Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1993-01-24 / 4. szám
sai ley Evangélikus Elet 58. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 1993. JANUÁR 24. VfZKERESZT UTÁNI HARMADIK VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Az ember Istennel együtt mindig többségben van. John Knox ÁRA: 18 Ft V s/.crctctotthon mcgáldása Svédország új érseke: Gunnar Weman A TARTALOMBÓL GYÜLEKEZETI HÁZ-SZENTELÉS PESTSZENTLŐRINCEN PETŐFI EPERJESEN Gunnar Weman Fotó: Flfslrőm 1992. december 3-án a svéd kormány Gunnar Weman püspököt jelölte ki érseknek a három választott jelölt közül. Van tehát utóda az LVSZ legnagyobb tagegyháza, a 7,6 milliós taglétszámú Svédország Egyháza jelenlegi érsekének Bertil Werkströmnek, aki 1993. márciusában vonul nyugalomba. - Gunnar Weman 1986 óta Luleá egyházkerületének püspöke volt. Ez az egyházkerület legnagyobb területileg, mintegy Svédország egyharmadát foglalja magába, de az északi gyér lakosság miatt nem a legnagyobb létszámú a 13 egyházkerület között. Azegyházi választás már október 15-én megtörtént, amikor a legtöbb szavazatot Gunnar Weman kapta (10,5 pontot) a második jelölt Jonas Jonson strängnäsi püspök lett (7,8 pont), a harmadik még számbajöhető jelölt Stockholm püspöke Henrik Sevennungsson volt (5,3 pont). A végső döntés joga a svéd evangélikus államegyházban a kormány kezében van. Az egyháztörténet során nem minden esetben a legtöbb szavazatot elnyert jelölt kapta meg az érseki széket. A kormánynak teljesen szabad keze van ebben a vonatkozásban. A leghíresebb eset eddig talán Nathan Söderblom kinevezése volt, mert ő csupán harmadik volt választottak közül és mégis ráesett a kinevezés. Később derült csak ki, milyen helyes volt ez a döntés. Gunnar Weman püspök 60 éves. 1958-ban ordinálták. 28 évig teljesített lelkészi szolgálatot, ebből legtovább Sigtunában volt, ahol 20 évig dolgozott. 1986-ban lett Luleá ÖKUMENIKUS KARÁCSONY A BLAHA LUJZA TÉREN Az új egyházi épület Lajoskomáromban Isten szeretete legyen kézzelfogható püspöke. Neve nemzetközi körökben alig ismert, de saját egyházkerületében igen népszerű ember. A másik két érsek-jelölt sokkal több nemzetközi tapasztalattal rendelkezik. Különös módon ez mind a választók, mind a kormány szemében most nem jelentett előnyt, mert olyan érsekre van szükség, mondják, aki a svéd egyház belső kérdéseit akarja megoldani, az állam és egyház viszonyát új alapokra helyezni, a környezet védelmében és más társadalmi kérdésekben az egyház szavát hallatni, a fölöslegessé vált egyházi épületeket más célra hasznosítani stb. Jellemző, amit az egyik svéd egyik házi újság (a Svensk Pastoraltidskrift) fogalmaz címként az új érsekkel kapcsolatban: „Lelkész került az érseki székbe” - nem professzor, nem egyházi diplomata, hanem helyi tapasztalatokban gazdag, gyülekezetében élő lelkész. Ő maga is hasonló szellemben nyilatkozott. Egy másik svéd egyházi hetilap (a Svenska Kyrkans Tidning) részletes interjút közöl az új érsekkel. Ebben a volt luleá-i püspök kijelenti, hogy buzgó gyülekezeti lelkésznek tudja magát, sohasem akart más lenni. Kinevezése után 24 órán belül 16 interjút adott és számtalan telefonbeszélgetésben válaszolt a kérdésre: milyen típusú érsek kíván lenni. Néhány jellemző mondat: „Egyszerű életstílusú ember vagyok, sokat dolgozom, szabadidőm alig akad. Reggel 1/2 5- kor kelek, és késő estig dolgozom.” „A legtöbbet nem könyvekből, hanem konferenciákból, lelkész-összejövetelekből' tanultam.” „Szeretem a teológiai irodalmat is, sőt a legizgalmasabb olvasmánynak tartom ma." „Szinte hobbim a szép istentisztelet megkomponálása.” „Az egyház fő feladata abban van. mint mindig, hogy istentiszteletet tartson Isten dicsőségére és emberek javára és örömére.” - Ezért érdeklődésem központjában sem a struktúra, sem a személyi kérdések nincsenek, hanem érdeklődésem mindenekelőtt a gyakorlatban élő gazdag gyülekezeti liturgia” - Az érsek túlzásnak tartja azt, hogy szüntelenül a svéd egyház krízisét emlegetik országszerte és nemzetközi fórumokon egyaránt, szerinte ugyanis jelentős fejlődés tapasztalható ma az úrvacsorázók létszáma növekedésében éppenúgy, mint a hétköznapi keresztyén istentisztelet, a keresztyén élet komolyan vételében. Weman érsek gyermekkorától egyházi légkörben nevelkedett. Édesapja az uppsalai dómtemplom orgonistája volt, édesanyja a teológia és filozófia kandidátusa, a svéd missziói nőszövetség elnöke. Három lányuk van: egy még gimnazista, egy gyógypedagógus és egy a mezőgazdaságban dolgozik. Ó maga ifjúsági munkát is végzett (RKU titkárként) és a svéd miszsziói egyesület titkára is volt egy darabig. Magát a jó nevelő, konfirmanudusokkal és lelkészekkel sokat foglalkozó, őket lelkipásztoroló, egykori püspökelődje, Stig Hellsten tanítványának, neveltjének tudja. A kis magyar evangélikus egyház is várakozással tekint az új svéd érsek szolgálata elé és reméli, hogy a két egyház közötti hagyományos jó kapcsolat a jövőben is folytatódik az Ö szolgálata idején, rajta és más svéd vezető egyházi embereken keresztül. Gunnar Weman érsek 1993. április elsejével lép hivatalába. Dr. Hafcnscher Károly Szeretetotthon, parókia és gyülekezeti ház szentelése Lajoskomáromban Pirosbetűs ünnep volt december 19-e szombat a lajoskomáromi gyülekezetben. 180 éve él az evangélikus gyülekezet a faluban. Ez idő alatt éltek örömben és gyarapodtak, de megismerték a veszteség okozta fájdalmakat is. Templomuk a falu közepén, szemben a lelkészlakás, de volt még ebben az utcában három épületük, iskola, igazgatói és kántorlakás, melyet elvettek tőlük. A parókia mellett egy imaháznak átalakított öreg épületet már összeomlás fenyeget:e, le kellett bontani. 1988-ban váasztottak új presbitériumot és az ij vezetés a régi gondolatot igyeke:ett megvalósítani. Megszavazták íz új lelkészlakás és gyülekezeti láz építését. 1989-ben elkészült az ilap, következő évben a falak, 1991- ben tető alá került a ház, 1992- ben elkészült a külső vakoás. Segítséget kaptak a közegyláztól, a bajor diakóniától, műveődésügyi minisztériumtól, de 900 ízeméi többet gyűjtött a gyülekezet és sok volt a kétkezi segítség is. Három és fél millió forintba került íddig az építkezés. A lelkészlakáion kívül hivatali szobák és gyülekezeti terem is helyet kapott, mégpedig úgy, hogy a jövőben egyházmegyei ifjúsági és más csoportok is összegyűlhessenek egy-egy csendes napra. Miközben folyt az építkezés, ílőtérbe került az elvett épületek kárpótlása is. 1990-ben még diákotthon volt ott, ahol most a szeretetotthon kapott helyet. Az önkormányzattal történt megegyezés alapján az elvett épületekért cserébe ezt az épületet kapta meg az egyház. Henrik Reitinger, a bajor diakónia részéről ajánlotta fel a segítséget, de kaptak a Népjóléti Minisztériumtól, több alapítványtól és pályázatokat is nyertek. így jött össze a többmilliós összeg az épület átalakítására és rendbehozatalára. Harminc személyt tudnak befogadni, a legidősebb lakó jelenleg egy 98 éves asszonytestvér. Szebik Imre püspök végezte az ünnepi szertartást Lábossá Lajos esperessel, ifj. Kendek György diakóniai ügyvivővel és Decmann Tibor helyi lelkésszel együtt. A templomi istentiszteleten Lk 6,4-6 alapján Keresztelő János biztatását adta tovább, hogy minden nép lássa Isten tetteit. Ezért történik minden az egyházban. Készítsük az Úr útját. A templomból kilépve, lássa a világ, mit tett Isten. Egyenes emberek és egyenes tettek mutassák, segítsenek szakadékok áthidalásában és egymástól elválasztó, tornyosuló hegyek, akadályok háruljanak el. Ezért épült a parókia, hogy szóljon az ige, készüljön az út és ezért a szeretetotthon, hogy ott hétköznapi eseményekben is lássék Isten keze, Isten tette. Ünnepi karének emelte az áhítatot, majd rövid közgyűlésen mondta el a gyülekezet lelkésze a két építés történetét. A külföldi vendégeket Lábossá Lajos esperes köszöntötte németi nyelven. Az első üdvözlő szavakat dr. Kart Heinz Neukamm, a Németországi Protestáns Szeretetszolgálat elnöke mondta, felidézve a hazánkban töltött három nap három eseményét, tapasztalatát. Első nap résztvett a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat budapesti szociális épületének felavatásán, másnap Debrecenben hasonló esemény volt, most pedig ebben a gyülekezetben egy szeretetotthon avatása. lKor 4,1-2 alapján elmondta, hogy Isten titkai nem apró karácsonyi ajándékok, amikre a gyermekek lesnek, hanem Pál szerint mi vagyunk, emberek, Isten keze munkájának továbbadói. Helmut Danner, a bajor diakónia lelkésze kívánta, hogy mindkét épületben találjanak sok örömet és a szeretetben munkálkodó hit legyen erőssé. Henrik Reitinger üdvözlő szavai arra figyelmeztettek, hogy az otthon öregjeiben ki-ki saját szüleit lássa meg. Dr. Frenkl Róbert országos felügyelő köszönetét mondott a sok segítő kézért, a szeretetben Isten szeretete nyilvánuljon meg. A gyülekezeti ház pedig legyen a misszió helye, melyet az otthonban végzett munka, a diakónia hitelesíthet. Roszik Mihály alberti lelkész szeretetotthonának üdvözletét adta át, bizonyságot téve arról, hogy mit jelent a gyülekezetnek, ha egy ilyen intézmény van birtokukban. Az a gyülekezet, amelyik le tud hajolni az öregekhez, nagyon gazdag. A gyülekezettel együtt ünnepeltek sokan, többek között a diakónia országos ügyvivő lelkésze, ifj. Kendek György, Szemerei Zoltán pénzügyi osztályvezető, a falu szülötte és a Budai Sarepta Szeretetotthon küldöttsége is Csizmazia Sándor igazgató vezetésével. A megyei önkormányzat elnöke, Paál Huba és a helyi polgármester, Macker Pál is köszöntötte az ünneplőket. Az otthon neve: AGAPE. Isten szeretetérc utal. A püspök azt kérte a gyülekezettől, hogy hirdessék Isten szeretetét és legyen az kézzelfoghatóvá az otthon lakói között, így hiteles az egyház szolgálata! Tóth-Szöllős Mihály ÁZ ÖKUMENIKUS TANÁCS NYILATKOZATA A MAGZATI ÉLET VÉDELMÉRŐL A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Elnöksége a református, evangélikus, baptista, metodista és ortodox egyházak részéről 1993. évi január 8-án tartott idei első ülésén a magzati élet védelmének kérdésében az alábbi nyilatkozatot adja ki: Az Ökumenikus Tanács Elnöksége, a Szentírásban foglalt isteni kijelentés szerint, az emberi élet fogantatásától kezdve Isten ajándékának tartja és védelmét alapvető kötelességnek tekinti. Az Országgyűlés által 1992. december 17-én „a magzati élet védelméről” elfogadott törvény, sajnos, az egyéni döntéstől függően a magzati élet elpusztítását szinte korlátlanul lehetővé teszi. Az élethez való jog és élet védelmének kötelessége viszont nemcsak a keresztyénekre, hanem minden emberre vonatkozik. Ezért kérjük híveinket és minden honfitársunkat, hogy az élet méltósága és nemzetünk sorsa iránti felelősség tudatában az élet vállalása és továbbplántálása mellett döntsön. Ez az életvállalás - a nehezedő gazdasági körülmények ellenére - Isten akarata és a nemzet fennmaradása szempontjából sorsdöntő jelentőségű. Ezért tartjuk fontosnak, hogy az erkölcsi döntést konkrét szociálpolitikai intézkedések támasszák alá. Hiszen már 1958 óta a születések száma nem biztosítja a nép létszámának puszta fennmaradását. Ha ez a folyamat nem változik, egy emberöltő: harminc év múlva kétmilliós fogyással kell számolnunk. Az anyaság rangjának és főhivatás jellegének elismerésére az első lépések már megtörténtek. Ennek azonban teljessé kell lennie társadalmunkban, mert a gyermeknevelés a legfőbb értékteremtő munka és hivatás. Meggyőződésünk, hogy Isten igéjének üzenete most sürgetően és feltétlenül mindnyájunkhoz szól: „... élőtökbe adtam-az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess Te és az utódaid is!” 5Móz 30,19. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Elnöksége TERRAY LÁSZLÓ tiszteletbeli teológiai doktor November 22-én, vasárnap hat teológust tüntettek ki a kolozsvári (és nagyszebeni) Egyetemi fokú Protestáns Teológiai Intézetben. Közülük ketten: dr. Török István és dr. Újszászy Kálmán idős koruk miatt nem vehettek részt az ünnepségen. A további négy kitüntetett között egy amerikai unitárius teológiai tanár volt, mivel az Intézet a romániai evangélikus, református és unitárius egyházak lelkészeit képezi ki. A három evangélikus kitüntetett : dr. Jörg Jeremias göttingeni teológiai tanár, dr. Hans-Christoph Schmidt-Lauber bécsi egyetemi tanár és Terray László ny. lelkész Norvégiából. Terray László lelkész a soproni Evangé-MEGHÍVÓ Az Evangélikus Teológiai Akadémián (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.) „Az ökumenikus mozgalom története 1948-ig” címmel előadás-sorozatot tart dr. Pósfay György lelkész, a Lutheránus Világszövetség volt Latin-Amcrika titkára. Az előadásokra csütörtökönként, február 4-én, 11-én, 18-án és 25-én kerül sor 14.30-tó! 16 óráig. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. likus Teológiai Fakultáson végezte tanulmányait. Norvégiái lelkészi munkája mellett egyház- és missziótörténeti kutatásokkal foglalkozott és nemcsak az északi országokban, de Európa-szerte elismerték munkásságát. Majdnem negyedszázadig a monte carlói rádióadó által sugárzott és norvég keresztyének által fenntartott magyar evangéliumi adások szerkesztője volt. Különösen figyelemmel kísérte az erdélyi magyar evangélikusság életét és szolgálatát és amikor csak tehette, segítséget adott nekik. Az egyik norvég egyházkerület a kolozsvári magyar evangélikus egyházkerületet „testvérkerületté" fogadta. A norvég egyházkerület ökumenikus bizottságának elnökeként 1992-ben több ízben tett látogatást Romániában. A kolozsvári Teológiai Intézet fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte c napokban. Ekkor avatták fel - külföldi vendégek jelenlétében - a kibővített Teológus Otthont. Az avatáson a Lutheránus Világszövetséget dr. Görög Tibor Európa-titkár képviselte. A három éve történt romániai politikai fordulat után ez volt az első alkalom, hogy az Intézet külföldi teológusokat ilyen kitüntetésben részesített. Terray László tiszteletbeli teológiai doktori kitüntetéséhez örömmel gratulálunk és Isten áldását kérjük életére és további munkájára. A Budapesti Evangélikus Gimnázium (Fasor) az 1993/94-cs tanévtől megkezdi a nyolcosztályos középiskola kiépítését. Első lépésként ebben a tanévben gimnázium alsó tagozatának első osztályát (IO—11 éves korú tanulók) indítja cl. Az iskolába kizárólag erre a célra rendszeresített űrlapon lehet jelentkezni. Ehhez lelkészi ajánlást kell mellékelni (a nem evangélikus vallásúaknak is). Az űrlapok az iskola portáján és az evangélikus gyülekezeteknél szerezhetők be. A jelentkezőket ismerkedő beszélgetésre fogják behívni. A jelentkezés határideje: 1993. február 10.
