Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-05-01 / 18. szám

‘Evangélikus Életi

MOZAIK

2005. május 1.

11

Virtuális kirakatépítés 2.

► Rovatunkban két hete a cím magyarázatával, illetve virtuális kirakatunk kívánt tartalmával foglalkoztunk, de nem esett szó a kirakatépítés technikai vonatkozásairól. Pedig nem elég kitalálni, hogy mit tegyünk „üzletünk” utcai ablakaiba: még a berendezés megkezdése előtt el kell döntenünk, milyen technikával készített kirakatot szeretnénk.

EGYHÁZ ES VILÁGHÁLÓ

Az evangélikus gyülekezetek előtt (is) kétféle járható út áll. Elkészíthetik honlapjukat a hagyományos módon, HTML-kódolással és/vagy dinamikus programozással, de választhatják a különösebb informatikai felkészültséget nem igénylő, böngészővel kezelhető honlapszerkesztő felületen való építkezést is; ez utóbbi lehetőség már másfél éve adott. Mindkettő mellett szólnak érvek, de a döntés alighanem a felkészültség felmérése alapján történik. Míg a hagyományos honlapkészítéshez a szövegszerkesztésen és egy böngésző használatán túlmutató ismeretek szükségesek, addig a böngészővel kezelhető honlapszerkesztő felületek esetében ezek éppen elégségesek. Az alábbiakban néhány érvet (és ellenérvet) szeretnék felsorakoztatni mindkét megoldás mellett (és ellen).

A hagyományos eszközökkel egy hozzáértő szabadon alakítható honlapot készíthet. Szárnyalhat a fantázia, nincs meg- valósíthatatlannak tűnő arculati és tartalmi elképzelés. Egyedi, minden más honlaptól alapjaiban különböző „kirakat” készülhet, amely vonzó dekorációjával kitűnik a többi hasonló közül. Egyetlen kikerülhetetlen hátránya van ennek a honlapkészítési módnak: kiválóan felkészült szerkesztő, programozó szükséges hozzá. Ha nincs gyülekezetünkben, környezetünkben hozzáértő - és ingyen segítő - szakember, akkor nagyon sokba kerül.

A böngészővel kezelhető honlapszerkesztő felület teljesen más. A fantáziánk itt korlátok közé szorul, adottak az arculati elemek, éppen ezért a honlap megjelenése belesimul a többi, hasonló technológiával elkészült honlap sorába. Ugyanakkor nem kell számítógépes gurunak, a szakmagazinok állandó olvasójának lenni ahhoz, hogy elkészítsünk vele egy gyülekezeti honlapot. Elég ismerni a szöveg- szerkesztőt, tudni kell kezelni egy internetre kapcsolt böngészőt, illetve tudni kell, hogy az egyikből miként lehet a megírt szövegeket átvinni a másikba. Ennek a módszernek tehát az az előnye, hogy segítségével egy kis tájékozódás után bárki elkészíthet egy honlapot.

Válasszuk azonban bármelyiket a kettő közül, egyet nem feledhetünk: a kirakatban „árunak” kell lennie, különben ki se nyissuk a „boltot”! Általánosságban és konkrétan is kijelenthetjük, hogy a tartalom fontosabb, mint a forma; a gyülekezeti honlapnak sokkal inkább tartalmi, mint arculati szempontból kell „piacképesnek” lennie. Igaz, a megjelenés sem elhanyagolható, és azt is el kell mondanunk, hogy a honlapszerkesztő felületet is lehet vonzóan dekorálni.

Rovatgazda: Babies Csaba és Bogdányi Gábor

Ha tehát eldöntöttük, hogyan készítsünk honlapot, kezdjük el összegyűjteni a rá kerülő anyagot. Készítsünk képeket gyülekezetünk épített környezetéről, alkalmairól, tisztségviselőiről; állítsunk össze gyülekezettörténeti anyagokat; rakosgassuk össze mozaikként a különböző munkaágak bemutatását; soroljuk fel alkalmainkat. Vagyis hozzuk létre mindazt, amiről az előző részben szó volt. Ugyanakkor ne egyszeri nekibuzdulással lássunk neki a munkának, inkább tervezzünk hosszú távra. Mérjük fel, hogy a honlap segítségével miként szélesíthetjük, gazdagíthatjuk szolgálatunkat, készüljünk fel a folyamatos frissítésekre, az interaktív kapcsolattartásra. Keressünk segítőket, akik leveszik vál- lunkról a munka egy részének terhét, és akik akkor is kezelhetik, frissíthetik, netán átrendezhetik kirakatunkat, ha nem állunk a hátuk mögött. Ne csupán a „vásárlóközönséget", de az „eladói gárdát” is szélesítsük!

A következő évek átrendezik az emberek kommunikációs szokásait. Másként intézhetjük majd hivatalos ügyeinket, az üzletekbe be sem lépve vásárolhatunk. Bizonyára egyre több olyan érdeklődő is lesz, aki az egyházat is az interneten keresztül keresi majd meg. Ha van virtuális kirakatunk, akkor nagy eséllyel hozzánk is betérnek.

■ - ERDELYIKAz 1530-ban született Ágostai hitvallás állt a Deák téri Evangélikus Szabadegyetem legutóbbi alkalmának középpontjában. Bár a Melanchthon Fülöp által szerkesztett dokumentum felolvasásának 475. évfordulója csak később, június 5-én esedékes, az élet már most „apropót szolgáltatott” a hitvallás katolikus és evangélikus aspektusból történő elemzésére. Elég csak arra gondolnunk, hogy Róma frissen megválasztott püspöke, XV/. Benedek pápa sietett hangsúlyozni ökumenikus nyitottságát. A Deák téri gyülekezet nagytermében rendezett összejövetelen elsőként dr. Csepregi Zoltán, az EHE Egyháztörténeti Tanszékének vezetője ismertette a hitvallás keletkezésének történetét. A hitvallás „cikkei” közül az úrvacsora kérdését választotta elemzése tárgyául dr. Kránitz Mihály. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorhelyettese kiemelte, hogy - a megigazulás tanításáról született Közös nyilatkozat után - ezen a fontos területen is folytatódnia kell a katolikus-evangélikus párbeszédnek.

■ G. Zs.

Kránitz Mihály, Csepregi Zoltán és Reuss András

Konferencia a Vizafogó utcában

► A Luther Otthon lakói negyedik alkalommal szerveztek maguknak egész hétvégén át tartó tudományos diákkonferenciát. A menetrend szerint április táján - az idén április második hétvégéjén - elérkező eseményt ez alkalommal is rendkívüli érdeklődés övezte. A kollégium falai között nevelődő evangélikus értelmiségi fiatalok szakdolgozati témájukkal, illetve a felsőoktatásban folytatott tanulmányaikkal kapcsolatban tartottak előadást a diáktársaknak, az öregdiákok referátumának pedig az a munkakör szolgált alapjául, amelyben jelenleg dolgoznak.

A kis létszámú - hetvenöt főt számláló - diákotthon szellemiségéből, családias, melegséget árasztó hangulatából fakadóan mindig felüdülést jelent részt venni egy-egy ilyen, az egész kollégiumot megmozgató eseményen. A tanév folyamán ez az egyik olyan alkalmunk, amikor a többség nem a hazautazást, hanem az „Otthon-maradást” választja hétvégi programként. Több éves tapasztalattal a hátunk mögött elmondhatjuk, hogy a konferenciának egyre nő a népszerűsége, mely a közülünk pódiumra kerülő diák előadók komolyságának, lelkesedésének, fiatalos lendületének nagyban köszönhető. A diákkonferencián a diplomamunkájukon éppen dolgozó, esetleg művüket már bőrkötésben lapozgató, külföldi ösztöndíjas vagy egyszerűen csak túlfűtött első-, másodéves hallgatók hatvan percben vázolják fel tevékenységük, kutatásuk lényegét.

Hagyományainknak megfelelően most is egy különleges vendég előadása nyitot- ta^ meg péntek este a két napig tartó

együttlétet. A idén Jókai Anna írónő a Mit tegyek az életemmel? kérdésre válaszolva számolt be hivatásáról, munkásságáról. Életéből vett történetein keresztül egy hiteles, a fiatalságért szinte anyaként aggódó, de humorral és jókedvvel, hittel megáldott embert ismerhettünk meg benne.

Másnap reggel ismét előadóteremmé varázsoltuk a kis ebédlőt, hogy (rövid szünetekkel megszakítva) kilenc órától egészen délután hatig „iskolásdit játszhassunk”. Az idei alkalom különlegessége volt, hogy több fejtegetés is közvetlenül érintette a pesti kollégiumban lakók mindennapi életét. így részesültünk „kioktatásban” az elektronikus jogból, a fájlcserélő programok jogos és jogtalan felhasználásának eseteiről; a közvetlen környezetünkben (a XIII. kerületben) épülő M-lakópark jelenlegi helyzetéről, jövőjéről; a Váci út felénk eső szakaszának forgalomtechnikai problémáiról; gyógytornászhallgatónk által a kollégisták körében végzett felmérés eredményeiről, anatómiai részletességű elemzéséről... Egyszóval jól „kiveséztük” magunkat. Érdekes, interaktív előadás hangzott el továbbá a reklámokban megjelenő nyelvi humor hatásairól; az asszerti- vitás és az agresszió együtteséről; a szocialista hiánygazdaságról, valamint szót kaptak külföldi ösztöndíjasaink és az otthon zenekara, a LutheRoses együttes is, amely gyülekezetlátogatási programjáról számolt be.

A fenti felsorolásból is világosan kitűnik, mennyire sokoldalú tevékenységet folytató társaság éli itt mindennapjait. Ennek gyümölcseit nap mint nap ízleljük, de a tavaszi pezsgéssel érkező diákkonferencia amúgy is mindig emlékeztet saját sokszínűségünkre. Az órákon át tartó egy helyben ülés során a nap végére felgyülemlett energia levezetésére kitűnő, szintén hagyománnyá avatott programunk következett: a közös tekézés.

Ha mást végképp nem, a szék- és asztalpakolás művészetét még a legrendetlenebb Luther otthonos is vígan elsajátíthatja. Vasárnap reggel ugyanis ebédlőnket pillanatok alatt kápolnának rendeztük be, hogy áhítattal adjunk hálát Istennek egymásért, a közösen töltött időért, s növekedést, erősödést, épülést kérjünk. Együttlétünk ismét megerősített minket abban, hogy közösségünknek van tartása, és alkalmas arra, hogy még több evangélikus értelmiségi fiatalt tartson vonzáskörében.

■ H.D.

EVEL&LEVEL&EVEL&LE VEL

Miért ne lehetne Keleti Egyházkerület?

Végtelen örömmel olvastam dr. Fabiny Tamás felvetését a magyarországi evangélikusok és az erdélyi magyar evangélikusok közötti kapcsolatok szorosabbá tételének szükségességéről. Itt az ideje ennek. Hozzáteszem, hogy ilyen határokon - és még tengeren is - átívelő egyházszervezésre van már példa (precedens): az Uj-Zélandi Evangélikus Egyház (Lutheran Church of New Zealand) az Ausztráliai Evangélikus Egyház (Lutheran Church of Australia) egyik egyházkerülete. Hát mi akadályozhatná meg a magyar evangélikusok közötti, hasonló integrációt?

A felvetett témában és az ahhoz fűzött véleményben (lásd az Evangélikus Elet április 17-i számában) Gémes Istvánnal is egyetértve küldöm köszöntésemet.

Bernhardt Béla (Lakewood, Ohio, USA)

Szlovák püspök szolgálata a magyar televízióban

Az EvÉlet legutóbbi számában örömmel olvastam Fabiny Tamás beszámolóját a Duna Televízió által közvetített sajógömöri istentiszteletről. A cikk végén ezt olvashatjuk: „Nyilván szívesen látnának szlovák forgatócsoportot hazánk valamely szlovák gyülekezetében is. Az egyházak ugyanis példát mutathatnak a kölcsönös kiengesztelő- désre és az igazi testvéri kapcsolatokra.” Mélyen igaz gondolatok ezek. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy ennek bizonyítékaként az első lépést a Magyar Televízió Vallási és Egyházi Műsorainak Szerkesztősége tette meg, amikor 2002. szeptember i-jén felvette, majd - vágatlanul, de magyar nyelven is feliratozva - közvetítette a békéscsabai Nagytemplomból azt az istentiszteletet, amelyen Ivan Osusky szlovákiai püspök hirdette az igét anyanyelvén. Szép példája volt a keresztény testvéri szeretetnek az, hogy a liturgiában a helyi lelkészek mellett D. Szebik Imre elnök-püspök is szolgált, a gyülekezet pedig szlovákul és magyarul énekelte közös énekeinket.

Az igehirdetés fordításának korrektségére számunkra garancia volt, hogy Kovács Pál és Kutyej Pál Gábor lelkészek ültették át magyarra a püspök szlovák nyelvű igehirdetését. Az istentiszteletet ugyanakkor a Magyar Televízió műholdas adásának jóvoltából a határainkon túl élő nézők is láthatták. Számomra, aki az akkori közvetítés szerkesztője voltam, öröm, hogy most a Duna Televízióban - Fabiny Tamás szerkesztésében - láthattuk Sajógömörből a magyar nyelvű evangélikus istentisztelet közvetítését, mint az országaink és egyházaink közötti testvéri kapcsolat újabb szép példáját.

Nagy László szerkesztő (Budapest)

Csak térkép e táj?

Iskolánk, a soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola a fenti címmel írt ki pályázatot az általános iskolák hetedik és nyolcadik osztályos tanulói részére. Azt kértük a tanulóktól, hogy végezzenek kutatómunkát, vegyék fel a kapcsolatot az idősebb korosztálynak a környezetükben élő képviselőivel, és ennek alapján mutassák be lakóhelyüket. Az volt a célunk, hogy erősödjön a fiataloknak a tájhoz és az ott élő emberekhez való kötődése, illetve hogy közelebb kerüljenek egymáshoz a különböző generációk.

Az értékelőmunkát iskolánk tanáraiból és a diákönkormányzat képviselőiből választott bírálóbizottság végezte. Előnyt élveztek a kor igényeinek megfelelően, számítógéppel szerkesztett, irodalmi igényességgel megfogalmazott, illusztrált pályamunkák.

Nagy örömünkre harminchat dolgozat érkezett be hozzánk — a viszonylag szűk körű meghirdetés ellenére. A formai és tartalmi követelményeknek szinte mindegyik megfelejt, hatan azonban az átlagnál színvonalasabb munkát adtak be. Közülük kerültek ki a következő díjazottak: az első helyezett Haris Krisztina (Harka), a második helyezett Kovács Veronika (Gyóró), a harmadik helyezett Őri Klaudia (Iván) lett. A díjkiosztásra tanévzáró istentiszteletünkön, június 19-én, vasárnap 16 órakor kerül sor a soproni evangélikus templomban.

Reméljük, hogy ez a feladat hozzájárult a diákok személyiségfejlődéséhez is, és a sikerélményen túl sok dolgos, örömteli órával ajándékozta meg őket.

Balikóné Németh Márta (Sopron)

Az Északi Evangélikus Egyházkerület Közgyűlése május 10-én, kedden 10 órakor tartja évi ülését a Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség templomában (1123 Budapest, Kék Golyó u. 17. - megközelíthető a 2-es metróval, a 18-as, a 61-es és az 59-es villamossal a Déli pályaudvarig; onnan néhány perc gyalog). A közgyűlés megnyitó istentiszteletén Balicza Iván budavári igazgató lelkész, az Egyházkerületi Bíróság lelkészi elnöke hirdeti az igét.

A közgyűlésre szeretettel várjuk annak törvény szerinti tagjait és minden érdeklődő testvérünket.

Tavaszi hangversenyt tartunk a békást evangélikus templomban (1038 Budapest, Mező utca 12.) május i-jén, vasárnap 18 órakor. Közreműködik: Pál Diana (orgona és zongora) és a Budapest Chamber Players. A koncertmester Oláh Vilmos. A belépés díjtalan. Műsor: A. Vivaldi: a-moll concerto - op. 3. No. 8; H. Rinck: Floeten-Concert - op. 55.; /. S. Bach: 3. brandenburgi koncert - BWV 1048; C. Ph. E. Bach: d-moll concerto.

A börtönmisszió lesz a legközelebbi Útitársak missziós bibliaóra előadásának témája. Meghívott vendég: Bízik László lelkész. Az alkalom május 5-én, csütörtökön 18 órakor kezdődik az evangélikus egyház irodaházának földszinti termében (Budapest VIII., Üllői út 24.; a bejárat a nagykapu és a könyvesbolt közötti szakaszon található, az utca felől). Igét hirdet Szeverényi János.

Szeretettel meghívjuk a TF-esték következő rendezvényére, amelynek címe: Császárnak, Istennek... - Egyház és politika Magyarországon. Vendégünk Balog Zoltán református lelkész. Közreműködik: Lovász Irén népdalénekes. Időpont: május 6., péntek 18 óra. Helyszín: TF-aula, Budapest XII., Alkotás u. 44. A belépés díjtalan.

Meghívó. Szeretettel hívunk minden önkéntest és érdeklődőt a kórházmisszió által szervezett lelki napra. Témánk a fel- töltődés. Hogyan tudunk a mindennapjaink során feltöltekezni, erőt meríteni feladatainkhoz? Időpont: május 7., szombat 10 órától 15.30-ig. Helyszín: Budapest VIII., Üllői út 24., II. emeleti tanácsterem. Mindenkit szeretettel hívunk és várunk!

A Kertvárosi Evangélikus Templom, Szociális és Közösségi Központ Építéséért Alapítvány (adószámunk: 18809309-1-15) kuratóriuma köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik 2003. évi adójuk 1%-ával^ támogatták alapítványunkat. A befolyt 189 623 forintot a templom tervezéséhez használtuk fel. Köszönjük a támogatást, és kérjük, ezután is segítsék alapítványunkat.

Istentiszteletek a Mátrában. A bagolyirtási Názáret-templomunkban (Jókai u 7-9., tel.: 37/376-483) májustól október közepéig minden vasárnap 11 órakor tartunk istentiszteletet, minden hónap első vasárnapján úrvacsoraosztással. Az első istentisztelet május i-jén lesz. Szeretettel várjuk kiránduló és üdülő vendégeinket!

Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület