Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)

2000-03-05 / 10. szám

65. ÉVFOLYAM ,, 10. SZÁM » Csodalatos dolog az, hogy 2000. MÁRCIUS 5. ötvened az ember Fia önként jószán- VASÁRNAPJA iából keresztre megy értünk, betölteni az írásokat. Titok ez és az is marad. ” Luther ÁRA: 48 Ft r-A TARTALOMBÓL Másik vallásról vagy másik vallástól... 25 éve hunyt el Beyer Pál Vallás és nemzet * 1 2000-BEN IS IDŐSZERŰ Két felkiáltójeles érzés motoszkál ben­nem, amikor a címet leírom. „De meny­nyire!” - mondja az egyik. „És mennyi­vel másként!” - így a másik. Azon a hár­mas üzeneten gondolkodunk ebben a so­rozatban, amit 25 éve indított útjára az Egyházak Világtanácsa békéről, igazsá­gosságról és a teremtett világ megőrzé­séről. Huszonöt év alatt teljesen megváltozott az élet körülöttünk. Csernobil után és A Szélrózsa 2000 Evangélikus Ifjúsági li i Találkozóra készülő fiatalokat örömmel SZÉLRÓZSA köszöntőm Országos Egyházunk Elnöksé- f ge nevében. Az együttlét mottója: „Itt va- Hí- Országos Evangélikus gyök. engem küldj! ” (Ézsaiás 6,8) Ifjúsági Találkozó Az ez évi találkozó a millennium eszten­, ... , .................,, ... .. .. Debrecen - Dorcas Center dej eben különös szint kölcsönöz egyuttle­tünknek. Egyszerre gondolunk magyar 2000. július 26-29. nemzetünk államalapítására s ezzel haza- „Itt vagyok, engem küldj!” fiságunk értelmére és keresztyénségünk Szervezők: Magyarországi 2000 éves fordulójára. Míg kiemelkedő Evangélikus Egyház, evangélikus személyiségek történelemfor- , máló szerepet vállaltak magukra (Bome- Magyarorszagi Evange i us misza Péter, Balassi Bálint, Berzsenyi Dá- Ifjúsági Szövetség niel, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor), akik- Információ: Galántai Veronika, kel méltán büszkélkedünk, addig minden je]: i 429 2037, keresztény testvérünkkel egybekapcsol Jé- - e_mail. lí]uság@lutheran.hu zus Urunk szemelye s küldetése. Szívből kívánom, hogy az Országos Ifjú- honlap: www.lutheran.hu/ifjusag sági Találkozó tartalmas előadásokat, jó- I H ízű beszélgetéseket, kötetlen együttlétet és zavartalan légkört kínáljon valamennyi résztvevőnek, s így egyszerre erősödjék ke­resztény elkötelezettségében és magyarságunk iránti felelősségben. Testvéri szeretettel: SZÉLRÓZSA III. Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó Debrecen - Dorcas Center 2000. július 26-29. „Itt vagyok, engem küldj!” Szervezők: Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség Információ: Galántai Veronika. Tel: 1 429 2037, e-mail: ifjuság@lutheran.hu honlap: www.lutheran.hu/ifjusag D. Szebik Imre püspök Debrecenbe kéne menni... Igen! Erről van szó. Közeledik a Szélrózsa, a III. Or­szágos Ifjúsági Ta­lálkozó, s majd a nyáron valóban Debrecenbe kéne menni. Ahogy négy éve Váralján sereg­lett a sok-sok érdek­lődő, s ahogy két évvel ezelőtt a Bodajk felé vezető utak feketéllettek a tömegtől, így idén Debrecenbe kéne menni. Mert ott ta­láltunk Szélrózsá­nak alkalmas ott­hont, a Dorcas campingben. Felidézhetjük a korábbi Szélrózsák hangulatát és témáit... De ne nosztalgi­ázzunk. Ez a Szélrózsa megint más lesz. Most csak két gondolatot osztok meg veletek, a többi aztán jön folyamatosan: 1. Debrecen jó messze van! Sokan mondták már ezt nekem az elmúlt idő­ben. Valóban innen Budapestről nézve, s a Dunántúlról szemlélve, elég nagy­nak tűnik a távolság. S a távolság lehet riasztó is. De gondoltunk-e arra, hogy dunántúli Szélrózsákra eljöttek mindig a Tiszántúli gyülekezetekből is. S bár vannak az országnak olyan pontjai, ahonnan Debrecen nagyon távolinak tű­nik, ne feledjétek: kis ország vagyunk, s kis egyház vagyunk, szükségünk van egymásra, mindenkinek a jelenlétére. Hisz egy ilyen nagy, fesztivál jellegű al­kalom erősítheti az összetartás-tudatot is. S nekünk keresztyéneknek azt is tu­datosítani kell, hogy Krisztus népe szá­mára nincsenek, nem lehetnek leszaka­dó régiók, távoli, kevésbé frekventált he­lyek. Mi lett volna a misszióból, ha az apostolok nem in­dultak volna el messzi tájakra, és mi lenne a misszió­ból, ha a távolság ri­asztana. Debrecenbe kéne menni. Igen! Ilyen „messze” kell talál­koznunk. S milyen jó lenne, ha átélhet­nénk a távoliak és közeliek közössé­gét. (Ef 2,17) 2. A témánk is a küldésre és a misz- szióra összpontosít: „Itt vagyok, engem küldj” - hangzott Ezsaiás válasza az elhívási látomásban. Szeretnénk, ha újra tudatosodna ben­nünk, hogy itt vagyunk, s itt küldeté­sünk, feladatunk, megbízatásunk van. A céltalanság veszélye fenyegeti a fia­talok seregét. A Krisztus által megszólí­tott élet nem céltalan és ezért nem értel­metlen élet. Áhítatokon és előadások­ban, zenében és színjátszásban, csendes beszélgetésekben és a közösség együtt lüktetésében, - még a sportban és a já­tékban, a táncban is - azt akarja Isten munkálni benned, hogy ráébredj külde­tésedre, feladatodra, arra, hogy helyed van az Ő szolgálatában, s nem lehetsz tétlen, amikor a világ szenved az evan- géliumtalanság miatt. Debrecenbe kéne menni... Figyeljétek a Szélrózsa előkészítésével kapcsolatos híradásokat! Nyúzzátok a lelkészeteket, hogy szervezze meg az if­júság közös utazását. Érdeklődjetek, és már most írjátok be a naptárotokba: 2000. július 26-29. Szélrózsa, Debre­cen - Dorcas camping! Ifj. Bence Imre A béke megmaradása Bosznia után, a vasfüggöny leomlása után és ádáz belső küzdelmek után sok­kal jobban tudjuk, mennyire törékeny és mennyire „időszerű”, amit békének hí­vunk. Tudjuk, hogy pillanat alatt veszít­hetjük el. De van-e valami sajátosan keresztyén mondanivalónk róla? Az Ószövetség olyan szóval jelöli, ami nemcsak hangzá­sában szép, hanem jelentésében, tartal­mában szinte a teljességet hordozza. „Salóm” - így hangzik. Olyan gazdag, hogy amikor elkészítették az Ószövetség görög fordítását, több mint 25 szót hasz­náltak, hogy különféle összefüggések­ben visszaadják a tartalmát. Szinte egész életünket átfogja. Salóm - mondjuk, és előttünk a teljes, csorbítatlan, sértetlen élet. Csak hát milyen a teljes élet? Ami­óta Jézus elmondta nekünk a földbe esett búzaszemről szóló példázatát (Jn 12,20- 26), azóta nemigen gondolhatjuk, hogy a teljes életet mások teremtik meg nekünk. Azt sem, hogy kierőszakolhatjuk ma­gunknak esetleg mások áldozata árán. Nem téveszthetjük össze azzal a kímélet­len és céltudatos törtetéssel, ami oly jól ismert a mai magyar életben. Jézus azt tanítja, a salóm jelölte teljes, sértetlen életet csak úgy lehet megtalálni, ha a sa­játunkat valaminek a szolgálatába állít­juk. A teljes életnek nem önmaga a célja. Valami másra irányul, és eközben találja meg a teljességet. A béke kapcsolatot is jelent. Olyan vi­szonyt a másik emberrel, ami mindkét fél hasznára van. Nem politikai program a bibliai béke, még csak nem is egy bizo­nyos magatartás előírása. Mégis kötelezi a tanítványokat valamire. Jézus azt mondta a Hegyi beszédben, hogy a béke­teremtők boldogok (Mt 5,9). A békete­remtés felé bizonyára csendes út vezet. A másik meghallgatásának útja. Ha a sa­ját hangom betölti az egész teret, ha tőle nem is hallok mást, mert gyönyörködöm benne és mert azt gondolom, nálam és egyedül nálam az igazság, sose fogok békét teremteni. A béketeremtőnek látó szeme és halló füle van. Túllát önmagán és nemcsak a saját hangját hallja. A salóm kapcsolatban valósul meg. Nem akkor, ha mások rábólintanak a vélemé­nyemre, hanem akkor, ha közösségbe ke­rülök velük, ha párbeszédet folytatunk. Ha közös megoldást keresünk. Ha békét teremtünk. A béke kapcsolatot jelent. Nemcsak a másik emberrel, hanem Istennel is. Azt a harmóniát, amit elveszítettünk, amit tu­dattalanul is mindig keresünk, ami nél­kül nem talál nyugalmat az életünk. Bé­ke és bűnbocsánat szorosan összetartoz­nak ebben a vonatkozásban. Isten meg­bocsát nekünk. Ezzel teremti a békét. Ez a béke és bocsánat nem függ akaratunk­tól. Akkor is valóság, ha nem hiszünk benne, ha nem számítunk rá és ha nem vesszük komolyan. De felismerni, benne élni csak akkor fogunk, ha önmagunkra úgy tekintünk, mint bocsánatot nyert, igazzá tett („megigazult”) bűnösökre. Ezt így írja le Pál apostol a Római levél­ben: „Mivel tehát megigazultunk hit ál­tal, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. ” (Róm 5,1) A bibliai salóm nem olyan cél, amit - ha kellően összeszedjük magunkat - el tudunk érni. A bibliai salóm sokkal in­kább ajándék, amit jókedvéből, szerete- téből és irgalmából ad nekünk Isten. S ha nekünk adja, két nagyon sajátos tulaj­donságát tapasztalhatjuk meg. Azt, hogy nem lehet tőlünk elvenni. Bármilyen fe­szült, békétlen környezetben élhetünk, ha a miénk, akkor nem vehetik el tőlünk. Másrészt azonban nem tarthatjuk meg magunknak. Nem marad meg nálunk, ha nem adjuk tovább. Mindig mozgásban, megvalósulásban kell lennie, és mindig ott, ahol a legnagyobb szükség van rá. Teljességére várunk. Akkor jön el, ami­kor hitünkből látás lesz. Addig mindig töredékes marad és rendkívül törékeny. A teljessége azonban nemcsak azt az ígé­retet tartalmazza, hogy maradéktalanná, teljesé válik, hanem azt is, hogy kiszéle­sedik. Béke és harmónia fog uralkodni nemcsak emberszívben és emberek kö­zött, nemcsak Isten és ember kapcsolatá­ban, hanem az egész teremtett világban. Ézsaiás „látta”, milyen lesz majd az, ami­kor „ a farkas a báránnyal lakik, a párduc a gödölyével hever... Nem árt és nem pusztít szent hegyemen senki, mert tele lesz a föld az Úr ismeretével, ahogyan a tengert víz borítja. ” (Ézs 11,6.9) Amikor az egész kozmoszra kiárad a béke. „Salóm” - köszön rá a keleti ember mind a mai napig a felebarátjára. Ezt a békét kívánja neki. Kár, hogy ehhez ha­sonló magyar köszöntés nincs. Kár, hogy kicsit furcsán, kicsit idegenül hangzana a mi nyelvünkön. De a zsoltáros intését ta­lán magunkra vehetjük: „Békesség le­gyen Izraelben!” (Zsolt 128,6) Szabóné Mátrai Marianna A keskeny út vándorai és őrzői vagyunk — Ülésezett az Ökumenikus Tanulmányi Központ közgyűlése ­Február 4-én ismét a budapesti fasori gimnázium adott otthont az Ökumenikus Tanulmányi Központ évi közgyűlésének és tanácskozásának. Az évek óta emelke­dő részvételi létszám most érte el tető­pontját, mintegy 180-an voltak jelen. Szokás szerint három részből állt alkal­munk: Ügyintéző közgyűlés. Ebben nem­csak hivatali, pénzügyi jelentés és tájé­koztató hangzott el, hanem kitekinthet­tünk a nagyvilágra és nemzetközi, fele- kezetközi összefüggésben értékelhettük munkákat. A második részben jelentős vendégelőadónkra dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekre figyelhettünk. A harmadik részben fehérasztal mellett ba­ráti beszélgetést folytathattunk a gimná­zium alagsori étkezőjében. Néhány vo­nással mutatom be ezután az Ökumeni­kus Tanulmányi Központ munkáját: Szerény keretek - jelentős szolgálat Akár a Központ irodájára és tárgyaló szobájára tekintünk, akár anyagi lehe­tőségeinkre, vagy munkatársaink lét­számára gondolunk, megállapíthatjuk, hogy valóban szerények a keretek, ame­lyekben dolgozunk. Irodánkban nyolc, főleg nyugdíjas vagy részmunkaidős munkatárs dolgozik. Helyiségeinkért bért fizetünk. Működik egy felekezetkö- zi tanulmányi csoportunk, viszont Baráti Társaságunk több mint 1000 tagot szám­lál, ökumenikusán elkötelezett testvére­ink. Nélkülük nem végezhetnénk szolgá­latunkat. Jelentős, hogy magyar és kül­földi egyházi szervezeteket látunk el in­formációs anyagokkal. 100 angol, né­met, francia, olasz és magyar nyelvű egyházi lap és teológiai folyóirat érkezik címünkre. Az elmúlt évben jelentettük meg, átdolgozott, gyűjteményes kiadás­ban a szektákat és vallási mozgalmakat ismertető kötetünket. Ez a kiadvány tan­anyagként szerepel a Károli Gáspár Re­formátus Egyetemen. Jó kapcsolatot tar­tunk fenn a Magyar Bibliatársulattal, a Krisztusi Ökumenikus Baráti Társaság­gal, a Pax Romanával és másokkal. Lé­pést tartunk mai társadalmi kérdésekkel, pl. jellemzőnek tartjuk a Magyar Katoli­kus Püspöki Kar körlevelének megjele­nése idején, hogy mi már 1994-ben A Család: Ökumenikus Feladat címen ha­sonló hangú füzetet jelentettünk meg. Népszerű formában, de megalapozott teo­lógiai felfogással szóltunk hozzá füzete­inkben és rendezvényeinken mai égető társadalmi és világproblémákhoz. Jelentős előadók - sokrétű hallgatóság, résztvevők 1998-ban Johannes Rau (akit időköz­ben a Német Köztársaság elnökévé vá­lasztottak), 1999-ben dr. Paolo Ricca ró­mai, neves valdens professzor, idén a gyulafehérvári római katolikus érsek: dr. Jakubinyi György. Az a tapasztalatunk, hogy az ország különböző részéből érke­zett résztvevők szellemiekben, lelkiek­ben gazdagon térhetnek haza. Mind is­meretanyag dolgában, mind a valóban ökumenikus közösség élményével, hi­szen református, római katolikus, görög katolikus, ortodox és evangélikus testvé­reink egyaránt találhatók az előadói asz­talnál és a hallgatóság széksoraiban. Is­ten egész népe (a populus Dei) képvisel­ve van. Eljött dr. Paskai László bíboros érsek és Márkus Mihály református püs­pök, dr Harmati Béla püspök házigazda­ként, Görög Tibor a MEÖT főtitkára és sok különböző foglalkozású és beosztású keresztény egyháztag. Tudományos érté­kű és gyakorlati következtetésű beszámo­lókban volt részünk: dr. Tóth Károly ny. református püspök öt témakörben adott nagyívű tájékoztatást, egyben ökumeni­kus feladatainkat jelölte ki: 1. A global­izációt elemezte keresztyén bírálat for­májában. 2. A regionalizmusról szólt ez­után, amit az előző jelenség reflexeként értékelt, a kisebb közösségek görcsszerű összerándulásának nevezte, a fájdalmas helyi sebekkel kínlódó emberi csoportok természetes védekezéseként. Egy napja­inkban megjelent francia tanulmányra utalt (Les Tempes Modemes, Párizs 1999. dec.): „a revizionizmus viharos szele söpör végig egész Közép-Kelet Eu­rópán, aminek rémisztő velejárói lehet­nek”. Mind a globalizmusban, mind a regionalizmusban józan keresztény szóra van szükség. 3. A kíméletlen piacgazda­sági személetről és gyakorlatról beszélt ezután. Rohamosan tágul a szakadék szegények és gazdagok között világmé­retekben csakúgy, mint az egyes orszá­gokban, így a mi hazánkban is. Ijesztő, de valósághű adatokat hallottunk, ezek mellett nem mehetünk el szótlanul. 4. Helyi háborúk elkeserítő sorából kiemel­te a koszovói mérhetetlen pusztítást és a csecsen hadjárat szörnyű könyörtelensé­geit. 5. Végül az ökológiai katasztrófák­ról hallottunk bemutatást a Szentírás theocentrikus (Isten-központú) megvilá­gításában. Egyben rácsodálkozhattunk Isten teremtett világának mérhetetlen kincseire, szédítő távlataira. Ezen a hát­téren mutatta be az előadó a mai öku- mené feladatait, kihívásokra tudatosan keresett válaszait. A római katolikus, az ortodox és a protestáns jellegű keresz­tény egyházak egyaránt komoly felada- Folytatás a 3. oldalon A fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom