Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-04-13 / 15. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2014. április 13. » 11 Láthatatlan háború Néha igencsak elgondolkodtató, mennyire viszonylagos, hogy miként értékelünk egy elmúlt kort. Háromszáz évvel ezelőttre visszatekintve például Vivaldi idejébe érkezünk, akinek a zenéje még manapság is az egyik legkellemesebben csengő muzsika a komolyzene kedvelőinek fülében. Ugyanakkor ekkoriban írta Savoyai Jenő herceg, a bécsi császári-királyi udvari haditanács elnöke, hogy „a tárgyalás szükségessé tesz egy csatát” Abban a korban ugyanis teljesen természetes volt, hogy a seregeket akár már a béketárgyalások közepette küldték hadba, mindössze azért, hogy az egyik fél javítsa tárgyalási pozícióját. A 20. század aztán még alaposabb leckét adott abból, hogy bizonyos helyzetekben az emberélet mennyire értéktelen, így a náci és a kommunista terror elmúltával mindenki abban reménykedett, hogy a sok áldozatot követelő háborúk egyszer s mindenkorra véget értek. Nem így lett persze. A digitális technológiák és az internet elterjedésével a háború lehetséges területeinek a száma is megnőtt. Az elmúlt hetek ukrán válságából egy momentumot érdemes most kiemelni: a Krím félsziget megszállásáról először azt lehetett olvasni, hogy azt azonosítatlan katonai alakulatok hajtották végre. Mindenki gyanította persze, hogy orosz csapatokról van szó, hiszen ebben a konfliktusban véges számú játékos küzd, de a bizonyíthatóság hiánya lépéselőnyt jelentett az elszakadásért küzdő félnek. Jelenleg is mindössze diplomáciai csatározások zajlanak a felek között, és noha beszámoltak már a híradások egy halálos áldozatról is, ez elhanyagolható szám akár a közúti balesetben elhunytak számához képest is. A mai ember szemében a vérontás barbár dolognak számít - ámde háborúkat enélkül is lehet vívni, főleg a technokrata társadalmakban. A kiberhadviselés jobbára az interneten zajlik, és egyik jellemzője, hogy a háborúban álló felekről gyakorlatilag nem lehet bizonyítani, hogy az egyes támadásokat ők indították. A csapásokhoz ugyanis főleg vírusok által megfertőzött gépeket használnak, azaz olyan „zombihálózatba” kapcsolják őket, amelyben aztán a felhasználóik tudta nélkül képesek irányítani őket. Ha valakinek a számítógépét sikerül megfertőzni, akkor jó eséllyel még fény sem derül erre, hiszen ezek a gépek egészen addig tökéletesen működnek, amíg utasításokat nem kapnak, és még ilyenkor is leginkább csak annyit lehet tapasztalni, hogy többet számol a gép vagy több hálózati forgalmat bonyolít le. És a megtámadott fél csak azt fogja tapasztalni, hogy a világ minden tájáról próbálnak behatolni a rendszerébe, vagy próbálják meggátolni a működését. Persze vissza lehet követni a támadások eredetét, de az adott ország kormánya úgyis cáfolni fogja, hogy bármi köze lett volna az eseményekhez. 2007-ben Észtországot érte támadás, következményeként pár hétre EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence összeomlott az ország digitális infrastruktúrájának egy része. A médiát és bankszektort érintő csapások rendkívül hatásosak, hiszen a gazdaság megbénítása és az emberek információhoz jutásának megakadályozása okozhatja a legnagyobb veszteséget és pánikot. Valószínűleg ez a konfliktus hívta fel a figyelmet arra, hogy az egyes államoknak jobban fel kell készülniük a vértelen háborúkra is... Érdekes az is, ahogyan különféle szolgáltatók reagálnak a kialakult helyzetre. A piacvezető orosz kereső, a Yandex térképszolgáltatása a különböző országokban más-más státusúnak jelzi a Krímet: Oroszországban orosz területnek, Ukrajnában ukránnak. Mint írják: „Felhasználóink különböző országokban élnek, számukra azt a valóságot mutatjuk, amely körbeveszi őket.” Ami persze üzleti nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy nem akarják magukra haragítani a negyvenhatmilliós ország internetezőit, akik hazafias okokból áttérhetnének egy másik keresőre, így a profitérdekek fontosabbak az egyértelmű állásfoglalásnál. Kicsit azért úgy érzi magát az ember, mintha vihar előtti csend lenne, miközben reménykedik abban, hogy nem egy valódi háború lesz hatással az internet fejlődésére. ■ N. B. A Budavári Evangélikus Szabadegyetem második évadának előadója április 6-án Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész volt. A Szakralitás és gyógyító erő a kortárs művészetben című előadás rendhagyó módon beszélgetés formájában történt, amelynek moderálásában az est házigazdája, dr. Fabiny Tamás püspök működött közre. Konok Tamás a magyar festészetben a geometrikus absztrakció meghatározó képviselője. Saját bevallása szerint festővé Párizsban vált, ahol évtizedekig élt és alkotott. Korán megmutatkozó tehetségét és munkabírását mutatja, hogy huszonhét éves korában már önálló kiállítása nyűt a francia fővárosban. ■ Horváth-Hegyi Áron felvétele Evangélikus építészt is kitüntettek Ybl-díjjal Idén - a díj 1953-as alapítása óta először - Ybl Miklós egyik legjelentősebb épületében, a budapesti Operaházban tüntették ki Ybl-díjjal az arra érdemesített építészeket: Jánosi Jánost, Kováts András Miklóst, Pottyondy Pétert, Potzner Ferenc Pétert, Szalay Tihamért, Szegő György Jánost, Szente-Vargáné Gerencsér Judit Annát, Szuromi Imrét és Szűcs Endrét. „Nemcsak az emlékezés és örökségünk megőrzése, megmutatása a dolgunk, hanem mai korunk, mai kiváló alkotóink ünneplése is, akik munkája és tehetsége Ybl Miklóshoz hasonlóan fővárosunkat és hazánkat az egész világon elismertté teszi” - mondta Réthelyi Miklós, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke az Ybl Miklós születésének 200. évfordulóján rendezett ünnepségen. Réthelyi Miklós emlékeztetett rá, hogy Ybl Miklós születésének 200. és Lechner Ödön halálának 100. évfordulója az UNESCO védnökségét is élvezi, ezért az építészekről az ENSZ összes tagállamában megemlékeznek. A kimagasló egyéni építészeti tevékenységért adható Ybl-díjat Pintér Sándor belügyminiszter nyújtotta át. A Deák téri lutheránus sziget megújításában is közreműködő Potzner Ferenc Péter Budapest építészeti értékeinek megőrzéséért és olyan kulturálisan is jelentős középületek rekonstrukciós terveiért vehette át a rangos elismerést, mint a Zeneakadémia, a Fejér Megyei Levéltár és a Várkert Bazár. M Forrás: MTI Ajándék szárszói hétvége EvÉlet-előfizetőnek Több mint öt évtizede hűséges budapesti előfizetőnknek, Leskó Lászlónak és feleségének kedvezett idén a szerencse, ők nyerték a balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthon által felajánlott nyeremény hétvégét. Balaton-parti pihenésük időpontjául április elejét választották. Tavaly decemberben meghirdetett nyereményakciónkon azon előfizetőink vehettek részt, akik idén vízkereszt ünnepéig megújították EvÉlet-előfizetésüket. SZÉCHENYI TERV SZÉCHENYI TERV SZÉCHÉNYI TERV Épületenergetikai korszerűsítés az Evangélikus Középiskolai Kollégiumban Az Evangélikus Középiskolai Kollégium több mint 130 millió forintot nyert az Új Széchenyi terv Környezet és energia operatív programjában. A támogatás lehetővé teszi az Evangélikus Középiskolai Kollégium fűtés- és használatimelegvíz-rendszerének korszerűsítését, napkollektoros rendszer kialakítását, napelemek felszerelését, az épület utólagos külső hőszigetelését. Az épület energetikai tényezői már nem megfelelők, fűtés- és használatimelegvíz-rendszere nem tesz eleget a kor elvárásainak, nyílászárói és fényforrásai mára elavultak. A most kezdődő projekt keretében napelemes rendszert építenek ki, a fűtés- és használatimelegvíz-rendszert teljesen felújítják, napkollektorokkal segítve a működését. Sor kerül a falak utólagos szigetelésére, valamint a nyílászárók cseréjére is. A régi világítótesteket új, energiatakarékos darabokra cserélik. A projekt elsődleges célcsoportja az Evangélikus Középiskolai Kollégium valamennyi diákja és dolgozója. A projekt környezeti hatásterülete azonban nemcsak az érintett ingatlanra terjed ki, hanem az elérni kívánt indikátorértékekkel közvetve az egész ország energiaellátásának biztonságát és versenyképességét javítja, a környezeti állapot megőrzését érdemben szolgálja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Épületenergetikai korszerűsítés a Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetotthon és Családok Átmeneti Otthonában A Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetotthon és Családok Átmeneti Otthona több mint 107 millió forintot nyert az Új Széchenyi terv Környezet és energia operatív programjában (KEOP). A támogatás lehetővé teszi a Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetotthon és Családok Átmeneti Otthona fűtés- és használatimelegvíz-rendszerének korszerűsítését, napkollektoros rendszer kialakítását, napelemek felszerelését, az épület utólagos külső hőszigetelését. Az épület energetikai tényezői már nem megfelelők, fűtés- és használatimelegvíz-rendszere nem tesz eleget a kor elvárásainak, nyílászárói és fényforrásai mára elavultak. A most kezdődő projekt keretében napelemes rendszert építenek ki, a fűtés- és használatimelegvíz-rendszert teljesen felújítják, napkollektorokkal segítve a működését. Sor kerül a falak külső oldali szigetelésére, valamint a nyílászárók cseréjére, felújítására is. A régi világítótesteket új, energiatakarékos darabokra cserélik. A felújítás célja az épület primerenergia-fogyasztásának a lehetőségekhez mért maximális csökkentése. A projekt elsődleges célcsoportja a Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetotthon és Családok Átmeneti Otthona valamennyi lakója és dolgozója. A projekt környezeti hatásterülete azonban nemcsak az érintett ingatlanra terjed ki, hanem az elérni kívánt indikátorértékekkel közvetve az egész ország energiaellátásának biztonságát és versenyképességét javítja, a környezeti állapot megőrzését érdemben szolgálja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Épületenergetikai korszerűsítés a Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthonban A Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon több mint 100 millió forintot nyert az Új Széchenyi terv Környezet és energia operatív programjában. A támogatás lehetővé teszi a Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon fűtés- és használatimelegvíz-rendszerének korszerűsítését, napkollektoros rendszer kialakítását, napelemek felszerélését, az épület utólagos külső hőszigetelését. Az épület energetikai tényezői már nem megfelelők, fűtés- és használatimelegvíz-rendszere nem tesz eleget a kor elvárásainak, nyílászárói és fényforrásai mára elavultak. A most kezdődő projekt keretében napelemes rendszert építenek ki, a fűtés- és használatimelegvíz-rendszert teljesen felújítják, napkollektorokkal segítve a működését. Sor kerül a falak utólagos szigetelésére, valamint a nyílászárók cseréjére is. A régi világítótesteket új, energiatakarékos darabokra cserélik. A projekt elsődleges célcsoportja a Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon valamennyi lakója és dolgozója. A projekt környezeti hatásterülete azonban nemcsak az érintett ingatlanra terjed ki, hanem az elérni kívánt indikátorértékekkel közvetve az egész ország energiaellátásának biztonságát és versenyképességét javítja, a környezeti állapot megőrzését érdemben szolgálja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. * Evangélikus Középiskolai Kollégium ♦ 1077 Budapest, Rózsák tere 1. ♦ bpkollegium@lutheran.hu evangkoli-rozsaktere.hu ujszechenyiterv.gov.hu MAGYARORSZAG MEGÚJUL Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetotthon és Családok Átmeneti Otthona ♦ 2100 Gödöllő, Berente István u. 11. ujszechenyiterv.gov.hu MAGYARORSZÁG MEGÚJUL Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon Báthori utca 8. ♦ info@sarepta.hu sarepta.hu ujszechenyiterv.gov.hu • 1029 Budapest, MAGYARORSZAG MEGÚJUL
