Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-05-29 / 22. szám
6 *1 2011. május 29. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet Magyar rekord a bonyhádi evangélikus gimnáziumban A kémia nemzetközi évében programsorozat népszerűsíti a periódusos rendszert a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban. Az ötletgazda, Nagy István kémiatanár egy különleges rekordkísérletet is kitalált: május 20-án a pedagógusok és a diákok közül összesen 243-an a világ legnagyobb periódusos rendszerét jelenítették meg. A tanulók előzetesen jelentkezhettek, hogy mely elemet szeretnék „alakítani” (Nagy István elmondta, hogy az aranyat tíz fiatal is szívesen vállalta volna.) A pólók hátán szerepelt az elem sorszáma, neve és vegyjele, és miután a fiatalok beálltak az előre felfestett rácsozatba, kissé előredöntve felsőtestüket, a magasból tökéletesen el lehetett olvasni a feliratokat. A táblázat tetején „A kémia nemzetközi éve 2011 Bonyhád”, illetve a „Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium” feliratot is megjelenítették. A rekord hitelesítésére Bonyhádra érkezett Sebestyén István, a magyarországi rekordok regisztrátora. Mint elmondta, a „tömegszerűségi kategóriában” ekkora, emberek alkotta élőképben megjelentetett periódusos rendszerről nincs tudomása. így a bonyhádi kísérlet megvalósításával magyar rekord született, mely akár a Guinness rekordok könyvébe is bekerülhet, ha az ötíetet a londoni könyvkiadó elég érdekesnek találja. A bonyhádi rekordkísérletben részt vevők a színes pólókat hazavihették emlékbe, és igazoló oklevelet is kapnak arról, hogy részesei voltak „a legnagyobb periódusos rendszer” megalkotásának. ■ Máté Réka felvétele Prúsz-közgyűlés államtitkári „körítéssel” Genersichek nyomában a Szepességben ► A16. században a Szepességben letelepedett Genersich család számos tagja alkotott maradandót a tudomány terén. Munkásságuk révén közülük is kiemelkednek a „tudós testvérek”: Keresztély (1759-1825) teológus, mineralógus, János (1761-1823) történész, pedagógus, Tátra-kutató és Sámuel (1768-1844) orvos, botanikus. János unokája, Antal (1842-1918) Nagyszombatban (ma Trnava) született, Késmárkon és Eperjesen tanult, majd 1865-ben Pesten szerzett orvosi diplomát. A korabeli orvostudomány meghatározó egyéniségévé vált, aki előbb Kolozsvárott, később Pesten volt a kórbonctan professzora, egy-egy éven át az orvosi kar dékánja, illetve az egyetem rektora. A nevét viselő, Budapesten működő alapítvány szervezésében évek óta kutatják a neves cipszer (szepesi szász) család tagjainak fellelhető emlékeit. ► Ezúttal alig néhány kilométert kellett megtennie Szászfalvi Lászlónak ahhoz, hogy hivatalából eljusson a Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz) évi rendes közgyűlésének helyszínére. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az elmúlt egy évben országszerte több tízezer kilométert utazott azért, hogy az Orbán-kormány egyházpolitikájáról véleményt cseréljen egy-egy rendezvény résztvevőivel. Május 18-án a budai Trófea Grill étteremben mintegy félszáz jelen lévő médiamunkás előtt foglalta össze a tárca - törvénytervezetté érlelődő - szándékait. A politikai pályafutása előtt református lelkészként szolgáló Szászfalvi László előadásában a kormány egyházpolitikájának három alapelvét ismertette. Mint elmondta, az állam és az egyházak alkotmányos szétválasztásának megőrzése mellett arra törekszenek, hogy a közös célok érdekében minél szélesebb körű együttműködés valósulhasson meg. A kormány stratégiai szövetségesének tekinti az egyházakat. Másodikként azt emelte ki, hogy a kormány nemcsak a közszolgálati feladatok ellátásában vállalt szerepük révén számít az egyházakra, hanem közösségteremtő erejüket is elismeri és nagyra becsüli. Ezért - hangzott a harmadik pont - a kormány nem pusztán az egyházak materiális építkezését, hanem lelki, szellemi, missziós és kulturális szolgálataikat is támogatja. Az államtitkár szólt az állam és az egyházak közötti bizalom helyreállításának szükségességéről, a folyamatos, a gyülekezeti szintet is megszólító dialógus kialakításának fontosságáról, az elmúlt kormányzati ciklusban létesített akadályok eltávolításáról, valamint az egyházi kárpótlási folyamat idei lezárásáról és a hosszú távú, stabil gazdasági alap megteremtésének terveiről. Az új egyházi törvénnyel és az egyházfinanszírozással kapcsolatban Szászfalvi László úgy fogalmazott: céljuk az, hogy az új keretszabályozással a hiteles egyházi, vallási közösségek erősödjenek meg, és kerüljenek ki ebből a körből az egyéb célú szerveződések. Ugyanígy a civil szervezetek - mint amilyen például a Prúsz - állami támogatása során is a valós teljesítményt és előremutató törekvéseket felmutatni képes közösségeket kívánják felkarolni. A Protestáns Újságírók Szövetsége Szászfalvi László előadását követően tartotta meg évi rendes közgyűlését, melyen az államtitkár — egyéb elfoglaltságai miatt - már nem tudott részt venni. A legutóbbi, 2010. októberi tisztújító közgyűlés óta eltelt időszak eseményeit, a szervezet előző évi gazdálkodását és az idei esztendőre tervezett költségvetést Novotny Zoltán elnök ismertette. A közgyűlés résztvevői meghallgatták az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság jelentését is. A hivatalos rész után dr. Kádár Zsolt református esperes rövid áhítata vezetett át az est másik „programpontjához”: az évi rendes közgyűlést ezúttal ugyanis összekötötték az egyesület hagyományos tavasz végi, nyár eleji vacsorájával. A Prúsz etikai bizottságának elnöke Zsolt 42,2-6 alapján arra irányította a figyelmet, hogy miként a zsoltárost is provokálták a kortársai, úgy - természeti katasztrófák vagy más nehézségek, tragédiák idején - nekünk, mai keresztényeknek is gyakran felteszik a cinikus kérdést: hol van a mi Istenünk? Aki megtapasztalta az Úr kegyelmét, annak bizonyságot kell tennie arról, hogy Isten igenis itt van velünk, szeretete kézzelfogható. Benne van minden mosolyban, örömben, segítségnyújtásban, megbocsátásban és békességre igyekvő törekvésben. ■ V.J. A Dr. Genersich Antal Alapítvány 2010 őszén Késmárkon, Lőcsén és a lengyel határon található Nedecben rendezett háromnapos konferenciát a Szepesség múltjáról és jelenéről, ez év március 31. és április 2. között pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyolc germanisztika szakos hallgatója kutatott a késmárki líceumi könyv- és levéltárban. Az ott található bőséges Genersich-anyagban Lénárt Orsolya főiskolai tanár és Sebestyénné Majchrowska Ewa könyvtáros, az Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Közhasznú Egyesület titkára segített eligazodni a fiataloknak. Munkájukat mindenben támogatta Katarina Slavickova könyvtárigazgató, Milan Choma késmárki tanár, helytörténész és a helyi evangélikus lelkész, Roman Porubän tiszteletes. A hallgatók a későbbi feldolgozás céljából feljegyzéseket készítettek, valamint könyvek és kéziratok egyes oldalait digitalizálták. Nem érdektelen felidézni a tavaszi tanulmányút részleteit sem, hiszen állomásai evangélikus vonatkozással is jócskán bírtak. A kutatás helyszíne „a Genersichek városa”, Késmárk volt. Itt, a líceumban dolgoztak az egyetemisták április í-jén délelőtt, majd a város nevezetességeit tekintették meg. Délután a csoport látogatást tett a lengyelországi Nedec várában; a vármúzeumban Ewa Jaworowska-Mazur igazgató kalauzolta a diákokat. Az egykor magyar területen fekvő, 1945-ig a magyar Salamon grófok tulajdonában álló Nedec vára és környéke még ma is őriz magyar emlékeket: az ott élő lengyelek beszédükben magyar szavakat is használnak. Elzbieta Lukas nedeci tanár, helytörténész kutatja, gyűjti ezeket a nyelvemlékeket, jó kapcsolatot ápolva az ottani magyarsággal. A késmárki Kárpát-németek Egyesülete is csatlakozott a programhoz, és ígéretet tett arra, hogy ősszel - Genersich János születésének kétszázötvenedik évfordulója alkalmából - részt vesz az emlékező rendezvényeken, illetve segít a megszervezésükben. Elnökük, Vojtech Wagner hangsúlyozta, hogy a Szepességben igazán jó a kapcsolat a nemzetiségek között: a magyarok, szlovákok, németek és lengyelek békességben élnek egymás mellett. A kutatócsoport április 2-án Lőcsére látogatott. A történelmi evangélikus temetőben a lőcsei evangélikus közösség felügyelője, dr. Astrid Kostelnikova-Zwillingova vezetésével tekintették meg dr. Genersich Sámuel sírját, amely fölé az alapítvány - még 2010-ben - a régivel megegyező sírkövet állíttatott. (Mint arról annak idején az Evangélikus Élet is beszámolt, a műemlékekben gazdag evangélikus temetőt 2010 májusában viharkár sújtotta - helyreállítását a Magyarországi Evangélikus Egyház is jelentős adománnyal támogatta. - A szerk.) A lőcsei evangélikus lelkésznő, Daniela Strbkova a gyülekezet néhány tagjával a parókián fogadta a csoportot. Itt meghallgatták Lénárt Orsolya prezentációját a szepességi német nyelvű irodalom emlékeiről, majd megtekintették az őszi konferencia kapcsán elkészült Szepesség - akkor és most című dokumentumfilmet. (A filmnek a lőcsei evangélikus közösség jelen lévő tagjai is „szereplői” voltak, akik egyöntetűen állapíthatták meg, hogy a „Genersich-szellemiség” ma is példaként szolgálhat a szlovák evangélikusok számára.) A jó hangulatú késmárki búcsúesten az egyetemisták meghallgatták Milan Choma előadását is a Tátráról. A tanár - aki a hegység jó néhány csúcsát maga is megmászta - a késmárki kulturális élet kiemelkedő alakja. Számos helyi emléktábla elhelyezésének volt kezdeményezője, a Genersich család jeles tagjait pedig évtizedek óta példaként állítja diákjai elé. A vasárnapi hazautazás közben a résztvevők megálltak Kassán, hogy találkozzanak a Pavol Jozef Safárik Egyetem orvosprofesszorával, Rácz Olivérrel, a Genersich-projekt lelkes támogatójával, a szlovákiai programok társszervezőjével. A fiatalok megtekintették a dómot, mindenekelőtt - az altemplomban - II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai szarkofágját. A Dr. Genersich Antal Alapítvány - szlovákiai partnereivel - tervbe vette, hogy ősszel (Genersich János születésének kétszázötvenedik évfordulóján) ismét méltó ünnepséggel, tudományos konferenciával emlékeznek a szepességi múltra. Dr. Tankó Attila címzetes egyetemi tanár, a Dr. Genersich Antal Alapítvány titkára megfogalmazásában a cél a Genersich család szellemiségének bemutatása határon innen és túl a ma és a jövő nemzedéke számára. Ha ismerjük, megbecsüljük nagyjainkat, és figyelünk arra, amit üzennek nekünk, mindannyiunknak erőt, példát jelentenek, kitartásra buzdítanak ma is - ezt nem szabad elfelednünk. (A már említett - Szepesség - akkor és most című, huszonöt perces - filmet a Magyar Televízió már bemutatta, sőt a második Hungarian Documentary and Short Film Festival programjában is levetítették április 2-án Los Angelesben.) ■ Beke Zita szerkesztő (Érdi Városi Televízió) AzELTE hallgatói a Késmárki Líceumi Könyv-és Levéltár kutatótermében
