Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-07-20 / 29. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2014. július 20. (► 15 ■BMII1IIIIIIWH 'i'f I ill l'l III 111 ll Etika az eltérő oldalak korában EVÉL&LEVÉL&LEVÉL EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ E sorok írója a napokban majdnem elkövette azt a hibát, hogy valakinek ezt írta e-mailben: „Csak keress rá a Google-ban, az első helyen úgyis ott leszünk.” Noha egyáltalán nem biztos, hogy a kért információ a címzett gépén is az első találat lett volna. Valójában ugyanis már nem létezik olyan, hogy Google, illetve egyszerre rengeteg változatban létezik. Az „én Google-om” eltérhet a „te Google-odtól”, amennyiben saját felhasználói viselkedésünk alapján a kereső algoritmusa más és más találatot tart számunkra relevánsnak. Ernest Hemingway Vándorünnep című könyvére keresve teljesen természetes, hogy a Moly könyves közösségi oldal alapítójának a gépén ezt az oldalt hozza első találatnak a rendszer. De azt persze csak feltételezni lehet, hogy az immár százezer taggal rendelkező oldal elég nagy hal ahhoz, hogy elnyomja a személyes preferenciákat. A későbbi találatoknál ugyanakkor már kimutatható ennek hatása: a szerző nem szokott a Bookline-on vásárolni, ugyanakkor néha megnézi a Citatum.hu idézetgyűjtő oldalt, így nála ez utóbbi került a második helyre, míg egy másik számítógépen nézve a Bookline kapta az előkelőbb helyezést. (Lehetséges „sebtapasz” lehet erre a problémára a DuckDuckGo nevű kereső, amely a Google motorját használja, ugyanakkor mindezt a személyes információ teljes kizárásával teszi. A minimalista oldal nemcsak hasznos, hanem szép is. „Mindenki A/B tesztel” - tartja egy fejlesztői szállóige. Az A/B teszt egyszerű döntéssegítő eszköz, amellyel a felhasználói viselkedés mérése történik: a felhasználók egyik fele egy oldal A változatot látja, a másik fele a B változatot. A kettő közül a jobban teljesítő marad, a másik repül. A gyakorlatban ez apró változtatások igazolására használható a leginkább. Ha úgy gondoljuk, hogy egy webshopban több vásárlót szerezhetünk, ha a „kosárba” gombot zöld helyett piros színűre cseréljük, akkor az A/B teszt mérhetővé teszi számunkra, hogy ez hány százalékos vásárlásnövekedést vagy -csökkenést eredményez. És mindeközben a felhasználó nem is sejti, hogy létezik egy, az övétől különböző változat ugyanabból az oldalból. Nemrég egy hasonló kísérlet miatt lett zajos a világháló: kiderült, hogy a Facebook és néhány egyetemi kutató még 2012-ben kísérletezett az oldal hírfolyamával. Nevezetesen arra voltak kíváncsiak, hogy ha a látogatók inkább negatív híreket kapnak, akkor mennyire válnak maguk is negatívakká, illetve a pozitív hírek felülreprezentáltsága esetén mennyire posztóinak ők is hasonlóan pozitív üzeneteket. A kutatás 689 ezer embert érintett, és a kontrollcsoportok adataihoz képest nem jelentősen eltérő, de azért statisztikailag értékelhető eredmény jött ki: a megjelenő üzenetek negatív vagy pozitív hangvétele hatással van az olvasóra, és befolyásolja saját üzeneteinek szóhaszálatát. Vagyis aki pozitív üzeneteket olvas, pozitív üzeneteket is ír. A kutatás eredményeinek publikálását nem várt felháborodás követte: pszichológiai emberkísérlettel vádolták meg a Facebookot, illetve különösen veszélyesnek ítélték a mentális problémákkal rendelkezők számára, hiszen egy eseüeges öngyilkosságot fontolgató személy a több negatív tartalom hatására könnyebben dönthet az élete eldobása mellett. Nehezményezték még azt is, hogy a Facebook semmilyen előzetes engedéllyel nem rendelkezett. A másik oldal támogatói ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy egy bevett technika alkalmazása bajosan számít pszichológiai kísérletnek, főleg ha az a célja, hogy jobbá tegyen valamit az emberek számára. Érthetetlennek tartották azt is, hogy éppen egy tudományos kutatást ér támadás, miközben a legtöbb ilyen kutatás pusztán a profit miatt készül. Ráadásul arról is született már tanulmány, hogy éppen mások nagyszámú pozitív üzenetei csökkenthetik egy ember boldogságérzetét. A Facebook kísérlete mindenesetre kiengedte a szellemet a palackból, és felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a felhasználói viselkedés ilyen egyszerűn manipulálható, akkor később a hasonló technológiákat akár politikai választások eldöntésére is lehet majd használni. Ez pedig már egészen biztosan az internet sötét korszakát fogja jelenteni. ■ N. B. Kőpark tanösvény Jókai kertjében Mai ésszel felfoghatatlan az a népszerűség, amely az előző századforduló íróegyéniségeit és regényhőseit övezte. Magyarázatként két tényezőt érdemes megemlíteni. Egyrészt műveik irodalmi értékük mellett olvasmányosak voltak. Másrészt az alkotások egyidejűleg jelentették koruk (akkor még nem létező) rádióadásait, mozifilmjeit, televíziós műsorait és internetes portáljait. Sajnos hatásuk a 21. századra csökkent, jóval szűkebb olvasóközönség érdeklődik irántuk, kínnal-keserwel leküzdött iskolai kötelező nyári olvasmánnyá váltak. Mindez pedig többet árt, mint használ a műnek, az olvasónak és a szerző emlékének. A klasszikus regények értékét tovább növeli, hogy írójuk gyakorta a természettudományokban is jártas volt: asztronómiai, növény- és állattani, geográfiai és geológiai (tehát az EDES SZÉP ZÖLD FÁIM' HA EC/SZERVAIAKI IDEJÖN AZT KÉRDENI MIÉRT TUDTAD TÖBBET DOLGOZNI NZÁRON MINT TÉLEN MONDJÁTOK MEG NEKI HOG'/TI IS OTT VOLTATOK AKKOR Jókai EZ VOLT A NAGY KÖLTŐ NYÁRI OTTHONA 1854-1904 o N cr LU N i/l < irodalomtól távoli) vonatkozásokat szőtt a történetbe. Leginkább Jókai Mórról (1825-1904) köztudott mindez. Számtalan szakcikk (humán vagy természettudományos beállítottságú szerzők tollából) foglalkozott az író- az átlagosnál is magasabb - természettudományos ismereteivel, illetve azzal, miként jelennek meg ezek a művekben. A természettudományos kapcsolódás lehet az oka, hogy Jókairól 1979-ben Merkúr-krátert (!) nevezett el az erre hivatott szakmai szervezet, a Nemzetközi Csillagászati Unió, továbbá egy 2003-ban felfedezett kisbolygó is a nevét viseli. Az író természetismereti emlékeivel a fővárosi Sváb-hegyen, a Jókaikertben találkozhatunk. A birtokot 1853-ban vásárolta meg, és haláláig itt töltötte a nyarakat. Később az író második felesége gondozta egy ideig, majd eladta. A háborús sérüléseket szenvedett, elhanyagolt épületet utóbb lebontották. Helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának modern épülete áll. A Jókai-kertben sétálva így is emlékek sokaságába botlik a látogató. Dacol az idővel az író egykori présháza: benne a Petőfi Irodalmi Múzeum működtet emlékszobát. Természettudományos-műszaki vonatkozású tárgyai közül láthatjuk Jókai látcsövét, ásványgyűjteményének néhány szép darabját és míves óraszerkezetét. A kert fái közül több már az írónak is árnyat adott, egykori rózsakertjét és szőlőtőkéit újratelepítették. Az oroszlános kőpadon maga is megpihent, az Anakreón címet viselő szoborkompozíció az író arcvonásait viseli. A Jókai-kert stílszerű természettudományos érdekessége a Kőpark tanösvény: hazánk területén fellelhető kőzetekkel rakták ki a sétaút egy részét. A kőbányákból és kőfejtőkből származó, óriási szikladarabok az ismertetőtábla szerint 440 millió éves földtani fejlődést ívelnek át - méltó emléket állítva a száztíz esztendeje elhunyt íróóriásnak. ■ Rezsabek Nándor Gondolatébresztő írás Tisztelt Szerkesztőség! Az EvÉlet június í-jei számában megjelent egy cikk {A Janus-arcú ember, 9. o.) egy külföldre szakadt ágfalvi evangélikus testvérünkkel kapcsolatban. A cikket Heinrichs Eszter lelkésznő írta. Nagyon jónak tartom, gondolatébresztőnek. Túl a konkrét eseten sok egyébre is rádöbbenhetünk a cikk kapcsán: a hazái németség és általában a nemzetiség görcseire, a túlzott „magyarkodás” következményeire, az anyanyelven történő lelkigondozás fontosságára... Már szóltak rám boltban, amikor Sára lányommal megszokott német nyelvjárásunkban beszélgettünk: „Magyarországon magyarul!” Érdemes erről írni, vagy cenzúra van? Erős vár a mi Istenünk! ■ Ifj. Káposzta Lajos Soltvadkert Csobbanj! Északi kerületi konfirmandus- és ifiúsági tábor Idén, túlszárnyalva a tavalyi létszámot, hetven fiatal tizenhárom gyülekezetből (Alberti, Balassagyarmat, Felsőpetény, Gyón, Iklad, Irsa, Maglód, Monor, Pilis, Répcelak és környéke, Szügy, Vác, Vanyarc) „csobbanhatott” a Nógrád megyei Bánkon június 30. és július 6. között az északi kerületi konfirmandus- és ifjúsági táborban. A bánki helyszínhez híven a tábor témája ezúttal a víz volt, a csobbanás. Eszlényi Ákos ősagárdi lelkész reggeli áhítatai vizek melletti találkozásokról szóltak. Ezeken a találkozásokon mindig történik valami: Jézus beszélget ismeretlen emberekkel, akikről csak keveset tudunk, csak annyit, hogy egy béna, egy samáriai-asszony, egy menyegzői sokadalom stb. Nem tudjuk pontosan, kik ők, mi a nevük, de egy biztos: akikkel Jézus találkozik, akiknek belép az életébe, azokban mindig változás történik. Nefélj! A kétségek, félelmek kerültek szóba ahhoz a történethez kapcsolódva, amikor Jézus a tengeren járt. A csoportos beszélgetést izgalmas játékkal és próbatétellel kezdtük: bekötött szemmel kellett különböző tartalmú befőttesüvegekbe belenyúlni. így próbálhatták ki, érezhették át a fiatalok, hogy milyen félni az ismeretlentől. Ehhez kapcsolódva beszélhettek saját félelmeikről és arról, kihez fordulnak, és ki ad nekik erőt a félelmeik között. Fontos vagy! A kánai menyegző kapcsán a fontos, de egyszerű dolgokra helyeződött a hangsúly. Jézusnak az egyszerű dolgok is fontosak, még az is, hogy van-e bor egy menyegzőn. A beszélgetésekben előkerült, kinek ki-mi a fontos, és mit teszünk azokért, akik fontosak számunkra. Egy közösség vagyunk! A samáriai asszony történetén keresztül megismerhettük az ő kiközösítettségét. A fiatalok egy játékban megtapasztalhatták a kiközösítés érzését, a közös mesealkotással pedig a közösséghez tartozást. Figyelj a másikra! A Betesda-tavi gyógyítás fő mondanivalója most az egymásra figyelés volt. Kiscsoportban dogoztuk fel toleranciajátékkal, hogy mennyire figyelünk egymásra, és milyen csoportokkal szemben vannak előítéleteink, illetve hogy miként lehetünk velük is toleránsak. Bízz bennem! Jézus odalép hozzánk, kimozdít megszokott helyzetünkből, és bátorít bennünket. Az életünk célba ér majd, de ehhez kell a bátorság és a bizalom Istenben és Jézusban - ezt szűrhettük le, amikor a „Jézus a tengeren jár” történet alapján a bátorságról és a bizalomról beszélgettünk. Az áhítatok és csoportos beszélgetések mellett rengeteg élménnyel gazdagodhattak a fiatalok. Kiróbálták a bánki kalandparkot, a bowlingot, és strandolhattak is. Rengeteg játékkal készültek a szervezők a hétre, például sorversennyel, kvízestével, elemlámpás számháborúval, éjszakai akadályversennyel, paintballal - azaz festéklövészettel -, karaokepartival, kézműveskedéssel, és még Róka Szabolcs mesemondó interaktív meséjében is szerepelhettek a táborozok. Vasárnapi záróáhítatában Csadó Balázs lelkész az elmúlt hét élményeiről beszélt. Voltak összezördülések és kibékülések, rengeteg nevetés és öröm, és mindenki sok baráttal és még több lelki élménnyel gazdagodva tért haza. ■ Koltai Anna
