Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1991-04-14 / 15. szám

K n FELVÉTEL A TEOLÓGIAI AKADÉMIÁRA „Aki egyenes irányba vezetést biztosít... I. Radacsin Mihály horvát származású bánfai evangélikus lelkész mutatkozik be itt, latin nyelvű Iskola Szabályzata által. Iskolamester, igazgató is a bártfai evangélikus főiskola élén, aki itt 1549- töl 1560-ig munkálkodott, a Lengyel­­országgal határos kisvárosban. Bemu­­r tatjuk tanításait fordításunkban. A Be­­e* vezetés nagyon szép, emelkedett han­­le gú, ezzel kezdjük majd a lelkész iskola­­». mester bemutatását. Radacsin Mihály 15 részre osztotta szabályzatait. Ez­után az összegezéssel különféle című '3 rendelkezéseket közöl. !• „I. Mivel minden Isten nevében, ki-J; váltképpen Isten fiától, meglévő kötele­­s zettségünk, és senki kívüle nem kíván­hat szerencsét: első kötelességünk lé­­vén az iskolai gondviselés, az istenféle­­- lem, kikből kezdődik a bölcsesség. így pedig igazságosan féljük Istent, j midőn szóval előkészülünk, és amiben a tanácsadás mindenben a mi ügyünk, ( a tanítás, a megfontolás, a erkölcs, a • segítségül hívás, életünk végéig minden kormányzás. Ezeket tehát méltán állít­­s hatjuk első leckének tervezetünkhöz az isteni törvényekben, hogy mindennap elsőnek köszönetét mondjunk Isten­nek, majd az éjjeli védelemért és egyéb I jótéteményekért, és könyörögjünk se­­. gítsége és irányítása oltalmáért még I napközben, és egész életünkre, hogy ezzel dicsőíthessük Istent, és az emberi nemzetséget haszonnal továbbszolgál­juk. Valamiképpen mégis a szent histó­­! fiákból az irányításhoz az istenfélelmet és a kegyességet olvassuk, mielőtt a hátralevőkre törekedve fellépünk. II. Éppenúgy az elsőt követettekben van minden. Valóban, akik közben az isteni akaratot magának az összesség­nek példaképpen szorgalmazzák, azok mindenben a közönség szolgálattevői, a maguk akaratából mind, és Uruktól, a meghagyottakat oktatják, és akik ezekben helyettesítve odarendeltek, úgy legyenek az iskolában Segédtanító­nak, szívesek, a feljebbvalóknak, védel­mezőiknek és alattvalóiknak tartozók. Noha mindannyiszor mindenben a kö­zösségé a kiváltképpenvaló, azonban a szolgálattevőktől, többeket munkára való küldetéssel, mivel a nevezettek a határozatot hozók, amiért mindegyik hivatal állíttatott...” A következő rész az eltávozásra engedélyt nem kérő diá­kokhoz szól. „IV. Mert elküldenénk, a figyelem­mel és visszatéréssel elismerjük, ott az emlékezönek a parancsolat hasznára való átvétele kívánatos, valahogyan megbeszéléssel, írással és intézkedéssel elindítjuk. Beszéljünk meg tehát min­dent, a latinok állítják... V. Senki nem állhat ki az iskolai gyü­lekezetből, kivéve, ha kívül van a taní­táson, meg valamilyen eltávozásra clengedctten. Valóban ha mesterember foglalkozik a szerszámával, rosszat az iskolának nem alkalmazhat a tudo­mány, meg nem magától származik a balgaság, a dőzsölésre, a haszontalan­­ság és más ugyanazon eredetű romlás az emberi teremtményt megváltoztat­ják. És nem mivel nem hivattunk az élő Istentől, de ahogy miként a fény és a szemét bizonyosan egésze az Államnak és az egyháznak, ki többsége az embe­reknek, minden tanítás, megfontolás és minden származéka az erényeknek előre világítók, ahogy tőlünk éppen úgy az istenitől való nyilatkozat, minden ta­nács nyilvánulása is korábban, az egy­kor útnak indítottak... Valóban aki a maga ellenében soha­sem mást mint egyenes irányba vezetést biztosít. Mikor tehát összegyűlnek az iskolások, meg a hallgatók közül a ki­választottak, a kikérdezésekkel meg valamelyekkel még amennyire az idő és a kedvező alkalom magával hozza, fog­lalkozunk a szokásos öt különböző tar­talommal, úgymint mérséklettel, nem erőfeszítéssel. Valóban az erőszakos­ságnak semmilyen dolgára elörevitelt alkalmazni nem tudunk...” A VII-ik szakasz második részében a pártfogók­tól küldött kivételezettek esetleges ha­nyagságára, elbizakodottságára figyel­meztet a lelkész iskolaigazgató: „És hogy a hanyagságra hajlamo­sakra figyelmet biztosítsunk, kihirdetni kívánjuk mindet, kiknek felmentése és étkeztetése uruktól indítva vannak, ahogy magukat az iskolamesternél ko­rábban bejelentették. Valóban, akik is­meretségükben a szentségeket elhanya­golták volna, azoktól a kívüli büntetés és becsületvesztés nem távolodik el (ki­kényszerítve jóllehet könnyen, művele­tüket Isten nem szívesen fogadja, mindazonáltal a fegyelem fáradozik), ne adakoznának az annál gyarlóbb ha­nyagsággal bosszantóknak, becsülnék annál inkább a szentségben és keresz­ténységben elöljárók viselkedését. IX. Az iskolások kölcsönösen egy­más közt maguknak megtisztelést, és kölcsönösen előzékenységet várjanak, közben mindannyit e helyen tartsák szerető figyelmeztetéssel, hogy a tudás­ra a tanítással felhívassanak: akkor a városban a polgárokat és a tiszteletre­méltó asszonyokat köszöntésükkel és visszaköszönéssel és a főbenjárókat fel­ismerve magukhoz méltóan viselkedje­nek. Ezekre s figyelmeztetést fontos ok­kal való buzdításnak tartjuk a tanítók­tól... Az Úrnak meghagyásait is aján­lottuk. Teremtményei pedig fáradozza­nak, azok a kevesek elvetemültségüket a maguk bűnösségére készítik.” Hegedűs László OLVASÓI LEVÉL Egyházunk belső, gyökeres megújulásáért Amikor e sorokat gépelem, - március 9-én - a Deák téri templomban, az ország evangélikus templomában, az evan­­gélizáció lassan végéhez ér. Kimondhatatlan öröm a szá­momra ez az evangélizáció. Dicsőség az Úrnak! Mintha az evangélizáció mai távlatából valósulna meg egy jelentős lé­pés. Egyházunk belső, gyökeres megújulásához ez az egyet­len út és lehetőség: ébresztő és hitmélyítő igehirdetések! Horizontális tájékozódás nem elegendő, vertikális irányú tájékozódásunk megújulására van szükség. Dr. Prőhle pro­fesszornak ezzel kapcsolatos szavaira gondolok: „Új Léle­kért könyörgünk, újult akaratért.” .'.Csak a Szentlélek újít­hat meg, ha imádkozunk érte!” (Zsigmondy Árpád). Bár minél többen imádkoznának az imavezérfonal által össze­kapcsolva is! Még egy idézet: „Az egyház mindenben, amit hirdet és cselekszik, a Szentlélekre van utalva... egy olyan egyház, amely a Szentlélektől már nem akarja magát nyugta­­laníttatni, a legnagyobb veszélybejutott.” (Wilhelm Stählin) „A szívünk mélyén idegenkedünk a gyökeres változástól” - Dr. Cserháti professzor a naptár 16. oldalán. Ezekkel a gondolatokkal kapcsolódik egymáshoz az evangélizáció és egyházunk megújulása. A Deák téri evangélizációt Józsa Márton szolgálatával hitet erősítő jelnek is tartom. Megerősít bennünket abban a hitben, hogy Isten meghallgatja kéréseinket, és siralmas hely­zetünkből” (Lp 90/12) kivezető utat is mutat. A Deák téri evangélizáció lángját tovább kell éleszteni és terjeszteni egy­házunkban. De hogyan? „Mi is, akiket a bizonyságtevőknek ekkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a. mcgkömyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítöjére.” Tihanyi György Keszőhidcgkút AZ EVANGÉLIKUS LELKI SEGÉLY SZOLGÁLAT az EKE (Evangélikus Keresztyének az Evangéliumért) közösségének szolgálatával Tápiószelón, az evan­gélikus parókián (Rákóczi út 7.) 1991. április 14-én du. 14 órától április 19- én du. 14 óráig tartja legközelebbi csendeshetét. Erre az alkalomra sze­retettel hívjuk mindazokat a különbö­ző megkötözöttségekből, különösen is az alkoholizmusból szabadulni vá­gyó testvéreinket, akik a szabadulás­hoz testvéri eligazítást, Jézus Krisz­tus Urunktól segítséget szeretnének kapni. A csendeshét a gyógyulásra vágyóknak ingyenes. Orvosnál való jelentkezés esetén táppénzre jogosí­tó igazolást adunk a részvételről. A résztvevők lehetőleg hozzanak ma­gukkal úgyhuzatot. AREPÜLŐHÍD Gyalogosok számára épült fából és vasból az a vasúti felüljáró, amely ke­resztben ívelte át a város nagyforgalmú vasútállomásának sűrű vágányhálóza­tát. önmagában véve semmi különle­ges nem volt rajta. Rendeltetésének ele­get téve, hűségesen hordozta hátán a jövő-menő embereket, embercsoporto­kat, akik a város egyik részéből a má­sikba igyekeztek. Különleges jelentősé­gűvé - egyesek számára - az a körül­mény tette, hogy vele szemben emelke­dett a megyei börtön többemeletes épü­letkolosszusa. Jó néhány zárka ablaká­ból tökéletes rálátás nyílt az átellenes repülőhídra, és többtucatnyi szempár figyelte szinte állandóan a felüljárón közlekedő gyalogosokat. - A börtön foglyai számára két világ - a kinti és benti - szétválasztójává lett ez a híd, számos kontraszt hordozójává. Merőben más volt a világ odakünn, mint a miénk a zárkában. A hídon sza­badon jöttek-mentek az emberek, mi pedig vasrácsos ablak, zárt vasajtók mögött ültünk tétlenül. Hihetetlennek tűnt előttünk, hogy szemünk láttára, közvetlen közelünkben, úgyszólván karnyújtásnyira emberek járkálnak szabadon, boldogan, számunkra mégis irdatlan - mert elérhetetlen - távolság­ban. Sóvárgás sugárzott szemünkből, mint Toldi Miklóséból Laczfi nádor A küldő gyülekezetek lelkipászto­rait kérjük a vágyakozó testvéreink előkészítésére és küldésére, esetleg elkísérésére. Kérjük továbbá a gyüle­kezet erejéhez képest adományok küldését az Evangélikus Országos Egyház csekkszámlájára (512- 034725-1) A csekken kérjük a „Lelki Segély Szolgálat céljára" megjelölést feltüntetni. Postautalványra 1085 Bu­dapest, Üllői út 24. címet kell írni. Kérjük Testvéreinket, hogy imád­ságban legyenek együtt velünk, mind az előkészítés, mind pedig a csendes­hét ideje alatt. Hasonlóan kérjük szol­gálatunk rendszeres támogatását. A mi Urunk iránti reménységben hí­vunk mindenkit együttmunkálkodásra Pál apostol igéjével: Uhessz 3,9-13. fényes hadának láttán. „Hej! ha én is, én is köztetek mehetnék!” És elképzel­tük - a legapróbb részletekbe menően - hogyan is lenne akkor, s már a puszta elképzelés megcsillantotta előttünk a boldogság kék madarának ragyogó tollazatát. Ó, ha kint lehetnénk, szaba­don, semmi bajunk sem lenne, hiszen elenyésző semmiség az élet sok gondja­­baja az elzártsághoz, börtönhöz, a sza­badság teljes hiányához képest. Kint és bent: két teljesen különböző világ, amelyek közül csak a kinti érdemli meg az élet nevet. - így láttuk mi akkor - bentről. Arany János tanúságtétele sze­rint Toldi szemei előtt elvonult a had­nép hosszú, tömött sorban. Számomra az évek cselekedték ugyanezt. S a vo­nuló, múló esztendők már régesrég megadták nekem a börtönből egykor annyira áhított lehetőséget: mehettem én is a repülőhíd népe között. Bizony, örültem nagyon. Aztán, az idő múlásá­val arra döbbentem, mintha pontosan reám szabták volna az örökké elégedet­len emberre vonatkozó jólismert gyer­mekmondókát:- Télen igen hideg van, Nyáron nagyon meleg van, Mindig esik az eső, Soha sincsen jó idő.- Szóval, hogy így sem jó, úgy sem jó. Kiszabadultam, ám a kezdeti eufória megkopott, majd szinte nyomtalanul eltűnt. Kiderült, hogy mint a hídon KARLHEINZ NEUKAMMot, a németországi Diakonisches Werk elnökét április 15-én, hétfőn de. 11 órakor ünnepi ülésen avatják a Teológiai Akadémia tiszteletbeli doktorává. Érdeklődőket és vendégeket szívesen látunk. (XIV. Rózsavölgyi köz 3.) lótó-futó emberek, én sem vagyok iga­zán szabad, hiszen nemcsak a vasrá­csos ablak, bezárt vasajtó tarthatja rabságában az embert. A minden meg­kötöttségtől mentes szabadság vágy­álom csupán, soha meg nem valósul­hat. Megláttam, szabaddá akkor válók igazán, ha azonosulni tudok Isten aka­ratával, aki nekem Jézus Krisztusban Atyámmá lett: ha én is azt akarom, amit Ő akar. Feltündöklött előttem legkedvesebb énekem két sora:- Akaratod nekem mutasd meg szüntelen, Ne rejtsd el, Mesterem, tetszésedet! Nyugdíjazás után kívánkozó, de még nem megfáradt emberek rendsze­rint azzal indokolják vágyakozásukat, hogy nyugállományba jutva, azt csinál­hatják majd, amihez kedvük van; azt tehetik, amit akarnak.- Azt teszem, amit akarok! - Mint­ha az igazi szabadság hangja lenne ez a kijelentés. Jól hangzik, de - joggal - senki emberfia el nem mondhatja. Vagy mégis! Augustinus - a Lutherünk által nagyrabecsült egyházatya - mondotta:- Szeresd az Istent és tégy, amit akarsz! Szabadon nyílik meg szám a boldog vallomásra:-Szeretlek Uram, én erősségem! (Zsolt 18,2) Sághy Jenő Evangélikus Egyházunk lelkészeinek képzése a budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvé­teli kérvényüket az Akadémia Felvételi Bizottságához címez­ve, az Akadémia Dékáni Hivatalának (Budapest XIV., Ró­zsavölgyi köz 3. 1141) 1991. május 15-ig nyújtsák be. Az akadémiai felvételi kérvényhez a következő okmányo­kat kell mellékelni: 1. Születési bizonyítvány; 2. A legmagasabb iskolai végzettségi (érettségi) bizonyít­vány; 3. Orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai tanulmányokra és lelkészi pályára alkalmas; 4. Keresztelési bizonyítvány; 5. Konfirmációi bizonyítvány; 6. Kézzel írott részletes önéletrajz, mely feltárja a kérelmező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra jelentkezés okait; 7. Esetleg egyházi működésről szóló bizonyítvány. A felvételhez szükséges az illetékes lelkész bizonyítványa, mindenesetre annak a lelkésznek az ajánlása a jelentkező lelkészi pályára való alkalmasságáról, aki a folyamodónak az utóbbi időben a lelkipásztora volt. Ezt a bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia dékánjának címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolat „egyházi használatra” megjelöléssel az egyházközségi lelkész által is hitelesíthető. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. Az Akadémia hallgatói kötelezően lakói a Teológus Ott­honnak, ahol lakást és teljes ellátást kapnak. A jó tanulmá­nyi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösztöndíjban is részesülhetnek. A Felvételi Bizottság döntését felvételi vizsga előzi meg. A felvételi vizsga anyaga a következő: írásbeli zárthelyi dolgozat után szóbeli vizsga következik, mindkettő a következő anyag ismeretéből áll. 1. Általános bibliaismeret; 2. Luther Márton Kiskátéja; 3. Az Evangélikus Énekeskönyv és a II. és III. osztályos evangélikus hittankönyvben levő énekversek ismerete; 4. Dr. Sólyom Jenő: Hazai egyháztörténelem... valamint D. Dr. Prőhle Károly: Az evangélium igazsága c. tan­könyv anyagának ismerete; 5. Dr. Fabiny Tibor: Egyházismeret c. jegyzet; 6. Az Evangélikus Élet, a Lelkipásztor, a Theológiai Szemle és a Diakónia 1990. évi és ez évi anyagának vázlatos ismerete; 7. A magyar történelem; 8. Magyar nyelv és irodalom. A fenti anyaghoz esetleg szükséges segítségért a jelentkező forduljon bizalommal gyülekezeti lelkipásztorához; a jelent­kezőknek tájékoztatást küldünk a felvételi vizsga időpontjá­ról és anyagáról. * Kérjük a lelkészeket, hogy a fenti hirdetményt olvassák fel a gyülekezetekben. OLVASÓI LEVÉL A fasori zsinati fórumból - 1991. március 23. Az egyház Krisztus teste a teremtett vi­lágban. Maga és tagjai lélekben Isten lelki birodalmába tartoznak, de testben Istennek a törvénnyel kormányzott világi birodal­mába. Ezért van szükségünk zsinatra, még­pedig jóra, mert szükség van jó törvényre. S ha a törvény rossz, tévesnek bizonyul, vagy eljárt fölötte az idő, törvényesen kell megváltoztatni. - Igaz, bizonyos értelemben forradalmi időket élünk. De például 1848- ban a forradalmat az addig a hatalomban részesek vezették (nem megnyergelték), és addigi jogaik önkéntes korlátozásával biz­tosították a forradalom törvényességét és (külső támadásig) vértelenségét. JÓ TÖRVÉNYEK hozzásegíthetnek jó kormányzathoz, korlátozhatják a diktatúrát és az anarchiát. A törvényhozóknak és kor­mányzóknak az egyházban bírniuk kell a hívek bizalmát, és Krisztus előtti felelősség­gel szeretettel kell szolgálniuk. Gondolkodnunk kell az egyház mivolta, feladata és annak teljesítési módjai felöl. Meg kell tanulnunk, hogy égető kérdé­seink kiáltanak jogi keretekért, amit meg­adni a zsinat dolga, de valóságos megoldá­sért is, ami az egyház dolga a hívektől a püspökig. A zsinat nálunk nem kormányzati szerv és nem hitvallásalkotó testület. A kor­mányzati szervek sora az egyházközségi közgyűléstől az egyetemes (országos) egy­ház presbitériumáig terjed. Hasonló a helyzet az istentiszteleti for­mák kérdéseiben is. Még néhány szót az eddigi zsinati fóru­mok alapján összefoglalt kérdéskörökhöz. BIZALOM: Isten, egymás és mások iránt - kell, de a jog területén bizonyos bizalmatlanság is kötelező, mert van emberi bűn, és mindnyájan vétkezhetünk. (Nem­csak egyesek, mint az un. nemzeti és az un. tudományos szocializmus gondolta.) ZSINAT ÉS HITVALLÁS: Egyházi tör­vényeinknek hitbeli, teológiai alapon kell állniuk, és ilyen bevezetésük legyen. „NÉPEGYHÁZI" ÉS „HITVALLÓ" EGYHÁZTAGSÁG: Meg kell gondolnunk az egyház többrétűségét. Nem taszíthatjuk el az istenkeresóket, és nem hagyhatjuk a szolgálat joga nélkül az arra a Szentlélektől alkalmassá és késszé tetteket. LELKÉSZEK ÉS „LAIKUSOK": Elhí­vott kiképzett szakembereink vezető szerepe és felelőssége mellett a „szakmai vakság" és „életidegenség" veszélye miatt indokolt a közép- és felső szinten, sőt az elnökségekben is (egyházközségtől egyházegyetemig) a lel­kész-,, világi"páros egyenlőség, a „paritás", amely jó hazai protestáns hagyomány. Ha jó az igehirdetés, nem kell félni a hívektől! A PRESBITÉRIUM - lejáratott szóval élve - élcsapata a közgyűlésnek, de nem teszi azt fölöslegessé. ANYAGI KÉRDÉSEK: Az egyház pénze Isten kezéből jön. De érte először is a ma­gunk zsebébe kell nyúlni, mélyebben, mint megszoktuk. Amellett, bármily helyes volna az államtól anyagilag függetlennek lenni, szolgálatunk erkölcsi és művelődési gyü­mölcseit igényli a társadalom, s az adózók közt ott vannak az evangélikusok is. Ha­zánkban ma legföljebb a kis szabadegyhá­zak képesek az önellátásra. HATÁRIDŐS VAGY ÉLETHOSSZIG­LANI SZOLGÁLAT: Kívánatos és termé­szetes általánossá tenni a 6 éves időszakot egy vagy legföljebb két újraválasztás lehető­ségével. Kivétel a gyülekezeti lelkész, de annál is rugalmasan és bölcsen lehetővé kell tenni, hogy a lelkész gyülekezetei, a gyülekezet lelkészt cserélhessen. TERÜLETI RENDEZÉS: Sokan tart­ják kívánatosnak több szempontból a mos­tani két kerület helyett egy három kerületes beosztás bevezetését. Ellenzőinek fontos ér­ve a takarékosság. De vajon nem kifizetődő befektetés-e (nem a régi négy kerület visz­­szaállítása, vagy más sokpüspökös vág}' ve­­zetőpüspökös kísérlet, hanem) a statiszti­kát, földrajzot és emberi lelki adottságokat komolyanvevő, szakemberek előtt évtizedek óta ismert elgondolás? A szakbizottságok előtt már számos be­advány van, de a gyülekezeteken is múlik, hogy sok értelmes gondolat és szívbeli imádság készítse elő a zsinatot, s a kerete­ket élet töltse meg. Zsigmondy Árpád Első teológusnapom Soltvadkerten Két évvel ezelőtti megtérésem után több olyan alkalmon is részt vettem, ahol keresztyén testvéreim szolgáltak zenével, színjátékkal vagy versekkel. Először hiányzott a taps. Az volt az érzésem, hogy a szereplőket megrövidítjük valami­vel. Megszoktam, hogy tapssal ju­talmazzam meg az előadókat, ezzel is kifejezve elismerésemet és köszö­­netemet. Később azonban Isten kegyelméből megérthettem, hogy Istennek szól a dal, a vers és a játék, hogy nem egymásnak, Ha­nem szívünkben együtt Istennek tapsolunk. így voltam ezzel akkor is, mikor február 24-én tizenegy teológustár­sammal Soltvadkerten, illetve a hozzátartozó Bócsán szolgálhat­tunk. Ernst Lange „Kilenc kő” c. mártírium-játékát adtuk elő. A történet egy az ellenreformáció korában élt lány, Weynken van Renesse üldöztetéséről és haláláról szól, akit élő hitéért, Isten igéjéhez való ragaszkodásáért az elvakult inkvizíció elevenen a városfalba falaztatott. Szomorú, de tanulsá­gos történet, amely még ma is ak­tuális, amennyiben a hit alapvető kérdéseire keres választ. Kora reggel elindultunk Buda­pestről, hogy már a 1/2 9-es solt­­vadkerti gyermekistentiszteleten részt vehessünk. A gyermekisten­tiszteleten és Bócsán egy-egy teoló­gustársunk, a soltvadkerti isten­tiszteleten pedig Zászkaliczky Pál otthonigazgató szolgált. Megérke­zésünkkor a presbitérium néhány tagja és Káposzta Lajos esperes fogadtak bennünket, és az első perctől az utolsóig élvezhettük a helyiek kedves vendégszeretetét. Az alkalmak közti időben megmu­tatták nekünk a templomot, és ami különösen érdekes és példaértékű volt, a gyülekezet gondozásában működő óvodát. Szolgálatunk nyomán a soltvadkerti gyülekezet külön adományokkal segítette a Teológia működését, mind pénz­ben, mind pedig terményben. Az utóbbi súlya alatt meg is rokkant a Teológia utánfutója - kitörött az egyik kerék -, de a segítőkész helyi gyülekezet még a javítás terheit is magára vette. Az áldott soltvadkerti alkalmak után egy héttel már Celldömölkön szólalhatott meg Weynken van Renesse története. Lénárt Viktor EGY „ÉRZŐ SZŰV” LAPZÁRTA UTÁN Teológusaink 16 fős csoportja passió­­kőrúton volt a nagyhéten a Fejér-Komá­romi Egyházmegye gyülekezeteiben. Március 27-én délután Pusztavám és Bököd között az egyik autó felborult. Lapzártakor Rácz Dénes és Smidéliusz Gábor csonttöréssel a móri kórházban fekszenek, Nepp Zsuzsannát pedig élet­­veszélyes állapotban a székesfehérvári kórházba szállították, ahol április 3-án éjjel meghalt. Temetéséről később törté­nik intézkedés. f Dr. Grépály András főorvos (1912-1990) Igen, igy mondta: „érző szűv”. így mondta ezelőtt 21 évvel, amikor három hónapi fekvés után felépült agyvérzés következtében szenvedett bénulásából. Újra munkába állt. Még hét évig tevékenykedett a marosvásárhelyi klinikán tüdőgyógyász főorvos és egyete­mi előadó tanárként. Még ezután is tartott előadásokat és háziorvosként élete végéig dolgozott. Mindig mosolygott. Mindenkit komolyan vett. Mindenki számított és számít­hatott segítségére. Fiai óva intették: vigyázzon magára. Nekik válaszolta szándékosan tréfálkozva, halmágyi tájszólással és kissé régimódin: „Érző szűv dobog e kebelben!” Alig van Erdélyben magyar evangélikus lelkész, aki ne vette volna igénybe segítségét a maga, a családja és hívei érdekében. De mások is. - Gondoskodunk magáról, hogy mielőbb eljuthasson Marosvásárhelyre. Grépály András tanítványa vagyok - mondta a bukaresti fiatal román orvos egy református lelkésznek. Hat évet töltött ez a lelkész sokadmagával kényszermunkán a Duna-deltában. Bukarestbe vitték, mert nagyon primi­tív körülmények között hirtelen kellett megműteni. A műtétet egyik rabtársa, egy zsidó orvos vállalta el. Ő is Grépály András barátja volt. 1936-ban ismertem meg. Koren Emil barátommal akkor töltöttük feledhetetlen félévi tanulmányutunkat Kolozsvárt. Valahányszor Járosi Andorék meghívtak bennünket ebédre, találkoztam vele. Kosztos diákjuk volt. Az orosz földön ismeretlen sírban nyugvó egykori evangélikus lelkészről és teológiai magántanárról ezt írta később rövid önéletraj­zában : „E segítség nélkül'meg kellett volna szakítanom tanulmányaimat az első év után. E testi táplálék mellett igen fontos az a lelki, szellemi táplálék is, amiben az évek során részesítettek.” Akkor a Monostori úti református gyülekezet egyik helyiségében létesített Luther Otthonban lakott hat evangélikus teológiai hallgatóval együtt. Halmágyi szorgalmas parasztszülők tehetséges gyermeke. Az Olt menti Halmágy la­kossága akkor 80%-ban magyar volt. Ősi templomuk 1160 körül épült. Evangélikusok, de akkor már a szász püspökséghez tartoztak. Egy román pap ismerősük segítségével vették fel a fogarasi Radu Negru gimnáziumba. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárt az evangélikus egyház segítségével végezte el. Kisgyermek kora óta mindig orvosnak ké­szült. Édesanyja sokat betegeskedett. Rajta akart segíteni. Számtalan emberen segített, de akin leginkább szeretett volna - édesanyján - nem tudott segíteni. Rajta pedig orvos fia nem segíthetett. Múlt év végén történt. Feleségével gyermekeik látogatására érkezett. Orvos fiánál szállt meg Budaörsön. Egyik éjjel agyérgörcs lépett fel. Életének utolsó hetében kétszer is meglátogathattam a Tétényi úti kórházban. A má­sodik alkalommal már ágyban feküdt. Nehezen beszélt. Reményik Sándorra emlékezett. Járosiéknál ismerkedett meg vele. Később, amikor egy nagyváradi kórházhoz helyezték, gyakran sétáltak együtt. Három nevezetes versének keletkezése történetét tudtam meg tőle. Nehezére esett, de elmondta nekem. Később fiától írásban is megkaptam mi késztette Reményiket az „Eredj ha tudsz” - az „Ahogy lehet" - „Az elpártolt liliomszál” megírására. 1990. december 27-én halt meg. Két nap múlva temettük a budaörsi temetőben. Milyen messze Halmágytól! Végakarata szerint én hirdethettem az evangéliumot „érző szűvű” orvos barátom búcsúztatásakor. „Jó dolog, hogy kegyelemmel erősíttessék meg a szív...” Hány temetésen szolgáltam ennek az igének az alapján. Mindig másként. Most is... Benczúr László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom