Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1982-06-20 / 25. szám
Evangélikus Ele ORSZÁGOS EVANGÉLIKU HETILAP XLVII. ÉVFOLYAM 25. SZÁM 1982. június 20. Ára: 4,50 Ft Felhívás valamennyi vallás vezetőihez és hívőihez Új életre támasztott Nemeskér Beszámoló as ötödik Nemeskéri Napról Kedves Testvérek! 1. Mi a történelem döntő órájában fordulunk hozzátok felhívásunkkal. Vészterhesek a jövő jelei. A nukleáris katasztrófa, amely képes elpusztítani az emberiséget és magát az életet is, ma jobban fenyeget minket, mint valaha. 2. Mi, akik ezzel a felhívással fordulunk hozzátok — a buddhizmus, hinduizmus, iszlám, keresz- tyénség, sintoizmus, szikhizmus, zoroasztrizmus és zsidóság képviselői, a világ mind a hat földrészének 90 országából — egybegyülekeztünk Moszkvában 1882. május 10—14-ig a „Vallások képviselőinek konferenciájára az élet szent ajándékának a nukleáris katasztrófától való megmentéséért”. 3. Mi azért fordulunk most ezzel a felhívással hozzátok, kedves testvérek, a világ valamennyi országának minden vallásos emberéhez, mert együttesen a Föld lakosságának többségét képviseljük. és ha vállaljuk az együttműködés erkölcsi kötelességét, megváltoztathatjuk a történelem folyását azzal, hogy apellálhatunk az emberiség és az állami döntést hozók lelkiismeretére az emberiség iránti közös szeretetünk alapján. I. rész 4. Mi eltérő vallásos meggyőződéseket vallunk. Elismerjük, hogy magunk sem törekedtünk mindig a békére. Vitáztunk egymással meggyőződéseink miatt, sőt háborúkat is folytattunk a vallás nevében. Ma együtt lépünk fel, mivel a nukleáris katasztrófa mindannyiunkat egyformán fenyeget, függetlenül attól, hogy vallásosak vagyunk-e, vagy sem. Nem azért gyülekeztünk össze, hogy a minket elválasztó különbségekről beszéljünk, és azért sem, hogy egy új, közös, szinkretista vallást alapítsunk. Azért vagyunk itt, mert az egész emberiséget, sőt magát az életet fenyegető általános veszélyt érzünk. Ezzel az általános felhívással fordulunk hozzátok, kedves testvérek, a világ valamennyi vallásának híveihez, és a ti nevetekben az egész emberiség lelkiismeretéhez. 5. Mi sokféle kultúrát, ideológiát és politikai rendszert képviselünk. Vannak köztünk mindenfajta foglalkozású férfiak és asz- szonyok: gyári munkások, kormányképviselők, állami férfiak és politikusok, orvosok, profesz- szorok és kutatók, tudósok, társadalmi munkások és vallási vezetők. De mindannyian mint vallásos emberek gyülekeztünk egybe, akiket összeköt a közös harc, az élet szent ajándékának a nukleáris katasztrófától való megmentéséért. fi. Mi nem teszünk kísérletet arra. hogy világnézeteinket egyeztessük. Valóságlátásunk különböző marad. Kitartunk eltérő vallásos meggyőződéseink mellett mindennemű kompromisszum nélkül. E különbözőségek ellenére esyüt jelenthetjük ki azt, ami értékes mindannyiunk számára, azt. hogy az élet szent ajándék, amelyet védeni és kibontakoztatni kell. A béke lényeges eleme az életnek. A háború életellenes. A szeretet, az együttérzés és a másokért való aggódás békét teremt mindenkinek, és értékessé teszi az életet. Egyedül az igazságra kell törekedni, és aszerint élni. A hamisság rossz, és menekülnünk kell tőle. A gyűlölet, az agresszió és a mohóság háborúhoz vezet, és tönkreteszi az életet. Küzdeni kell az igazságtalanság és a másokra kényszerített szegénység ellen, és ézeket el kell tüntetni a föld színéről. Az önérdek érvényesítése mások kárára szemben áll minden vallással. 7. Mint vallásos embereknek eddig egymástól eltérő véleményünk volt a háború és az erőszak megítélésében. Üj tényező a mai világban az, hogy az életet nukleáris katasztrófa fenyegeti, és a neukleáris háború csak totális pusztulással végződhet. Vallásaink ezért egyeznek abban az egy világos pontban, hogy nukleáris háborút semmilyen körülmények között és soha nem lehet igazolni,, és hogy ez a legnagyobb veszély. 8. Ezen a konferencián sokféle hangra figyeltünk. Könnyekig meghatottak japán, testvérünk, Michiyo Kurokawa asszony szavai, aki egyike a Hirosimát túlélt áldozatoknak. Elmondta, mit élt át 16 éves kislányként azon a bizonyos végzetes 1945. augusztus 6-i reggelen: először tűzvihar, azután halálos csend, emberek százezrei égtek hamuvá; a halálos sugárzás továbbterjedt, és szedte újabb százezernyi áldozatát; tízezer égési sérült és sebesült töltötte meg a mindössze 600 ágyas helyi kórházat; égő testek szaga; élők testéről foszlott le a hús; kis lánykák hámló bőrüket rongyként vonszolták. Mi. akik ezt a beszámolót hallgattuk, hangtalanul, tehetetlenül és kétségbeesetten sírtunk. 9. Mi sokféle hangra figyeltünk — kis és nagy népek • fiaira. At- éreztük azoknak a bizonytalanságát és szorongását, akik olyan kis nemzethez tartoznak, mint Ciprus, amely még mindig meg van osztva és állandóan szenved, mint Angola, Namíbia vagy Zambia, amelyek olyan hatalmas és erős nemzetek szomszédságában élnek, akik nem riadnak vissza határsértéstől, bombázástól, ártatlan emberek legyilkolásától. Megborzadtunk arra a gondolatra, hogy ez a bizonytalanság mekkora méreteket öltene, ha ezek az országok, amelyek nem tartják tiszteletben a nemzetközi jogot, atomfegyver birtokába jutnának. 10. Közel-Keletről jött testvéreink arról számoltak be, hogy a Közel-Keiet most valóságos tüzes katlanná lett. Libanon vérzik, egysége és önállósága veszélyben forog, kívülről fegyverei; áramlanak különböző csoportokhoz. Ezt azonnal meg kell szüntetni. A palesztinok meg mindig szenvednek, nincs otthonuk, és megtagadták tőlük az önrendelkezési jogot és az államiságot. Az emberi jogok sérelme és az elnyomás fokozódik az elfoglalt térségekben. Veszélyben van Jeruzsálem különleges státusa, amely szent városa három vallásnak. A város megszállott részének felszabadítása feltétele a békének ebben a térségben. 11. Mi figyeltünk európai testvéreink hangjára is, akik a modern civilizáció bölcsőjéből, századunk két világháborújának színteréről jöttek Földje tele van nukleáris fegyverekkel. A felaj- zott kedélyek, vagy valamilyen elháríthatatlan véletlen folytán Európában egy kis szikra is olyan lángra gyúlhat, amely hamarosan világégéshez vezetne. Nem csoda, hogy az európaiak példátlan méretű tömegdemonstrációkkal juttatják kifejezésre tiltakozásukat. 12. Mi figyeltünk Közép- és Dél-Amerikából, valamint a világ minden sarkából érkező testvéreinkre is, akik egyhangúan követelték az atomfegyverek megsemmisítését, az igazságosság érvényesítését, tárgyalások folytatását, a belügyekbe való be nem avatkozást, a háború elutasítását és a béke megszilárdítását. II. rész 1. Az élet megmentése érdekében gondolkodásmódunknak meg (Folytatása a 3. Oldalon) Tavatss az Alpok álján Verőfényes májusi vasárnapra virradtak mindazok, akik május 16-án korán reggel útrakeltek — mint száz esztendőn keresztül evangélikus őseink — a Győr-Sop- ron megyei Nemeskér artikuláris gyülekezetének szépséges templomába. Sárga színben pompázó hatalmas repceföldek, utat szegélyező lila orgonák, gondosan megművelt földekből kibúvó kukoricák, háztáji gyümölcsösök fehér virágrügyei: mind a tavaszt hirdették. Északról és délről, keletről és nyugatról e napon „minden út” Nemeskérre vezetett. A helyi tanács szorgalmazására megjavított bekötőúton és a kis falu főterén biciklik és motorkerékpárok, autók és autóbuszok sorakoztak. Egyéni érdeklődők — így a mesz- szi nógrádiak — mellett több tucat gyülekezetből pásztorával az élen jött a nyáj. Ott láttuk lelkészeikkel együtt Ágfalva, Bánfalva, Beled. Győr, Győrújbarát, Sopron, Vadosfa népét a saját egyházmegyéből; Bük, Celldö- mölk, Körmend, Kőszeg, Nádasd, Ostffyasszonyía, Répcelak evangélikusait Vasból; a mezőlakiakat Veszprémből, az oroszlányiak népes csopprt.ját és a tatabányaiakat Fejér-Komáromból. sőt — lelkésze, papnéja és lelkészi münkStáTsá vezetésével — á budapesti angyalföldieknek külön autóbusszal érkező résztvevőit is. A patinás — bár Novák Elek halálával félig elárvult — papiak kertjében nemcsak virágcsokrok fogadták a szolgálatra érkező vendégeket — élükön dr. Ottlyk Ernő püspököt és feleségét — hanem pompájuk teljében illatozó lila akácok is. Sorra érkeztek az illusztris előadók: Balázs János nyelvész, egyetemi tanár. Jánosy István költő és műfordító, Bánjjy György érdemes művész, az oroszlányi és a soproni énekkarok tagjai. Nagy Elemér gyülekezeti felügyelő — a nemrég beiktatott Ybl-díjas építészmérnök — id. Foltin Brúnó megbízott lelkész és özv. Novák Elekné igazi szívélyes dunántúli vendégszeretettel várták az érkezőket. Két nyel ni hó laadó isten tisztelet Széles körben ismert, hogy Nemeskért, Sopron vármegye egykori székhelyét az 1681-es soproni országgyűlés vallásügyi törvényei cikkelyezték be — Vadosfával, Nemescsóval és Nemesdömölkkel együtt — artikuláris” evangélikus gyülekezetté, a reformáció óta használt templomát azonban az 1731-es „nagy templomper” során elveszítette. Az Alpok keleti lejtőinek nyugat-magyarországi gyülekezetei ekkor közös összefogással fél év leforgása alatt új hajlékot emeltek. Az 1732 pünkösdjén felszentelt templom belsejét főként a szomszédos Locsmánd (Lutzmannsburg) ácsmesterei varázsolták páratlan szépségű istenházává. A 250 éves jubileum hálaadó istentiszteletén és úrvacsoraosztásán — amelyre sok burgenlandi (Ausztria) gyülekezet lelkésze és tagja is eljött — Ottlyk Ernő püspök szolgált magyar és német nyelven. 'Máté 5,43—48 versei alapján a mindenkinek megbocsátó krisztusi szeretet erejéről beszélt. Arról, hogy amikor a testvéri és emberi kapcsolatok patinás gyülekező helyén, az egykor 32 falu népét egybegyűj tő Nemes- kéren megismétlődik az az ősi vonás, hogy Nemeskér újra egybegyűjti a magyarul és németül beszélőket, akkor a szépet, az ősök műérzékét sugárzó templomban a Hegyi Beszéd jézusi igéje az emberi együttélés szabályairól szól hozzánk. Mivel Isten az emberi együttélés alapját a szeretetre építette fel, mind egyéni, mind közösségi vonatkozásban küzde- nünk kell a gyűlölet feltörő erői ellen. Ha nehéz is szeretnünk az embereket, a jézusi példa kiemel bennünket a szűk, farizeusi magatartásból és új életrendet tár elénk: a mindent átfogó testvéri szeretet rendjét és annak mindent legyőző erejét. A krisztusi szeretet összekötő erejéről tanúskodott ennek az istentiszteletnek egy sajátos vonása is. hogy ti. a gyülekezeti éneklés céljára közösen ismert énekeket választottunk és azokat két nyelven énekeltük. . Színvonalas jubileumi műsor A több száz vendég közös — Üjkéren és Lövőn elfogyasztott — 'ebédje után magas színvonalú történelmi, irodalmi és zenei műsor vette kezdetét a zsúfolásig megtelt műemlék-templomban. Bárány Gyula esperes, győri lelkész bevezető szavaiban arról szólt, hogy az egykori felekezeti villongások után ma hazánkban protestánsoknak és katolikusoknak azon kell igyekezniök, hogy meglássák egymásban a testvért, és közösen segítsék társadalmunk egészének javát és a világ békéjét. A Burgenlandi vendégek nevében dr. Gustav Reingrabner kismartoni szuperintendens köszöntötte a gyülekezetét. Hangoztatta, hogy túl a testvéri kapcsolatok ápolásán — amely különösen az egykori artikuláris gyülekezetekkel építhető ki — a közös békemunka és a közös hitvallás kettős kötelékével erősíthetjük jószomszédi viszonyunkat. Az oroszlányi gyülekezet énekkara Nagy Dániel karnagy vezényletével magas művészi színvonalon részleteket adott elő Liszt Krisztus-oratóriumából és Kodály 90. zsoltárfeldolgozásából. Nagy élményt jelentett Bánf- fy György szolgálata: Babits Mihály „Jónás könyve” című elbeszélő költeményének ragyogó tolmácsolását megrázó erejű prédikációként hallgatta a gyülekezet: „ ... Atyafiáért számot ad a testvér, / nincs mód nem menni, ahová te küldtél!” Balázs János professzor — aki maga is dunántúli, nagyalásonyi születésű evangélikus tudósunk — Sylvester Jánosról tartott előadást. Választékos stílusa híven tükrözte a külföldön is megbecsült nyelvész gazdag ismeret- anyagát, amelyet mégis mindenki számára közérthetően tudott tolmácsolni és előadása summáját német nyelven is összefoglalta. A Nemeskér közelében elhunyt Svlvester jelentőségét a kiváló eiőadó abban látta, hogy annak pályája átívelte Kelet- és Nyugat- Magyarországot, összekötötte Kelet- és Közép-Európa népeit, a magyar és lengyel művelődést, sőt K rak két és Wittenberget is; előfutára volt a magyar reformációnak, egyik első hazai híve az európai tudománynak és Eras- musnak, s első képviselője a magyar nyelvű könyvnyomtatásnak, nyelvtanírásnak, a bibliafordításnak, a magyar verselésnek és népdalnak. „Sylvester János szimbóluma a népek közötti barátság- nak, előhírnöke a szellemi együttműködésnek, előfutára a legmodernebb eszméknek, s üzenete napjainkban, amikor világszerte erősödik a népek közötti gyűldl- ség. a népek közötti barátság üzenetét küldi felénk” — fejezte be előadását Balázs professzor. Miután a soproni gyülekezet énekkara — Kormosné Laborczd Erzsébet vezényletével — Schütz és Bach kantátákat adott elő, dunántúli magyar evangélikussá- gunk másik — kemenesaljai származású — kiválósága, Jánosy István tartotta meg az ünnepi est másik előadását „A platonista Berzsenyi" címmel. A 425 éves soproni líceum egykori diákjának, a későbbi filozófus-költő gondolkodásának mély isten hi te mögött rejtőző hátteret rajzolta meg az előadó mély tudományos megalapozottsággal. Platon, az ókori görögség egyik legnagyobb filozófusa, írója és művésze szerinte nemcsak a közismert ideatanával vagy aránytanával — a harmo- nisztikával, amelynek távlataiban a modern atomfizikusok is sok inspirációt találnak — hanem főleg a jézusihoz közelálló erkölcstanával és egyistenhitű teológiájával hatott Berzsenyire. Rámutatott arra is, hogy az első keresztyén filozófia megalkotója. Augustinus is már Platon tanaira építette gondolatait. Berzsenyi, aki figyelmesen tanulmányozta Platont — különösen is Timaioszát — poétikai harmonisztikáját az antik platoni harmóniatanra építette fel. Diszharmonikus és robbanásig feszült világunk pontosan ezt a harmóniát kívánja és hiányolja, ezért sincs’ az előadó szerint m<?g egy olyarj aktuális költő, mint Berzsenyi. Felemelő pillanata volt az estnek. amikor J&oosy István költőbarátjához, a nemrég elhunyt Jé- kely Zoltánhoz most írt — még nem publikált versét mondta el a hallgatóknak. A felejthetetlenül szép, magas kulturális értékű jubileumi ne- meskéri nap id. Foltin Brúnó lelkész záró áhítatával ért véget. Rogate vasárnapján Máté 21. 13 verse alapján az imádság hazáról 4 szólt a házigazda, egyben a nemeskéri templomról, amelynek építői bizonyságot akartak tenni arról, hogy Isten-szeme nyugszik azokon, akik e templomban ösz- szegyülekeznek. „Amilyen egyszerű, de ünnepélyes ez a templom, olyan egyszerűen, mégis ünnepélyesen vihetjük Isten elé imádságainkat” mondta. Gyümölcs a nemeskéri fán A nemrég még roskadozó ne- m^skéri templomot az Országos Műemléki Felügyelőség néhány éve eredeti szépségébe állította visza. Rogate vasárnapján, építésének 250. évfordulóján a karzatok roskadoztak csupán az igére és kultúrára szomjas dunántúli evangélikusok sokaságától. Az ünnepség egyik távoli résztvevője, a budapesti—angyalföldi gyülekezet egyik tagja — dr. Wor- schitz Oszkárné Michnay Zsófia — hazatérte után verset írt „A nemeskéri templom ünnepére”. Beszámolónkat hadd zárjuk költeményének befejező szavaival: „Boldog vagy, aki láttad e napot f boldog szív, megtaláltad, mit kerestél. / Áldott az Isten, ki visszaadott / és új életre támasztott, Nemeskér.” Fabiny Tibor
