Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-05-17 / 20. szám

Evangélikus Elet 1992. május 17. A n jfo GYERMEKEKNEK Ml EZ? FIATALOKNAK Sola gratia - kegyelemből élünk Bár vizük volt már elég, Mózes tudta azt, hogy hamarosan újabb gond szakad rájuk. Az Egyip­tomból hozott élelem lassan elfogyott. Mózes ismét egyedül volt. Úgy érezte, szüksége van erre a néhány csendes percre naponta. Gyakran éppen ilyenkor szólalt meg az Isten. Most szinte menekült a magányba. Az emberek megint zúgolódni kezdtek. Mózes tudta, hogy az éhezés nagy úr. A nép megint vissza akart menni Egyiptomba. Bosszantotta ez a szűk gondolkodás. Legszívesebben O is otthagyta vol­na őket, lázongjanak magukban. Mostanában Mózes gyakran gondolt arra, hogy talán mégis erősebbnek kellett volna lennie és visszautasítania Isten elhívását a csipkebokornál. Akkor most nyugodtan élhetne csa­ládja körében, nem lenne felelős ezekért a hálátlano­kért. Nagyot sóhajtott. Mintegy válasz képpen Mózes körül megmozdult a levegő. Más talán észre sem vette volna, de ő tudta, hogy az Isten itt van a közelében. Aztán meg is szólalt úgy, ahogy csak Ő tudott:- Meghallottam Izráel fiainak zúgolódását. Ezért így szólj hozzájuk: estére húst esztek, reggel pedig kenyérrel laktok jól, hogy megtudjátok, hogy én az ÚR vagyok a ti Istenetek. Boldog kiáltozásra ért vissza Mózes a táborba. Az emberek elé szaladtak és boldogan újságolták, hogy nagy füíjcsapat lepte el a tábort.- Először még hoztuk a madarászhálókat, de nem is kellett használnunk - újságolta egy fiú.- Olyan fáradtak ezek, csak össze kell szedni őket - szólt egy másik. Mózes hálatelt szívvel gondolt Istenre. Ma este húst esztek - mondta nekik. Holnap reggel pedig kenyérrel laktok jól. Ezt maga az ÚR ígérte meg nektek. Másnap korán keltek. A sátrak előtt fehér darasze­rű, szemcsés anyag volt.- Mi ez? - kérdezgették az emberek. Mózes is kijött.- Kóstoljátok csak meg! Ez a kenyér, amit az Isten ígért nektek. Az emberek fölvették a szemcséket, szagolgatták, kóstolgatták.- Egész jó - mondta valaki.- Szedjünk belőle - szólt Mózes is. - De csak egy napra valót. Ne féljetek lesz holnap is. Gondot visel rátok az ÚR. Az emberek szedtek. Sokan azonban nem hittek abban, hogy lesz másnap is, ezért többet szedtek, mint amennyit meg tudtak enni. A félretett étel másnapra megromlott. Mózes a fejét csóválta:- Miért nem bíztatok Istenben? A hatodik napon aztán Mózes azt mondta:- Ma félretehettek a következő napra szánt ele­delt. Holnap nem lesz kényét. Holnap a pihenés napja van.- És mi lesz, ha megromlik? - kérdezte egy asz- szony.- Ne féljetek, nem fog megromlani. így is lett. Másnap mégis kimentek néhányan, hogy keressenek eledelt. Hiába, azon a napon nem találtak semmit. így ment ez hétről hétre. A kenyeret manná­nak nevezték el, ami azt jelenti: mi ez? Pedig addigra már tudták, hogy mi ez. Ez volt Isten gondoskodása, naponkénti kenyere. KI VAGYOK ÉN? 5. ember 1. Én születtem legelőször 2. Van egy öcsém. 3. Földművelő vagyok. 4. Véres lett a kezem. 5. Rajtam keresték a pásztort. 6. Utódaim között már fegyverko­vácsok is voltak. 7. Az ŰR jelet tett rám. 8. A nevem: KAIN. (lMóz 4.) 6. ember 1. Irtó jó trükköt ismerek. 2. Van pénzem elég. 3. Mindenkit ámulatba ejtettem. 4. Szívesen veszek mindenféle hatal­mat. 5. Samánában élek. 6. Péter megátkozott. 7. Fülöp tanítása nyomán megke- resztelkedtem. 7. ember 1. Egyik utam során egy nagyszerű emberrel találkoztam. 2. Kár, hogy a százados ránk hallga­tott 3. Nincs hajóm. 4. Úticélunk Itália volt. 5. A baj akkor kezdődött, amikor 4 énhelyettem az Eurakvillő vette át a kormányt. 6. Csak Máltáig jutottunk. * A megfejtéseket a lap dátuma utáni keddig kell postára adnotok. A cím: Koczor Tamás 2373 Dabas-Gyón, Lu­ther u. 14. A PONTOK A KÖVETKEZŐKÉPPEN ALAKULTAK: 33 pontos: ülés Adél - Egyházasdengeleg 32 pontos: Kaucsek Lilla és Szántó Szil­via - Bp. II. 30 pontos: Zalán Eszter - Bp. VIII. 29 pontos: Kollár Gábor és Tamás - Dunaegyháza 27 pontos: Jancsik Balázs - Pilis 23 pontos: Rapcsák Lívia - GaIgaguta 17 pontos: Gombár Éva - Kiskőrös Somogyi Krisztina - Sárszentlőrínc Toronyi Brigitta — Sárszentlőrínc Donáth Ferkó - Ózd 15 pontos: Ballá Éva és Zoltán - Balas­sagyarmat .. „ Az idei MEVISZ GITÁRTÁBOR 1992. július 20-29 között lesz Keszőhi- degkúton. (Tolna megye) Azoknak a IS év fölötti fiataloknak a jelentkezését várjuk, akik szeretnének gitározni tanulni. Jelentkezni lehet május 31-ig a követ­kező címen: MEVISZ (gitártábor) 1088 Bp. Szentkirályi u. SÍ. ♦ ÖRÖM A HITOKTATÁSBAN! Megjelent az EHSS (Ev. Hitoktatási. Segédanyag Sor.) 2. száma. Témája a 10 parancsolat (óravázlatok, játékok, öüetek). A füzet segítséget nyújt a „Hi­tünk alapjai” c. tankönyv használatá­hoz. Ára 220 Ft + postaköltség. (Még kapható az 1. füzet is.) Megrendelhető: Ferenczy Erzsébet, 1174 Budapest, Pe­tőfi u. 35/a. 14 pontos: Marthon Ildikó - Bököd 11 pontos: Benke Zsuzsanna — Ajka Karaba Melinda - Ácsa Fancsali GyBK 10 pontos: Bánki Tímea - Várpalota Drinóczi Réka - Sárszentlőrínc Bogdán Szilvia - Sárszentlőrínc Szüsz Judit - Sárszentlőrínc 7 pontos: Gősi Tímea — Sárszentlőrínc 6 pontos: Aradszki Tímea - Békéscsa­ba 5 pontos: Bogdán Erzsébet - Sárszent­lőrínc Balogh Tímea - Sárszentlőrínc Csillag Gábor - Molnaszecsőd 3 pontos: Nemecz Julianna - Ácsa volt az idei, immár 33. Európai Magyar Evangé­liumi Ifjúsági Konferencia főtémája, amelyet a középnémetországi Taunus hegység egy kis fa­lucskájában, Bodenrod-ban, az egyik frankfiirti evangélikus gyülekezet ottlevő konferenciai központjában, illetőleg családi üdülőotthoná­ban április 12-19. között tartottak. Kik választották ezt a témát? E beszámolót olvasók között lesznek bizo­nyára olyanok, akik arra gondolnak, hogy ezt a teológiai kijelentést magában foglaló címet lelkészek választották. A téma kiválasztása azonban nem teológusok munkája ezen konfe­renciák előkészítése alkalmával. Az előző évek konferenciai résztvevői azok, akik a következő esztendőben megtárgyalandó témák tekinteté­ben javaslatokat tesznek. Ezek közül egy előké­szítőbizottság választja ki a következő nagyheti találkozó főtémáját, valamint kidolgozza a hét programját is. Az idei előkészítő bizottságban pl. a többséget orvostanhallgatók képezték! Kik jönnek ezekre a konferenciákra? Az első, ehhez hasonlójellegű konferenciára 1960 nagyhetében a norvégjai Trysill falucská­ban került sor. Akkor néhány Nyugat-Európá- ba került fiatal evangélikus lelkész megkísérelte - egy „sítábor”-nak nevezett alkalomra - a Nyugat- és Észak-Európa országaiba 1956 után szétszóródott magyar protestáns fiatalok össze­gyűjtését. Bár a nappali órák nagyrészét téli sportok űzése töltötte ki, a délutáni és esti órák­ban sor került az egybegyűltek szellemi és lelki életét fejlesztő programokra. A siker olyan nagy volt, hogy az a kívánság hangzott el, hogy éven­te legyen ilyen találkozó, amelynek nem kell feltétlenül sportolásra is alkalmat nyújtani. Ez meg is valósult. így került sor idén a 33. évi találkozóra; ebből négy „ökumenikus jelle­gű” volt, tehát nem csak evangélikus és refor­mátus fiatalokat, hanem római katolikusokat is összegyűjtött. Bár már a hatvanas években jöttek résztve­vők ezekre a nagyheti alkalmakra Dél-, talán Észak-Amerikából is, a konferenciázók túlnyo­mó többsége Nyugat-Európa országaiban élt. Néha-néha egy egy magyarországi fiatal is fel­bukkant a találkozókon, ha éppen külföldi ro­konainál tartózkodott. Otthon azonban ilyenek nem igen számoltak be élményeikről, mert ak­kor még olyan idők jártak szülőhazájukban, amikor jobb volt, ha valaki ilyesmiről nem be­szélt. De már a 70-es években üdvözölhettünk jugoszláviai magyar hittestvéreket konferen­ciáinkon. A 80-as évek vége felé megszaporodott a Ma­gyarországról jött résztvevők száma és 1991 óta erdélyi fiatalok is részt tudnak venni ilyen alkal­makon. így a bodenrodi konferencia, kb. 85 állandó és 15 ke'vésébb'időf ótt'tBllő‘résztvevője között 7-eti jöttek Erdélyből,‘1SW Magyaror­szágról. 1992-ben legtöbben Németországból, Svédországból, Svájcból, Hollandiából és Ang­liából érkeztek, de voltak dániai, norvégjai és észak-amerikai résztvevői is a találkozónak. Hogyan foglalkozott a bodenrodi konferencia a főtémával? Még a reggeli előtt közös imaórán gondoltak a résztvevők megtartatásuk kegyelmére. A reg­geli után sor került az Isten kegyelmét jól bemu­tató evangelizációs sorozatra, amely öt napon át Jézusnak a „Tékozlófiú" útját leiró példázatá­ról szólt. Virágvasárnap és Nagypénteken, a délelőtt második felében, magyar istentisztelet (és úrvacsoraosztás) volt a konferenciázók szá­mára a falucska szép templomában, a többi na­pokon ekkor került sor a főtéma különböző oldalainak a megvilágítására. Ezen előadások címei a következők voltak: „Isten kegyelmének az alapokmánya” - „A reformáció és a kegye­lem" ■- „Az ébredést mozgalmak" - „A kegye­lem. mint összekötőkapocs"—„Életünk és a ke­gyelem". Ezeket délután hat csoportra oszolva, részletesen megbeszélték a résztvevők. A kivételt szerda képezte, amikor is Marburg várát fitt folyt le Luther és Zwingi találkozója) és az Ar- pádházi Erzsébet hajdani sírja felett épült góti­kus templomot tekintették meg a konferenciá­zók, Nagypénteken pedig' egy közeli városka (Usingen) templomában Gárdonyi Zsolt würz- burgi zeneakadémiai tanár orgonahangversenyt adott. A vacsora utáni, inkább közösségépítő vagy tájékoztató jellegű programok között is volt néhány, amely összefüggésben állt a kegyelem kérdésével. így a „Népzene és néphagyomány" című, amely az egyházi esztendő folyását követ­ve szólt népdalainkról és magyar hagyomá­nyainkról, három orvostanhallgató „ Kegyelem, hogy élünk! ” rímmel saját tanulmányaik világá­ba engedett bepillantást, a „ Fundamentaliz­mus "-ró\ szólót egy természettudós tartotta, egy irodalomtörténész pedig „ A kegyelem a ma­gyar irodalomban" címen beszélt. Volt még egy zenei előadás dr. Gárdonyi Zoltán művészeréről, egy vetítés Erdély templomairól és egyéb törté­nelmi értékkel bíró épületeiről és már a Virág- vasárnap előtti szombaton került a szokásos be­mutatkozásra, három nappal később pedig az résztvevők előadóművészi hajlamait próbára te­vő „ifjúsági est"-re. Az esti áhítatoknak, ame­lyeket kizárólag fiatalok tartottak, „A kegyelem megnyilvánulása cselekedeteinkben" volt a rí­me, az elmélkedések alapigéi pedig Jakab levelé­ből származtak. Nagycsütörtökön éjfélelötti vi­gília keretében a fiatalok felolvasták Jézus utol­só éjszakájának a Szentírásban leirt eseményeit, nagypéntek reggelén pedig Jézusnak kereszten felhangzó hét szava alapján Petursson izlandi költő - Ordass püspök által lefordított - verses elmélkedéseinek segítségével készültek fel a rész­vevők az úrvacsoravételre. Az idő - az első két nap kivételével - nem volt kedvezőnek mondható, de a Nagyszomba­ton tartott morzsaszedés alkalmával szinte min­denki elmondta, hogy nagyon szép napokat töl­tött a bodenrodi konferencián és el szeretne jön­ni a 34. ifjúsági találkozóra is! P.Gy. Ichtüsz táborok Pünkösdkor (június 5-7) Amint azt sokan tudják, az egységes magyar cserkészeten belül Karácsony Sándor nevéhez fűződik az a mozgalom, mely különösképpen is az evangélium befogadására, hirdetésére és az abban való örvendezésre tette a hangsúlyt. Ez a mozgalom az ICHTÜSZ nevet viselte. Ez a görög szó magyarul halat jelent, s arra a halra utal, amellyel az őskeresztyé­nek, mint titkos jelszóval és hitvallással egymásban a testvért keresték. A hal betűivel rövidíthető hitvallás magyarul így hangzik: Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó. Ennek az evangéliumi és Krisztus-központú cserkészetnek egyik legsajátosabb programja a pünkösdi táborozás. Az újjáalakult Magyar Cserkészszövetség az idén harmadízben, ezalkalommal a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsával együtt szervezi és támogatja ezeket a táborokat. Ebben az esztendőben 4 helyszínen rendezünk pünkösdi tábort. Nem titkolt szándékunk az, hogy néhány éven belül minden cserkészkerü­letben újjáéledjen és rendszeressé váljon ez a hagyomány. Minden érdeklődő cserkészt szeretettel buzdítunk e pünkösdi, evangéliumi lelkületű táborban való részvételre, a lakóhelyéhez legközelebbi városban. Helyszíneink: Kecskemét, Szigethalom, Debrecen, Szeghalom. Az egyes tábo­rokban a szervezést vállaló csapat önállóan alakítja ki a programot. Annak érdekében azonban, hogy a „pünkösdi egyetértés” e két nap eseményeiben is kifejeződjön, a programszervezés mind a négy helyszínen az alábbi javaslat figye­lembevételével történik: Péntek: délután: megérkezés, táborverés; este: tábornyitás, meleg vacsora, találkozó öreg cserkészekkel, akik valamikor e mozgalomban részt vettek, ének, játék, ismerkedés. Szombat: reggel: előadás a táj természeti illetve történeti sajátságairól; délelőtt: egésznapos kirándulás, túra; délután: ebéd hideg, vagy a szabadban elkészített; este: jiiéLeg yacspra, evangelizáció, jinnepélyes pünkösdi tábortűz. 'Vqsówopdélelőtt; részvé.tcLa helyi ünáepi istentiszteleteken, hazautazás. Á táborok szervezését a következő csapatok, illetve parancsnokok vállalták: Kecskemét: 121. Sz. dr. Vetéssy Géza, Szabó Zsuzsanna, Szabadság tér 4. 6000. Szigethalom: 1023. sz. Jakus Gábor, Vikár Béla, József Attila u. 49. 2315. Debre­cen: 977. sz. Rácz Györgyné, Csörsz u. 10. 4027. Szeghalom: 561. sz. Péter András, Erdei Istvánná, Kossuth tér 5. 5520. Jelentkezni május 20-ig nevezett parancsnokoknál lehet a 600 Ft-os részvételi díj egyidejű befizetésével. A helyi szervezők válaszlevelükben tájékoztatják a jelentkezetteket a pontos programról és helyszínről, az odautazás lehetőségeiről, az elhelyezés körülményeiről és minden további tudnivalóról. Béna Zoltán IFJÚSÁGI KONFERENCIA BALATONSZÁRSZÓN Egyházunk 1992. augusztus 23-29-ig idén is megrendezi a 18 és 30 év közötti fiatalok konferenciáját Helyszín a balatonszárszói evangélikus üdülő. Részvételi díj 1 200,- Ft, amit majd a konferencián lehet befizetni. Jelentkezni lehet június 20-ig a kővetkező címen: Fabiny Tamás, 1102 Budapest Kápolna u. 14. Ilyen még nem volt! A Pesti Vigadó nagytermébe húsvéti ünnepi kon­certre kaptunk meghívót. Rendezője a Keresztény- Zsidó Társaság, az alkalom pedig a keresztény- zsidó húsvéti ünnep naptári találkozása volt. Telt ház, ha­talmas érdeklődés mutatta, hogy az ilyen „soha nem volt” próbálkozás megérintette az emberek szívét. Andrásfalvy Bertalan művelődési és oktatási miniszter bevezetőjében így jellemezte az együttlétet: a szeretet, a megértés és az elfogadáskészség hozta létre. Az egyik közösség az Egyiptomból, a másik a bűnből való szabadulást ünnepli és mi mindannyian örülünk annak, hogy e hazában is szabadságra jutottunk. A nagyszerű az, hogy most a húsvétot együtt ünnepel­ve vágyunk itt. Együtt! Ez nyomta rá bélyegét a művészi műsorra is. Megfért együtt gyermekkórusok előadásában a héber és a gregorián ének, Bach korálja és Schubert Miriam diadaléneke, a Kál Nidre és a Magyar rapszó­dia, Rossini Mózes c. operájának témáiból Szakcsi Lakatos Béla jazz-improvizációja, Mózes imája Csav- lek Etelka előadásában és XVII. századi zsoltárok (Vagantes együttes). Talán legáhítatosabb közép­pontja volt az estnek lKor 13. fejezetének elmondása. A szeretet himnuszát Csernus Mariam nagy átéléssel szólaltatta meg. A közel három órás műsor egészét e rövid írásban nem lehet felidézni, de mindvégig érez­hető volt, amit fent leírtam, összefértek a zsidó lélek-, bői fakadt versek, énekek, zeneművek és a keresztyén forrásból eredt hasonló művek. Karinthy Frigyes, Ady Endre és Pilinszky János versei mellett Júlia szép leány balladája (Jancsó Adrienne), Kányádi Sándor Jiddis fordításai és Moldvai és Hasszid táncok a Hon­véd Táncszínház előadásában, melyet a Budapester Klezmer BandYisért., közben zsidó hangszeres népze­nével szórakoztatva a közönséget. A koncert nagyszerű ötlet volt, megrendezése hi­bátlan, a pódium látványa a keresztény és zsidó jelké­pekkel stílusos háttér volt (Krisztus monogram és két kőtábla, hétkarú gyertyatartó és Luther-rózsa) és a szem számára is mindez megfért együtt egymással. Ilyen még nem volt, de jó, hogy most volt és remél­jük, hogy folytatódik majd a hasonló rendezvények sora. tszm Hangverseny a „SILÓ” javára Budapesten működő külföldi képviseletek dolgo­zóinak családjához tartozó hölgyek által létreho­zott „International Women’s Club” vezetői megismer­kedve a Fébé Egyesület piliscsabai kezdeményezésével, elhatározták, hogy segítenek a célkitűzés megvalósítá­sában. Első lépésként április 21-én este orgonahangver­senyt rendeztek a budavári Mátyás templomban, amelynek teljes bevételével a testi fogyatékos fiatalok számára épülő csoportos-otthon és munkahelyek létre­hozásához járultak hozzá. A klub ezen felül még saját forrásaiból 100 ezer forintot ajánlott fel erre a célra. A zsúfolt templomban megtartott zenei est fővédnöke köztársasági elnökünk felesége, Göncz Árpádné volt. A közönség soraiban foglalt helyet mindkét evangélikus püspökünk és sok ismert közéleti személyiség. Az alka­lom jó bizonyságát adta annak, hogy nemes ügy érdeké­ben társadalmunk sok tagja kész az együttérzésre, gon­dolkodásra és cselekvésre. Az építés a tavaszi enyhe idő beköszöntével újult erővel indult meg a Fébé diakonisszák telepén. Az ütemterv értelmében most a „Siló” épület megváltozott feladatnak megfelelő átépítése, rendbehozása van so­ron. Egy holland alapítvány felajánlása nyomán remény van az első lakások építésének megkezdésére a nyáron. A befejezésig még sok imádságra, adományra és segít­ségre van szükség. Várjuk önkéntes munkások, ifjúsági csoportok je­lentkezését kerti, tereprendezési munkákhoz a piliscsa­bai „Siló"-ban (célszerű előzetes telefoni egyeztetés Dr. Gadó Pállal: 155-4187). Magyar prédikátorok nyomában A Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület szervezésében 1992. március 20-án, a kőbányai evangélikus gyülekezet nagytermében kialakított szín­pad a Musica Historica Együttesnek adott otthont. A zenés irodalmi est a XVI-XVII. századi magyaror­szági reformáció énekköltészetének kincseiből nyúj­tott ízelítőt. A színvonalas, zenei aláfestéssel színessé tett műsorban Esztergomi Farkas Andrástól, egészen Csokonai Vitéz Mihály nemzedékéig hallhattunk lírai verseket. Az előadás Luther Ein feste Burg ist unser Gott (Erős vár a mi Istenünk) című közismert énekének énekes bemutatásával indult. Ezt követően Esztergo­mi Farkas András XVI. századbeli versszerzőnk éneke hangzott el „A zsidó és magyar nemzetről” (1538). E kevésbé ismert ének egyik középkori krónikásunkat - Csáti Demetert - idézte, s emlékeztetett engem a magyar történelemfelfogás zsidó-magyar párhuzamá­ra, kiváltképp Szalárdi János Siralmas magyar króni­kájára. Majd Tinódi Sebestyén Dávid királyról írt énekszerzeménye (1549) csendült fel, s Bornemisza Péter 67. Zsoltárra íródott Énekecské-je. A „mester és tanítvány” kapcsolatára hívta fel a figyelmet Borne­misza, Balassi Bálint és Rimay János egy-egy éneké­nek együttes megszólaltatása (Bornemisza Balassi if­júkori nevelője volt, míg Balassi Rimayt tanította.). Az eleve-elrendeltség történelmi múltunkra alkalma­zott szorongattatásáról vallott Szkhárosi Horváth András „Rettenetes ez vylagnac” kezdetű verse. A műsor második felében psalmusok kerültek terí­tékre, például a 42. Zsoltár Szenczi Molnár Albert általi feldolgozása a Psálterium Ungaricum-bó\ („Mint a szép híves patakra...”). Elhangzott - egyebek mellett - Kanizsai János „Di­csőült helyeken”, Szenczi Molnár Albert „Az pogány ellenség ellen” című verse, valamint Misztótfalusi Kis Miklós Siralmas panasz-a. A kiapadhatatlan reper­toárt gazdagította az Eperjesi Graduál két szép éneke, amelyeket a Musica Historica Együttes négy tagja közül a legidősebb (Kobzos Kiss Tamás) tekerőlanton adott elő. A befejező pillanatok során Debreczeni György és Pálóczi Horváth Ádám énekeiből egyet-egyet mutat­tak be előadóink, akik közül külön köszönetét érde­mel a közreműködött három fiatalember, névszerint Csörsz Rumén István, Szabó Dániel és Széplaky Zol­tán. Végezetül pedig Csokonai Vitéz Mihály „Jöven­dölés az első oskoláról a Somogybán” címmel papírra vetett megrázó költeménye hangzott el. Az est méltó visszapillantás volt a magyar protes­táns énekköltészet évszázadaiba. A hangszerek fel­csendülő muzsikája fokozta a versek katartikus él­ményszerűségét, megelevenítette előttünk a reformá­ció érzelemvilágát. Mindannyiunk számára spirituális megújhodást eredményezhetett a magyar prédikáto­rok nyomában. jg. Tempó László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom