Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-04-17 / 16. szám
Luther — a Krisztusra mutató A Győr-Soproni Egyházmegye jubileumi ünnepélye Sopronban Nem véletlen, hogy Luther Márton születése ötszázéves évfordulója alkalmával rendezett első nagyszabású hazai megemlékezésre Sopronban került sor. Itt, hazánk nyugati kapuján, érkezett hozzánk a reformáció lángja; de itt lobbantak fel a gyűlölet és a sötétség gomolygó, füstös máglyái is. Luther 95 tétele, de más iratai is hamar eljutottak Sopronba, ahol nagy érdeklődéssel olvasták és megbeszélték azokat. Egy Kristóf nevű ferences szerzetes Luther tanítása szerint prédikált. Ha el is hallgattatták, ha Luther iratait el is égették, az evangélium igazsága diadalt aratott. A máglyák füstjét messze sodorta el a történelem szele. Istennek van hatalma arra, . hogy a szívek gyűlöletét és az agyak gomolygó sötétségét messze elűzze. Győr-Sopron megye messzi vidékeiről érkeztek emlékező hittestvérek Sopronba, az egyháztörténelmi színhelyre. Hatalmas templomunk megtelt és zúgva szállt fel a Kit valló ének: Erős vár a mi Istenünk! BÁRÁNY GYULA esperes imádságában Istennek, mint világunk, egyházunk és történelmünk Urának köszönte meg megtartó kegyelmét. Tisztelettel üdvözölte dr. Nagy Gyula püspököt, Horváth Antalt, a megyei egyházügyi titkárt, a református, római katolikus, baptista egyházak képviselőit. „Az emlékünnepély kettőspont kíván lenni — reménységgel előrete- tekintünk az ünnep után a hétköznapok munkái és feladatai felé” — mondotta. József Attila „Erős vár” fordítása hangzott el Gadó György tolmácsolásában. A gyülekezet énekkara, Laborczi Erzsébet vezetésével két énekszámot adott elő. Schütz dallamai és a Halleluja hangjai felemelő érzést fakasztottak. Dr. NAGY GYULA püspök ünnepi előadásában először a soproni egyháztörténeti emlékekre utalt. „Számunkra, ma élő nemzedék számára, azonban a kérdés az, hogy mi volt és mi ma a lutheri reformáció lényege? A reformáció igazságait nem lepte be a történelem pora.” A továbbiakban veretes, kristálytiszta tanítást kapott az ünneplő gyülekezet Luther életművéről. Egyszerűen, tisztán, érthetően áradtak a mondatok,, mint ahogyan a nagy igazságok is mindig egyszerűek és világosak. Az egyházkerület püspöke öt tételben fogta össze emlékezését. EGYEDÜL AZ ÍRÁS, A BIBLIA! Szinte elképzelhetetlen, hogy hosszú évszázadokon keresztül a Szentírás az egyház népe előtt majdnem ismeretlen volt. Luther a Szentírást helyezte életünk és gondolkodásunk középpontjába. Az általa lefordított Biblia ma is a német nép nagy kincse —, akárcsak később Károli Gáspáré — a mienk. A Biblia méltó megbecsülése által megszületett „az ige teológiája”, amely ma már minden egyházban fokozottan előtérbe kerül. Luther szolgálatának második nagy, maradandó üzenete: „Egyedül a kegyelem —, egyedül Krisztus!” Nem az ember és cselekedete, mégcsak nem is az egyház szentjei a középpont hitünk világában, hanem Isten kegyelme és ennek legnagyobb csodája: a megfeszített és feltámadott Krisztus! Ezt a végtelen isteni szere- tetet hirdeti a reformáció! A harmadik üzenet így szól: „Egyedül a hit!” Belső töltés, tartás a hit. Jólét, hírnév, hatalom stb., lehetnek külső ösztönzők; igazán értékes emberi élet hajtórugója a belső meggyőződés. Minden istenhivő ember legnagyobb kérdése: Hogyan állhatok meg lelkiismeretemben, majd a végső ítéletkor Istennek, az igazságos Bírónak színe előtt? A reformáció a belső rettegéstől szabadította meg az embert. A hit az a kéz, amellyel Isten kegyelmét megragadhatjuk. Mindennek ez a szívbeli, belső bizodalom az alapja „Istent mindenekfelett félni, szeretni és csak őbenne bízni!” A hit vezet el ahhoz a forráshoz, amelyből a jócselekedetek fakadnak. Szívből szívbe hatolt a lutheri tanítás a hálás tisztelettel emlékező templomi gyülkezetben —, vagy felújította a régen tanultakat. Mintha nem is az egyházkerület püspöke, de a nagy Reformátor, a félezerévvel ezelőtt született, állt volna ott a soproni templom oltára előtt és megújulva tanított életünk mai dolgaiban. „Ahogyan Istenhez a hit kapcsol, úgy a világhoz és az emberekhez való viszonyunk is egyetlen szóban foglalható ösz- sze: — ez a szeretet! Még pedig a dinamikus szeretet! Hit Istenben és a szeretet embertársaink felé. Ez az istentisztelet a családban, a gyermekek nevelésében, a munka és a hivatás végzésével, a minden ember iránti készséges, segítő szeretetben történik. Ez az igazi istentisztelet! Ez a keresztyén szeretet tükröződik a közéletben való szolgálatban, a teológiában pedig a diakónia-teoló- giában. Jézus egyházának ma az igét hirdető, szentségekkel élő és emberi társadalmunkat segítő szeretetközösséggé kell lennie! Világos, érthető fogalmazással fejtette ki dr. Nagy Gyula püspök előadása befejező, ötödik tételét — az egyház hatalmáról. Sokszor meg nem értett, félreértett fogalom ez. Luther ebben is tisztán látott és pontosan fogalmazott. Az egyház küldetése: lelki küldetés! Luther bátor volt arra, hogy a középkor hatalmas, gazdag egyházát kihívja a szegény, de lelki hatalommal szolgáló egyház útjára. Igaza van annak a német történésznek, aki szerint „Luther átállította a vágányokat az újkor felé!” A világ egyházai lassan felismerik, hogy Luther az egész keresztyénség Isten-küldötte reformátora, aki nem szakadást, új egyházat akart, hanem az egyetlent, a jézusi egyházat, akarta visszavezetni Krisztushoz. Mi, mai utódok, mennvit, őriztünk meg a drága örökségből? Lutherból — aki a zsoltár igéjével vall— Húsvét után a 2. vasárnapon az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Jn 10, 11—16; az igehirdetés alapigéje: 1 Pt 2, 21—25. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Április 24-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet Tóth-Szöllös Mihály kecskeméti lelkész, a Bács-Kiskun Egyházmegye esperese. — SOPRON. A böjti időszakban két szeretetvendégség is volt a gyülekezetben. A magyar nyelvű szeretetvendégségen Sümeghy József vadosfai lelkész, a német nyelvűn Lotz Tibor ny. lelkész tartott előadást. A böjti istentiszteleteken Hubert István, Koháry Ferenc, Biczó Ferenc, Laborczi Zoltán, Foltin Brúnó és Lotz Tibor lelkészek végeztek szolgálatokat. — DUNAEGYHÁZA. A böjti időszakban igehirdetéssel szolgált a gyülekezetben Tóth-Szöllős Mihály esperes, Csapó Margit kiskőja önmagáról: „Nem halok meg, hanem élek és hirdetem az ŰR tetteit!” (118. zsolt. 17) Az emlékező gyülekezet szívében még visszhangzottak az utolsó szavak, amikor egy kedves diáklány: Stark Beáta őszinte átéléssel, belső melegséggel mondta el Túrmezei Erzsébet: „Nem tehetett másképp” című költeményét. SZIMON JÄNOS soproni lelkész igehirdetése következett. A reformáció mai embereinek egyik alapvető feladatáról beszélt: „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek!” (Máté 5, 9). A reformáció egyházának tagjai megajándékozott gyermekei Istennek, akiknek éppen most, mai világunkban kell teremteni, tenni, „csinálni” a békét. Nem feszültséget, szakadékot támasztani ember és ember között, hanem vinni a jót, szóval és tettel áthidalni mélységeket. Ismét egy fiatal leány, Horváth Erzsébet versmondása következett. Túrmezei „Hit által” című versének címe az előadás nyomán tovább csengett a hallgatókban. Ezután nagy reformátorunk két énekének korálfeldolgozása szólalt meg a reá emlékező gyülekezetben: az „Erős vár a mi Istenünk” és az „Ö, jöjj teremtő Szentlélek!” kezdetű korálok a gyülekezet énekkarának tolmácsolásában. A zárószót Krámer György igazgató-lelkész mondta. Három szó volt a „zárószó”: öröm, elkötelezettség. továbbindulás. Végül Luthertól tanult gyermeki bizalommal imádkozta a nagy gyülekezet az ŰRtól tanult imádságot. De imádság volt a befelező ének és nemzeti imádságunk. a Himnusz is. Nemcsak emlékeztünk Lutherra, de leikével találkoztunk soproni emlékünnepélyünkön. Tanítása évszázadokon átcsengő biztatás: Merjetek még hűségesebb evangélikusok lenni! Sümeghy József rösi gyülekezeti munkás és Sárkány Tiborné Csengőd—Páhi— Kaskantyu-i lelkész. Az új énekeskönyv 196. éneke alapján szólaltak meg az igehirdetések. — MIHÁLYI. A vadosfai gyülekezet hét gyülekezete közül a legnagyobb filiában új gondnokká választották Pintér Dénesi és Maries Sándort. „Hálát adok Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak, aki megerősített engem, hogy megbízhatónak tartott, amikor szolgálatra rendelt.” — PESKÖ GYÖRGY orgonaművész tart orgonaestet április 23-án, szombaton este fél 8 órakor a Zeneakadémián. Műsorán Bach, Liszt, Franck és Guilmant művek szerepelnek. — ROMHÁNY. A kétbodonyi gyülekezet filiája új tisztségviselőket választott Kisztner Gézáné pénztáros és Páris István gondnok személyében. Beiktatásuk húsvét ünnepén volt az úrvacsorái istentisztelet keretében. Ezt mondja az Űr: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket...!” Pekka Tapanincn: Csak egy pillantás! Jézus, nincs, ami nálad itt drágább nekem, amit ismerek földön és égen. Örök irgalmad mélységes, mérhetetlen, felém áradó jóvoltod véghetetlen. Öröm, vigasz a bánatban, küzdelmekben, hogy én hűséged ismerhetem. Gyakran tévedtem, fáradtam, lankadtam el, reménységem is elhagyott engem. De ha. Istennek Báránya, rád néztem fel, ha a lelkem megtelt veled és képeddel, szívem új erő, vigasz és fény járta át. Áldlak, Jézus, te legjobb barát! Igen, Jézus, te leghívebb, legjobb barát, drága véredet hullattad értem. Soha nélküled nem nyerek én koronát, de egy pillantás. Golgota Napja, reád, s élet árjai áradnak át szívemen, hogy a gyengéből győző legyen Finnből ford. Túrmezei Erzsébet "AH8VASARNAP ÍCtJE ■ - ■ T— ---------%------------A Pásztor nyája 1 Péter 2, 21—25 Az elmúl{ ünnepi időszakban sokszor állott előttünk úgy Urunk, mint pásztor, aki egybegyűjti, vezeti övéit. Igénkben nyája lép elénk, melynek erőforrása ö, amely követi öt, s amely elfogadja gondviselését. NYÁJÁNAK ERŐFORRÁSA ö. Az övéi számára soha el nem feledhető, végtelen nagy csoda értünk való szenvedése. Az, hogy bűneink büntetését és ítéletét viselte a kereszten. Még hús vét fénye, feltámadásának csodája sem feledteti ennek a megrendítő nagyságát. Sőt éppen feltámadása felől, húsvét után érthető az meg igazán-. Nem véletlen és nem is különleges igehirdetői fogás, hogy Pál apostol a korinthusiak között nem akart tudni másról, mint Krisztusról, „mégpedig mint megfeszítettről”. Jellemző és elgondolkodtató, hogy bár igénk útmutatás a keresztyének számára, mégis nemcsak az erre való emlékeztetés teszi k; terjedelemben is nagyobb részét, hanem ez olyan hatalmas erővel csendül fel benne, hogy szinte hajlandók lennénk elfeledkezni arról, hogy milyen összefüggésben szólal ez meg. Benne minden útmutatás és intelem ezen alapszik. Amit a keresztyének életére vonatkozóan a levél írója mond, annak háttere és táptalaja ez a soha el nem feledhető csodálatos kegyelem: Krisztus szenvedett értük, bűneinket maga vitte fel testében a fára, az ő sebeivel gyógyultunk meg!. — Példája nem egyszerűen követésre méltó magatartás. Ez a valóban önfeláldozó szeretet, a jó pásztor élet odaáldozá- sa juhaiért, vonzza nyáját abban az értelemben, hogy hozzá térjen, és abban az értelemben is, hogy nyomába lépjen, azaz cselekvésében, magatartásában kövesse őt. NYÁJA KÖVETI ÖT A SZOLGÁLAT UTJÁN. A nyáj az elöl menő pásztor után szokott haladni. Neki pedig nemcsak egész élete volt szolgálat, h anem kereszt halála is. Bűntől sebzetteknek gyógyulás, halál rabságában élőknek örök élet. Számára ez az út egyben a szenvedés útja is volt. Szolgálat és szenvedés nála szorosan összetartozott. Az ő nyomába való lépés tehát a méltánytalanság, sérelem, sőt szenvedés béketűréssel való elviselését jelenti. Apró sérelmek által halálosan megbántott keresztyének, egymásra gyalázatot szóró, fenye- getődző „hívők”: nyomdokáról letért, eltévedt bárányai! Pedig a szolgálat útján nyomában való járás sokkal több, mint a gonoszság nem viszonzása. Szolgálni azokat is, jót cselekedni azokkal és azoknak is, akik sérelmet okoznak nekünk, akik talán bántanak és nem tudnak, nem akarnak megérteni, ez az ő követése. Mi több, tévednénk még akkor is, ha a szolgálat kifejezést csakis egyházias értelemre korlátoznánk. Az alapigében tulajdonképpen szolgáknak ad útmutatást és egyben vigasztalást a levél, őket pogány uraik hitük miatt méltánytalanul gúnyolták és háborgatták. Így példa számukra a méltatlan szenvedés elhordozására Krisztus, aki valóban bűntelenül szenvedett, mégsem viszonozta a gyalázást és nem fenyegetőzött szenvedés közben, pedig meg lett volna az cka, sőt hatalma is erre. Nekik szól az útmutatás: kitartóan cselekedjék a jót és ne hibáik miatt kapják a verést. A becsületes kitartással végzett jó munka is szolgálat lehet. A Pásztor követése magában foglalja ezt is. Felhívás is azért ez az ige: Legyetek igazán nyájává, akik az ő nyomába lépnek! A NYÁJ AZ ö CONDV1SEÍ.ÉSE, FEL VÍG Y ÁZÁSA ALATT ÉL. <3 az egyház, a gyülekezet különleges értelemben vett igazi gondviselő felvigyázója, lelkipásztora. Pásztorok között és felett a Főpásztor. A gyülekezetben végzett minden pásztori szolgálat az övéből nyer értelmet, célt és erőt. Gyarló pásztorok sokszor hiányos, töredékes és nyomorúságos szolgálatán keresztül ő maga visel gondot nyájára. Ügy tekinthetünk azért ezekre, hogy bennük és rajtuk keresztül az ő szolgálatát ismerjük fo'. Minden lelkészi és pásztori szolgálatnak ez az igazi megbecsülése és egyben felmagasztalása. Bánfi Béla Imádkozzunk Mindenható Istenünk és Atyánk, áldunk Téged, mert örök hűséges pásztort adtál nekünk a Jézus Krisztusban, aki életét is odaadta övéiért. Áldunk, hogy nyájáról, egyházáról, ő visel gondot, és ő vezeti azt. Engedd, kérünk, hogy a szolgálat útján nyomában járhassunk és vállaljuk azt is, amihez alázatos és önmagunkat megtagadó, béketűrő szív kell. Add. hogy az ő értünk való, halálig tartó, engedelmes szolgálata legyen erőforrás számunkra az ő követésében minden időben, és élhessünk az ő pásztori gondviselése alatt, míg végre el nem érjük a célt. Amen. — HIBAIGAZÍTÁS. A lapunk idei február 6-i 6. számában megjelent „Három felejthetetlen nap Pozsonyban” című cikkbe néhány hiba csúszott, amelyekre dr. Bán- dy György somorjai (szlovákul helyesen Samorin) lelkész hívta fel a szerkesztőség figyelmét: Bazin szlovákul Pezinok, Raca magyarul Récse, az itteni lelkész, teológiai professzor neve helyesen: dr. Pavel Kolárovsky. Dr. Nand- rásky professzor keresztneve Karol, Kyska püspöki titkár keresztneve Miroslav. A kassai püspök dr. Julius Filo, az egyetemes főtitkár dr. Ondrej Bartho. A somorjai gyülekezetben minden vasárnap van szlovák nyelvű isten- tisztelet is. Az említett vasárnapon egy közös istentisztelet volt, amelyen a vendég igehirdetését dr. Bándy György lelkész részletesen ismertette szlovákul. — Köszönjük olvasónk helyreigazító megjegyzéseit. — BÁNK. A konfirmandus gyermekek szülei a konfirmációi ünnep alkalmából egy piros oltár- terítő-készletet ajándékoztak a gyülekezetnek; két asszonytestvér pedig sajátkezűleg varrt ggy fehér oltárterítőt, melynek közepére az „öt kenyér és két hal” motívumát hímezték. Isten áldása legyen adakozó testvéreink egyházszeretetén és Isten dicsőségét szolgáló adományaikon ! — KISSOMLYON és NAGYSI- MONYIBAN végzett iratterjesztő szolgálatot a március 20-án délelőtt tartott istentiszteletek után Horváth György, a meszlen— acsád—nemescsói társgyülekezet presbitere és iratterjesztője. Beszámolt 36 éve tartó iratterjesztői munkájáról. Sajtóosztályunk kiadványainak híveink közötti áldott szolgálatáról is. Mindkét gyülekezetben több mint 1000 Ft értékű sajtókiadvány kelt el a helyszínen. — HALÁLOZÁS. Bárczy Oszkár ny. muzeológus, az első Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség volt elnöke, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének tiszteletbeli tagja életének 94. évében március 31-én csendesen elhunyt. Hamvasztás előtti búcsúztatása április 15-én délután 3 órakor lesz a Farkasréti temetőben dr. Káldy Zoltán püspök szolgálatával.
