Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)

2012-11-18 / 46. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2012. november 18. » 13 Nyílt szakmai vitanap a hitoktatásról és a hittantantervekről ► Az Evangélikus Hittudományi Egyetem idén márciusban kon­ferenciát rendezett arról a hely­zetről, amelyet az új köznevelé­si törvény teremt a hitoktatás területén. A nagy érdeklődéssel kísért szakmai rendezvény eredményeképpen született az a döntés, hogy felülvizsgáljuk a jelenlegi hittantanterveket, és elvégezzük a szükséges változ­tatásokat. Az új evangélikus hittantantervek fo­kozottabban koncentrálnának a ta­­nítványi életre való elhívásra, az úton járásra, az egyes ember konk­rét kérdéseire, valamint a Biblia sze­mélyes és közösségi üzenetére. Az eddigi rendszer, vagyis a teológia tudományos felosztását követő tema­tikus évek szerinti felosztás helyett olyan megközelítést választanánk, amely egyszerre veszi figyelembe a diákok adott élethelyzetét és a Bib­lia útmutatását. A kerettantervekhez az eddigi li­neáris szerkezet helyett spirális szer­kezetű felépítést és egyszerre téma­központú megközelítést választot­tunk. így minden évben hét na­gyobb témacsoport köré gyűjtöttük a felmerülő kérdéseket és a bibliai ta­nításokat, s ezek a témacsoportok je­lennek meg minden évben más meg­közelítésben, más tartalmi hang­súllyal, más példákkal. A hét fő téma: Isten-én kapcsolat, az én kérdése, emberi kapcsolataim (család, barátok, párkapcsolat, mun­kahely stb.), társadalom, egyház és egyházi közösségek, teremtett világ és tárgyi környezet, világvallások és vallási irányzatok. Az egyes témákat minden esetben biblikus alapon tárgyaljuk, s a kap­csolódó etikai és dogmatikai témákat, valamint az egyháztörténeti ismere­teket a felvetődő kérdésekhez és a bibliai részekhez illesztve adnánk át. Ezek alapján nemcsak bizonyos évfolyamokra korlátoznánk a biblia­ismeret tanítását, hanem minden évben még több, az életkérdésekhez kapcsolódó bibliaismeretet tanul­nának a diákok. Emellett folyamato­san bővítenénk ismereteiket a keresz­tény hit alapjairól, az evangélikus egy­ház tanításáról és az egyház történe­téről, valamint reménység szerint segítenénk őket az egyre érettebb, ke­resztény alapokra épülő erkölcsi ér­zék kialakításában. Célunk az is, hogy elősegítsük az evangélikus lelkiség személyes kifej­lődését és megélését mind a hétköz­napokban, mind az ünnepek alkal­main keresztül, hogy az egyházi kö­zösség és a Biblia valóban az iskolá­inkban tanuló diákok életének részé­vé váljon. A tantervek, valamint a hozzájuk kapcsolódó leírások megtekinthetők a www.evangelikus.hu honlapon. Ezúton hívunk szeretettel minden érdeklődőt - különösen a hitoktatás­ban is dolgozó lelkészeket és hittaná­rokat - az Evangélikus Hittudományi Egyetem és a Magyarországi Evangé­likus Egyház Nevelési és Oktatási Osztálya közös szervezésében meg­rendezendő szakmai vitanapunkra, melyen az említett vitaanyagot minél szélesebb körben, minél több véle­ményt meghallgatva szeretnénk át­gondolni és továbbfejleszteni, hogy az valóban egyházunk javát szolgálja, s a hitoktatás területén képes legyen Jé­zus tanítványságra hívó szeretetének misszióját betölteni. A nyílt szakmai vitanapra novem­ber 27-én 14 és 17 óra között kerül sor az Evangélikus Hittudományi Egye­temen. Előzetes bejelentkezés nem szükséges. Szeretettel várunk minden érdek­lődőt! ■ Dr. Kodácsy-Simon Eszter, a katechetikai munkacsoport koordinátora HIRDETÉS___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Épületenergetikai fejlesztés Nemescsón A Nemescsó-Meszlen-Acsád-Kőszegdoroszlói Társult Evangélikus Egyházközség 14 743 447 forint vissza nem térítendő támogatást nyert a KEOP-4.9.0/11-2011-0174 azonosítószámú, Nemescsó-Meszlen-Acsád-Kőszeg­­doroszlói Társult Evangélikus Egyházközség lelkészi hivatalának épületenergetikai fejlesztése megújulóenergia­forrás-hasznosítással kombinálva című pályázaton az Új Széchenyi terv keretében. A támogatás teljes összegéből a lelkészi hivatal épületeinek energetikai korszerűsítése valósult meg 2012 szep­temberében. A lelkészi hivatalban négy négyzetméter napkollektoros rendszer telepítésére került sor a tető­felületre. Továbbá összesen harminckét darab napelemet helyeztünk el, inverterrel és ad-vesz mérő kialakítá­sával. A megtermelt elektromos áram csökkenti a lelkészi hivatal és gyülekezeti ház elektromos költségét. A lelkészi hivatal pincéjébe egy darab faelgázosító kazán került, mely a használati meleg vizet is biztosítja. A továbbiakban ebből az épületből látjuk el a gyülekezeti ház fűtését is. A projekt közvetlen céljai az alábbiak: • energiahordozó-felhasználás csökkentése ♦ az épület üzemeltetési költségeinek csökkentése ♦ a gyülekezeti tagok és az itt dolgozó munkavállalók komfortérzetének növelése. A projekt közvetett céljai az alábbiak: • az energiahatékonyság növelése révén éves elsődleges energiahor­dozó-megtakarítás ♦ üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése • megújulóenergiahordozó-felhaszná­lás létrehozása ♦ megújulóenergiahordozó-bázisú villamosenergia-termelés létrehozása. Az üzemelési költségek csökkenése fedezetet nyújt egyéb fejlesztések megvalósítására. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával való­sult meg. Felügyelők országos konferenciája - módosított program Révfülöp, 2012. november 23-25. BESZÉLGESSÜNK AZ EGYHÁZUNKRÓL! Program: Péntek 18.00 Vacsora 18.30 Köszöntő - Prőhle Gergely országos felügyelő 18.40 Nyitóáhítat: „Tanítván őket..!’ (Mt 28,20) - Gáncs Péter püspök 19.10 Első beszélgetés: Oktatás (moderátor: dr. Fábri György) Szombat 08.30 Reggeli 09.00 Áhítat: „A háztetőkről hirdessétek!” (Mt 10,27) - Szemerei János püspök 09.30 Második beszélgetés: Diakónia (moderátor: Radosné Lengyel Anna) 10.45 Szünet 11.00 Harmadik beszélgetés: Egyházi, gyülekezeti élet (moderátor: Mészáros Tamás) 12.30 Ebéd 14.00 Negyedik beszélgetés: Média (moderátor: Prőhle Gergely) 15.30 Vita az első négy beszélgetésről 17.00 Előadás és ötödik beszélgetés: Az egyházak küldetése a 21. században (vendégünk: Balog Zoltán miniszter) 18.30 Vacsora 19.00 Vespera: „Hálaadással tárjátokfel kéréseiteket...” (Fii 4,6) - dr. Hafenscher Károly (ifi.) Vasárnap 08.30 Reggeli 09.30 Záró istentisztelet: „A szegények mindig veletek lesznek..’.’ (Jn 12,7-8) - dr. Fabiny Tamás püspök 12.00 Ebéd Jelentkezni a revfulop@lutheran.hu e-mail címen lehet november 15-ig. Kedvezményes részvételi díj: 6000 Ft. (A program esetleges megváltoztatásának jogát fenntartjuk.) EVANGÉLIKUS GYŰJTEMÉNYI SZEMLE Rangot adott munkahelyének Emlékezés Szárazné Kőrösy Edit levéltárosra Az evangélikus gyűjteményügy ko­moly munkatársát veszítette el a kö­zelmúltban. Szárazné Kőrösy Edit az Orosházi Evangélikus Gyülekezet Le­véltárának munkatársaként felelős­ségteljes feladatot látott el. Az aláb­bi sorokkal rá emlékezünk. „Az én Atyám házában sok hajlék van... elmegyek helyet készíteni a számotokra” (Jn 14,2) - ezzel az igé­vel tette közzé a család, hogy Száraz­né Kőrösy Edit gimnáziumi tanár, az orosházi evangélikus levéltár vezető­je augusztus 28-án, életének 74. évé­ben hazatért Teremtőjéhez. A gyász­­jelentést az elhunyt lánya, dr. Száraz Csenge Gitta és húga, Kovács Tibor­­né Kőrösy Ildikó írta alá. Kőrösy Edit életének az utolsó időszakában - nagy szeretettel nevelt lánya mellett - a levéltári munka adott értelmet. Hivatástudatával és felkészültségével rangot adott mun­kahelyének. A Békés megyei Pusztaföldváron látta meg a napvilágot pedagógus szülők, Kőrösy Sándor és Versényi Etelka gyermekeként. Édesapja korán meghalt, a három testvér, Margit, Edit és Ildikó félárva maradt. Édes­anyjuk emberfeletti munkával ta­níttatta őket. Kőrösy Edit az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett, majd szülei hivatását folytatta. A sze­gedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kitartóan és szorgalmasan ta­nult. 1968-ban kapta meg ma­gyar-történelem szakos tanári diplomáját. Ezután az oroshá­zi Táncsics-gimnázium kollé­giumának nevelőtanára lett. Közben férjhez ment Száraz Gyula agrármérnökhöz, és kis­lányuk született. Később a gimnáziumban szaktárgyait oktatta, s emellett az iskola könyvtárosaként is működött, innen ment nyug­díjba. 1994 őszén életének új szakasza kezdődött, amikor az Orosházi Evangélikus Egy­házközségben - az országos egyház támogatásával - levél­tárosként alkalmazták. Az egyházközségben Oros­háza 1744-es alapításától kezdve vezetik az anyaköny­veket. Ezeket és az 1818-tól írt jegy­zőkönyveket, a régi gazdasági iratok egy részét - körülbelül harminc irat­folyóméternyi anyagot - mindvé­gig a lelkészi hivatalban tárolták. Az idők során ugyanennyi iratot he­lyeztek el a templom karzatán, szek­rényekben zsúfolták össze az össze­gyűlt anyagot. Amikor a levéltár megkezdte működését - a lelkészi hi­vatalt és az irodát tágasabb helyre költöztették, s a fölszabaduló két szobában alakították ki az archívu­mot -, ezt az értékes, de rendezetlen irategyüttest is a kialakítandó levél­tárba hozták. Kőrösy Edit egyik első feladata te­hát adva volt: rendezni kellett a ré­gi és az időközben fölgyülemlett irathalmazt. Az iratállomány később még gyarapodott, s az intézmény 1999-ben nyilvános magánlevéltár minősítést kapott. (Ezzel hivatalosan is bekerült a levéltári rendszerbe.) Az évek folyamán a folyamatosan készített raktári jegyzékek mellett Kő­rösy Edit elkészítette a levéltár THESAURUS ■JT Rovatgazda: Kovács Eleonóra fondjegyzékét is. Munkája a kis intéz­ményben szinte minden levéltári munkára kiterjedt. Kezdettől fogva fi­gyelte a pályázatokat is, s az elnyert összegekből számítógépet vásárolt; az 1895 előtti anyakönyvek mikrofilm­jeiről papírmásolatot készített, s eze­ket beköttette. Összeállította a kez­deti időszak keresztelési, esketési és halotti anyakönyveinek regiszterét, amelyek megkönnyítik a sok százezer adatot tartalmazó, nehezen olvasha­tó dokumentumok használatát. Elin­dította a régi anyakönyvek restaurá­lását, a levéltári anyag számítógépes feldolgozását. Többfunkciós nyom­tatót, mikrofilmolvasót, -másolót, majd digitális fényképezőgépet és szkennert szerzett be. A megfelelő hőmérséklet biztosí­tásával a levéltárban megállították az iratok további nedvesedését, elkészí­tették a riasztórendszert. Legutóbb a Magyarországi Evangélikus Egyház Gyűjteményi Tanácsa és Orosháza Város Önkormányzata segítségével sikerült megvalósítani a levéltár fa­lainak és padlózatának szigetelését, teljes felújítását. Szárazné Kőrösy Edit lányával, dr. Száraz Csenge Gittával Kőrösy Edit hihetetlenül fegyelme­zett volt, komoly akaraterő volt ben­ne, munkájáért élt, hitt ennek fontos­ságában. Soha nem zúgolódott, min­dig magasztalta az Örökkévalót. Évente általában kétszáz alkalommal fogadta a családtörténeti kutatókat, az egyetemi és főiskolai diploma­­munkákhoz, szakdolgozatokhoz, helytörténeti kiadványok írásához forrásanyagot keresőket. Földi életének utolsó napján is dol­gozott, teljesen váratlanul halt meg, szíve a levéltárban dobbant utoljára. Ribár János nyugalmazott esperes nagy részvét mellett búcsúztatta az orosházi evangélikus templomban a Dániel könyvéből vett szent igével: „...dicsőítettem és magasztaltam az örökké élőt, mert az ő uralma örök uralom, és királysága megmarad nemzedékről nemzedékre’.’ (Dán 4,31) Mi is búcsúzunk tőle, áldott legyen emléke. ■ Koszorús Oszkár, a Nyugat-békési Egyházmegye gyűjteményi megbízottja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom