Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1985-08-18 / 33. szám
r Aki tehát Istennek híven szolgálni akar, az felebarátjával cselekedjék ugyanúgy, mint Isten ővele, vagyis ne ítéjjjen, ne kárhoztasson, hanem megbocsátásra kész legyen, tehetsége szerint szívesen adjon barátságot és szívességet bármikor, s bármikor tenni kész legyen. (Luther Márton) _______________: __________________) A Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottsági ülése Genfben A Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottsága ez évi rendes ülését augusztus 2&-30. között tartja Genfben dr. Káldy Zoltán püspök elnöksége alatt. Az ülésszakot megelőzően augusztus 24-26. között különböző bizottsági üléseket tartanak. A Végrehajtó Bizottsági ülés befejező napján augusztus 30-án kerül sor dr. Carl Mau eddigi főtitkár búcsúztatására és Gunnar Stálsett új főtitkár beiktatására, úrvacsorái istentisztelet'keretében. A szolgálatot dr. Káldy Zoltán püspök az LVSZ elnöke végzi. Nyíregyházáról - Zimbabwébe Az LVSZ Világszolgálat magyar munkatársa Dr. Bálint Zoltán magyar vízügyi mérnök az LVSZ Világszolgálat ún. „föld” programjának első keleteurópai munkatársa. A 31 éves vízügyi mérnök május végén kezdte kétéves szolgálatát Zimbabwéban. Az LVSZ információs szolgálatának munkatársával folytatott beszélgetésében Bálint Zoltán kijelentette, hogy csak pénzt és gépeket adni a fejlődő országoknak nem a legjobb módja~a segítésnek, ő elsőrendű feladatának azt tartja, hogy együtt dolgozzon a néppel problémáik megoldása érdekében. Bálint Zoltán eddig Nyíregyházán dolgozott mint a megyei vízügyi hatóság számítógép alkalmazási központjának vezetője. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett doktorátust, doktori értekezésének témája az árvízvédelem és az árvízveszély előrejelzése. Bálint mérnök azt állítja, hogy azok a tapasztalatok, amelyeket a Tiszánál szerzett az árvízvédelmi munkában, segíteni fogják őt a Zimbabwéban végzendő munkájában. Szerinte az árvíz és belvíz körüli problémák minden országban hasonlóak. „Magyarországon/is komoly problémáink vannak a magas talajvíz miatti károsodással, a mezőgazdasági vegyi szennyeződés miatt. Most már csak a mélyfúrással szerzett ivóvizet szabad használnunk, mivel a talajvizet erősen szennyezik a vegyszeres védekezésben alkalmazott szerek. Mivel Zimbabwe a mezőgazdaság fejlesztését tervezi, talán hasonló problémákkal fogunk itt is találkozni” - mondta. Bálint Zoltán, aki a nyíregyházi gyülekezet ifjúsági munkájában is aktív szolgálatot végzett, és egyházkerülete presbitériumának tagja, kijelentette, hogy nagy örömmel és reménységgel vállalja űj szolgálatát, amelyben össze tudja kapcsolni keresztyén hitét mérnöki munkájával. Feleségével és egyDr. Bálint Zoltán éves kislányukkal együtt tölti -el szolgálati idejét Bulawayóban. Az LVSZ Világszolgálati Osztálya 18 különböző országban végez hasonló szolgálatokat. Ezt a szolgálatot a zimbabwei Evangélikus Egyház kérésére kezdte el, mivel a nemrég felszabadult ország a vízgazdálkodási problémák megoldását most elsőrendű fontosságúnak tartja. (lwi - MA) Szerkesztőségünk a Lutheránus Világszövetség Hararei (Zimbabwe) központjából kapott üdvözletét Bálint Zoltántól. Örömmel várjuk olvasóinknak címzett első beszámolóját. A Victoria-vízesés Zimbabwéban. ÚJ SZÍNEK A PESTLŐRINCI KÉ EGY LELKÉSZIKTATÁS MEGRAGADÓ EPIZÓDJAI , „Mindig megrendítően nagy esemény, amikor egy gyülekezetbe új lelkészt iktatnak, mert az új igehirdető személye szimbolizálja Isten szeretetét, aki megígérte, hogy nem hagyja magára a gyülekezetei.” így kezdte igehirdetését Káldy Zoltán püspök június 9-én a pestlőrinci templomban Havasi Kálmán lelkész beiktatása alkalmával. Nyilvánvalóan átérezte ezt a pestlőrinci gyülekezet is, ami elsősorban abból volt látható, hogy a templom zsúfolásig megtelt. Mutatta ezt az a feszült figyelem is, amellyel a püspök igehirdetését, a beiktatási szolgálatot, az új lelkész beköszöntő prédikációját s az üdvözléseket hallgatta a jelenlevők népes serege. Végeredményben ez mind egy-egy új szín volt a lőrinciek templomának kék boltozata alatt. Püspök sem jár gyakran egy- egy gyülekezetben. 1929-ben a gyülekezet első lelkészének, Salfer (később Sokoray) Károlynak beiktatásán, majd a templom 1932- ben történt felszentelésén részt vett Raffay Sándor püspök. Pestlőrin- cen azonban nem gyakori a lelkésziktatás. Az első lelkész 34 évi szolgálata után Matuz László 18 évet töltött ebben a gyülekezetben, így Havasi Kálmán most harmadik lelkészként kezdheti meg szolgálatát. Ilyen méretű ünnep tehát ritkán adódott ennek a gyülekezetnek az életében. A püspök igehirdetése megszólította az új lelkészt is, de az egész gyülekezetnek is tanítást adott arról, hogy milyen szolgálatot vár az Úr. Az Istentől megkívánt szolgálat nem egyéb, mint a diakonia, amibe az igehirdetés éppenúgy beletartozik, mint a betegek meglátogatása és a lelkészi szolgálat még sok egyéb más területe. Erre a szolgálatra nem csupán egy gyülekezet biz meg, ezt Krisztus kezéből veszi át a lelkész, ezért neki tartozik felelősséggel. Ezt a szolgálatot betölteni nem egyszerű feladat, ez csak úgy lehetséges, ha minden szolgálatunkat a Krisztustól kapott szeretet hatja át. Szirmai Zoltán esperes beiktató szolgálata után az új lelkész igehirdetése következett. Havasi Kálmán lelkésszé szentelése után hosz- szabb időt világi szolgálatban töltött, s most Isten eredeü hívásához ELŐ VIZ Az evangélium hódításának nincsenek korlátái „Térjetek meg és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára!” ApCsel 2, 38 .Sorozatunk összefoglaló címének nagy és alapvető igazsága, ti. hogy nincsenek korlátái az evangélium hódításának, ebben az igénkben egészen személyes vonatkozásban hangzik el. Kell is, hogy így is meghalljuk az igazságot. Hiszen ha korlátokról hallunk, a legtöbb esetben a másokban lévő korlátokra gondolunk, s megfeledkezünk arról, hogy az evangéliumnak bennünket is meg kellett hódítania, és kell újra és újra, mert ólyan kemény a szívünk, s erős az ellenkezésünk, hogy Isten szeretetének nyilvánvaló jelei is elkerülik figyelmünket. Itt van a keresztségünk is! Adná Isten, hogy ne csak Luther asztalra írt mondatát tudnánk emlegetni, ha arról kell szólnunk, mit is jelent a keresztség, hanem tudnánk a magunk tapasztalatairól és élményeiről is szólni. Ehhez azonban a bennünk lévő, s általunk állított korlátokat kell ledöntenie az evangélium hódító erejének. Tudnunk kell: Keresztségünk- ben Isten lépte át azt a korlátot, amely Közte és köztünk, a szent Isten és a bűnös ember között támadt. A hangsúly ezen van: 0 lépr te át! Ha ezt végre megértenénk, mennyivel drágább, fontosabb lenne számunkra a magunk keresztsé- ge, s gyönyörűségesebb kicsinyeink keresztsége. Mennyivel kevesebb lenne a vita, harag, gyűlölködés, hogy hol, ki által, kinek a kezén legyen megkeresztelve az, aki felé Isten akar lépni a keresztség- ben. Mert ha emberek által történik is a szertartás, tudjuk, hogy Jézus Krisztusért 0 fogad gyermekévé, Ő ölel át, Ő tekint ránk, ő keresztel! Csak ezért omolhat az a korlát, amely elválasztott Istentől bennünket. / Keresztségünkben - Isten terve szerint - leomlik a korlát, amely a bűnben és bűnök miatt tart rabszolgaságban bennünket. A keresztség a szabadulás szentsége is( „Ti is azt tartsátok magatokról, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a Krisztus Jézusban.” (Rm 6, 11) Milyen egyszerű ez a kijelentő mód! Meghaltatok a bűnnek. Tény. Valóság. De nem magától értődő mégsem! Azért lehetséges ez, mert Jézus Krisztus áldozata, halálának bűntörlő ereje, és feltámadásának fénye perzselte fel „korlátáinkat”, amelyek nem engedtek volna minket Jézus nyomába eredni; a megszabadultak örömét ismerheti meg mindenki, aki így is meghallja az igét. Még egy korlátnak le kell omolnia. Ez pedig az a korlát, amely a komolyan nem vett keresztség miatt bennünk magunkban van. A megtérésre hívó szó, a hitre hívó szó a megkereszteltek felé különösen is sürgetően hangzik. Legyen ténnyé, valósággá, ami Isten szerint már az: gyermekei vagyunk. Ez viszont naponkénti harcra hív. Isten igéje napról napra megmutatja bűneinket, s nekünk napról napra kell és lehet ellenük győztesen harcolni, - mert megkereszteltettünk. „A keresztyén ember élete a keresztség állandó folytatása napról napra ismétlődő bűnbánattal és megtéréssel.” Egyházunk, tagjainak túlnyomó többségénél a keresztség parancsának a szülők és keresztszülők engedelmessége tesz eleget. Vagyis a „meg vagyok keresztelve” majdnem mindannyiunknál életrajzi adat, mire tudatos emberekké lettünk. Annál inkább fontos, hogy a megtéréssel válaszoljunk annak az Istennek, „aki előbb szeretett minket.” (1 Jn 4, 19) Ittzés János tért vissza. Korábbi szolgálatában nyilván több alkalma volt megismerni és megérteni a mindennapi élet forgatagában élő embert a maga munkaköri és családi problémáiban. Ez az emberért érzett felelőssége érződött igehirdetésében is. Az embert hitre hívó és üdvösségre vezető szándék nyilvánult meg elsősorban a mondottakban, de bizonyos, hogy ezt a készséget olyan lelkészi szolgálatban érvényesíti majd a pestlőrinci gyülekezet új lelkésze, amely széles öleléssel fogja át az egész emberi életet. A köszöntésekben sok meleg, testvéri hang szólalt meg. Szirmai Zoltán esperes nagy szeretettel fogadta be a Pesti Egyházmegyébe az új lelkészt, aki őszinteségéről, nyíltságáról, ugyanakkor hűségéről és pontosságáról, s egyszersmind sokoldalúságáról is közismert. A gyülekezet felügyelője és az egyházmegyei felügyelő szívből jövő szavai után Bodó József, a XVIII. kerületi Hazafias Népfront alelnöke köszöntötte a gyülekezetét és lelkészét, nagy megbecsülésének adva kifejezést. A testvéregyházak sorában baptista, református és római katolikus lelkészek derűs, szeretetteljes hangon fejezték ki örömüket az ökuménikus együttmunkálkodás lehetőségéért. A köszöntések sorát Káldy Zoltán püspök zárta, aki a sok jelenlevő részvételét is megköszönte, s melegen búcsúzott el a gyülekezet eddigi lelkészétől, a nyugdíjba vonuló Matuz Lászlótól. Élénk színt adott a beiktatás ünnepi alkalmának az a sok szép ének- és zeneszám, ami az istentiszteletet gazdagította. A LutheBalról jobbra: Matúz László ny. lelkész, Káldy Zoltán püspök, Szirmai Zoltán / esperes és Havasi Kálmán beiktatott lelkész ránia Énekkar szolgálata a hagyományos templomi áhítatot mélyítette, ugyanígy Rónayné Sánta Jolán szép éneklése. Az ősagárdi evangélikus gyülekezet rézfúvós zenekara pedig egy gyülekezet ifjúságának bizonyságtételét, mai hángjáthozta el. Ez talán még sokaknak szokatlan volt, de mindenképpen beleillett abba a gyülekezetbe is, amelynek további életét az ifjúság jelenléte, felelős gyülekezeti tagokká formálódása teszi reménytelivé. Minden bizonnyal emlékezetes marad a gyülekezet számára ez a sokféle szín, ami az Isten szeretetének szivárványszerű széthasadása során ilyen gazdagon ragyogta be a pestlőrinci kék templom kupolája alá sereglett gyülekezetét. Vető Béla NEMESHANY A nemeshanyi gyülekezet nemrég renovált temploma. A gyülekezet Veszprém megyében van, Ajkához tartozik. A gyülekezet egyik jellegzetessége, hogy minden családnak játr az Evangélikus Élet.
