Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-02-13 / 7. szám
Evangélikus Élet 2000. FEBRUÁR 13. 5. oldal I ÁLLATOK A BIBLIÁBAN Kedves Gyerekek! mm A mai alkalommal a szamárral ismerkedünk meg kicsit közelebbről, hiszen sok bibliai történetben fordul elő, illetve a zsidó nép számára az egyik leggyakoribb állat. A szamár az Észak-Afnkában honos núbiai vadszamártól származik, vagyis ezek ősét szelídítették meg. Az öszvér pedig ló-anyától és szamár-apától származik. A szamár szőrzete és termete az éghajlattól és a takarmányozástól függően változik. Nálunk és északon, ahol általában kevésre becsülik, többnyire apró, nagy szőrű jószágokká válnak, míg Dél-Európában és Keleten nagy testű, nemes szamarakat találunk. Teherhordozásra és lovaglásra használják őket. Lábuk biztos, nehéz terheket tudnak cipelni és silányabb táplálékkal is beérik, mint a lovak. Még a gazdag zsidók is szamárháton közlekedtek. A zsidók a húsát nem ették, bőrét nem használták, mert tisztátalan volt. Szellemi képességei - a szólással ellentétben - igen jók. Emlékezete kiváló. Élettartama 30-40 év. Találjátok ki, hogy a következő bibliai idézetek vajon melyik bibliai szamárra vonatkoznak! A szamár tulajdonosainak nevét küldjétek be, akiket most csak a „tulajdonos” elnevezéssel fogok helyettesíteni. „A tulajdonos fölkelt reggel, fölnyergelte szamarát, maga mellé vette két szolgáját, meg a fiát. Fát is hasogatott az áldozathoz. Azután elindult arra a helyre, amelyet az Isten mondott neki. ” „Menjetek az előttetek levő faluba, és ott mindjárt találtok egy megkötözött szamarat a csikójával együtt: oldjátok el, és vezessétek hozzám. Ha valaki szól nektek valamit, mondjátok azt, hogy az Úrnak van szüksége rájuk, és azonnal elengedi azokat. ” „Isten azonban haragra gerjedt, amikor elment a tulajdonos. Ezért odaállt az Úr angyala az útra. hogy feltartóztassa. O a szamarán ügetett, és vele volt két szolgája is. De a szamár meglátta az Úr angyalát, ahogyan ott állt az úton kivont karddal a kezében, és letért a szamár az útról, és a mezőre ment. ” „Egyszer elvesztek a tulajdonos szamarai. A tulajdonos ezt mondta a fiának: Végy magad mellé egy legényt, indulj útnak, és keresd meg a szamarakat! ” „Egyszer csak rábukkantak a király szolgái a tulajdonosra. A tulajdonos egy öszvéren nyargalt. Az öszvér beszaladt egy nagy tölgyfa sűrű ágai alá. A tulajdonos pedig fennakadt hajánál fogva a tölgyfán, és ott maradt ég és föld között, mert az öszvér kiszaladt alóla. " Bach - clavichorddal, fortepianóval, mélyhegedűvel A Philips Classics lemeztársaság egymást követően két felvételt is megjelentetett nemrégiben, melyeken szokatlan hangszeren szólalnak meg őac/i-müvek. Hajdanán divat volt szabadon cserélgetni az instrumentumokat, maga Bach is számos átiratot készített, s nem egy alkotás többféle változatban is fennmaradt: elég csak a jól ismert E-dúr hegedűversenyre gondolni, melyet ott találunk a csembalóversenyek közt is. De még Beethoven is készített hegedűversenyéből zongorás változatot, G-Dúr zongoraversenyét átírta zongorára és vonósötösre. Az említett felvételek egyikén a neves orgonaművész, Dániel Chorzempa játsz- sza a Wohltemperiertes Clavier két kötetét négyféle hangszeren. Az ötlet kitűnő, ugyanis a négy lemeznyi zene nem azzal a céllal született, hogy egyvégtében hallgassa az ember - bár unalomról szólni nem lehet, hacsak az ember érdeklődése és figyelme, avagy az előadó inspirációja nem lankad. Ezen a lemezen clavichord, csembaló, fortepianó és orgona szólal meg felváltva. Adekvátnak tűnik a hangszerválasztás az egyes darabokat illetően. Az első prelúdium és fúga a kicsiny, kedvesen bizonytalan hangú clavichor- don hangzik el, a második csembalón, a harmadik fortepianón, ráadásul a keletkezési időt tekintetbe véve, nagyon helyesen, eléggé csembalós hangú fortepianón, a negyedik pedig orgonán. Érdekes: annak ellenére, hogy az előadó orgonista, ezek a legkérdésesebb előadások, ugyanis ennek a hangszernek a világa áll legmesszebb a művekétől. Noha Chorzempa megközelítése teljes mértékben helyénvaló, például éppen a cisz- moll Prelúdium és fúga hallatán aligha kerülhető el a megállapítás, az interpretáció fő élményét az nyújtja, miként rajzolódik ki a zene ezen az instrumentumon, melynek nem halkul a hangja, s ily módon a szólamok egymáshoz való viszonya bizony más, mint ahogy megszoktuk, s ahogy Bach minden bizonnyal elképzelte. A másik három itt hallható hangszer s a mai zongora kedvez az arányok természetes érvényesülésének, mindazonáltal Chorzempa helyesen tet‘ te, hogy nem hagyta ki az orgonát, sajátságos arcát mutatva meg így a darabok egy részének, ugyanakkor eltekintett a mai zongora bevonásától, ami megbontotta volna vállalkozása korhű voltát. A kiadvány hibája a csomagolás: a négy lemez papírdobozban, kísérőfüzet nélkül. Nem a műismertetés hiányzik, azt megtalálni sokhelyütt, de legalább arra illett volna utalni, milyen hangszereken - eredetin-e avagy kópián stb. - játszik az előadó. Épp négy lemez esetén nem indokolt eltekinteni a hagyományos csomagolástól. A lemez igen érdekes, s csak azt sajnálja az ember, hogy bizonyos darabokat nem hallhat a többi hangszeren is. A másik említett felvételen Bach hat Cselló-szvitjét játssza Nobuko Imái, korunk legkiválóbb brácsása, Jurij Basmet, Pinchas Zukerman, Tabea Zimmermann, Gérard Caussé, Wolfram Christ, Kim Kashkasian mellett. A hangszer vonatkozásában nem eredeti megszólaltatás, mint ötlet s mint interpretáció roppant • • Okumené A legökumenikusabb egyházzenei műfaj a korái: a gregorián korái is modernizált, leegyszerűsített, népnyelvi népének változata. Liszt Ferencet megihlette az evangélikus Bach János Sebestyén korálfeldol- gozása, ami a műfajban a legtökéletesebb volt: „Weinen, Klagen, Sorgen Zagen” / „Gondjainkról sírunk, rívunk, panaszkodunk.” Tartalma a 30 éves háború hangulatát idézi. Pszichológiailag a kommunikáció fel- és megoldó hatásának zenébe, népénekbe, koráiba foglalásáról van szó. Az éneklés csak fokozza a katartikus hatást. A korái egy protestáns ,jeremiáda”, vagyis az ótestamentumi „Jeremiás siralmainak” modem változata. Bach, a lipcsei Tamás-templom karnagya mesterien megharmonizálta a koráit, egyben hangulatilag és gondolatban rávezette az énekes hívőket a meditáció, a feloldódás és a megnyugvás útjára. eredeti. Imái makulátlan tisztasággal adja elő a hat szvitet. Oda a gordonka bú- sabb, vastagabb hangja, de ott van helyette a brácsáé, melyet ebben az esetben a megszokottól eltérően érzékelünk. Amúgy az tűnik fel, mélyebb és erősebb a hangja, mint a hegedűé, míg most éppen arra leszünk figyelmesek, hogy magasabban és vékonyabban szól, mint a cselló, (mai előadásának egyik szembetűnő vonása is összefügg ezzel. Itt-ott mintha kifejezetten hegedüszerűen hirtelen szaladni kezdene a zene. Nem túlságosan, de a csellón megszokott előadásokhoz képest feltűnően. A gordonka méltóságteljes darabosságát a magasabb hangú testvér folyamatossága váltja fel bizonyos helyeken. A brácsának sem nagy az irodalma, a gordonkának sem az, így különösképpen indokolt a két repertoár elegyítése ott, ahol lehetséges. Imái előadásában kevésbé testesen, viszont a megszokottnál kecsesebben testesülnek meg ezek a művek. Zay Balázs a zenében A bachi remekmű még Liszt Ferencet is lenyűgözte és megihlette. Már nem tudhatjuk, hogy az ökumenikus szellemiség, vagy a nép gondterhelt sírás-rívá- sa hatotta meg, de addig improvizált, amíg variációk, vagyis meditációk nem születtek a témára, íme a korái szövege: „Az ad megnyugvást, hogy Isten mindig jó cselekszik velem, Sorscsapások alkalmával, szegénységben, nyomorúságban, halálom óráján Isten atyai karjaiban fog tartani. ’’ Azért hozom befejezésül a szöveget, mert Liszt Ferenc is azt tette. Először meditált annak részletein, variálta a dallam minden kis motívumfoszlányát, majd rendhagyó módon befejezésül írja ki, hogy korái és hozza azt teljes egészében. Az eredetileg orgonára írott variációját biztosan katolikus templomban is eljátszotta a szerző. Dobler Magda f^önyvtajtánló Veled egy életen át Sok szerelmes fiatal őszinte kívánsága. Lehet egy megvalósult álom. Lehet egy hosszú élet boldog számadása is. Most azonban egy könyvnek a címlapján olvashatjuk, amely a szerelemről és házasságról szóló gondolatokat tartalmaz. Nem szép gondolatokat fogalmaz meg, amelyek kívánatosak ugyan, de nem sok közük van a mindennapi élet valóságához. „A szerzők - közöttük egy orvosnő s a többség családos evangélikus lelkész - nem a kívülállók hűvösségével, hanem az Olvasó iránti elkötelezett szeretettel szólnak korunk egyik legsérülékenyebb közösségéről, a házasságról s a gyermekekkel megáldott családról. Védeni, oltalmazni és erősíteni kívánják egymást szerető szívek szándékát, férjét és feleségét, szülőét és gyermekét” - olvassuk az előszóban. Kiknek és kikről szól ez az ízléses kiállítású könyv? Röviden mindenkinek és mindenkiről. A párválasztás örömteli gondjával vívódó fiataltól az ősz hajú „este van már, sietnek az esték” valóságát átélő idős emberig. Mindenkinek íródott, jóllehet a könyv megírásakor elsősorban a párjukat kereső és házasságot kötő fiatalokra gondoltak. A boldogságra vágyók azonban (és ki nem az) magukkal- viszik házasságukba annak a világnak a légkörét, amelyben éltek, amit megismertek, amire szívesen gondolnak vissza, vagy talán amitől éppen szabadulni szeretnének. Együttélés vagy házasság? Mire jó a templomi esküvő? Otthon vagy lakás? Lehet boldog is a gyermekkor? Múló vihar vagy hajótörés? Csak néhány kiragadott téma. A kérdőjelek nem a bizonytalanság kifejezői. Ellenkezőleg. Elgondolkodásra és személyes felelős döntésre szeretnének segíteni. A szerzők mindnyájan a Szentíráson tájékozódnak és saját élettapasztalatuk is átsugárzik soraikon. Egyházunknak ezt a régi hiányt pótoló kiadványát nemcsak a fiatalok olvashatják épülésükre, de a régóta házasságban élők és az egyedül maradtak is. Házastársak, családok és gyülekezeti közösségek is gazdagodhatnak olvasásával. Sárkány Tibor Könyv az okkultizmusról A zabolátlan „szabadság” legkülönbözőbb formái hazánkban is terjednek közülük nem egy komoly veszélyforrás. Bizonyos „vadnyugati” jelenségek Németországban hamarabb voltak tapasztalhatók, mint nálunk, ezzel foglalkozó irodalom is jelentékeny mértékben látott nyomdafestéket, amihez az NSZK anyagi és tudományos lehetőségei kellően hozzájárultak. így megjelent 1998-ban a düsseldorfi Patmos kiadónál, „Tanácsadó” sorozatukban az Okkultizmus című, 210 oldalas könyv. Szerzője Heide-Marie Cammans kultusz- és szektaszakértő lélektani képzettséggel is rendelkezik, s már 15 éve tanácsol-gyógyítgat olyanokat, akik eltévedtek destruktív szekták és kultuszok sötét vadonéban. A témát illetően lelkiismeretesen különbséget kell tennünk az „okkult” azaz rejtett (okú) jelenségek tudományos kutatói és azok között, akik ebből „izmust”, sőt valláspótlékfélét csináltak, s ez már lelki-szellemi mocsárvilág. Előbbiek a bakteriológushoz hasonlíthatók, utóbbiak viszont a baktériumhordozókhoz, akik súlyosan fertőzhetnek, katasztrofális következményekkel. Szerzőnk óva int: nehogy hebehurgya módon démoninak minősítsünk mindent, ami „titokzatos”. Alapismereteket közöl, melyek nélkül kiadósán melléfoghat az olvasó, főleg ha jó előre mindent tudni vél az ágas-bogas témáról. A jóslási praktikák és a spiritizmus után hangsúlyosan a mágiával foglalkozik, különösképpen a sátánkultusszal, amely brutális, véres valóság, test és lélek veszedelme. A legkönnyebben szeretet nélkül felnőtt, gyökértelen, lelkűk mélyéig megkeseredett, ártó ösztönnel betelt fiatalok lehetnek áldozatai s egyben romboló továbbvivői. Egyrészt rendőri, másrészt lélekmentői feladat megmenteni a megmenthetőket. Sajnos, az ördög sötétebben és bonyolultabban fekete, mint amilyennek festik. Ám Jézus Krisztus sokkal hatalmasabb Megváltó, mint sokan hinnék. Dr. Bodrog Miklós . FELHÍVÁS Sérelmek a pszichiátrián Ha a pszichiátrián kezelésével kapcsolatban Önt vagy ismerősét sérelem érte (pl. jogtalan beszállítás, szexuális zaklatás, bántalmazás stb.) illetve kíváncsi arra, hogy a pszichiátrián milyen jogok illetik meg Önt, és azokat hogyan érvényesítheti, keressen meg minket telefonon vagy levélben. Telefon: (1) 342-6355. Cím: Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány, 1461 Budapest, Pf. 182. Minden információt bizalmasan kezelünk.
