Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-01-23 / 4. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2011. január 23. ► 15 Az év madarának üzenete Megemlékezés Szatmárcsekén ► A Magyar Madártani Egyesület (MME) a széncinkét választotta a 2011. év madarának. Ezt a kedves, színes kis madarat mindenki ismeri, hiszen szinte mindenhol előfordul: erdőkben és kertekben, de még a nagyvárosokban, a lakótelepeken is megtalálható. A téli madáretetők leggyakoribb látogatója. Nem veszélyeztetett faj, éppen ezért tűnik meglepőnek, hogy az év madara lett. Az MME indoklása szerint éppen azért esett a választás a széncinkére, mert fontos a pozitív példa. A széncinke felhívja a figyelmet arra, hogy mindannyiunk felelőssége a természetes élőhelyek megőrzése, a fajok megmaradása. Sajnos ma a világ szinte minden részén olyan óriási mértékű az élőhelyek átalakítása, hogy az a laikus szemlélő számára is nyilvánvaló. Megdöbbentő látvány a tarra vágott erdők kopársága, a gombamód szaporodó ipari parkok és bevásárlóközpontok sivár egyformasága és ezek következményei: a táj kiüresedése, a fajok eltűnése és a környezetszennyezés. Azt gondoljuk, mindez értünk, a mi kényelmünk érdekében történik, ám valójában sokkal többet veszítünk, mint amennyit nyerni vélünk. Sajnos sok riasztó példa van világszerte: A túlhalászás miatt kiüresednek a tengerek és az óceánok, emiatt a halászok elveszítik a megélhetésüket. A vegyszerek mértéktelen használata miatt mára Kínában szinte az összes folyó élővilága kipusztult. Szintén Kínában kézzel kell beporozÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Sánta Anikó ni a barackligetek fáit, mert a rovarok eltűntek. Amerikában katasztrofális mértékű méhpusztulás figyelhető meg. A kiuzsorázott, agyonvegyszerezett talajokon egyre csökken a termésátlag. Hatalmas területek válnak lakhatatlanná, élhetetlenné. Szélsőségesnek tűnnek a példák? Azt gondoljuk, hogy ezek túl messze vannak tőlünk, nem tehetünk ellenük semmit? A valóság azonban az, hogy mindenki, aki például a bevásárlókosarába teszi a több ezer kilométerről ideszállított termékeket, hozzájárul a környezetromboláshoz. Amíg ez nem tudatosul mindenkiben, utópia minden kezdeményezés a rombolás és a pusztítás megakadályozására. Az 1992-ben Rio de Janeiróban aláírt biodiverzitás-védelmi egyezmény sorsa is ezt támasztja alá. Az egyezmény azt tűzte ki célul, hogy 2010- re állítsuk meg a biológiai sokféleség csökkenését. Mára egyértelművé vált, hogy ez a cél nem valósult meg. Sajnos az ökológia szaknyelvén megfogalmazott problémát még érthetővé sem sikerült tenni a hétköznapi emberek számára, nemhogy közel vinni a mindennapokhoz, amelyekben nem a számukra ismeretlen vagy érdektelen állatok vagy növények sorsa a meghatározó, központi kérdés. A jóléti társadalmak polgárai továbbra is pazarlóan, a jövő tartalékait felélve élnek, a fejlődő országok pedig ezt az életszínvonalat tekintik elérendő célnak. Viszont az egyetlen Földünk nem képes ezeket az igényeket kielégíteni. Az eredmény: pusztulás minden téren. A széncinke segíthet megértenünk felelősségünket és azt, hogy mindannyiunknak a saját helyünkön kell hozzájárulnunk környezetünk védelméhez, a fajok fennmaradásához. Ugyanis abban, hogy a széncinke nem lett veszélyeztetett faj, hogy szinte mindenhol megtalálható, és nem csökken az állománya, óriási szerepünk van nekünk, embereknek. Mindenkinek, aki eteti ezeket a kis madarakat telente, itatja őket nyaranta, odút helyez ki számukra a fészkelés megkönnyítésére bárhol - falun, városban, kertben, lakótelepen. Ezek nélkül ugyanis ma talán mint veszélyeztetett faj lenne az év madara, mert a természetes élőhely számára is egyre nehezebben elérhető. A „modern” erdőgazdálkodás következményeként alig vannak öreg, odvas fák, ahol fészkelhetnének. Ezért van szükség a mesterséges odúkra, ahová szívesen betelepednek költeni. Nem egyoldalú ez a tevékenység. A széncínke is meghálálja a törődést: mivel a tavaszfiőszi időszakban rovarokkal táplálkozik, nem elhanyagolható, rovarok elleni biológiai védekezéssel segíti az ültetvényeket, kiskerteket, de akár a városban élőket is. A cinke sikeréhez mi is kellettünk. Ez a siker pedig hitet és erőt adhat mindenkinek, hogy van értelme és lehet eredménye annak, ha naponta teszünk valamit környezetünk, a közvetlen környezetünk védelméért. ■ Sánta Anikó Több százan vettek részt a magyar kultúra napja alkalmából megtartott ünnepi megemlékezésen múlt vasárnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén, ahol a hagyományoknak megfelelően átadták a Kölcsey Ferenc-emlékérmet, s megkoszorúzták a Himnusz költőjének síremlékét. A község zsúfolásig megtelt református templomában tartott ökumenikus istentiszteleten a történelmi egyházak képviselői hirdettek igét. Basák Nándor, a római katolikus Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke szentbeszédében január 22-ét a magyar kultúra és a Himnusz születésnapjának nevezte, amely - mint mondta - kiváló lehetőséget ad arra, hogy a magyarság átgondolja a mögötte lévő utat és megtervezze jövőjét. „Nemzetünk és népünk olyan helyzetben van, amikor bizonyos alapértékeket és irányt újra kell gondolni és újra kell fogalmazni” - mondta a püspök. Szavai szerint a történelmet és a múltat úgy kell értékelnie mindenkinek, hogy ezek a jelenlegi és a jövőbeli feladatok számára is iránymutatást jelentsenek. Az ország most egy nagyobb közösségben, az Európai Unióban kapott feladatot, s ez egyben lehetőséget ad a magyaroknak arra, hogy megbecsülést szerezzenek Európában - jelentette ki Bosák Nándor. Hozzátette: ebben a feladatban sorvezető lehet a magyar nemzet múltjának és a kultúrának az ápolása, emlékezete. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke ünnepi igehirdetésében a kultúra régi és mai őrzőire emlékezett, s rámutatott az értékek megőrzésének fontosságára. „Erre szükség van és szükség lesz mindenkor, hiszen ezeket az értékeket állandó veszély fenyegeti” - mondta a református püspök. Bölcskei Gusztáv szerint az értékek megőrzésének akaratáról tanúskodnak azok, akik minden évben eljönnek Szatmárcsekére, hogy Kölcsey Ferenc „szent énekéről” megemlékezzenek. Az istentiszteletet követően ünnepélyesen átadták a Kölcsey Ferencemlékérmet: az elismeréssel idén Görömbei András Kossuth-díjas irodalomtörténészt, esszéírót, akadémikust jutalmazta a díjat létrehozó Kölcsey Társaság. Az elismerést a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. „A Himnusz a teljes magyar nemzet jelképe, nemzetösszetartó és -erősítő mű” - mondta Görömbei András. Az író szerint Kölcsey költeménye - a Szózattal és a Nemzeti dallal együtt - jelentősen hozzájárult a magyarság önképének megfogalmazásához, és a mai nehéz idők ellenére is fontos szerepet játszik a magyarság szellemi és lelki összetartozás-tudatának erősítésében. A templomi szertartás után az ünnepség résztvevői a református temetőben található Kölcsey-síremléknél helyezték el az emlékezés virágait és koszorúit. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt. M MTI ERŐS VÁRAK A pozsonyi városfal Pozsonyra mindenki más szemmel tekint. Az európai, eseüeg más földrészről érkező turisták a gyorsan fejlődő Bratislavát látják, Szlovákia fővárosát. A nemzeti sorkérdések iránt kevésbé fogékony magyarok a knédli és a sör (egyik) őshazájának gondolják. Tévesen. A látó emberek sokszor gombóccal a torkukban róják ódon utcáit, megértve, de nem elfogadva a történelem igazságtalanságát. Amiben viszont mindenki egyetért: Budapesthez képest gyorsvonat-sebességű a fejlődés. Mind a modern városrészek fejlesztése, mind a múlt emlékeinek megőrzése tekintetében. Igaz ez a város két erődítésére is. Pozsony, sőt Szlovákia egyik szimbólumának, az egykoron a magyar koronát őrző négytornyú királyi várnak az átalakítása most zajlik, az eddigi fakósárgás színt ragyogó fehérre váltva. Másik erődítménye már csak részleteiben létezik, de meglevő emlékeit szépen konzerválták. Ez Pozsony 14. századi eredetű városfala. Legépebb szakasza a magyar királyok koronázási helyének, a Szent Márton-dómnak a tőszomszédságában húzódik. Több emelet magasan, a földönkívüliek űrhajójára emlékeztető Új hídról a városba vezető út mentén. A fal eredetileg négy középkori tornya közül egy dacol az idővel: az 51 méter magas, a város legjellegzetesebb épületei közé tartozó Szent Mihály-kapu. A toronyhoz vezető híd az egykori várárkon ível át. Szobrai Szent Mihályt és Nepomuki Szent Jánost ábrázolják. A városkapu eredetileg gótikus stílusban fogant, de az évszázadok alatt számtalan átépítést ért meg. Jelenlegi formáját a barokk jegyében nyerte el. Egykoron védelmi célokat szolgált az ellenséggel és a mindent elemésztő tüzekkel szemben. Ma múzeumnak ad helyet, és az óvárosi séták kiindulási pontjaként várja Pozsony látogatóit. A séták során sok, a falak aktív időszakából eredeztethető templomot és közösségi épületet (régi városháza, Mátyás király egyeteme) láthatunk. Emellett az idővel pazar főúri palotákká átalakult lakóépületeken is előelőbukkannak a felújítások során láthatóvá tett középkori elemek, megadva az egykori Pozsony mással össze nem keverhető, egyedi, a 21. századra sem kiveszett karakterét. ■ Rezsabek Nándor SZÜLETÉS „Magasztallak, Uram, a népek között, zsoltárt éneklek nevednek’.’ (Zsolt 18,50) Hálával telt szívvel és örömmel adjuk hírül, hogy 2010. december 2-án megszületett második fiunk, Dániel. Szabó Ferenc és Szabóné Nyitrai Márta HIRDETÉS Szélrózsa-utótalálkozó Időpont: február 12., szombat ♦ Helyszín: Marczibányi Téri Művelődési Központ (1022 Budapest, Marczibányi tér 5/a) PROGRAM 8.30: Regisztráció - Isten hozott! 9.30: Közös éneklés, énektanítás - Echo zenekar (a kőszegi ifi zenekara) 10.00- 10.30: Áhítat - Zsíros András 10.30- 13.30: Délelőtti alternatív programok: KIE-kávéház, Láthatatlan Színház, nagyjáték, élő könyvtár, gyermekfoglalkozások és koncertek 10.30- 11.15: Credo 11.15- 12.00: Keresztmetszet 12.00- 12.45: Pécsi gospelkórus 12.45- 13.30: Large Room 13-30-14.15: Kapcsolatainkfenntarthatósága - Pál Feri atya előadása 14.15- 15-15: Csoportbeszélgetések (alternatív program 13.30-tól szünettel) 15-15-17-30: Délutáni alternatív programok: KIE-kávéház, nagyjáték, élő könyvtár, gyermekfoglalkozások és koncertek 15-15-16.00: Égígérő gospelkórus 16.00- 16.45: M.Is.K.A. 16.45- 17.30: Szélrózsa Band 17-30: Úti áldás - Smidéliusz Gábor Szélrózsa Band & All Stars Jam Jelentkezés a www.szelrozsatalalkozo.hu oldalon január 15-től! Gondoskodunk az igazi Szélrózsa-hangulatról! Sok szeretettel várunk mindenkit! A Szélrózsa-szervezők és az MEE Gyermek- és Ifjúsági Osztálya
