Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-11-23 / 47. szám
‘Evangélikus Élet®? EVANGÉLIKUS ÉLET 2008. november 23. 3 Hol van a másik torony? Nyolcvanéves a csepeli evangélikus templom ► A húszas években nagy megrökönyödést keltett Csepelen, hogy a felépítendő evangélikus templomnak a tervek szerint csak egy tornya lesz. „Hol van a másik torony?” - idézte a korabeli jegyzőkönyveket, anekdotákat köszöntőjében Bence Imre, a Budai Egyházmegye esperese a templom felszentelésének nyolcvanadik évfordulójára emlékező ünnepi istentiszteleten. A templomot 1928. november 11-én szentelte föl Raffay Sándor püspök. Az erre emlékező ünnepi istentiszteletet november 16-án, vasárnap tartották. Bence Imre köszöntőjében kiemelte: „A gyülekezetnek valójában nem egy, hanem két templomtornya van. Az egyik kőből épült, a másik élő kövekből. A kőből épült ledőlhet, de az élő kövekből épült torony megmarad.” Igehirdetésében dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke a 106. zsoltár első verse alapján a kairosz és a kronosz kettős értelmére világított rá. Felszólította a hallgatóságot: „Adjatok vissza életetekből valamit Istennek! Ajándékozzátok meg családtagjaitokat idővel! Ha így tesztek, akkor az idő áldássá válik, nem pedig átokká.” A hálaadó istentisztelet vendége volt a helsinki-alppilai testvérgyülekezet lelkésze, Pentti Toivanen és felesége, Maija-Leena Virtanen. Az istentiszteletet követő közgyűlésen Zólyominé Kovács Ildikó ismertette - Várady Lajos volt gyülekezeti lelkész összeállítása alapján - a helybeli evangélikus közösség történetét. Mint elhangzott, Masznyik Gyula 1911-ben Erdélyből érkezett Csepelre, és azonnal megkezdte önkéntes munkáját. 1923-ban fiókegyházközséget szervezett a csepeliekből. 1926-ban Oláh Károly lelkész vezetésével letették a templom alapkövét, majd rá két évre felszentelték az épületet. A gyülekezeti énekkar szolgálata után Zólyomi Mátyás lelkész megköszönte Tóth Mihálynak, Csepel polgármesterének az anyagi és erkölcsi támogatást, melyet az önkormányzat nyújtott az egyházközségnek. A megújult templom így már nemcsak a gyülekezet, hanem a kerület dísze is. ■ Czöndör István Hetvenkedő angyalföldiek ► Kerek jubileumhoz érkezett a Buda- pest-Angyalföldi Evangélikus Egyházközség: 1938-ban felszentelt templomuk hetvenedik születésnapja alkalmából rendeztek hálaadó istentisztelet november 16-án. Az angyalföldi evangélikusok ünnepi alkalmán Gáncs Péter, a Déli Egyház- kerület püspöke végezte az igehirdetés szolgálatát. A Sándy Gyula egyetemi tanár által tervezett templomnak az emmausi tanítványok történetét ábrázoló oltárképét 1943-ban szentelték fel. Ez a hatvanöt éves évforduló is hálaadásra adott okot az ünnepi istentiszteleten, amelynek liturgiái szolgálatát Győri Gábor, a Pesti Egyházmegye esperese és Kendel1 György angyalföldi lelkész végezte. Gáncs Péter püspök Jer 8,4-13 alapján mondott igehirdetése elején felhívta a figyelmet arra, hogy a reménység vasárnapjára előírt „ünneprontó” alapige végén - „...sorsukra hagyom őket" - nem mondhatunk áment, mert annak máskor kell elhangzania, amikora reménység áll az isten- tisztelet fókuszpontjában. A reményvesztettség állapotában azonban Mesterünk szól hozzánk, és reménységgel tölt el bennünket, ahogy a két elcsüggedt emmausi tanítvány szívét is átforrósította. Az evangélium üzenetéből tudjuk: nem igaz, hogy Isten magunkra hagyott minket meddő és terméketlen életünkben. Bár látszólag lefelé megyünk, fogyunk és sorvadunk, szürkület és alkonyat vesz körül bennünket, az emmausi tanítványok példájával arra biztat Urunk, hogy ilyen körülmények között is induljunk el az úton. A templom hetvenéves fennállása is táplálja abbéli reményünket, hogy Urunk ma is velünk van, és velünk is marad az emmausi országúton, életünk vándorútján. Az istentisztelet után Kendeh György röviden összefoglalta a templom történetét. Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő a Déli Egyházkerület nevében köszöntötte az ünneplő angyalföldi gyülekezetét, Győri Gábor esperes pedig a Pesti Egyházmegye képviseletében mondta el üdvözlő szavait. ■ - PETRI Győri Gábor esperes, Gáncs Péter püspök és Kendeh György1 helyi lelkész Szentelés fél évtized múltán •41 Folytatás az 1. oldalról A község vezetősége mindvégig egyöntetűen támogatta a falukép szempontjából is meghatározó templom megújulását. Kovács Károly polgármester nemcsak jelentős összeggel, adományával segítette az építkezést, hanem az utolsó esztendőben - lelkészük súlyos betegsége miatt - személyesen is irányította a munkálatokat. A gyülekezet felügyelője, Guóth Emil napi rendszerességgel jelen volt az építkezésen. Jelentős szakmai segítséget kaptak Mekota Ervintől, az Országos Iroda Építési Osztályának korábbi vezetőjétől is. A szentelési istentisztelet a kultúr- házban tartott szeretetvendégséggel fejeződött be, amelyen a nemrégiben Vass Lajos-díjjal kitüntetett kemenes- magasi népdalkor és citerazenekar gyönyörködtette a megjelenteket népdalzsoltárokkal, népdalokkal. H Menyes Gyula „Nem szégyellem az evangéliumot!” Nagy Zoltán iktatása Békéscsabán ► „Újonnan érkezett lelkészét bizonyára a békéscsabai gyülekezet is nagy elvárásokkal fogadja” - mondta Nagy Zoltán a békéscsaba-erzsé- bethelyi templomban november 15-én tartott ünnepi istentiszteleten, melyen Kondor Péter esperes beiktatta hivatalába. Az új lelki- pásztor egyet biztosan ígérhet: nem fogja szégyellni az evangéliumot. Pál apostollal együtt vallja: „...hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére, elsőként zsidónak, de görögnek is” - magyarnak és szlováknak egyaránt... A rimaszombati származású Nagy Zoltán nyolc évvel ezelőtt a szlovákiai So- morján kezdte meg lelkészi pályáját. Egy évig Bakonytamásiban, majd 2003-tól a Nagyalásony-Dabrony-Nemesszalóki Társult Evangélikus Egyházközségben, illetve a kertai egyházközségben végezte szolgálatát feleségével, Dorn Rékával megosztva. A fiatalembert - háromgyermekes édesapát - most az erzsébethelyi (jami- nai) gyülekezet hívta meg Békéscsabára Kutyej Pál Albert nemrégiben nyugdíjba vonult lelkipásztor megüresedett helyére. Beiktatásával a helyi lelkészek átlag- életkora - mint az istentiszteletet követő ünnepi közgyűlésen dr. Szeberényi Andortól, a békéscsabai egyházközség felügyelőjétől megtudhattuk - immár negyven év alá esett. Tekintettel arra, hogy Békéscsaba lakóinak többsége szlovák származású evangélikus, az új lelkész kiválasztásánál is fontos szempont volt a szlovák nyelv ismerete. A jaminai templomban hetente egyszer tartanak szlovák nyelvű istentiszteletet vasárnaponként, de a gyülekezet lelkésze ezenkívül hittant is tanít a helyi szlovák általános iskolában. Beiktatásán jelen volt Ján Süli, Szlovákia magyarországi főkonzulja, aki szerint a fiatal lelkipásztor igen szépen beszél szlovákul. Az ünnepi istentiszteleten Nagy Zoltán - Róm 1,16-17 alapján - először magyarul, majd szlovákul szólt a gyülekezethez. Kondor Péter esperes igehirdetésének alapigéje iKor 9,26-27 volt. Az iktatást végző esperes hangsúlyozta: minden keresztény célja, hogy Isten méltó és alkalmas eszköze legyen a szolgálatra. a Sz. Á. Az elmúlt hetekben a nagy pénzügyi, gazdasági válság mellett az amerikai elnökválasztás jelentette a világsajtó, a mindenható média számára a nagy falatot, amellyel jó ideig ki lehet elégíteni a szenzációéhes tömeg étvágyát. Egy adott pillanatban úgy tűnt számomra, hogy a világ legdrágább, leglátványosabb, mindenben leg- elnökválasztása valamiféle - kora keresztényekre jellemző - messianisztikus, eszkatoló- giai, amolyan új világmegváltó eszmét, hangulatot próbált teremteni a választók körében. Politikusok, közéleti személyiségek, egyházi méltóságok, rock- és tévésztárok szólaltak meg eksztatikus lelkesedéssel, nemcsak egyszerűen „történelmi győzelmet” említve, hanem valamiféle új aeon, világkorszak beköszöntél, az új, szinte messiási idők megjelenését invokálva. Oprah Winfrey, az amerikai talkshow-k ikonja egyenesen a „reménység győzelmének” nevezte Barack Obama sikerét, amely által „valami nagy és bátor dolog történt itt, olyasmi, amiről nem is hittük volna, hogy még a mi életünkben bekövetkezhet”. Wilton Dániel Gregory, Atlanta színes bőrű római katolikus érseke, az amerikai püspöki konferencia volt elnöke a La Stampa című olasz lapnak adott interjújában kijelentette: Obama megválasztása „nagy lépés az emberiség történetében”, Lesz-e kutyából szalonna? ennek hatására a katolikus egyház már fel is készülhet, hogy egy újabb pápaválasztáson fekete bőrű egyházfőt válasszon. Ha Obama ma a Fehér Házban olyan, mint az első ember a Holdon - mondta az érsek -, akkor ugyanez bizonyára megtörténhet Szent Péter trónján is, mert az egyház figyelemre méltó fejlődésen ment keresztül az utóbbi száz év alatt. Tény az, hogy a legutóbbi két pápa- választáson - ha nem tévedek, 456 év után - nem olaszt választottak pápává, hanem egy lengyelt meg egy németet. Az érsek optimista hangvétellel jelentette ki, hogy az Egyesült Államokban a faji kérdés, a faji diszkrimináció már a múlté. Az Amerikai Egyesült Államokban 2008. november 4-én valóra válhatott Martin Luther King nagyszerű álma. A Krónika című romániai napilap riportere a történteket summázva így fogalmazott: „Történelmi győzelmet aratott az amerikai elnökválasztáson Barack Obama demokrata párti szenátor, aki ennek nyomán az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke lesz...” Kies hazánk politikusai sem fukarkodtak a jókívánságokkal, méltatásokkal, fennkölt gondolatokkal, egytől egyig dicsőítve a demokrácia győzelmét, az amerikai-román stratégiai partnerséget (mai napig nem tiszta, hogy ez mitől más), ünnepelve a már említett új messiási éra beköszöntét. ÉGTÁJOLÓ Mi pedig, kisebbségben élő erdélyi magyarok abban reménykedünk - mert már jó ideje folyamatosan reménységre vagyunk kárhoztatva -, hogy Obama győzelmével a Fehér Ház s netán a világpolitika részéről is valamivel nagyobb figyelem és megoldási szándék irányul a nemzeti kisebbségek problémájára is. Az egész felfokozott választási cécó kapcsán az jutott eszembe, amikor Romániában először indult Frunda György szenátor személyében magyar jelölt az elnöki tisztségért. Óriási szenzációként hatott mintegy tizenkét évvel ezelőtt a „vakmerő” bejelentés. Valósággal megfagyott a román nemzeti hevülettől túlfűtött, sűrű, hazafias levegő. Abban a helyzetben teljesen irracionálisnak tűnt, hogy az „ősi ellenség” képviselője üljön a haza trónján. S bár igaz, hogy Frunda nem lett román államelnök, de jól megszervezett kampánya révén valami mégis elmozdult jó irányba a hazai román-magyar viszonyban. Bevallom, elfogult vagyok, de állítom, hogy felkészültségben, tudásban, megjelenésben, retorikában, egész lényét tekintve ő volt messze a legjobb jelölt. Mondogatták is bukaresti román barátaim és ismerőseim, hogy ha román lenne, akkor minden bizonnyal ő nyerné a választásokat. A választások után Frunda a rá jellemző elegáns humorral és öniróniával kijelentette, hogy Romániának akkor lesz magyar elnöke, amikor az Egyesült Államokban afroamerikai lesz az első ember. Lám, mára a jóslat egyik része teljesült. A román sajtó fel is dobta rögtön a lerágott, megunt magyar csontot, intenzíven reagálva Frunda akkori jóslatára. Az amerikai elnökválasztás másnapján több országos napilap vezércikke meg televíziós talkshow is boncolgatta, elemezte a „rejtett veszélyt” hordozó ötletet. A legnépszerűbb román napilap, az Evenimentul Zilei vezércikkében loana Lupe« a következőket írta: „Mikor választanak Romániában magyar vagy cigány államelnököt, olyat, aki valóban képes lesz megtestesíteni a román társadalom legnagyobb részének vágyait, törekvéseit? Valószínű, hogy soha. De hogy ne rontsam e jelentős történelmi pillanat optimista, jó hangulatát, legalább annyit kijelentek, hogy ez már nem a mi életünkben fog bekövetkezni.” Hogy igaza lesz-e Frundának, vagy sem? Jó kérdés. Amerika népe viszont vette a bátorságot, szakított az évszázados merev hagyományokkal, újra meglepte az egész világot. Hogy mikor lesz Romániában cigány vagy magyar az államelnök? - ezt ma még nagyon nehéz megmondani. Lehet, hogy hamarabb, mint gondolnánk, lehet, hogy soha. Egyesek szerint a kutyából sem lesz szalonna, de lehet, hogy Gregory érseknek lesz igaza, és itt is eljön az az idő, amikor „nem a fajta a lényeg, hanem az ember”. Talán ha eljutunk egyszer oda, hogy ezt valamennyien megértjük, elfogadjuk, még lehet magyar államelnöke Romániának. Akkor lehet, arra is rájövünk, hogy kutyából lesz a legjobb szalonna, a baj eddig csak az volt, hogy korábban senki sem próbálkozott vele. Adorjáni Dezső Zoltán püspök Erdélyi Egyházkerület
