Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-09-12 / 37. szám

Evangélikus Élet 2004. SZEPTEMBER 12.-11. oldal Egyház ir és Világháló A Magyar Keresztény Portál www. keresztény, h u Rovatgazda: Babics Csaba és Bogdányi Gábor A most felnövekvő generáció már Istent is a hálón fogfa keresőt Rajtunk, (is) múlik, megtitfátja-e., A REFORMÁTUS PORTA­___________sr­6­MAII KtfiFSÖ: _____ir~ SZ ÉRKÍ1&ZO VELÜNK ! PROGRAMAJÁNLAT KÜLDÉSE : HÍR KÜLDÉSÉ S -MAR. Ót* HOZZÁADÁSA UNK HOZZÁADÁSA SAJÁT OLDAL IÉTRB40ZÁSA MÓDOSÍTÁSA mss&B; tórum CHAT ür.í.S'j.í.juc itVItfíŐLISTAK Kf PESLAPHÜl.OÉS 2000 nyarán a történelmi egyházakhoz tartozó lelkipásztorok és informatikusok megalapították a Magyar Keresztény In­ternet Egyesületet, hogy egyházaik köré­ben segítsék az internetes kultúra meg­honosítását. Magyar és nemzetközi kon­ferenciákat szerveztek, kiadták, és egy pályázat eredményeképpen a történelmi egyházak minden lelkészének és papjá­nak ingyenesen eljuttatták A templom egere című ismeretterjesztő kötetet. Ösz- szefogva az Ökumenikus Ifjúsági Irodá­val és a Katolikus Ifjúsági Mozgalommal létrehozták a Magyar Keresztény Portált, amely szándékai szerint katolikus, refor­mátus és evangélikus internetes informá­ciók gyűjtőhelye kíván lenni. Itt talált magának helyet a Keresztény Lapszemle, amely a Kárpát-medence ma­gyar nyelvű internetes lapjaiból válogatta ki a történelmi egyházakat érintő cikke­ket, majd ezeket oldalain közreadta, és naponta e-mailben elküldte mindenkinek, aki kérte. Sajnos nemrég néhány törvény megváltozása miatt be kellett szüntetni ezt a népszerű szolgáltatást. Elindult viszont egy új kezdeménye­zés, a Prédikációtár. Azzal szeretnék szolgálni a keresztény egyházak igehir­detési és evangélizációs munkáját, hogy összegyűjtik az elhangzott igehirdetése­ket, igemagyarázatokat, szentbeszéde­ket, prédikációkat, áhítatokat, gyermek- bibliaórák anyagait vagy azok vázlatát, evangélizációs sorozatokat stb. Már ke­reshetők akár régi „nagy” igehirdetők, akár ma élő papok, lelkészek régi prédi­kációi, szentbeszédei, Biblia-magyaráza­tai is. Bárki elolvashatja, mit mond az Ige Luthernek, Joó Sándornak, vagy akár II. János Pál pápának. A Prédikációtár anyagait — igazi „in­Indulj az A pápai gyülekezet ebben az évben Ba- konyjákón, a Forrás vendégházban tartot­ta szokásos tanévkezdő gyülekezeti nap­ját. Kovács László lelkész az Istentől el­szakító bűnről és az abból való szabadu­lási lehetőségről, kiútról, Jézusról; Gyo­moréi Gáborné természetgyógyász pedig betegségeink kiindulópontjáról és a gyó­gyulási lehetőségről, kiútjáról, Jézusról beszélt előadásában. Az ifjú nemzedék többek közt Magyarország egyetlen szür- szabómesterével és a szűrkészítés rejtel­meivel ismerkedhetett meg. A kötetlen beszélgetések és közös séták hozzájárul­tak ahhoz, hogy a gyülekezeti tagok a munkaév kezdetén feltöltekezhessenek. Hiszen „most mi is bátran elindulunk, Te vezess minket, s hozzád jutunk”. temetes” módon - a világ bármely pont­járól fel lehet tölteni, közzé lehet adni. Papok, lelkészek, világi munkatársak, evangelizációs segítők, gyermekmunká­sok töltik saját (amúgy is kevés) szabad idejük egy részét azzal, hogy kazettára vett vagy papíron meglévő anyagokat számítógépes formába öntenek, és így adják közre a keresztény közösségek számára. Nehéz feladatra vállalkozik a portál linkgyűjteménye, a Keresztény Kereső. A teljességre törekedve nyolc fő- és hu­szonöt alkategóriába soroltan gyűjti ösz- sze az internet magyar nyelvű részének keresztény kötődésű címeit. A világháló dzsungelében ez biztos iránytű lehet számunkra. Nagy örömmel tapasztaljuk, hogy so­kan használják a portálon található két modern bibliafordítás internetes változa­tát. Itt ugyanis elérhető a Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája és a Szent István Társulat által kiadott katoli­kus Biblia is. A két Biblia szövegét a portált üzemeltető Magyar Keresztény Internet Egyesület közvetlenül a kiadók­tól kapta. Mindkét bibliafordítás teljes szövegében lehet keresni a weboldalon. A közvetlen cím: www. keresztény, hu/biblia. A Magyar Keresztény Portálon talál­ható a félhivatalos katolikus egyházi lap, a Magyar Kurír hetente több alkalom­mal frissülő honlapja is. A Magyar Ku­rír egyben katolikus hírügynökség is, amely 1910 óta működik. A portálon található internetes oldalu­kon csak híreik, elemzéseik egy részét teszik közzé. A többi nem jelenik meg az internetes változatban, csak a lap hi­vatalos előfizetői kapják meg, akik elektronikus formában (naponta küldött e-mailekben) vagy teljesen hagyomá­nyos formában (a szerkesztőség által há­zilag sokszorosított hetilapként) is kézbe vehetik a Magyar Kurír különböző ki­adásait. Ebből adódóan egyes napi hírek először csak erősen rövidítve jelennek meg a weboldalon, és csak 8-10 nappal később lesznek elérhetők teljes terjedel­mükben. A legfrissebb hírek egy része esetében napközben csak maga a cím ér­hető el. Ez azt jelenti, hogy a Kurír szer­kesztősége még dolgozik a hír végső formába öntésén, de már bizonyos, hogy az adott témáról aznap még bővebb in­formációt nyújtanak. Ez a portál szolgálni, segíteni szeretne - Önöknek is!. Pető Gábor (peto@levele.hu) Fehér János (feher@hcbc.hu) A Tolna megyei tengelici gyülekezet már több éve megrendezi a gyermekek nyári napközis táborát. Nagyon nagy gonddal és sok-sok színes programmal készítik elő a gyermekek testi-lelki épü­lését segítő közös alkalmat. Az idén az időjárás különösen kedve­ző volt, így az Öreg-templomot körülve­vő, kellemes húst adó fenyőfák árnyéká­ban sok-sok szabadtéri program várta a gyerekeket a táborban, mely az idén a Szivárvány gyermekhét elnevezést kap­ta. A gyerekek nagy várakozással ké­szülnek minden évben, és jelentkeznek, ezzel is mintegy jelezve, hogy mennyire szükségük van arra a nagy szeretetre, amelyet csak itt, a közösségben kaphat­nak meg. Az alkotás öröme, a missziói történet üzenete, az együttes öröm a si­kereken, a felfedezések öröme mind­mind meghitt és önfeledt jézusi missziói csapattá formálja a gyerekeket. Magam csak pár órán át vehettem részt a tábor életében, de így is éreztem azt a kisugár­zást, mely az Úr szeretetéből a gyereke­ken keresztül árad felénk. Csodálatos volt a melengető napsugár, a fák lombja­it simogató fuvallat. A méhek békésen zümmögtek kicsiny házikójuk körül, né­ha-néha egy-egy őrszem került nagyobb ívben, de ő sem akarta megzavarni a tá­bor életét. Jó volt ez a békés nyugalom és harmónia. Többen azt gondolhatják, hogy nincs ebben semmi rendkívüli, hi­szen az országban számos helyen tarta­nak hitépítő és -formáló táborokat, s ta­lán többé-kevésbé hasonlóan tartalmas programokkal kötik le a gyerekek fi­gyelmét. Alapjában véve mindez igaz: mindenhol kifejezésre jut a Jézussal va­ló közös élet öröme, az örömhír üzenete, a missziói feladatok lehetősége. A gyerekek a hét folyamán kis cso­portokban, kreatív módon készültek a zárónap kis előadásaira. Ugyanis talán az egész hét egyik legnevezetesebb és élményekben is leggazdagabb program­ja a péntek esti volt. A rögtönzött kis előadásokon érződött az átélés és az ösz- szetartozás öröme. A zenei és a prózai műsor egyaránt nagy figyelmet igényelt a kis közönségtől, a meghívott szülőktől és vendégektől egyaránt. A műsorért nagy tapssal fejeztük ki hálánkat és örö­münket. A program befejezéseként az Útmutató alapján (augusztus 13.) né­hány mondatban beszélhettem az Úr Jé­zus szeretetéről (Jn 15,12). Ezután következett (a hét zárásaként) a mindenki által oly nagyon várt tábortűz és virslisütés. A gyermekeken látszott az a felszabadult öröm és vidámság, amely abból fakad, hogy jó együtt lenni. De nem is lenne teljes az örömünk, s talán ezt a kis beszámolót sem írtam volna meg, ha nem történik meg az a csoda, amelyet aznap este átélhettünk. Már-már elszomorodni látszott az idő, talán az égiék is sajnálkoztak, hogy vége ennek a csodálatos tábornak, és egy-egy mennyei könnycseppet hullat­tak alá odafentről. Ekkor jelent meg Isten dicsősége a ke­leti égbolton: felragyogott Isten szeretete a szivárványív pompás, tündöklő színeiben. Legnagyobb csodálkozásunk köze­pette valaki megszólalt: Látjátok, az a Szeretet! Mi akkor és ott mindnyájan átélhet­tük, hogy velünk az Isten. Gangéi János (Paks) Személyes emlékek- húsz év után Örültem, hogy az Evangélikus Élet több oldalról is foglalkozott a Lutheránus Világ- szövetség 1984-es budapesti nagygyűlésével. Azt is megértettem, hogy húsz év még nem történelmi távlat. Annál inkább a mi kötelességünk - akik az akkori események tanúi, résztvevői voltunk -, hogy megírjuk emlékeinket, hozzájáruljunk ahhoz, hogy az utókor minél tárgyilagosabban, sok emlékezés és vélemény ismeretében alkothas­son képet az egyházi múltról. Emlékszem, Reuss András, aki a világgyülés szervezésének kulcsembere volt, be­szélgetésre hívott Káldy Zoltánhoz. Az volt a kérdés, hogyan biztosítható majd a Sportcsarnokban, a záró istentiszteleten a sok ezer részvevő esetleges orvosi ellátá­sa. Ahogy ez lenni szokott, a hivatalos napirenden hamar túlestünk, majd még hosz- szan beszélgettünk. A püspök szemlátomást őszintén örült, amikor azt mondtam, hogy az egyházi közvélemény pozitívan fogadja a lehetőséget, hogy az LVSZ elnö­ke lehet. Valóban így véltem: a választás egyrészt Magyarország sikere, másrészt ab­ban bíztunk, hogy a püspök nemzetközi szerepvállalása enyhüléshez vezet majd a hazai egyházpolitikában. Ebben tévedtünk, de erről később. Következő emlékem Fasang Árpád Deák téri presbitertársam akciója. Levelet írt Káldy Zoltánhoz, amelyben kérte a püspököt elődje, Ordass Lajos rehabilitációjára, illetve arra, hogy legalább emlékezzenek meg méltó módon a Lutheránus Világszö­vetség korábbi alelnökéről. Ez teljesen korrekt kérés volt. Valószínűleg Káldy Zoltán Ordass püspökkel kapcsolatos nehezen minősíthető lelkülete - rossz lelkiismerete - is közrejátszott abban, hogy súlyosan hibázott. Nem válaszolt a levélre. Ha csak any- nyit ír, hogy köszöni a felvetést, visszatér rá, már elkerüli a konfliktust. Illendő idő után Fasang Árpád az Állami Egyházügyi Hivatal elnökéhez, Miklós Imréhez fordult javaslatával, jelezve, hogy Káldytól nem kapott választ. Logikus volt Fasang lépése, hiszen de facto az ÁEH volt az egyházak felettes szerve. Káldy rendkívüli módon megneheztelt, azzal vádolta a Deák téri presbitert, hogy feljelentette őt az államnál, és utasította Hafenscher Károly Deák téri igazgató lelkészt, hogy zárja ki az egyházta­nácsból Fasang Árpádot. Ő erre nem volt hajlandó. Patthelyzet alakult ki. Ezt felol­dandó Andorka Rudolffal vállaltuk, hogy elmegyünk a püspökhöz, kérve, tekintsen el Fasang Árpád kizárásától (a Déli Egyházkerület püspöki székhelye a Deák tér, a püs­pök itt gyülekezeti lelkész). Emlékszem, a bölcs Andorka Rudolf megkérdezte Fasan- got, nincs-e még külföldi vonatkozása az ügynek. A nemleges válasz után nyugodtan készülődtünk, amikor kiderült, hogy a Neue Züricher Zeitungban megjelent a Fasang- levél ügye. Szerencsénkre a püspök még nem értesült erről. Andorka Rudolf viszont ekkor kapott egy könyvéért Akadémiai Díjat, ez az örvendetes tény határozta meg a kávézás melletti beszélgetést. Fasang Árpád maradhatott presbiter. A világgyülés al­kalmából a nyilvánosság mellőzésével megkoszorúzták Ordass Lajos sírját. Egy újabb emlék. Ott voltam a Keleti pályaudvaron néhányadmagammal Dóka Zoltánra várva, mert valóban elterjedt, hogy veszély fenyegeti. Innen Galyatetőre mentünk, ahol Fasang Árpádéknál gyűlt össze a kis csapat, elemezve a várható fej­leményeket. Dóka Zoltán nem félt, de hangsúlyozta, hogy senki mást nem akar baj­ba sodorni. Okkal és nem c'éllal írta a Nyílt levelet. Emlékszem, ezekben a napokban Gadó Pál barátommal meglátogattuk Pilisen Ke- veházi László esperest, akinek az aláírásával jelent meg a hetilapban a Dókát táma­dó, „Megteologizált árulás” című cikk. A beszélgetés a lehetséges kompromisszum keresésének jegyében zajlott. Sajnos a remények nem váltak valóra. Káldy Zoltán úgy vélte, ha ő az LVSZ elnöke, még inkább elvárhatja, hogy otthon ne legyen gond, mindenki parírozzon. így előállt az a képtelen helyzet, hogy a társadalomban enyhült a diktatúra nyomása, az egyházban viszont erősödött. Ez vezetett a Testvéri Szó kö­zösség létrejöttéhez és az irat megszületéséhez. Ebben főként Dóka Zoltán és Ittzés Gábor lelkészek, Koczor Miklós és Fasang Árpád világiak játszottak meghatározó szerepet. Érdekes, hogy a Dóka Zoltánhoz közel állók, az emlékét ápolók megfeledkeznek Fasang Árpádról. Valami nehezen megmagyarázható - talán klerikus - féltékenység­ből úgy vélik, a Nyílt levél jelentőségét csökkenti, ha elismerjük, hogy a reformfolya­mat Fasang Árpád Ordass rehabilitációját célzó leveleivel indult. Ez annál furcsább, mert Dókát ez sohasem zavarta, éppenséggel teljes összhangban volt Fasanggal. A másik visszatérő probléma a Testvéri Szó és a későbbiekben keletkezett reform­iratok dolga. Egyszerűen tény, hogy hatása valóban - kétségkívül az egyház követ­kező évtizedeit is mindmáig meghatározó jelentőséggel - a Testvéri Szónak volt. Tar­talmát, időzítését és azt a tényt tekintve, hogy ezt az iratot klerikusok és laikusok együtt jegyezték. Az ezt követő iratok - lelkészek által készített értékes dolgozatok - az eseményekre nem gyakoroltak hatást. Az 1989 tavaszán, Zászkalicky Péter De­ák téri lelkésszé való beiktatása napján született Kiáltó szó pedig már történelmi ér­telemben valóságos anakronizmus, legfeljebb egyházi, családi belső ügy. Ennek megfelelően becézték később némely radikális reformerek Zászkalicky Pétert - aki nem mellékesen Istentől sokszorosan megáldott kiváló munkát végzett a Deák téren és a közegyházban is - a legrokonszenvesebb kollaboránsnak. A történelem, az utókor fogja eldönteni, hogy 1989 nyarán a munkát vállaló vagy a kritikai magatartás volt-e az időszerű. De nekünk is beszélni kell erről. Frenkl Róbert Lapunk más helyén olvasható az a meghívó, amely a Lutheránus Világszövetség húsz évvel ezelőtti nagygyűlésével kapcsolatos megemlékezésre invitál. Kiket is várunk az Evangélikus Hittudományi Egyetem (Budapest XIV., Rózsavölgyi köz 3.) dísztermébe szeptember 16-án, csütörftkön 18.30-ra? Azokat, akik részesei voltak a húsz évvel ezelőtti eseménynek, és mint szervezők, gyülekezeti lelké­szek, ifjúsági résztvevők, stewardok, tolmácsok vagy látogatók vettek részt egyik-másik alkalmon. Azokat, akik számára - koruknál fogva is - mindez már történelem. Azokat, akik úgy érzik, hogy egyházunk nem eshet ki a világ evan- gélikusságának vérkeringéséből. Azokat, akik vallják, még húsz év elmúltával is van mit mondanunk egymásnak, vagy bizonyos eseményekről csak ilyen távla­tokban lehet hitelesen szólni. Azokat, akik szívesen megnézik az akkori archív felvételeket, talán ráismerve egykori önmagukra, még élő vagy már elhunyt sze­retteikre. Azokat, akik szívesen vitatkoznak az akkori eseményekről. Azokat, akik hálát kívánnak adni az egyház Urának azért, hogy még élünk és szolgálunk. Minden érdeklődőt szeretettel hívnak a szervezők. DUOQ A Duna TV „Isten kezében” című sorozatműsorában szepmeber 18-án, szombaton 12.30-tól látható az LVSZ 1984-es budapesti világgyülésé- re visszatekintő összeállítás második fele. Szerkesztő: Fabiny Tamás. EHE pedagógus-továbbképzés Folytatódik az Evangélikus Hittudományi Egyetem pedagógus-továbbképzési prog­ramja. Új jelentkezők is bekapcsolódhatnak a szeptember 25-én kezdődő második sze­meszterbe. Jelentkezési lapok igényelhetők az EHE titkárságán szeptember 15-ig (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3. Tel.: 1/469-1050, fax: 363-7454, e-mail: teo!ogia@lu- theran.hu). Szívesen várjuk a teológia iránt érdeklődő pedagógusokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom