótlás, az nagy baj. És hiányzik. Igaz, óvodákat, iskolákat veszünk át, sokszor erőnkön felül, de okosan, tudatosan, bátran. (...) Ha megszeretnek bennünket, a jó hírünket viszik. A gyerekeknek jó tanárokra, jó hittantanárokra van szükségük. (...) Sokat teszünk azért, hogy hűek maradjunk az evangélikus szellemiséghez, képzéshez. Bizony evangélikusnak lenni nehéz!” Radosné Lengyel Anna örömmel sorolta összefoglalójában a frissen átvett, felújított vagy éppen fejlesztett oktatási intézményeinkben tett látogatásait, élményeit. Jelentését a felügyelő a gyülekezetek világi vezetőinek fontosságát hangsúlyozva zárta: „Továbbra is meggyőződésem, hogy a felügyelők, presbiterek egyházunk alapját jelentik. (...) Mindig hangsúlyozom, ők szabad idejüket áldozzák fel az evangélikus közösségért. Testvérek, nehéz manapság evangélikusnak lenni - de megéri! Ugye?” A közgyűlés a felügyelői jelentés után a kerület részéről dr. Mekis Viktóriát jelölte a diakóniai bizottságba, valamint megválasztotta Tamásy Tamást a kerület becsületszékének új tagjává. Miután a jelenlévők feltöltekeztek a napsütésben, jólesett visszatérni a hűvös falak közé, ahol Deák László egyházkerületi missziói lelkész tartotta meg beszámolóját. A lendületes és gondolatébresztő előadás központi témája volt az a kihívás, hogy egyházunk milyen módon tarthatná a lépést a hihetetlenül felgyorsult világgal. A missziói lelkész beszámolt az elmúlt évben végzett munkájáról, valamint felvázolta terveit, ötleteit a munka folytatásához. A közgyűlés tagjainak a hivatalos program lezárultával lehetőségük nyílt az apostagi evangélikus templom és a zarándokszállás megtekintésére. ■ Kiss Tamás
