Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-05-04 / 18. szám
14 2014- május 4. KRÓNIKA Evangélikus Élet Olvassa az Evangélikus Elet digitális változatát! ► Bihar Megye Tanácsa nagypénteken rendkívüli gyűlésen öt személyt avatott díszpolgárrá. A post mortem kitüntetettek közé- a Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi képviselőinek hathatós közreműködésével- egy magyar is bekerült. Rimler Károly hűséges szolgálata, nemzete és egyháza iránti elkötelezettsége, felkészültsége és rátermettsége révén aranybetűkkel írta be nevét Nagyvárad 20. századi történelmébe. Rimler Károly id. Rimler Károly áldott emlékű evangélikus lelkész (1860-1898) elsőszülött fiaként látta meg a napvilágot. A gondos, szerető édesapa mind az öt gyermekét a legkitűnőbb neveltetésben részesítette. Károly fiát is arra nevelte, hogy Nagyvárad városának szolgálatába álljon. Tanulmányait a helyi evangélikus iskolában kezdte, a premontrei gimnáziumban folytatta, és a váradi jogakadémián fejezte be. Az ügyvédi pályáról hamarosan a közigazgatás területére lépett. Szolgálatát - mint tiszteletbeli aljegyző -1880 novemberében kezdte. „Rendkívül szorgalmas, szakavatott tisztviselőnek bizonyult, s így csakhamar önálló ügyosztály vezetésével bízzák meg” - írja róla Kupán Árpád (Várad, különszám, 2012). A katonai ügyosztály vezetői tisztségéből 1890-ben rendőrfőkapitánnyá nevezték ki. Lelkiismeretes és sikeresen betöltött szolgálatát követően, 1901-ben a városi közgyűlés főjegyzőjének, majd alig néhány hónap elteltével helyettes polgármesternek választották. Polgármesteri karrierje 1902-ben kezdődött, és csak 1919-ben ért véget. Ez az időszak jelenti Várad Trianon előtti múltjának utolsó dicsőséges éveit. A város mai látványosságainak nagy része, a kultúra és az ipar kiemelkedő vívmányai valamilyen módon mind a Rimler neve által fémjelzett, illetve azt közvetlenül megelőző időszakhoz kapcsolódnak. Nagyvárad ekkortájt lett „a Pece-parti Párizs”. www.dicitalstand.hu Glatz Antal Bihar megyei főispán is; az utóbbi 1908-10-ben gyülekezeti felügyelői tisztséget vállalt. Hegedűs Géza városi kincstárnok szintén viselt felügyelői megbízatást, Korbély József vízügyi igazgató és Busch Dávid városi főépítész templomépítő evangélikus presbiterek voltak. Az evangélikus lelkész, id. Rimler Károly pedig tagja volt a városi tanácsnak. Az egyházközségnek két nagyon fontos beruházása kapcsolódik ezekhez az évekhez. Mindenekelőtt Materny Imre lelkész szolgálata idejében a Pecz Samu építész, budapesti műegyetemi tanár által tervezett és if). Rimanóczy Kálmán által 1902-1903 között kivitelezett neogótikus templom (képünkön), amelynek építésére a polgármester édesapja negyven évig gyűjtötte az adományokat, megteremtve így a kivitelezéshez szükséges alap egyharmadát. Az egyházközség másik nagy vállalkozása pedig a Sztarill Ferenc által tervezett és 1906-1907-ben felépített evangélikus iskola, amely 1949-ig sokak számára nyújtott szellemi és lelki otthont. E két épület ma is ékessége a gyülekezetnek - az utóbbi ma evangélikus óvodaként folytatja küldetését. A köztiszteletnek örvendő, kiérdemesült polgármester - rövid betegeskedés után - 1922-ben tért haza megváltó Urához. Elköltözéséről mindhárom akkori magyar napilap részletesen beszámolt. Temetési prédikációjában Materny Imre evangélikus lelkész így fogalmazott: „Mindaz, amit e városban szépet, nagyot, közjóra hasznosat látsz és találsz, az ő nevéhez fűződik elvitathatatlanul... ilyen vallásos lelkületet, melyet a közéleti harc nem ölt ki, keresünk és becsülünk.” Rimler Károly post mortem díszpolgári kitüntetését a család nevében Kakas Istvánné, valamint - a Nagyváradi Evangélikus Egyházközség képviseletében - a helyi lelkipásztor, e sorok írója vette át. A váratlan, de illő elismerés öröm és kitüntetés nemcsak a Rimler családnak, hanem az egész nagyváradi evangélikusságnak. ■ Mátyás Attila Istentiszteleti rend • 2014. május 4. Húsvét ünnepe után 2. vasárnap (Misericordia Domini). Liturgikus szín: fehér. Lekció: íPt 2,21-25; Ez 34,10-16.31. Textus: Jn 21,15-19. Énekek: 334., 261. Budavár, I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; du. 6. Balicza Iván; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. fél 10. (úrv.); Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/411. (úrv.) Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, Tóth Aladár út 2-4. de. 9. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Deák tér, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv., családi) Smidéliusz Gábor; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc; du. 6. Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; Fasor, VII., Városligeti fasor 17. de. 10. (családi) Pelikán András; de. 11. (úrv.) Pelikán András; Józsefváros, VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Gombkötő Beáta; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Gombkötő Beáta; Ferencváros, IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv., családi) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. (úrv.) Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpád; de. fél 10. (úrv., családi) Gáncs Tamás; de. fél 11. (úrv.) dr. Blázy Árpád; du. 6. (vespera) Gáncs Tamás; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpádné; XI., Egyetemi és főiskolai gyülekezet, Magyar tudósok krt. 3. du. 6. (labirintus) Szántó Enikő; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; Budahegyvidék, XII. , Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; de. negyed 12. Keczkó Szilvia; Angyalföld, XIII. , Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. (úrv.) Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, Xyi., Hősök tere toll. de. 10. (úrv., családi, konfirmáció) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Rózsalevél u. 46. de. fél 11. (úrv., anyák napi istentisztelet) Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Árpádföld, XVI., Menyhért u. 42. (református templom) du. 3. (úrv.) Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Kovács Áron; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kovács Áron; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Darvas Anikó; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Darvas Anikó; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. Horváth-Csitári Boglárka; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Horváth-Csitári Boglárka; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Éva; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr.Lacknerné Puskás Sára; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza; Mátraszentimre-Bagolyirtás, Jókai u. 7-9., Fébé Názáret-temploma de. fél 12. Madocsai Miklós. Összeállította: Bállá Mária HIRDETÉS DIGITALSTAND (/ww. digitalstand.hu Bárhol vagyok, velem vannak a lapjaim. Aki naggyá tette Váradot Post mortem avatták díszpolgárrá Rimler Károlyt E cikknek nem célja kimerítő aprólékossággal elemezni mindazt, amiért Rimlert a legkiválóbb polgármesterek, hűséges hazafiak és elkötelezett evangélikusok között szokták emlegetni. Csupán néhány olyan fejlesztésre szeretnék utalni, amelyet az akkori Magyarország nem sok városa mondhatott magáénak. Budapest után Nagyváradon létesült elsőként kőszínház: a város által építtetett új, korszerű épületét 1900- ban adták át. A Szigligeti Színház ma is ékessége a településnek. Az építkezés bonyodalmait Rimler még mint rendőrfőkapitány tartotta kordában. De az ő nevéhez és polgármesteri szolgálatához köthető az ifi. Rimanóczy Kálmán által tervezett és kivitelezett városháza fölépítése, a városi közvilágítási hálózat és a villanytelep létrehozása, a víz- és csatornarendszer kiterjesztése, a földgáz bevezetésének kivitelezésre kész terve és általában az ipar, a kereskedelem, a kultúra eredményes támogatása, a közintézmények - kórházak, iskolák, egyházak stb. - fölkarolása. 1905-ben a város küldöttsége arra kérte Apponyi Albert akkori kultuszminisztert, hogy az állam hathatósabban támogassa a tanügyi kiadásokat, minthogy Várad negyvenezer tanköteles gyermek ellátásáról gondoskodik. Thurzó Sándor zenetörténész kutatásai szerint az 1900-as évek elején harmincöt kórus működött a városban, és minden fontosabb koncertet háromszor-négyszer ismételtek meg telt ház előtt. A dinamikusan fejlődő település több országos rendezvény házigazdájaként kapcsolódott be az ország gazdasági, politikai vérkeringésébe. Szinte minden évben történt valami kiemelkedő. 1906-ban például elindult Váradon a villamosközlekedés. De a városi elöljáróság nemcsak a helyi gondok megoldásával volt elfoglalva, hanem időt szentelt az összmagyarság érdekeit érintő kérdésekre is. 1903-ban Nagyvárad is csatlakozott ahhoz az országos mozgalomhoz, amely a magyar hadseregre vonatkoNagyvárad mindent megtett annak érdekében is, hogy Kratochvil Károly székely hadosztálya létrejöhessen. zó nemzeti kívánalmak érvényesítése érdekében indult. 1906-ban ünnepélyes istentiszteleteket és rendkívüli ünnepi közgyűlést rendeztek II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hamvainak Törökországból való hazahozatala alkalmából. A háború alatt a város polgársága igen tevékenyen igyekezett pótolni a katonák ellátásának hiányosságait, és Nagyvárad ezekben az években teljesen átalakult, megszépült és megerősödött. Ezt igazolják a kortárs cikkek, dokumentumok. Az evangélikus egyház fontos helyi szerepét az is igazolja, hogy a városi vezetőség jó néhány fontos személyisége tagja volt a helyi evangélikus gyülekezetnek is. Nemcsak a polgármester volt lutheránus, de
