Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-04-05 / 14. szám

Evangélikus Elet 1992. április | Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ö szolgáljon és életét adja váltságul sokakért. Mt 20,28 VASÁRNAP Ezért tehát nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki I fut, hanem a könyörülő Istené, Róm 9,16 (Jer 31,20; Mk 1035-45; I Zsid 5,7-9; Zsolt 102) Sokszor bírálat tárgya életünkben Istennek j az akarata, szándéka. Miért éppen így cselekedett az Isten? Miért I volt tettében olyan kevés a szeretet, miért volt olyan kemény akara- I tának megvalósításában ? Lázadunk és sokszor zúgolódunk ellene ? | Istennel szemben nincs helye a számonkérésnek! Az Ő szivében ( nincs más csak a könyörület velünk szemben. Nem kínzásban, a ' kegyetlenségben látja örömét, ő a könnytől ázott szemet letörli, : reményt önt a búslakodó, megtört szívbe. Bárcsak felismerném | Isten minden akaratában és szándékában: „Igen Atyám, mert így ; kedves előtted, Öröm vagy bánat ér, akármi gyász Kezed megáld, mosolyt borút vagy könnyet, S a lelkem békén csendben rád vigyáz. HÉTFŐ Aki pedig megtartja az ő igéjét, abban igazán teljessé lett az Isten szeretete Un2,5(Zsolt 119,140; Zsid 7,24-27; Jn 17,14-19) Istennek minden napra, minden alkalomra van mondanivalója. Ma ez így hangzik: Isten szeret. Erre a hangra van szükségünk a sok gyűlölséggel, keresztekkel teli életünkben. Mindenki keresi és igényli a szeretetet. Ezt hozza most közel az Isten. Szívéből árad felénk szeretete, minden igéjében érezzük ezt a melegséget. De azt is látjuk „ö azért jött, hogy értünk tegyen valamit szolgálatával. Csodálatos áramkörébe bekapcsolódva áldás lesz életem mások számára. Isten szava erre az életformára buzdít. K£OD Jézus mondja: Aki hisz énbenem, ahogy az frás mondta, anak belsejéből élő víz folyamai ömlenek. Jn 7,38 (Ézs 58,11; 4Móz 21,4-9; Jn 17,20-23) Ünnep van. A liturgia közben Jézus kiált. Hangja nem a megszokott. Felemelt hangon beszél. Belekiált a világba. A szomjazó szíveket hívja magához. A szomjúságtól elgyö­törteket. A Silóam tavából kiemelt víz nem oltja a szomjat. Legfel­jebb ideig-óráig. Jézus forráshoz hívja a szomjazót: Jöjj hozzám! Pihenj meg, a forrásnál, gyújts erőt. A vándorút végéhez csak úgy érhetünk el, ha velünk vándorol az úton. A forrás élő vize életün­kön áthaladva ott is tud tavaszt, megújulást hozni, ahol máskor a szárazság mindent tönkretesz. Akkor lesz áldott az életünk, ha a forrás mellett az élet virágai kinyílnak és a szeretet és a békesség sokszínű világát teljes gazdagságával hozzák. eycpna ő szabadított meg minket és hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet Krisztus Jézusban adott nekünk 2Tim 1,9 (Neh 9,17; Jób 19,21-27; Jn 24-26) Az ember mindig büszke arra, amit alkotott, amit megvalósított. Nem is restellj kimondani büszkén: ezt én csináltam, ezt én értem el, ez az én sikerem. Ez a lánc valahol megszakad. Amit az Isten véghezvitt „nem tetteink alapján, hanem saját elhatározásából és kegyelméből” Minden kegyelem. Kegye­lem a váltság munkája. Kegyelem hogy az Isten elvégezte a bűnből és halálból való szabadítást. Kegyelem a felvirradó nap, a kenyér, a testvéri szív, de a legnagyobb kegyelem mégis az, hogy nevem föl van írva az élet könyvébe. Mégis szeret az Isten, fgy határozott, másképp nem akart. Vérével irta alá a kegyelmi végzést. Ide saját tetteink alapján nem jutottunk volna el. Hát ez a kegyelem. CSÜTÖRTÖK Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjászült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való, feltámadása által élő reménységre lPt 1,3 (Ézs 63,7; Zsid 9,11-15; Mk 14,26-31) Nemcsak emberek felé, de az Isten felé is elmarad, a kapott sok jóért a köszönöm, a hálaadás szava. Legyen áldott az Isten ... van miért ezt mondani. Az összekulcsolt kéz necsak a szorongatott helyzetben legyen a magatartásunk, hanem amikor csordultig van a szív a megtapasztalt kegyelemért. . Lehet ezért is dicséretet énekelni. Nemcsak a halál van jelen vilá­gunkban, hanem a feltámadás győzelmet adó ereje. Isten hatalmas ereje felette áll a halálnak. Miénk az élő reménység: nincs semmi elveszve. PÉNTEK Péter jobb kezénél fogva felemelte, annak pedig azon­nal megerősödött a lába és bokája, felugrott, taJpraállt és járt. , Bement velük a templomba is, járkált, ugrándozott, és dicsérte az Istent. ApCsel 3,7-8 (Zsolt 30,12; Zsid 9,15.24-28; Mk 14,32-42) ] Naponta, szinte minden órában találkozunk elesett, segítségre szó- i rult emberekkel. Itt egy koldus, szánalmas ruházatával, amott egy szerencsétlen, tábla van a kezében - vak és süket - alamizsnát kért mindkét lába hiányzik - egy deszkatákolmányon ül és kezével jj hajtja magát előre. Botját feltartva át akar menni a túloldalra. . Vajon lesz-e aki belekarol és átvezeti a sok veszély között. Hányán j várják jobb kezem, szívem segítségét. Nem menj el érzéketlenül a nyomorúság mellett. Gyógyítás és talpraállás egy jó szó, a feléje f kinyújtot kéz. Vezessük Jézushoz a rászorultakat, ö a mi segítsé- . günk a nyomorúságaink idején is. SZOMBAT Vigyázzatok, hogy senki se fizessen a rosszért rósz- S szál, hanem törekedjetek mindenkor a jóra egymás iránt és minden- jj ki iránt. IThessz 5,15 (Jer 29,7; Zsid 10,10; Mk 14,43-52) Úton jj haladunk. Sokan közlekednek rajta. Az út két szélén táblák van- 5 nak: figyelmeztető, előrejelző sőt tilalmi táblák. Mindegyik a bal- i esettől, a veszélytől akar megóvni. Balgaság figyelmen kívül hagyni. * Vigyázzatok ... ez is olyan mint a tilalmi tábla. Betartása a nyu- fj godt, csendes, és békességes élet titka és biztosítéka. A megtorlás, * bosszúállás fájdalmat, sebet okoz. A kölcsönös jóakarat áldást jj jelent. Áldott életcél lehet ez az ige. fgy élek. Ez sugárzik Id, ez a r törekvés hatja át a testvéri szíveket egymás iránt és az ismeretlenek J felé is. A szeretet az az egyetlen fizetőeszköz, amelyet elfogad és í használ Isten gyermeke. Halasy Endre . TISZTÍTS MEG ENGEM János 2,13-22 KÖZÖNY ÉS FELELŐSSÉG Amikor Isten Káint felelősségre vonja és megkérdezi, „Hol van a testvéred?” - Kain cinikus és pök­hendi módon visszakérdez: „Talán őrizője, pásztora vagyok testvé­remnek?” Ez a kaini válasz ember­ségünk legszentebb elkötelezettsé­gét utasítja vissza: nem vállalja a másokért való felelősséget. Meg­döbbentő, hogy ettől a kaini kér­déstől visszhangzik életünk: mi i közöm hozzá? - az ő dolga! - kit érdekel? Szülő- és gyermektartási perek mutatják, hogy méga család vérségi közösségében is kibújik az ember Isten egyetemes érvényű el­kötelezettsége alól. Mindenki csak a maga érdekeire vigyáz, nehogy önmegvalósítása akadályokba üt­közzék. Idő és erő sincs másokkal törődni. Ne áltassuk magunkat: nem külső körülmények (technikai civi­lizáció, gazdasági, társadalmi vál­tozás, urbanizáció, felgyorsult élettempó stb.) okozzák ezt. A va­lódi ok, hogy az ember nem vállal­ja Istentől kapott megbízatását, a pásztori szolgálatot, hiszen nem vállalja magát Istent sem! Hol van, és van-e egyáltalán va­laki, aki ebben az eszeveszett tüle­kedésben másra gondol?- Én -csak ■ egyről tudok. Jó pásztort'csak egyet ismerek: Jé­zust! Tudom, ő ma sem adta fel, s pásztori szeretetével útbaigazít­ja az eltévedtet. - A turistát út­jelző táblák sokasága és térkép segíti, hogy megtalálja a helyes utat. Az élet szövevényes útjain nem ilyen könnyű a tájékozódás. Sok az eltévedt, zsákutcába ke­rült élet. Sok a tétova bizonyta­lanság: hogyan és merre tovább? Az ember sodródik a többiekkel, vagy pillanatnyi hangulata, érde­ke irányítja. Hol a járható út, amely célba visz? Jézus ismeri az utat, előttünk jár, bátran léphe­tünk nyomába. Ha keskeny is ez az út, de járható és nem veszede­lemre, hanem életre vezet. Jézus nyomában, Jézustól ta­nuljuk, hogy nem egymás elten, nem fs csák egymás mellett, ha­nem egymásért kell élnünk, kö­zöny helyett vállalva a felelőssé­get s betöltve emberi küldetésün­ket: „őrizője vagyok testvérem­nek!” Madocsai Miklós Templom. Ha csak kimondjuk | ezt a szót, máris valamiféle tiszte- | letteljes érzésünk támad. Ha be- j; menni készülünk, vigyázunk lép- | teinkre, csöndben, szent áhítatban ;! vagyunk jelen. Mennyire megdöb- : bennénk, ha óriási zsivaj, rengeteg í kereskedő, áru, állat fogadna ott, 1 ahova a lelki csendért, a lelki meg- ‘ nyugvásért megyünk. Éppen ezért megértem, és meg- I értheted Jézus haragját. Bár szo- ; katlan és feltűnő látvány tőle, még­is így kellett cselekednie! Hiszen nem önzésből, hanem Isten háza iránt érzett szeretetből lobbant ha­ragra. Mi is, akik bűnös ember­ként igyekszünk megérteni a min­dennapi kenyérért való élet küzdel­meit, megbotránkoznánk és harag­ra lobbannánk egy ilyen jelenet lát­tán. Mégis, Isten felségét, Isten di­csőségét nem homályosíthatja el soha semmiféle emberi tevékeny­ség - erre figyelmeztet mai igénk­ben Jézus haragja. Ha mégis, - Jézus biztosan köz­belép. Nemcsak a bibliai templom­tisztítás idején, hanem ma is, ami­kor kőből, vagy húsból - emberi testből - épült templomokat veszé­lyeztet az emberi megélhetés leplé­be bújtatott, Isten dicsőségét, fen­ségét megcsúfoló ördögi munka: a bűn. Jézus már jelként az akkori zsidóknak is beszélt testének temp­lomáról, annak leromboltatásáról és felépíttetéséről, azaz érettünk végzett áldozatáról, mely által bű­HARMINCÉVES AZ OROSZLÁNYI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET ÉNEKKARA 1992. április 11-én, szombaton este 6 órakor HÁLAADÓ ISTENTISZTELETEN előadják: J. S. BACH: JÁNOS P A S S I Ó -ját Közreműködnek: EDELÉNYI SZ. ZSUZSA (szoprán), BOKOR JUTTA (alt), ' BASKY ISTVÁN (éVa‘ri£élista), BLAZSÓ SÁNDOR (Jézus), MOLDVAY JÓZSEF (Pilátus), TÓKA SZABOLCS (orgona). Vezényel: NAGY DÁNIEL Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Belépődíj nincs. A templomot fűtjük. .. .nem vagyok méltó arra, hogy hajlékomba jöjj. Lukács 7,6 KRISZTUS HÉT SZAVA A KERESZTEN „Szomjazom.” Jn 19,28 „Hosszú éveken keresztül meg­gondolatlanul eltávolodtam Isten­től. Egy elsietett házasság, majd válás, sok-sok bűn és bonyodalom egyre bizonytalanabbá tett a hit kérdésében. A rohanó életmód s a szerzési vágy, - lakás, bútor, kocsi - a társadalmi munka került elő­térbe. Az ünnepek várása és az ünne­pek csak a világi hagyományok szerint történtek. Bár lelkem mlé- lyében a gyermekkori karácso­nyok mindig belopództak. Míg­nem pár évvel ezelőtt nálunk is felcsendült karácsony este a »Csendes éj« csodálatos dallama. Megindult bennem valami nagy­szerű csodálatos titok, amellyel Is­ten megajándékozott, amit még soha nem éreztem. A gyermekeim hitbeli nevelésével adósa vagyok Istennek, amit már részben késő pótolni, mivel már felnőttek. Isten kegyelméből unokáimnál szeret­ném ezt a csodálatos munkát mű­velni. Kérem az Úr Jézus segítsé­gét, adjon rá lehetőséget. Bízom Isten megbocsátó kegyel­mében s tudom, eltévedt gyerme­két nem hagyja magára. Megta­pasztaltam! Szüleim elvesztése, s egy súlyos baleset, a testvérem ha­lála sorozatos nagy fájdalom, de Isten gondviselő szeretete mindig jelen van, s a bajban nem hagy el. Tudom, hogy csak egy parányi porszem vagyok a sötétségben, de szeretném és akarom, hogy erő­södjön hitem gyertyalángja, amely bevilágít szeretetével, Istenben bíz­va Jézus Krisztus által az enyéim­hez és oda, ahova befogadnak. Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. Kérlek, téij be ho­zánk drága Vendég!” - írta Erzsiké néni levelében. IMÁDKOZZUNK- azokért, akik most döbbennek ró arra, hogy mit mulasztottak el s mit rontottak el életükben;- azokért, akik nem adták meg gyer­mekeiknek a szükséges lelki táplálékot, hogy megtérve - legyen idejük és erejük - amit lehet pótolni.- azokért, akik nagy veszteségeket átélve is az Isten kegyelmébe kapasz­kodnak; - Erzsiké néniért, hogy hite erősödjön, s családja megérezze általa Isten újat teremtő szeretetét. Bence Imre Az Úr Jézus egyetlen olyan szava ez a keresz­ten, amellyel kifejezetten a testi kínját panaszol­ja fel. Akkor teszi ezt, amikor már végéhez köze­ledik a szenvedése: „tudva, hogy már minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az frás”. Türel­mét és valóságos emberi szenvedését egyszerre csodálhatjuk megrendültén ebben a szavában. Annál, akit keresztre feszítettek, a test kínjai végül egy minden kin fölött eluralkodó gyötrő szomjúság-érzésben csúcsosodtak ki. Álljon most előttünk ezzel a borzalmával is Jézus gyöt­rődése, hogy szivünk ebből is felfogja: nem „színjáték” volt az ö kínhalála! És a legapróbb­nak tűnő részletekben is beteljesedett mindaz, amit Isten rég megíratott az Igaz szenvedését bemutató, fölpanaszló zsoltárokban (Zsolt 22,16; 69,22). A testet kínzó, gyötrő szomjúság azonban összekapcsolódik ugyanakkor azzal is, hogy a DR. REZESSY ZOLTÁN (1906-1992) A kelenföldi templomban vettek bú­csút március 20-án szerettei, barátai és a gyülekezet dr. Rezessy Zoltán nyugal­mazott lelkésztől, aki több mint negyed századon át szolgált ebben a gyüleke­zetben és annál az oltárnál, ahol most hamvai fölött felhangzott a feltámadás biztató igéje. A Gömör megyei Csetnekről indult életútja. Iskolai tanulmányait mindig kitűnő eredménnyel végezte. Egy tan­évet ösztöndíjasként a lipcsei egyetem hittudományi karán is töltött. De lelké­sz! oklevele mellett történelem-latin szakos középiskolai tanár és bölcsésze­ti doktor is volt. Szívesen és lelkesen tanított, akár mint hitoktató, akár mint szaktanár a nyíregyházi, vagy Bu­dapest Deák téri gimnáziumunkban. Jellegzetes gömöri tájszólása ízessé tet­te szavát. ízig-vérig pedagógus volt, s ez még igehirdetésein is érződött. Csen­des és pontos, hűséges és készséges pásztorként szolgált és közben nagyon komoly tudományos munkát végzett. Kevesen tudják róla, hogy a közlés­tudomány úttörő munkásai közé tarto­zott, akit e tárgykörben végzett tevé­kenységéért a Tudományos Akadémia nyelvészeti szakosztálya is megbecsült. Karácsonykor már súlyos betegség­ben érte meg 85. születésnapját, s már­cius 1-én hívta őt haza Megváltó Iste­ne. Felesége, lelkészfia, leányai, uno­kák és együttérző gyülekezet jelenlété­ben Takács József lelkész - mint a család barátja - hirdette az igét, ami­kor a kelenföldi templom kolumbáriu- mában elhelyezték hamvait. Az egy­házkerület nevében Szebik Imre püs­pök, az egyházmegye nevében pedig Missura Tibor esperes búcsúztak tőle és emlékeztek reá. Gyászjelentésének igé­je bizonyságtétel: Jézus ezt mondta ne­kem : Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. (2Kor 12,9.) Életét megköszönjük Is­tennek, emlékét szeretettel megőrizz- zük. A feltámadás reménységével bú­csúzunk tőle. B. L szenvedő Jézus emberségre szomjazik. Felszaka­dó fájdalmas szava nyomán ezért egybeötvöző­dik a két kérdés: Kap-e enyhet jelentő italt? És emberség-e, irgalom-e az, amit kap? Hát valamit kap, de az olyan is... A minden- ség Ura, aki által lett minden, aki teremtette a vizet, a folyókat és a forrásokat: az ember meg­mentéséért szenvedve, az embertől ecetet kap! Ahogyan részleteiben összeáll a kép a többi en- vagéliumok elbeszéléseiből is: gúnyt űznek vele még haldoklása utolsó perceiben is. Talán nem mind tudatosan teszik ezt, akik ott vannak, de még a segítség is, amit adnak, olyan, hogy nincs benne köszönet. Mert az ecet föléléokiti ugyan a haldoklót egy kissé, de maija a kicserepesedett ajkakat, a torkot, a gyomrot. Még tovább fo­kozza a szenvedését a szenvedőnek. De itt sem csak az ecetről van szó, hanem sokkal inkább arról, hogy így válaszol az ember szerető Istenének. És most gondolj arra, hogy te mivel szoktál válaszolni, ha Isten kér tőled vala­mit, valami kicsit abból, amit ő adott neked? Mid van, amit ne tőle kaptál volna, s te mit adsz neki? Valamit adsz, de az olyan is: ecetes, meg- savanyodott szívednek „adománya”? Az Úr Jézus a szívünkre szomjazik. S mit kap? Megkeseredett sziveket, élvezhetetlen val­lásosságot, ímmel-ámmal adott segítést, szolgá­latot, adományt... Mi magunkból, sajnos, nem is tudunk mást adni. De ha ezt velem együtt megszomorodva felismerted, íme, itt az evangé­lium számodra: Jézus elfogadta akkor azt az ecetet, és ő hajlandó elfogadni a te szivedet is, - hogy újjáteremtse. Jézus ránk szomjazik. S ha valaki maga is szomjassá lesz tulajdon szivének ecetes, savanyú, önző állapotától, azt azzal a kegyelmével elégíti meg, hogy elfogadja: úgy, amint van. És újjáte­remti : hogy ne maradjon úgy, amint van, ha­nem a Jézustól, kapott szeretet élő vizének üdítő folyamai kezdjenek áradni bensőjéből. Az Úr Jézus sokszor elénk áll szenvedő, szere- tetre szomjazó embertársakban is. Azokban mit kaphat tőlünk? Ne feledjük, az ítélet mértéke lesz egykor majd az (Mt 25,40-45). Még inkább ragadja meg hát szivünket annak csodálatos volta, hogy most még elfogad Jézus Krisztus minket (mint a kereszten az ecetet), befogad az ő testébe - ami az ó egyháza - azért, hogy őbenne, övele, őáltala újjá legyen az életünk. Adámi László □einktől tisztít meg igaz és tiszta életre. Ez az az élet, amelyben va' lóban az áhítat és lelki csönd helye lesz a templom. Lelkünk tisztaságáért is vegyük naponta ajkunkra a következő gondolatokat: Tisztítsd meg teste­met, amely csupa vágy, csupa éh­ség, amit csak meglát megszámlál­hatatlan szemeivel, amit csak szét­tárt karjaival megérinthet vagy átölelhet, mindazt birtokba szeret­né venni, hogy mértéktelen vágyát kielégítse. Tisztítsd meg a szíve­met, amelyet duzzadásig feszít a szeretet, de amikor úgy vélem, hogy már határtalanul izzik ben­nem a szeretet lángja, akkor ve­szem észre, hogy másokon át is csak önmagamat szeretem. Tisz­títsd meg gondolataimat, amelyek mámorosak önmagámtól, egyéni ötleteimtől, és nem tud párbeszéd­be kezdeni senkivel, mert csak a saját hangjára figyel fel. Uram, kérlek, tisztíts meg en­gem, ha fájni is fog, hogy tiszta, szent templomod lehessek, az Úr Jézus Krisztusért. Ámen. Tamásy Tamásné IMÁDKOZZUNK! Áldunk téged, mennyi Atyánk, hogy nem ítéled kárhozatra az emberiséget, hanem Egyszülöttedre hárítottál minden bűnt, hogy egy haljon meg mindnyájun­kért. Ébressz minket élő hitre, hogy töb­bé ne önmagunknak, hanem neked él­jünk, az Ür Jézus Krisztus által. Ámen. PAPA Ünnepi istentisztelet keretében adott hálát a gyülekezet a presbitériumért. Kegyelettel emlékezett azokra, akik már „hazamentek” és mondott köszönetét azokért, akik a szol­gálatot a mai napig végezték. Megerősítette szolgálatukban azokat, akik tisztségüket to­vább is vállalják és újakat választott. Az új vezetőség tagjai: Felügyelő: dr. Erdélyszky Emil, másodfelügyelő: dr. Balogh Károly, gondnokok: Vízi Sándor és Vidos Ádám, jegyző: Hegedűs Imre. Presbiterek: Bojsza Attila, Farkas Pálné, Frend Attüa, Gabnai Pál, Hári János, Kiss László, Lőrincz János, Molnár Ottó, Nagy Miklós, Németh Péter­nél Petries Lajosné, Persaits László, Sólymo­st János, Rosta Endre; Szakács Gyufa,"Ti- borcz Ildikó, Vajda Imre, Vida Balázs, Wenczel Csaba. - A beiktatás szolgálatát a gyülekezet lelkésze, Varga György esperes vé­gezte, lPt 2,5 alapján: „Ti magatok is, mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá...” Az Úr áldása kisélje munkájukat. i A LUTHERANIA ÉNEKKAR április 12-én, virágvasárnap és 18-án, nagyszombaton a Deák téri templomban előadja J. S. BACH: JÁNOS PASSIÓJÁT Közreműködnek: Fers Márta, Németh Judit, Marosvári Péter, Kuncz László, Gerzsenyi Csaba, Berczelly István, Dobozy Borbála, Trajtler Gábor és a FILHARMÓNIA KAMARAZENEKAR Vezényel: KAMP SALAMON Igét hirdet: Pintér Károly (12-én), Zászkaliczky Péter (18-án). A belépés díjtalan. ZENÉS ÁHÍTAT a Bécsikapu téri evangélikus templomban 1992. április 5-én, vasárnap, este 6 órakor Közreműködnek a Fasori Evangélikus Gimnázium orgonaszakos növendékei, valamint a Fasori Evangélikus Gimná­zium ének és zenekara Bencze Gábor vezetésével. Igét hirdet Balicza Iván a Budavári Gyülekezet lelkésze. Telemann: 117. zsoltár, előadja a kó­rus és a zenekar Bach: Erős vár... korálelőjáték (Bali­cza Klári), Walther: Jézus életemnek...két korál­előjáték (Buday Gergely), Lübeck: F dúr prelúdium és fúga, Liszt: Andante religioso (Buday Bar­nabás), Sulyok Imre: Könyörgés, Franck: F dúr sortie (Buday Zsolt), Aichinger: Ubi est Abel, Schütz: Téged áldunk Krisztus, Kodály: Stabat Mater, Bach: Ó siralom, Lotti: Úr Jézus Krisztus feltámadt (kó­rus). Bach: e moll prelúdium és fúga, Liszt: Adagio (Bán István), Peskó: Chaconna, Bach: B dúr prelúdium és fúga (Ráthy Zsuzsanna). Händel: B dúr orgonaverseny (Balicza Klári). Belépődíj nincs, adományokat a Fasori Evangélikus Gimnázium javára köszö­nettel elfogadunk. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1992. április 5. I. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. német istentisztelet; de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós; du. 6. (orgonaest) Balicza Iván □. Torockó tér de. fél 9. Madocsai Mik­lós II. Modori u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor Pesthidegkút, II. Báthory u. 7. de. fél II. Kőszeghy Tamás Csillaghegy, III. Má­tyás kir. út 3Í. de. 10. Donáth László Óbuda, III. Dévai Bíró M. tér. de. 10. Nagy István Újpest, IV. Leibstück Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos V. Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Bre- bovszky Éva; de. II. (úrv.) Pintér Károly; du. 6. Pintér Károly VII. Gorkij fasor 17. de. fél 10. családi istentisztelet Muntag Andor- né; de. 11. (úrv.) Fodor Viktor du. 6. VIII. Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza VIII. Karácsony Sándor u, 31-33. de. 9. Kertész Géza VIII. Rákóczi út 57/b. de. 9. szlovák istentisztelet: Cselovszky Ferenc, déli 12. magyar istentisztelet: Kertész Géza. VIII. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Fabiny Tamás IX. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál Kőbánya X. Kápolna u. 14. de. 10. Fabiny Tamás X. Kerepesi út 69. de. 8. Szabóné Mátrai Marianna Kelenföld XI. Bocskay u. 10. de. 8. (úrv.) Ferenczy Erzsébet; de. fél 10. családi ist. Ferenczy Erzsébet de. 11. (úrv.) Bencze Imre; du. 6. Missura Tibor XI. Né­metvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre Buda- hegyvidék, XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. (úrv.) Takács József; de. 11. (úrv.) Takács józsef du. fél 7. Kőszeghy Tamás XIII. Kas­sák Lajos u. 22. de. 10. ifi. Kendeh György. XIII. Frangepán u. 43. de. 8. ifi. Kendeh György. XIV. Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Szabóné Mátrai Marianna XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabóné Mátrai Marianna Pestújhely, XV. Maxim Gorkij tér de. 10. Bízik László Újpalota XV. Hártyán köz du. 5. ökumenikus istentisztelet Rákospalota, Nagytemplom, XV. Régifóti út 73. de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály XVI. Hősök tere de. 10. Karmer Ágoston Cinkota XVI. Kuttúrház u. de. fél 11. Szalay Tamás Má­tyásiold, XVI. Prodám u. 24. de. 9. Szalay Tamás Rákoshegy, XVII. Tessedik tér de. 9. (úrv.) Detre János Rákoscsaba XVII. Pécell út 146. de. 9. Kosa László Rákoskeresztúr, XVII. Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Detre János Rákosliget XVII. Gázon Gy. u. de. 11. (úrv.) Kosa László Pestszentlőrinc XVIII. Kossuth tér 4. de. 10. Zászkaliczky Pál; du. 4. passió, Zászkaliczky Pál és teológusok. Pestszentimre, XVIII. Rákóczi út (Reformá­tus templom) de. háromnegyed 8. Zászkalicz­ky Pál Kispest, XIX. Bajcsy-Zs. tér de. 10. Széli Bulcsú XIX. Kispest, Wekerle-telep, de. 8. Széli Bulcsú Pestszenterzsébet XX. Ady Endre u. 89. de. 10. Győri János Sámuel Csepel- XXI. Katona J. u. de. fél 11. Mezősi György Budafok XXII. Játék u. 16. de. 11. Rőzse István Budakeszi de. 8. Kőszeghy Ta­más BÖJT 5. VASÁRNAPJÁN az oltár­terítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Zsid 2,10-15. Az igehirde­tés alapigéje: Jn 2,13-22. ÖRÖMHÍR címmel egyházunk adá­sát közvetíti a TV1 április 5-én, vasár­nap 16.40-kor. Közreműködnek: Fülöp Attila, dr. Reuss András, Szabó Lajos. Evangélikus istentiszteletet közvetít a Magyar Rádió a Kossuth-adó középhul- lámsávján április 12-én, virágvasárnap a tatabányai evangélikus' templomból. Igét' hirdet: Lábossá Lajos esperes­lelkész. gyülekezeti termünkben (XIV. Lőcsei út 32.). Ezen az alkalmon Szabó Vil­mos és Szabóné Piri Zsuzsanna kiskő­rösi lelkészek tartanak szolgálatukról és a gyülekezetről vetítettképes elő­adást. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. A Zuglói Evangélikus Gyülekezet és az Evangélikus Teológiai Aka­démia ZENÉS ÁHÍTATOT tart a zuglói evangélikus templom­ban (Budapest XIV. Lőcsei út 32.) 1992. április 10-én pénteken du. 6 órakor. Orgonái: Prof. Herbert Wulf a Herfordi Ev. Egyházzenei Főis­kola tanára. Közreműködik az Evangélikus Te­ológiai Akadémia Énekkara. Minden érdeklődőt szeretettel vá­runk. MEGHÍVÓ A Kondorosi Evangélikus Gyülekezetben böjti evangélizációs sorozat lesz április 8-tól 12-ig Találkozások Jézussal címen. Igét hir­det: Gémes István. Minden érdeködőt szere­tettel várunk. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetét mondunk mindazoknak, akik drága szerettünk, dr. Rezessy Zoltán lelkész elhunytakor fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. ZUGLÓ Április 12-én, virágvasámap du. 4 órakor szeretetvendégséget tartunk Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLÖS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 138-2360 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedő Központ Kft. (920047/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 92002-220053. PETŐFI Nyomda RT, Kecskemét Felelős vezető: SEBESVÁRI LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési dfj: fél évre 300 Ft, egy évre 600 Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom