Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1992-04-12 / 15. szám
Evangélikus Élet 1992. Április 12. FIATALOKNA. K ffl jftS GYERMEKEKNEK Jg£ . MINDEN ELPUSZTUL Bár a csapások egymást érték. Az ÜR még mindig életben tartotta a fáraót, hogy elengedhesse Izráel népét. A fáraó szíve azonban kemény maradt. A pásztor kétségbeesetten kiabált a kutyáira. Az égen sötét felhők gyülekeztek. Tudta már, hogy igaz, amit a héberek híreszteltek. Abból a fekete felhőből hatalmas jégeső fog rájuk zúdulni. Szomszédai csak nevették:- Mi az? Nem láttál még zivatart? ő azonban tudta, hogy nem akármilyen csapás lesz ez. Az állatok is rohantak. Nekik nem kellett magyarázni, hogy közel a veszély. Titokzatos ösztöneikkel tudták, hogy menekülni kell. A karám szerencsére közel volt. A jégeső, mint egy ostor csapott végig a mezőn. A szomszédok már nem nevettek. Menekülni próbáltak, de már késő volt. A pásztor a karám biztonságából könnyezve figyelte, hogy pusztulnak el az állatok és az emberek.- Bárcsak hallgattak volna rám - gondolta keserűen. A villámlás és a dörgés a fáraó palotáját is rémületben tartotta. Soha nem látott még senki ekkora vihart. Az emberek a szobák mélyére húzódtak és befogták a fülüket. A fáraó az ablakból figyelte Mózest és Áront, amint befelé tartottak. Úgy mentek a csapás közepén, mintha csak egy nyári zápor kellemes csapkodásában lépdeltek volna. A hatalmas jégdarabok elkerülték őket.- Gósenben biztos süt a nap - gondolta a fáraó. Mózes és Áron már gyanakodva hallgatta a fáraó beszédét.- Ezúttal vétkeztem - szólt a fáraó siránkozó hangon, de Mózes tudta, hogy az egész csak ripacskodás.- Könyörögjetek az ÜRhoz - folytatta a fáraó. - Elengedlek benneteket, csak szabadítsatok meg minket ettől a jégesőtől.- Mihelyt kimegyek a városból, felemelem kezemet az ÚRhoz - válaszolta Mózes. - Megszűnik a jégeső és a mennydörgés, hogy megtudd: az ÚRé a föld. . Tudom ugyan, hogy te és a szolgáid még mindig nem féltek az URistentől. A fáraó mosolyogva nézett utánuk. Tudta, hogy a jégeső elmúltával újra azt mond majd, amit akar. Mózes és Áron másnap számon kérték a fáraó ígéretét. A fáraó trónusán üldögélt és unottan nézett rájuk.- Rendben van, elmehettek. - Mózes és Áron nem akart hinni a fülének. - A tanácsadóim is arra biztatnak, hogy szabaduljunk meg tőletek. A fáraó hanghordozása nem tetszett Mózesnek. Valami készül. Mi lehet még ebben az emberben?- Ti azonban nem gondoltok arra - folytatta a fáraó -, hogy a gyenge asszonyaitok és a gyerekek mennyire elfáradnának az úton. Menjetek csak, de a gyerekeket és az asszonyokat itt kell hagynotok, nehogy bajuk essen.- Tehát ez volt az - gondolta Mózes. - Tudta, hogy nem hagyjuk el családjainkat. A fáraó már nevetett. Hangosan és gúnyosan. A teremben levők mind vele hahotáztak. Egyszerre a fáraó csendet intett - mindenki elnémult.- Takarodjatok! - kiáltotta szinte rikoltva. A testőrség kizavarta a zsidó férfiakat a trónteremből. Éjszaka feltámadt a keleti szél. Cibálta a jégesőtől megtépázott fákat. Reggel halk zúgás töltötte be az utcákat. A zúgás erősödött, majd kibírhatatlanná vált. Fekete rajokban sáskák érkeztek. A reggeli napsütés ellenére árnyékban volt Egyiptom. A sáskák minden maradék zöldet elpusztítottak. Szürke lett Egyiptom. KI VAGYOK ÉN? 1. ember 1. Küldetésem van. 2. Jól viselem a tengeri utazásokat. 3. Szeretem, ha Isten megteszi azt, amit ígért. 4. Ami vagyok, abban kicsi vagyok. 5. A menetrendet tudatosan néztem el. 6. Élő tengeralattjárón utaztam. 7. Nem könnyen értem Ninivébe. 2. ember 1. Nem nagyon szeretnek az emberek. 2. Két nevem is ismert. 3. Jézus szerint orvosra van szükségem. 4. Nem másztam fára. 5. Munkám az elnyomó rómaiakhoz köt. 6. Jézus tanítványa lettem. 3. ember 1. Két testvérem van. 2. Öcsém nagy veszélyben volt. 3. Talpraesett lány voltam. 4. Szívesen szerzek szoptatós dajkákat. 5. Egyiptomban születtem. 4. ember 1. Hat társam mellett én voltam a hetedik. 2. Görög nemzetiségű vagyok. 3. Jól ismerem az Ószövetséget is. 4. Kőzáporba kerültem. 5. ember 1. Én születtem legelőször. 2. Van egy öcsém. 3. Földművelő vagyok. 6. ember 1. Irtó jó trükköket ismerek. 2. Van pénzem elég. 7. ember 1. Egyik utam során egy nagyszerű emberrel találkoztam. PONTOK: 16 pontos: Jansik Balázs - Pilis 11 pontos: Illés Adél - Egyházasdenge- leg 9 pontos .‘Lukács L Lívia - Galgagu ta S pontos: Bogdán Szilvia - Sárszentlő- rinc Drinócsi Réka - Sárszentlőrinc Szüsz Judit - Sárszentlőrinc Balogh Tímea - Sárszentlőrinc Csillag Gábor - Molnaszecsőd 4 pontos: Pintér Attila - Sárszentlőrinc Kérlek titeket, hogy a megfejtésre mindig írjátok rá azt, hogy melyik emberről van szó és melyik meghatározás után! A megfejtéseket a lap dátuma utáni keddig kell postára adnotok. Címem: Koczor Tamás 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. AZ ORSZÁG-VÁROS játék VÉGSŐ pontszámai: 1278 pontos: Kollár Gábor és Tamás - Dunaegyháza 998 pontos: Kohuth Jolán - Dabas- Gyón 935 pontos: Pityer Gabriella - Sopron 831 pontos: Sinkó Laura - Tét 690 pontos: Soltvadkerti Ifjúsági Kör 646 pontos: Lukács Lívia - Galgaguta 536 pontos: Zalán Eszter - Bp. VIII. 410 pontos: Illés Adél - Egyházasden- geleg 407 pontos: Marthon Ildikó - Bököd 396 pontos: Bánki Renáta - Várpalota 361 pontos: Bobák Attila - Bp. XVII. 342 pontos: Mészáros Szüvia - Ho- mokbödöge 308 pontos: Benke Zsuzsanna - Ajka 212.pontos: Finta Zoltán és Attila Bákonycsemye 102 pontos: Bajnok Ildikó - Súr. . i 73 pontos: Szaller Éva - Lajoskomá- rom 54 pontos: Rákospalotai kisifjúság 51 pontos: Aradszky Tímea - Békéscsaba 50 pontos: Fridrich János - Boba 42 pontos: Rapcsák János - Dabas- Gyón 23 pontos: Farkas Edina - Sömjén- mihályfa 18 pontos: Smidéliusz Örs - Surd 16 pontos: Palányi Ildikó - Nemes- kolta 12 pontos: Buthi Endre - Beled Karaba Melinda - Ácsa Szabó Mihály - Bököd 10 pontos: Mikolai László - Ácsa 8 pontos: Nemecz Julianna - Ácsa Az első három helyezett könyvjutalmat kap. Nagyon koiholyan dolgoztatok, örültem neki. Remélem, okosodtatok, hiszen ez a játék lényege. Virágvasárnap. Mindenki ujjong, ünnepel - a Király érkezik, a prófécia beteljesedik! Hozsanna a magasságban! Mi azonban előreforgatjuk az idő kerekét, hiszen következő számunk már Húsvétot ünnepel. Azt kívánom, bárcsak ezen a héten minden napra adhatnék valamit, csak néhány gondolatot, csak egy-egy verset. Elégedjetek meg azonban két nappal: mindkettőre küldök egy verset, néhány gondolatot. Fogadjátok szeretettel! NAGYPÉNTEK (Lk 23,39^13) PILINSZKY JÁNOS Bár színem fekete Végül mindig Isten útját követtem, bár színem fekete. Ezért, ha egyszer elfogadtatom, úgy leszek az üdvözültek sorában, mint leeresztett sötét zászló, becsavart lobogó, szótlanul és jelentés nélkül, és mindeneknél boldogabban. Színem fekete. Mert bár egész életemben egyházamért küzdöttem, külső ellenségeivel szemben és belső egységéért - mégis kárára lettem egyházamnak szeretetlensé- gemmel vagy máskor következetlenségemmel. Színem fekete. Mert bár törekedtem hitem megtartani, mindig aszerint cselekedni, közben mégis beszennyeződtem, nemhogy hitemet, emberségemet sem tartottam. Színem fekete. Ami vár rám, az elvettetés, méltán érdemeltem. Ezért ez a jézusi ígéret - még ma velem leszel a paradicsomban - számomra végtelen örömöt jelent. És ha nem kell hirtelen halnom meg, szeretnék - ha nem is Krisztusian, legalább emberségesen élni. NAGYSZOMBAT (Lk 19,41-44) VASADI PÉTER: Temetés Alszik a város, akár egy részeg állat, mely vért ivott. Hatalmasan hever a csillagok alatt; álmodja, hogy az irgalom ítéleten szent mészárszékre hajtja. Sárga arcú, te, túlontúl engedelmes, most majd a semmi ballag kőkertjeinkben. S jönnek szembe velünk a tetteink, az elkerülhetetlen rongyosok. Az a város elveszett. Az ősi Jeruzsálem számára nincs már menekvés. Még néhány évtized - de ez már csak haldoklása annak a rendszernek, amely a népi várakozás és a római politika között lavírozik, hogy hatalmát mentse. Már nincs közöttük Jézus. Kizárták körükből, kiirtották a földön élők közül, fekázik á' sírban. Elvétették,'és elvétetett Aőlük a békesség útjának lehetősége. Az a város elveszett. S ami miatt félelmetes ez a jézusi prófécia, az az, hogy Jönnek szembe velünk tetteink, az elkerülhetetlen rongyosok”. Hogy valahol mi is annak a városnak lakói vagyunk... Hányszor voltunk túlontúl engedelmesek! Mikor azt mondták nekünk: ne játj templomba!, még bajod származhat belőle - mi még az otthoni imádságot is elfelejtettük. Hányszor hallgattunk bele- egyezőn szennyes demagóg dumák hallatán, mikor hazaárulással vádolták a katonaság megtagadóit és az abortusz-törvény ellen felszólalókat, és egyháztagadással a kisközösségek tagjait. S hányszor lettünk kiszolgálói az igazságtalanoknak, mikor szószékről hirdettük a TSz-esítést, mikor nem véd- tük, hanem kiszolgáltattuk az igazakat! Hányszor voltunk túlontúl engedelmesek! S ha ma még Isten igéje hallatszik, ha a Szentlélek munkálkodik, hitet ébreszt, bűnbocsánatot hirdet, bűnbánatot teremt, ha gyógyulást ad és egymás közötti békességet, ha ma a gyülekezetben és családi körben átélhetjük még Isten szeretetét - ez Isten kegyelme. Annak jele, hogy amiként a Jézus-esemény nem záródott le a péntek esti temetéssel, ugyanúgy Húsvétot készít ennek a városnak is az Úr, hogy mindazok, akik kijózanodva az önféltés mámorából Isten országát kezdik keresni, megtalálhassák azt. Bencze András Kedves Istenem! Néked legyen dicséret és hála, azért, hogy Te naponta megtartasz minket igédben, a hitben és imádságban. Ezért járhatunk életünk útján türelemmel és istenfélelemmel. Mindig színed előtt élhetünk, nem saját bölcsességünkben bízva, nem is saját igazságunkra vagy erőnkre támaszkodva. Egyedül a Te erőddel dicsekszünk. Amikor mi gyöngék vagyunk - Te akkor is erős vagy, Te győzelmet aratsz még általunk is, még gyöngeségünket is felhasználod, azon keresztül is győzelmesen munkálkodsz, Tied legyen a hála és dicséret mindörökké! (Imádkozzunk együtt Lutherral - ma is.) JELENTKEZÉS a nyári országos ifjúsági konferenciákra Idén nagyobb lehetőségekkel kezdjük el az ifjúsági konferenciáink sorát. Ez azt is jelenti, hogy a felvehető létszám nagyobb lesz ugyan, de a konferenciákra SZIGORÚAN CSAK A FELVÉTELT NYERT fiatalok jöhetnek el. Időpontok: június 21-27. - Piliscsaba, június 28-július 4. - Gyenesdiás, július 12-18. - Piliscsaba, július 12-18. - Gyenesdiás, július 19-25. - Piliscsaba, július 19-25. - Gyenesdiás, augusztus 9-15. - Gyenesdiás, augusztus 16-22. - Gyenesdiás. Felvételi díj: 1200 Ft. Kérjük, hogy a jelentkezéshez lelkészi ajánlás kapcsolódjon. A jelentkezés határideje: május 20. Cím: Koczor Tamás 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. Tel.: 174. Emlékezés az eperjesi teológiára A hazai evangélikus iskolaügy egyik fellegvára Eperjes volt. Gimnáziuma évszázadokig joggal örvendett hírnévnek. Kevesebben tudják azonban, hogy a városban az evangélikus teológia is majdnem 400 esztendős múltra tekinthet vissza. Eperjesen már a XVI. században működött evangélikus iskola. Legfontosabb tantárgyának a hittan tekinthető. Gyalui Torda Zsigmond és mások tanították itt az evangélikus vallás alapelemeit. A teológiának ez az alapfokú oktatása magyarul, németül és szlovákul történt, - híven a város háromnyelvűségéhez. A XVII. században az eperjesi teológiai oktatásban komoly szerepet játszott a Csehországból idemenekült Jakub Jakobaeus. Negyedszázados működése során jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki. Az 1667-ben megnyílt gimnázium 10. (azaz legfelső) osztályában teológiai képzés folyt. Igaz, az üldöztetések miatt hosszú évekig az iskola épületén kívül történt az oktatás. Egyik kiváló tanárának: Rezik Jánosnak halála után nevezettnek Gymnasiologia című könyvét Matthaeides Sámuel fejezte be. (Ez utóbbi 11 évig tanította a hittant.) Egy évszázad viszontagságai után 1784-ben a gimnázium épülete ismét az evangélikus egyház tulajdonába került. A következő évtizedekben a teológia tanítása még színvonalasabb lett. A tanárok közül érdemes kiemelnünk Munyay Antal Lajos nevét, (aki 1835-ben könyvet írt az eperjesi kollégium történetéről). 1851-ben a Felsőtiszai Evangélikus Egyházkerület elhatározta, hogy teológiai akadémiát (azaz főiskolát) hoz létre Eperjesen. Ez meg is történt. 1852-ben 21 hallgatóval nyűt meg az intézmény. (Később a városban jogi és bölcsészeti akadémia is létesült.) Az eperjesi teológiai akadémián kitűnő tanárok tanítottak. Egyikük: Hörk József német egyetemeken tanult és ott szerzett doktori címet. 1876-1896 között tanított Eperjesen. Egy ideig a teológiai akadémia dékánja is volt. Számos egyháztörténeti munkát írt. Ugyancsak érdemes kiemelni Mayer Endre nevét, aki 35 évig oktatott a Hittudományi Akadémián és gyakran írt a Protestáns Szemlébe. A tanárok átlagából messze kiemelkedett Szlávik Mátyás, (aki 1860-1937 között élt). Német egyetemen szerzett bölcsészdoktori címet. 1884-től tanított az eperjesi akadémián és itt működött 35 éven át. Kezdettől fogva tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak. Számos egyháztörténeti munkán kívül irodalomtörténeti könyvet is írt Goethe Faustjáról. (Munkásságáért a Magyar Tudományos Akadémia 1931-ben Kazinczy-díjjal és éremmel jutalmazta.) A teológián „rendkívüli” tanárok is előadtak. Áz ő irodalmi munkásságuk sem lebecsülendő. (Egyikük: Obál Béla például 1907-ben Halléban jelentetett meg könyvet Rákóczi szabadságharcáról.) Nem véletlenül emeljük ki a teológiai tanárok tudományos és irodalmi munkásságát. Külföldi (többnyire német, kisebb részben angol nyelvű) publikációik jelentősen öregbítették az eperjesi intézmény hírnevét az egész evangélikus világban. A múlt század végén (a hallgatók számának átmeneti csökkenése miatt) felvetődött olyan javaslat, mely szerint az egész evangélikus teológiai képzést egy helyre: a pozsonyi akadémiára összpontosítsák. Áz eperjesi hittudományi tanári kar ezt joggal ellenezte, megállapítva, hogy az ilyen összevonás káros következményekkel járna. A soproni akadémia is hasonlóan foglalt állást, így ez az elhibázott javaslat le is került a napirendről. A XX. század elején viszont komoly formában vetődött fel az a gondolat, hogy Eperjesen evangélikus egyetemet hozzanak létre. Ez az intézmény nemcsak teológiai, hanem jogi és bölcsészeti karból is állt volna. Ebben az időben azonban a vidéki városok közül Kassa és Debrecen is egyetemet akart létesíteni; mint ismeretes, ez utóbbi kapta meg az „universitas”-t. Az eperjesi teológiai akadémia virágzott, amíg csak 1919-ben be nem következett az államfordulat. A csehszlovák hatóságok azt akarták, hogy az intézmény szlovák nyelvűvé váljon. Ezt sem a tanárok, sem a diákok nem kívánták. Inkább áttelepültek Magyar- országra. Az eperjesi hittudományi akadémia beolvadt a soproniba... Az evangélikus teológiák közül kiemelkedett az eperjesi. Kár, hogy ez a színvonalas intézmény - melynek múltja a hazai evangélikus tanügytörténet szerves részét képezi - nem létezik többé. Komoly veszteség volt ez számunkra. Dr. Merényi László Trajtler Gábor orgonaestje a Tavaszi Fesztivál keretében Idén „Európa tavasza” címen került megrendezésre a 12. Budapesti Tavaszi Fesztivál. Különös örömmel és nem kis büszkeséggel vettük, hogy Deák téri templomunk orgonája kiemelt szerepet kapott az orgonakoncertek sorában. Az első orgonaestet Trajtler Gábor adta március 17-én. A Bach előtti orgonairodalomnál igen fontos, hogy azt megfelelő orgonán szólaltassuk meg. Ezeknél a müveknél úgyszólván létkérdés, hogy a barokknak megfelelő hangszinei legyenek és nem utolsósorban, hogy az orgona szerkezete a mechanikus csúszkaláda legyen. E tekintetben az 1971-ben épült Deák téri orgonánk komoly küldetést tölt be a régi orgonairodalom stílhű megszólaltatásában. Ez a hangszer kiválóan alkalmas a barokk orgonamüvek megszólaltatására. A műsor első felében kiváncsion vártuk, hogyan kelti életre a művész Pachelbel és Walther muzsikáját. Pachelbel d-moll prelúdiumát több szellemes regisztrálás, így a nyelvsípok használata, nagyszerű tempóvétel és igazi barokk hangulat jellemezte. Johann Gottfried Walther „Jesu meine Freude” c. korálpartitájában tovább gyönyörködhettünk a különféle barokk színekben. A hol lágyan éneklő, hol csillogó hangok után az utolsó variációban a viharos zengésű szólamok alatt a pedálban hozta az ismerős korái dallamát. A tetőpont Bach h-moll prelúdium és fúgája volt. Az elődök után Bach orgonazenéjét a tömörebb fogalmazás és az összefogóttabb formák jellemzik. Zenéje nem „szórakoztat”, hanem komoly szellemi koncentrálást kíván, a szent Isten színe elé állít és porba sújt. Itt már nem csupán a barokk színek parádéja kápráztatja fülünket, hanem az orgona magasztos plénuma, tömör és lenyűgöző hangzása fogja meg a hallgatót. Nemcsak korálelőjátékaiban, de a hatalmas prelúdium és fúgákban is az evangéliumot halljuk kicsendülni: Isten rendjét és szeretetét érezzük minden ütemében. Az ember boldogan merül el a hangok tengerében. Trajtler Gábor orgonálása mögött mindig ott érezzük a teológus elmélyedésének többletét és a liturgikus felfogás szilárd alapját. Orgonaművészetét komoly technikai és szellemi felkészültség, precíz kidolgozás, szellemes regisztrálás, új megoldások keresése, virtuóz jelleg és tervszerű felépítés jellemzi. Mindez áll a műsor második felére is, amelyre Zászkaliczky Péter lelkész áhítata után került sor. A magyar művek sorában Gárdonyi Zoltán két prelúdiuma közül az elsőt áhítatos csend, a másodikat virtuóz hangvétel jellemezte. Antaljfy-Zsíross Dezső Madonnája érdekes hangzásaival fogott meg. Ezután Liszt egyik legtöbbet játszott műve a: „Weinen, Klagen"... következett. Témája egy Bach kantátából való. Ez a mű is igazolta, hogy a Deák téri orgona egy romantikus művet is jól tud visszaadni. Liszt szuggesz- tív erejű zenéje igen jól érvényesült és méltóan fejezte be az orgonaestet. Gáncs Aladár
