Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-09-09 / 37. szám
Evangélikus 66. ÉVFOLYAM 37. SZÁM 2001. SZEPTEMBER 9. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 13. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet ARA: 65 Ft A TARTALOMBÓL Országos Evangélikus Ifjúsági Konferenciák Pertuban - Vele Lelkészavatás Sámsonházán Villáminterjú az oktatási miniszterrel 117 levél helyett BECSE nOETT EK... Iskolaügyek - katonadolgok Munkaévet kezdő, munkába lendítő közgyűlés Az országos közgyűlés egyházunk „legszélesebb körű döntéshozó, legfőbb önkormányzati képviseleti testületé”. Évente legalább egyszer kell összehívni, de mód van arra is, hogy „rendkívüli közgyűlést” hívjanak össze, ha arra feltétlenül szükség mutatkozik. Ilyen rendkívüli közgyűlés zajlott le augusztus 31- én, a presbitérium előkészítése után az országos székházban. A két fontos téma a két új iskola, a miskolci és a kőszegi átvétele és munkájának megindítása, valamint a tábori lel- készi szolgálatra jelölt lelkészek megválasztása volt. A két iskola átvételére az előző közgyűlés felhatalmazást adott az elnökségnek és ennek értelmében végezték a tárgyalásokat. Miskolcon 730 tanulóval, 48 pedagógussal és 11 fős technikai személyzettel nyílt meg az iskola. (Itt mindössze öten váltak meg az intézménytől.) Kőszegen 435 tanulóval, 41 pedagógussal és 40 technikai dolgozóval vettük át az iskolát. Mindkét iskolához egy évre neveztek ki igazgatót, Miskolcon Fellegvárt Zoltán, Kőszegen Horváth Antal látja el az igazgatói feladatot. A közgyűlés örömmel nyugtázta az iskolák átvételéről szóló beszámolót, és a munka megindításáról szóló jelentéssel egyetemben egyhangúlag jóváhagyta. Törvényeink vonatkozó paragrafusai értelmében, a tábori lelkészi szolgálatról szóló rendelkezés alapján kell betölteni e felelősségteljes tisztségeket. A reformátusokkal történt megállapodás szerint (mivel a tábori püspök jelenleg református) egyházunknak a hivatalvezetőt kell adnia. Előzetes egyeztetés után erre a tisztségre Pintér Mihály várpalotai lelkészt, a Veszprémi Egyházmegye esperesét jelölte a presbitérium, és a közgyűlés - 22 szavazattal, 1 ellen- szavazattal és 5 tartózkodással - meg is választotta. Tábori lelkészt három helyőrségbe kellett egyházunknak jelölnie. Győrbe Magassy Zoltán nemescsói diakónus-lelkészt, Szombathelyre Albert Gábor csákvári diakónus lelkészt választották meg nagy többséggel tábori lelkésznek. (Folytatás a 3. oldalon) Odd Bondevik norvég püspök és kíséretének látogatása Magyarországon Egyházunk vendége volt szeptember 1-5. között Odd Bondevik, a Norvég Evangélikus Egyház elnök-püspöke (érseke) és kíséretében Britt Haarstad az egyházi tanács elnöknője, valamint Rune Hvidsten diakónus. A Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Evangélikus Egyházkerülete és a Norvégiái Morei Egyházkerület (székhelye: Molde) jó kapcsolatát Odd Bondevik és Szebik Imre püspökök partnerkapcsolati szerződés formájában kívánták megpecsételni. Ennek aláírására került sor szeptember 4-én, Budaörsön, az Északi Egyházkerület új és eleven missziói gyülekezetében. A norvég delegáció látogatást tett Nyíregyházán az Evangélikus Általános Iskola épületének újra birtokba vétele és a 120 férőhelyes vadonatúj diákotthon, a Luther Márton Kollégium felavatása alkalmából Szeptember 3-án, hétfőn találkozott a Magyarországi Evangélikus Egyház több munkaágának vezetőjével, majd megtekintette a Balaton északi partján lévő új templomot (Balatonfüred) és az Evangélikus Oktatási Központot (Révfülöp). Az Országos Egyházi Irodában Odd Bondevik átadta a Norvég Evangélikus Egyház jelentős adományát, amelyet egyházkerületében a tiszai árvíz- károsultak megsegítésére gyűjtöttek (Mintegy kétmillió forintértékben). A norvég delegáció - a magyar elnök-püspök kíséretében - tisztelgő látogatást tett Rockenbauer Zoltán miniszternél a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában. A találkozó kölcsönös tájékoztatás célját szolgálta. Elnök-püspökök: D. Szebik Imre és Odd Bondevik HK Az évről-évre visszatérő ünnepek sorában a tanévnyitók nem feltétlenül kívánkoznak a (heti)lapok címoldalára. Hogy az Evangélikus Elet - két egymást követő számában is - kiemelt helyen számol be a 2001/2002.-es tanév kezdetéről, annak persze jó oka van. Eltekintve attól, hogy az egyházi iskolákban a tanévnyitó - miként azt múlt heti vezércikkünkben már hangsúlyoztuk - valóban mindig ünnep (még ha a diákoknak erről meg is oszlik a véleménye), az idei tanévkezdet azért is megkülönböztetett figyelmet érdemel, mert a Magyarországi Evangélikus Egyház oktatási intézményeinek száma tovább gyarapodott. Mindemellett az oktatási tárca idén egy evangélikus gimnáziumot választott az országos tanévnyitó ünnepség színhelyéül... A szeptember 2.-val zárult hét valamennyi tanévnyitó ünnepségéről nem áll módunkban beszámolni, de talán olvasó is kitalálja, hogy az alábbiakban miért épp az elsőként birtokba vett budapesti gimnáziumunk eseményével vezetjük be a 4-5. oldalakon közölt összeállítást. A fasori intézményben létesített emléktábla ugyan a múltat idézi, ám irányt is mutat - a jövő, sőt talán már a jelen reménységét is fémjelzi. Emléktábla-avatás a Fasorban 2001. augusztus 29-én a tanévnyitó alkalmával a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium utcai homlokzatán iskolánk volt három világhírű növendékének és az őket tanító négy tanáruknak emlékét megőrző táblát avattunk. (Ünnepi beszédet iskolánk nevében dr. Tárnok Dezső igazgató, a Közoktatási Minisztérium részéről Környei László helyettes államtitkár, a VI. kerület nevében Farkas György polgár- mester mondott, és elhelyezték koszorúikat.) Az emléktáblán megörökített három diák Wigner Jenő (1902-1995) Nobel-díjas fizikus, Neumann János (1903-1957) világhírű matematikus, a számítástechnikai úttörője és Harsányi János (1920-2000) Nobel-díjas közgazdász. Többek között a 20. század alábbi négy kimagasló tanáregyénisége tanította őket: Hittrich Ödön (1865-1950) latin-görög szakos tanár, a classica philologia kiváló művelője, ókori témájú tankönyvek szerzője. Mikola Sándor (1871-1945) matematika-fizika szakos tanár, a kísérleti fizika bevezetője, tankönyvíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Rátz László (1863-1930) matematikus, 1896 és 1914. között a Középiskolai Matematikai Lapok szerkesztője. Tanártársával, Mikola Sándorral a matematika oktatás megreformálója. 1910-ben jelentős francia kitüntetést kapott (Officer d’Academia). Renner János (1889-1976) matematika-fizika szakos tanár. Pályája elején Eötvös Loránd munkatársa. 1933-ban Eötvös Loránd mérési eredményeihez képest egy nagyságrenddel sikerült fokoznia a tömegvonzás és a tehetetlenség arányosságára vonatkozó vizsgálatok pontosságát - a módszerek és eszközök továbbfejlesztésével, - figyelembe véve a mágneses hatásokat is. 1950-től 1954-ig a Magyar Állami Geofizikai Intézet igazgatója. 1954-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Harsányi János fizikatanára volt. Iskolánk mindhárom világhíressége, bár külföldön értek el sikereket, magyarságukat mindig büszkén vállalták és szeretettel emlékeztek tanáraikra és iskolájukra, a Fasorra. Wigner Jenő testi-lelki jó barátja volt a nála egy évvel fiatalabb Neumann Jánosnak, akiről így beszélt: „Neumann Jancsi egy osztállyal alattam volt. Három osztály- lyal előttem matematikában. 1973-ban adott interjúban Wigner Jenő így nyilatkozott iskolánkról: „Különösen hálás vagyok az Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumnak, ami a Fasorban volt, és ahol oly sokat tanultam. Nemcsak tudást, hanem emberi dolgokat is: az elkötelezettséget a tudomány, a tudás és a tanítás iránt. ” Utolsó magyarországi látogatásakor, 1987-ben legjobban szeretett tanáráról - Rátz Lászlóról - ezt mondta: „A Fasori Gimnáziumban többen tanítottak és mind nagyon szerettek tanítani. Nem annyira talán, mint Rátz László, aki igazán az életét szentelte ennek, és nem is csinált lényegében semmi mást. Neumann Jánosnak magánórákat adott, mert tudta, hogy Neumann János úgyis tudja azt, amit a rendes diákok tanulnak az 5-6. osztályban. Nekem könyveket adott, amiből nagyon sokat tanultam. Főleg matematikát. És ez nagyon hasznos dolog lett nekem az idők folyamán. Tanítják most a differenciálszámítást? Nem mindenkinek... Rátz László gyorsan megtanította azokat, akiket érdekelt a matematika, a differenciálthányadost és alkalmazásait. És sok minden mást. Nagyon érdekelték a diákok, ügyesebbé és matematikusabbá nevelte őket. Hiszen tudják, hogy Neumann János milyen sikeres lett. És több diák volt, aki érdeklődött a matematika iránt. Ókét is tanította azon a szinten, amit ebben a korban el lehet várni. Könyveket adott nekik és nekem is. Ez nagyon szép volt. ” Mikola Sándorról így vallott: „Fizikát, persze Mikola Sándortól tanultunk és büszkén mondhatom, hogy két év után annyit tudtam, hogy a fizikakurzus a Budapesti Műegyetemen vagy a berlini Technische Hochschulen majdnem teljesen ismétlésnek tűnt fel. ” Érdekes és kedves volt az, hogy a világhírű Albert Einstein, aki Wigner Jenőnél és Neumann Jánosnál 23 évvel idősebb, beszélgetés közben csak úgy emlegette kettőjüket: „Die Burschen aus dem Faschori” vagyis a „Fiúk a Fasorból”. Igaz az a mondás, hogy a jó iskola feltétele a tanulni akaró diák és a szakmáját szerető és művelő tanár. Nyugodtan mondhatjuk, hogy iskolánkban ezek a feltételek megvoltak, mert e három kiválóságon kívül több híres tudóst, művészt adott iskolánk hazánknak és a nagyvilágnak. Szabó István „Hisz igaz, hogy tiétek az igaz evangélium és Isten tiszta igéje; javait azonban még egyikőtök sem osztotta szét a szegények között, semelyikötöket sem égették meg, s állítólag szeretet nélkül még ezek a dolgok sem érnek egy fabatkát sem. Isten minden jóságát el akarjátok nyerni az oltári szentségben, de azt azután szeretetben újból kiönteni már nem. Senki sem viseli komolyan a másik gondját, senki sem akarja odanyújtani a kezét a másiknak, hanem mindegyikőtöknek csakis magával van gondja, hogy mi szolgál a javára és csakis a maga javát kutatja, hagyja, hadd történjék, ami történik, ha segítenek valakin, hát segítsenek rajta mások; semelyikőtök sem keresi a módját, miképpen segíthetnétek a szegényeken. Nyomorúságos egy dolog ez! Pedig milyen régóta prédikálják nektek, minden könyvem arra igyekszik rámutatni és azzal van teli, hogy miképpen éljünk hitben és szeretetben. ” Luther Márton, Nyolc böjti prédikáció (Szebik Zsófia fordítása) 4 i 1 V
