Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)
1991-02-10 / 6. szám
Evangélikus Élet 1991. február io. £0 )ftS GYERMEKEKNEK FIATALOKNAK KÁIN ÉS ÁBEL Milyen jó lett volna, ha a rossz elkövetésével és a jogos büntetéssel lezárulhatott volna a bűn története. Sajnos nem így történt. A bűn tovább fejlődött. Erről szól ez a történet, Káin és Ábel története. Ádámnak és Évának gyermekei születtek. Isten büntetése magában rejtette az élet folytatásának lehetőségét. Éva különösen örült annak, hogy gyermekei születtek. Úgy érezte, Isten kegyelme mutatkozik meg ebben. így szólt:- Fiút kaptam az ÚRtól. Ádám is örült a gyerekeknek. Ahogy növekedtek a srácok, egyre inkább kitűnt, hogy Káinnak - az idősebb fiúnak - jó érzéke van a földhöz. Mivel a föld tele volt gazzal, ezért bizony sokat kellett fáradozni, hogy évről évre legyen kenyerük. Káin azonban ügyesen találta el, hogy melyik földbe mit kell vetni és mikor. A jó képességei mellett az volt a baj, hogy az idősebbik fiú gyakran durva volt és hirtelen haragú. Abel a fiatalabbik fiú volt. Ó éppen ellentéte Káinnak, szelíd, mint egy bárány. Nem csoda hát, hogy ó juhokkal kezdett foglalkozni. A nyája szépen gyarapodott. Egy napon Káin elhatározta, hogy a szép termés legszebb darabjait kiválasztja és hálája jeléül Istennek ajándékozza. Ugyanekkor Ábel kiválasztott egy szép bárányt. Arra gondolt, hogy ó azt áldozza föl Istennek. Káin el is indult. Kezében nagy kosárban a legszebb zöldségek, gyümölcsök. Útja a juhkarámok mellett vezetett el. Látta távolról öccsét, de nem akarta elrontani ezt a szép napot azzal, hogy vele beszél. Kicsit meghökkent, amikor látta, hogy Ábel éppen felkap egy nagy bárányt a nyakába. Mit akarhat ez a fiú? Talán, csak nem neki is eszébe jutott az áldozat gondolata. No, akkor siessünk - gondolta Káin -, nehogy Ábel arassa le az elsőség dicsőségét Istennél. így aztán, amire Ábel odaért, hogy áldozatát bemutathassa, Káin már javában rakta föl terményeit a maga készítette oltárra. Pedig Ábel szeretett volna egy oltáron áldozni bátyjával. Arra gondolt, talán így majd könnyebben békül meg vele Káin. Szomorúan kezdte építeni a maga áldozati helyét. Az oltárra fát tett és arra helyezte el a levágott bárány legértékesebb darabjait. Az áldozat füstje magasan szállt az ég felé. Ábel elgyönyörködött benne és a szíve hálával telt meg. Nagy köhögésre lett figyelmes. Káin áldozatának füstje bizony nem fölfelé szállt. Káin alig győzte törölgetni szemét, úgy csípte a füst. Istennek nem tetszett Káin békétlensége. Nem fogadta el áldozatát. Káin szörnyű haragra gerjedt. Lehorgasztott fejjel káromkodott magában. Isten csendesen szólította meg:- Káin! Miért mérgelődsz? Csak nem kerít téged is hatalmába a bún? Uralkodj rajta! Káin semmit nem válaszolt, de a harag halkan nőtt benne. Egyszer aztán kihívta a testvérét a mezőre. Ábel azt hitte, talán a békülés jele az, hogy bátyja a termésről beszél vele. Káin azonban rátámadt és megölte. Isten Káinon kereste Ábelt:- Hol van a testvéred?- Talán pásztora vagyok én a pásztornak?-gúnyolódott Káin.- Mit tettél? Testvéred vére kiált hozzám a földről! Ne lássalak többé! Menj el arról a földről, amit beszennyeztél testvéred vérével!- Nagyobb a büntetésem, semhogy elviselhetném - felelte Káin. - Hiszen bujdosó leszek. Bárki megölhet engem. Az maga a pokol, ha nem vagyok a közeledben.- Nem ölhet meg senkii Bár távol vagy tőlem, mégis vigyázok rád. Jelet teszek rád. Aki bánt téged; annak a‘büntetése hétszeres lesz - mpndta Isten. J ,, Káin el is bujdosott. Gyerekei születtek. Utódai kezdtek elsőként fegyvereket kovácsolni, mert a bún egyre terjedt a világon. EMLÉKSZEL? Jézus szavai ezek; „Ha tehát áldozati ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott jut eszedbe, hogy atyádfiának valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, békülj ki előbb atyádfiával, és csak azután térj vissza, s vidd lel ajándékodat." (Máté evangéliuma 5. rész, 23-24. vers) ÚGY FUSSATOK, HOGY ELNYERJÉTEK!- IKor 9,24 -- Bibliai futóverseny -AZ elmúlt héten indultunk egy 185 méteres pálya végigfutására. Az elmúlt heti kérdések a mostani sorok írásakor még nem jelentek meg, tehát az eredmény csak később várható. A játékba bárki bármikor bekapcsolódhat, egyelőre a starthelyről. A 10. méter büntetőpont és a 20. is. Ezekről a mezókról 5 métert vissza kell menni. Az elózó alkalommal nem volt egyértelmű az előrehaladási lehetőség. Most ezt pontosítjuk. Az elsó előrehaladási pont a 25. mezó. Onnan számolva 20 méterenként van ilyen, tehát a'25., 45., 65...145., 165., 185. méternél. Amire ez a rejtvény megjelenik, addigra már figyelnetek kell a 20., 30., 40. büntetőpontra. 5 métert lehet előrehaladni a 25. mezőről. Az e heti kérdések: 2. SOROZAT 1. Hány ember volt Pál apostollal együtt azon a hajón, amelyik hajótörést szenvedett Máltánál? (7 méter) 2. Melyik király halt meg a megiddói csatában? (6 méter) 3. A Biblia melyik könyvének elején olvasható hét levél a kisázsiai hét gyülekezethez? (5 méter) 4. Hogy hívták Jonátán barátját? (4 méter) 5. Hány napig keresték Jézust 12 éves korában Jeruzsálemben? (3 méter) 6. Hány napig volt Jónás a hal gyomrában? (2 méter) 7. Hányadik napon teremtette Isten az égitesteket a bibliai teremtéstörténet szerint? (1 méter) A beküldött válaszokkal lehet haladni a megjelölt hosszúságot. A beküldési határidő az újság dátuma utáni vasárnapig tart. Természetesen ez az elküldési határidő, tehát eddig kell postára adnotok. A levélre, lapra rá kell írni: 2. sorozat. Az új játékosok írják rá azt is, hogy ók most kezdik. Cím: Koczor Tamás 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. ÚCY FUSSATOK, HOGY ELNYERJÉTEK! Koczor Tamás Grisza evangélikus honvéd százados története Kossuth kapitánya volt Először Jakus Lajos kutató írásában találkoztam Grisza Ágost honvéd százados nevével. Később megtudtam, hogy a szabadságharcos tiszt unokája ma Pencen él és a gyülekezet tagja. Ezután felkerestem a már idős, 82 éves Grisza Lajost. Lajos bácsi szívesen, szeretettel beszélt a szabadságharcos nagyapáról: - Nagyapám, Grisza Ágost 1818-ban született Bazinban. A pozsonyi líceumban volt diák. Tizennyolc éves korában belépett a hadseregbe. Tanított a bécsi akadémián, de ott a magyar embernek nem lehetett érvényesülni. Később ügyvéd lett. Az 1848-as forradalom kitörése után felajánlotta szolgálatait a honvédseregnek. Hadnagyként kezdett, majd főhadnaggyá, végül századossá nevezték ki. Buda visszavételénél is harcolt zászlóaljával. 1849. május 21-én reggel 6 órakor foglalták vissza a várat. A világosi fegyverletételt Komárom várában élte át, Klapka vezérlete alatt. Komárom kapitulációja után nagyapám is menlevelet kapott: a feloszlott zászlóalj csapatzászlajának címerét inge alatt vitte ki a várból. 1849. december 8-án már nincs más út, mint az emigráció. Ekkor kezdődött nagyapám kalandos, viharos élete. Ette a száműzöttek keserű kenyerét huszonkét éven át. Ausztrián, Németországon, Belgiumon át utazott, míg végül 1851 januárjában megérkezett Londonba. Itt Klapka emlékiratait másolta, ebből élt egy darabig. Levélből és a londoni lapokból értesült Haynau vérengzéseiről. Megtudta az aradi vértanúk kivégzését. Grisza nagyapám szívében égett a vágy az elégtételre. A sors különös iróniája, hogy a Londonba látogató Haynaut, a gyűlölt tábornokot, a felbőszült tömeg London utcáin megverte. Később, 1850 októberében hajóra szállt, hogy Amerikában próbáljon szerencsét. Viszontagságos út állt mögötte, amikor megérkezett New Yorkba. Egy hónapig keresett munkát, de nem talált. Éhezett, nélkülözött, míg egyszer Dembinszky tábornok fiától - akinek dohányüzlete volt New Yorkban - kapott segítséget. Nagyapám házaló lett, a környező farmokon árult szivart, díszeket, játékokat. Néha találkozott néhány magyar sorstársával. Emigrációs életének nagy élménye volt találkozása Kossuth Lajossal, 1852-ben. Nagyapámnak Kossuth egy angol nyelvű ajánlólevelet adott, amelyet mindig megőrzött. Kossuth kíséretében volt Debreczeni Zsuzsanna, aki később nagyapám felesége lett. Amerikából már mint férj és feleségjöttek vissza Európába. Párizsban telepedtek le. Grisza nagyapám ekkor már nyolc nyelven írt és beszélt. Fordítóirodát nyitott, hogy valamiből megéljen családjával. Egy alkalommal a Szajna, partján sétált és az egyik antikváriumban vásárolt egy kéziratot. Ebből tudta meg, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratait halála előtt szerzetesekre bízta. Nagyapám a zárda évkönyveinek tanulmányozása után jutott a kézirat nyomára. 1858-ban kezdett hozzá a latin nyelvű szöveg lemásolásához, amely majdnem tíz évig tartott. Szabadságharcos életének további eseménye volt a Klapka-légióban való részvétele. 1866-ban a porosz-osztrák háború idején Bismarck biztatására Klapka az emigránsokból álló légiót szervezett. Nagyapám Párizs közelében helyezte el családját, a fordítóirodát bezárta és útra kelt. Klapka az elsők között számított rá, kinevezte őrnagynak és az első zászlóalj parancsnokának. Nagyapám vezetésével a légió első zászlóalja elindult Magyarország felé. Útközben érte utol őket a hír, hogy közben megkötötték a porosz-osztrák fegyverszüneti egyezményt. A Klapka légiót azonban ekkor már nem lehetett megállítani. Az első zászlóalj járt elöl, nyaktörö hegyi utakon jöttek a Kárpátokon át, egészen a Trencsén megyei Tuzofalva faluba. Itt érte utol nagyapámat Klapka tábornok visszahívó szava. A légió Bazinban várakozott másfél hónapig. Klapka visszavonult, miután átlátta a helyzetet, de nagyapám maradt katonáival. A prágai béke után a sereg nagy része hazaindult, nagyapám visszatért Párizsba családjáért. 1871-ben hazaért, majd a miniszterelnökség külügyi sajtóosztályát vezette, 1884-ben halt meg Budapesten. A beszélgetés folyamán élettel telt meg a múlt. Hallgatom a történetet, nézzük a fényképeket, olvasom a naplót és a leveleket. Mármár szinte látni vélem magam előtt a kapitányt. Minden körülmények között megőrizte a zászlót, a haza földjét, amelyet magával vitt az emigrációba. Tisztelettel adózunk emlékének. Köszönjük, hogy megőrizte a szabadságharc ereklyéit az utókornak. Időközben Grisza Lajos bácsi elhunyt, béke poraira. Bercznei László Eszembe jutott gyerekkorom egyik lemeze: „Elmúltam már öt és fél éves. '■ Mit hozhat még nekem az élet?! Jönnek a bús tinédzser évek, mikor már minden csak fáj, fáj, fáj!” Nyilván a szerzőnek ez volt a véleménye kora tízené veséiről. Ebben a számban arról lesz szó, milyennek látnak bennünket, mit várnak tőlünk a gyerekek, a kisebbek. Egy beszélgetést és Birtalan Ferenctől egy verset használhatunk tükörként Ezenkívül egy imádságot olvashattok. Az ilyen leírt imádságok persze nem csupán olvasásra valók, hanem közös elcsendesedésre. Arra, hogy mindegyikünk Isten színe előtt végiggondolja mindazt, amit ezek az imádságok felvetnek, és keresse feladatát és mindazt, amit közösen tehetünk. MIT VÁRNAK TŐLÜNK A GYEREKEK? Nem teheted be a bankba, mégis kamat terem rajta. Amíg tied, nem is tudod, milyen kincs a tulajdonod. Pazarlód vagy nem pazarlód, úgy is elfogy a vagyonod. Megöregszel, akkor tudod, milyen nagy volt a vagyonod. (Halász Judit lemezéről) Bibliakörös, hittanos gyerekekkel beszélgettünk. Összegyűjtött anyagunk arra természetesen nem elég, hogy tudományos értékű következtetéseket vonjunk le, mégis úgy érezzük, hogy a néhol talán „gyerekes” megfogalmazásokban számunkra tanulságos, elgondolkodtató mondanivaló rejlik. Próbáljátok ti is így olvasni a következő beszélgetésrészleteket! Milyennek látjátok a fiatalokat? Orsi (8 éves): Az iskolában a nagyobbak lenéznek minket. Szilvi (13 éves): Nem látom komolyabbaknak őket. Anna (13 éves): Nagy lovak, legalábbis termetre. De különben talán csak annyiban mások, hogy komolyabban kell tanulniuk. Van-e középiskolás vagy ennél idősebb barátotok? Van-e kapcsolatotok a fiatalokkal? Gyuri (10 éves): Nincs velük semmilyen kapcsolatom. Peti (10 éves): Csak az unokatestvéreimet ismerem közelebbről ebből a korosztályból. Szilvi: Nem nagyon tartok velük kapcsolatot. Azt várom, hogy ők kezdeményezzenek, de ez ritkán fordul elő. Orsi: A Mustármag táborokból vannak ilyen kapcsolataim, főleg teológusokkal. Szeret né tek-e már ti is ennyi idősek lenni? Peti: Nem, mert sokat kéne tanulni. Szerintem a gyerekkor a legjobb. Gyuri: Jobb általános iskolásnak lenni, mert a barátokkal többet lehetünk. Lehet, hogy később nem lesznek ilyen jó barátaink. Szilvi: Én szeretnék, mert most még csak a szombati ismétlését nézhetem meg a Klinikának. Meg pl. olyankor, ami az egyik táborban esett meg velem: az idősebbek behívták magukhoz a barátnőmet, nekem pedig azt mondták: „Te még kicsi vagy!” Ez rosszul esett. Anna: Ennek is, annak is megvannak az előnyei. Egyelőre élvezem a gyerekkort. Szerintetek meg lehet-e különböztetni a keresztyén fiatalokat a nem-keresztyénektől? Peti: Attól függ, hol. Pl. étteremben vagy menzán a keresztyének imádkoznak. A szórakozásuk is más. A keresztyének nem mennek kocsmába és játéktermekbe. Szilvi: Az iskolában szünetekben vagy nyári szünetben mást engednek meg maguknak a nem-keresztyének. Szerintem pl. a keresztyének közül kevesen mennek diszkóba, vagy akik káromkodnak, azok biztosan nem keresztyének. Milyennek kell lenni egy keresztyén fiatalnak? Peti: Komolyan kéne venniük a Tízparancsolatot. Áron (5 éves): Nem szabad rossznak lenniük. Szilvi: Nem feltétlenül kell mindenben kiválónak lenniük. Anna: Isten parancsolata szerint kell élniük. (Ez persze minden keresztyén emberre vonatkozik.) Fejlesszék magukat tudásban is, de nagyon különleges feladatuk szerintem nincsen. (—antl—) Uram! Az éjszaka megint fiatalok randalíroztak az utcán. Velem egyidősek és még nálam fiatalabbak. A sörözőből jöttek ki, ordibáltak, a Vidít éljenezték... Dühös voltam rájuk. Még dolgoztam volna, s az alattunk lakó néni aludt volna már. És ez így megy minden hétvégén. Autókat rongálnak meg, káromkodnak, sokszor verekednek is. S nemcsak ez a tíz fiatal ilyen. A lelátók, a játéktermek tele vannak velük, Rice koncerten ezrek ugrálnak és csápolnak, s közülük jó, ha egy tudja, érti is, mit énekel... Tehetetlen dühöt érzek gyakran irántuk. Uram, lehet, hogy az a lány is közöttük van, aki rendszeresen járt templomba, de most megszökött otthonról... Vedd el tőlem a dühöt, az undort. Szentlelkedet add nekünk, s Általa a nyelveken szólás ajándékát, hogy érthessük ezeket a kortársainkat, s megértethessük magunkat velük, hogy ők is saját nyelvükön hallják és meghallják a Te üzenetedet! Birtalan Ferenc: A TÖRPÉKBEN AZ A RENDES Egy gyerek, ha megnő, mindent elfelejt a magasban. A törpékben pont az a rendes, hogy nem akarnak elfelejteni. Aztán, ha megöregszik az embe, begörbíti hátát, úgy próbál újra kicsi lenni. De az már nem az igazi. (Megjelent a költő Összevesztem a tulipánnal c. kötetében.) IFJÚSÁGI VEZETŐKÉPZŐ TANFOLYAMOK I. július 5-12. - Berekfürdő 90 fő három csoportban (erdélyiek és kárpátaljaiak is) II. július 21-28. - Sopron - segítő III. július 28.-augusztus 4-ig - Sopron - segítő IV. augusztus 4-11. - Piliscsaba - ifjúsági vezetők V. augusztus 11-18. - Piliscsaba - csoportvezetők VI. augusztus 18-25. - Piliscsaba - csoportvezetők Szeretettel hívjuk és várjuk az előző években résztvetteket, és azokat, akiket helyhiány miatt nem tudtunk felvenni és az új jelentkezőket. A jelentkezésben kérjük feltüntetni a pontos nevet, címet, telefonszámot, foglalkozást, az eddigi szolgálatot és a tanfolyamok helyét és idejét. Kérjük, hogy írd le, miért jelentkezel a tanfolyamra. Kérjük a lelkészed ajánlását is. Jelentkezni lehet Szeverényi János 1134 Budapest, Kassák Lajos u. 22, segítők: akik segítenek vagy segíteni szeretnének az ifjúsági munkában csoportvezetők: akik már részt vettek egy vezetőképző tanfolyamon és csoportot vezetnek vagy szeretnének vezetni ifjúsági vezetők: akik már részt vettek két vágytöbb tanfolyamon és felelősen szervezik az ifjúsági munkát, segítik a csoportvezetőket vagy szeretnék mindezt csinálni /ter/v-eiF Szeretettel köszönt az új év híreivel a MEVISZ Bárka (szociális gondozó) szakcsoportja! A karácsonyt most a Balatonalmádi Nevelőotthonban töltöttük. December 21-én az intézetben, 23- án pedig a város katolikus templomában adták elő a gyerekek a sok izgalom közepette tanult betlehemes bábjátékot. Remélhetőleg javult némileg az otthon és a Bárka, ill. az otthon és a helyiek viszonya. Egyre többen kérik, hogy indítsunk rendszeres foglalkozást (hittanórát) a fiúkkal, ami csak úgy lehetséges, ha minden hétvégén leutazik egy-egy csoport. Ezt (a beosztást, a tematikát) 1990. január 28-án, a Bárka-bibliaórán beszéljük meg, külön híva erre az érdeklődőket! (Bp. Üllői út 24., Evangélikus gyülekezet alagsori terme.) A december 10-i bibliaórán igyekeztünk az 1991. nyári munkát körvonalazni. A körülmények bizonytalanságára tekintettel „óvatosak” voltunk, „csak” hat tábort szervezünk egyelőre. Az állami gondozott gyerekeket idén két, kb. 25 fős turnusban viszszük jelenleg még nem meghatározott helyre, július 1-9., ill. július 29.-augusztus 6. között. 15-20 kísérő jelentkezését várjuk turnusonként, illetve ötleteiteket a helyszínre vonatkozóan (igen jó lenne mindkétszer ugyanott táborozni). Három együttlét szerepel terveinkben június 21-30., július 19-28., augusztus 9-18.) ismét a kemenesmihályfai parókián, 8-12 mozgássérült és 12-18 kísérő számára. Külön kérjük, hogy akinek kora, állapota miatt orvosi felügyeletre is szüksége van, lehetőleg az első tábort válassza! (A vak gyerekek augusztus 12-23 között nyaralnak, Őrimagyarósdon, de itt már betelt a létszám.) A fenti táborokra egyaránt a MEVISZ címén lehet levélben jelentkezni (1088 Bp., Szentkirályi u. 51.), személyesen ugyanitt az irodában, illetve telefonon minden csütörtökön 17.30-18.30 között Zászkaliczky Pál MEVISZ-titkárnál (113-9879). Kérjük, hogy a borítékon a „Bárka” megjelölést tüntessétek fel! Óvatosságból a táborokat egyelőre önköltségesnek tervezzük, de szeretnénk, ha a levelekben feltüntetnétek, hogy ha ez problémát jelent, mert biztosan fogunk segíteni! A jelentkezési határidő: 1991. április 10.1 Végül ismét várjuk azokat, akik részt vennének a „Noé Bárkája” közösség ormánsági táboraiban, ahol szenvedélybetegségükből gyógyulni akaró fiatalokkal együtt építik jövendő rehabilitációs házukat. Időpontok: júl. 8-31 között 1-1 hét. Jelentkezni levélben Orián Gézánál (1092 Bp., Kinizsi u. 35.) lehet. Egyéb híreink: jan. 26-án, szombaton du. 15.00-kor ismét színházba megyünk mozgássérült barátainkkal együtt. Az Ódry Színpadon, az LGT zenére írt műsort nézzük meg. Jelentkezéseddel sürgősen keresd meg Kertész Leát (1085 Bp. Üllői út 24., 113-9879)! „Noé bárkája” kéri, hogy hirdessük: III. 2-án, ill. IV. 6-án rendszeres imaközösség kezdődik a Bp. XII., Németvölgyi út 138. Evangélikus-Református Imaházban a szenvedélybetegekért. Időpont: 9-13.00 között. Megalakult a KIM (Katolikus Ifjúsági Mozgalom) deviáns szekciója, amellyel felvettük a kapcsolatot. Végül már most jelezzük, hogy az 1991. évi Bárka-csendesnapokat március 1-2-3-án, a Tolna- Baranya egyházmegye egyik parókiáján tartjuk! Reméljük, hogy ott minél nagyobb számban látjuk egymást, mely viszontlátásig szeretettel üdvözlünk! Isten áldjon!
