Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-07-20 / 29. szám

\ íl öKumené ^ ÖKumené <á> öKumené „Enyhülés és bizalomke^s” A Keresztyén Békekonferencia nemzetközi szemináriumának nyilatkozatából * A világ'oéké évek óta nem volt olyan súlyos veszélyben, mint ép­pen ma. Közvetlenül a helsinki záróok­mány aláírását követően — fő­leg az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában enyhüléselle­nes erők támadtak. Tevékenysé­gük a fegyverkezés újabb eszka­lációját eredményezte, ami az 1979. december 12-1 brüsszeli NATO-határozatban - jutott kife­jezésre. Ügy látjuk, hogy ezeknek az erőknek a tevékenysége hoz­zájárult á nemzetközi helyzet megromlásához. Mivel ezeknek az erőknek a befolyását Ázsiá­ban, Afrikában és Latin-Ame- rikában az enyhülés jegyében Visszaszorították, ma a konfron- tációs politikához folyamodtak. A HELSINKI KONFEREN­CIÁN RESZT VEVŐ ÁLLAMOK 1970-bén kifejezésre juttatták azt a meggyőződésüket, hogy sürge­tően szükséges ......erőfeszítése­ké t tenni annak érdekében, hogy áz enyhülés tartós, egyre életké­pesebb éé átfogóbb folyamattá váljék.” Anfiak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a szemben állő társadalmi és politikai rend­szerék nem élhetnek huzamosabb ideig úgy, hogy a kölcsönös fe­nyegetés politikáját folytatják, hanern fél kell venniük a kapcso­latot egymással. A katonai potenciálok fennma­radása vagy erősödésé azzal a veszéllyel fenyeget, hogy .megál­lítja vagy mégfordítja az enyhü­lési folyamatot égészen a hideg­háborúig. sőt az atomháborúig. Az enyhülési folyamat eredmé­nye az ..általáhos és téljes lesze­relés, mégpedig szigorú nemzet­közi ellenőrzés, mellett” (helsinki záróokmány), Az újabb konfron­tációra mutató intézkedések és jelek ellenére egyre erősebb az egyetértés abban, hogy „az em­beriség számára nincs más vá­lasztás, mint az enyhülés”, mert az alternatíva az egész emberi­séget elpusztító atomháború len­ne Az enyhülés első gyümölcse az a számos két- és több oldalú egyezmény, amely a gazdasági, a tudományos, a kulturális és a sportkapcsoiatok erősödését szol­gálja. Áz a szándék, hogy ezeket a megállapodásokat hosszú időre kiépítsék, a kölcsönös kapcsola­tokat szabályozó feltételek betar­tása mindkét fél javára és a ne­héz féladatoknák nemzetközi együttműködéssel való megoldása álkalmas arra. hogy a bizalmat­lanságot megszüntesse, és a biza­lom légkörét teremtse meg. Ebben az összefüggésben hang­súlyozni kell, hogy a helsinki zá­róokmány pontjait teljes egé­szükben meg kell valósítani, kü­lönösen azokat, amelyeknek ed­dig kevés figyelmet szenteltek, így például „a bizalomkeltést”, a biztonság és a leszerelés bizonyos szempontjait, valamint a bizton­ságot és az együttműködést a Földközi-tenger térségében. Ebben a helyzetben rank, ke­resztyénekre különösen fontos feladat hárul. AZ EGYHAZAK, AZ ÖKU­MENIKUS FÖRUMOK ES A VE­ZETŐ EGYHÁZI SZEMEYISÉ- GEK hozzájárultak az enyhülési folyamat megvalósításához. Ugyanakkor ez a folyamat meg­könnyítette az egyházak munká­ját is Az ökumenikus kapcsola­tok meggazdagították az egyhá­zak életét. Az európai és az ame­rikai egyházak kapcsolata lénye­gesen megjavult. Információkat cseréltünk, látogatásokat tettünk, és vendégeket fogadtunk, külön­böző gondolkodású embereket is­mertünk meg. és megtaláltuk a megértés útját. Államaink együttműködése sokféle hasznot hozott a gazdasági és a tudomá- , nyós életben, a sport és a kultúra területén. Ezért most űgv érez­zük. kötelességünk mindéit tő­lünk telhetőt megtenni as enyhü­lés biztosítása érdekében. Tudjuk, hogy fez Csak valamennyi béke­szerető ember összefogásával ér­hető el, az ENSZ-szel, a nemzet­közi békemozgalommal, továbbá minden olyan szervezettel és in­tézménnyel együttműködve, amely ilyen célok szolgálatát tű­zi maga elé. A nemzeti egyházak és egyház­tanácsok, valamint az ökumeni­kus szervezetek és a nemzetközi keresztyén mozgalmak tekintsék elsőrendű „feladatuknak, hogy ha­zájukban támogassanak minden olyan akciót, és- vegyenek részt minden olyan erőfeszítésben, amély hozzájárulhat az enyhülés fenntartásához és biztosításához! Minden egyházi tanácskozáson és ökumenikus találkozón foglal­kozzanak az enyhülési politika támogatására irányuló tervekkel! Most az a legfontosabb feladat, hogy a madridi konferenciát minden eszközzel támogassuk. Á keresztyén emberek és az egyházak a nyilvánosság nem el­hanyagolható részét jelentik. Mint ilyenek, lényeges mérték­ben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy minden ember felismerje az enyhülési politika folytatásá­nak a szükségességét. Amikor mint keresztyének ezt a meg­győződést terjesztjük Keleten és Nyugaton egyaránt, hangot adunk a népek biztonság- és bé­kekövetelésének. Meggyőződé­sünk, hogy nagyobb biztonságot nem több fegyverrel, hanem egyedül az azonnali és hatékony leszerelést intézkedésekkel lehet elérni. Ezért kell a helsinki ok­mányt aláíró 35 államban élő ke­resztyén embereknek és egyhá­zaknak különös figyelmet fordí­taniuk a leszerelést támogató in­tézkedésekre. Ezek között külö­nösen fontos a SALT II. egyez­mény ratifikálása és a bécsi MBFR-tárgyalások pozitív irány­ban való folytatása. A keresz­tyén embereknek és az egyhá­zaknak arra kell biztatniuk a po­litikusokat, hogy előítélet-mente­sen és haladéktalanul vizsgálják meg a magas politikai szintű összeurópai leszerelési konferen­ciára vonatkozó javaslatokat. A KERESZTYÉN EMBEREK­NEK ES AZ EGYHÁZAKNAK AZ A FELADATUK, hogy hir­dessék az enyhülési politika fon­tosságát az emberiség életben maradása érdekében. Szükséges­nek tartjuk ezenkívül a politiku­sok munkájának közvetlen támo­gatását is a madridi konferencia előtt és alatt. Ez olyan módon is történhet, hogy könyörgő isten­tiszteletet tartunk a békéért, az enyhülésért és az együttműködé­sért a madridi konferencia kez­detét megelőző vasárnapon (1980. november 9-én) a helsinki ok­mányt aláíró államok egyházai­ban. v Mihail Codreanu: A GOLGOTA KÖVETE S egy esté Jézus a szobámba lépett: hanyatlott már a nap rejtelmesen. Nem Völt Velünk a házban senkisem.. Künn szőke iavasz ülte a vidéket. Ö csengő hangon kezdte a beszédet az emberek jók, sebbel ékesen • bár Golgotára vitték éhesen, hogy jelét adja nagy szeretetének. S azt mondta, békén, gondoljunk Júdasra, bár azért adta csókját árulásra, hogy pénzét harminc ezüsttel növelje. S a küszöbről, már távozóban, úgy mondta: A kincs, mit rejt a szív s az elme, ennyi — szeress, hogy megbocsátni tudj. Fordítottá: József Attila (Az erdélyi Helikon költői 1973.) Az Ágostai Hitvallásról — Herrnhutban Tizenöt ország protestáns, ka­tolikus és ortodox egyházainak képviselői gyűltek össze a kelet- nemetorsvági Herrnhut történel­mi levegőjű városkájában május 12—16-a között, hogy ökumeni­kus szempontból tanulmányozzák az Ágostai Hitvallás egykori és hiai kérdéseit. AZ NDK PROTESTÁNS EGY­HAZAINAK SZÖVETSÉGE által rendezett kongresszus égybehívá- sára az Augustana 450 éves jubi­leuma adta az alkalmat. Az NDK, NSZK egyházainak mintegy 25 tagú küldöttsége mellett Anglia, Ausztria, Csehszlovákia, Finnor­szág. Franciaország. Hollandia, Lengyelország, Magyarország. Ro­mánia, Svájc és a Szovjetunió evangélikusai küldték el szak­embereiket, de jelen volt egy brazil és egy japán küldött is, s képviseltette magát a Lutheránus Világszövetség, a Református Vi­lágszövetség és az Egyházak Vi­lágtanácsa is. A római katolikus egyházat két német, az ortodo­xiákat egy leningrádi orosz teo­lógiai tanár .képviselte. A konferencia az Ágostai Hit­vallás jelentőségét vizsgálta meg az égyház egysege szempontjá­ból, négy előadás keretében. Az első ‘főreferátum tartására e so­rok íróját kérte fel a vezetőség „Az Ágostai Hitvallás jelentősége Kelet-Európa egyházai számára” címmel. A Baltikumtól az Ad­riáig terjedő, a katolicizmus és az ortodoxia határterületén élő ke­let-európai szórvány-evangéíi­kusság történeti és mai kérdéseit vizsgáltuk élénk eszmecsere kísé­retében. A következő napokon Helmuth Zeddies berlini egyházfőtariacsos a hitvallás ökumenikus intenció­járól, Harding Meyer strasbour- gi professzor az egység modell­jeiről, végül pedig Lukas Vischer genfi professzor a hitvallásnak a reiormatussag részéről történő megítéléséről szólt. Naponta cso­portmunka, utolsó napon pedig pódiumbeszélgetés keretében vi­tattuk meg a teológiai és egyhá­zi kérdéseket. Az NDK Egyházainak Szövet­sége egyik este fogadást adott a résztvevők tiszteletére. Ezen je­len voltak Schönherr berlini, Hempel drezdai, Krusche magde- burgi és Heintze braunschweigi püspökók, von Brück szász egy- házfötanacsos és Gill, a vendég­látó herrnnuti testvérközösség új püspöke is. A MAGYARORSZÁGI "PRO­TESTANTIZMUST dr. Nagy Ist­ván esperessel és dr. Kocsis Ele­mér professzorral, a debreceni kollégium főigazgatójával képvi­seltük. A magas színvonalú konferen­cia résztvevői megismerhették Zinzendorf egykori híres missziói központját, ahonnan 250 évvel ezelőtt indult el útjára a világ minden részén olvasott, általunk is sok áldással használt bibliaol­vasó Útmutató. fabiny Tibor Magyar a világűrben Sokszor szóvá tettük, hogy a földkerekségnek alig van olyan zuga, ahová nem jutott véreinkből vagy azok leszármazottaiból. Kicsiny ország, kis nép vagyunk, mégis jut szétszórt gyermekeinkből az öt kontinens szinte valamennyi országába bőven. Abban viszont csak ti­tokban reménykedtünk, hogy sok nagyhatalmat, nagy népességű nemzetet megelőzve a világűrből küldi információit az első magyar űrhajós. Igaz, „társutasként”, egy űrkomplexum fedélzetén, de mégis május 26-án elhagyta Földünket az első magyar és ettől kezdve a világűrbe is jutott belőlünk. VAN.EBBEN VALAMI NAGYSZERŰ DOLOG! Még akkor is. lm több, mint másfél évtized óta már sokan megjárták az űr kockázatos országútját. És éppen azért, mert a világűr kolumbuszái közül sokán életükkel fizettek bátor vállalkozásukért, tartjuk hősi lépésnek Far­kas Bertalan tettét. Tehát máskor is keringett már űrhajó fedélzetén emberrel a világ­űrben. Máskor is lélegzetvisszafojtva néztük képernyőkön az indu­lás idegtépő pillanatait, s a világűrben történt kísérleteket, feladatok végrehajtását. Tökéletesek-e a műszerek, helyén van-e a pilóták szí­ve és fejé, nem követ-e el hibát a földi irányító személyzet? Ilyen, s hasonló kérdések lapultak mélyen a szívünkben, amikor a technilcá, — számunkra érthetetlen — csodáival barátkoztunk. Most Azonban kétszeresen kalapálhatott szívünk. A világűr, az űrhajó, a Szerkeze­tek és felszerelések Farkas Bertalan századoson keresztül egészen kö­zéi jöttek hozzánk. Érdekeltek lettünk egyszerre, s gondolatban nem­csak minden mozdulatát kisértük és lestük, de féltő szeretetünk acél­buráját borítottuk reá. legszívesebben tenyerünkkel takartuk volna be. hogy baja né történjék. Mert számunkra már nem a szenzáció eseménye volt az űrutazás, hanem egy jó értelemben vett szorongásé, hogy elvégezze a rábízott feladatot és sikeresen visszatérjen közénk. FÉNYES LETT ŰJRA EGY MAGYAR NÉV. A jó néhány ragyogó magyar név mellett május 26. óta ott csillog Farkas Bertalan neve is. Nemzeti büszkeségünk, hogy a szovjet és a magyar nép barátsága jeléül, a tudományos kutatás megosztása révén mi is beavatottjai lettünk a világűr titlzainak. Immáron nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is. Farkas Bertalan útja ezért volt rendkívül izgalmas ügy számunkra. DE ENGEM EGY MÁSIK KÉRDÉS IS SZORONGATOTT a magyar űrhajós repülése közben. S ha módomban állna és szemtől-szembé állnék vele. ezt kérdezném tőle: ..Ugye, onnan felülről, a sok száz kilométeres távolságból másként látja az ember Földünket, s annak problémáit? Ugye, onnan távolról eltörpülnek, kicsinnyé zsugorodnak a népek torzsalkodásai, nemzetek békétlenségei, egymás közti feszült­ségei? Ugye. az űrhajó kémlelő nyílásából kitekintve egy összefüggő területnek látja az ember például az egész arab világot? Irántól Al­gériáig. S milyen parányivá szorul 'össze az iráni kérdés vagy Izrael és a palesztinok ügye? S a látószögbe békésen belefér Szíria és Ame­rika? S ugye, onnan felülről nézve, a mérhetetlen messzeségből szemléivé „kicsi dolognak” tetszik kibékülni egymással, és összéölel- kezni a hangyányi mozgó lényeknek, akik emberek? S akik nem fér­nek el egymástól? És mert közhely, hogy azért nem. mert a gyűlö­letnek nagy a hatósugara, nagy területre van szüksége?” ÉS HA MAR FELJUTOTT ODA. AHOVÁ CSAK A KIVÉTELESEK JUTNAK, az emberek közül a pionírok, talán reménykedhetünk ab- ban. hogy egyszer a népek felelős vezetői legalább lélekben „feljut­nák” és „onnan felülről” látják a népek, a porszemek kérdéseit és :.rAhibáznak” arra. amit ön megtapasztalt, hogy itt lenn, szerencsét­len glóbuszunkon megteremthető a félelem nélküli békés élet. Rédcy Pál Béíralás vallásoldafásra A hittanheiratas az 1980—81. tanévre az altalános iskolákban eg a gimnáziumokban június 26-án, csütörtökön délután 14—18 óráig és június 27-én, pénteken délelőtt 8—13 óráig lesz. A tanulókat abban az iskolában lehet beíratni, amelyben a rendes beiratást végezték. A beíratást az egyik szülő, illetve a gyám az iskola igazgatója, vagy a beiratást végző pedagógus előtt szóban, vagy — mr$ nem jelenés esetében — Írásban kérheti. Meghív«» A magyarországi Evangélikus Egyház AZ ÁGOSTAI HITVALLÁS 450 éves évfordulója alkalmából 1980. június 15-én, vasárnap du. 5 órakör Budapesten, a Deák téri templomban ÜNNEPÉLYT tart, melyre szeretettel meghívja AZ ORSZÁGOS EGYHÁZ ELNÖKSÉGI! SORREND 1. Közének: Jövel, Szentlélek Úristen (Kér. é. k. 236. 1. v.)‘ 2. Igehirdetés: Dr. Ottlyk Ernő püspök 3. Reményik Sándor: Az óriás Előadja Balikó Tamás • 4. J. Walter: Isten igéje kősziklám • H. L. Hassler: Cantate Domino Előadja a Lutheránia Énekkar, vezényel Weltler Jenő karnagy 5. Ünnepi előadás: Dr .Káldy Zoltán püspök 6. Luther Márton — József Attila: Erős vár a mi Istenünk Előadja Balikó Tamás 7. Szokolay Sándor: Confessio Augustana. Kantáta bariton szólóra, vegyes karra, kamarazenekarra és orgonára tíz tételben. Ősbemu­tató. Előadja a Lutheránia Ének és Zenekara. Közreműködik Berczelly István és Trajtler Gábor. Vezényel a szerző 8. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának köszöntése 9. Zárszó 10. Közének: Erős vár a mi Istenünk (Kér. é. k. 256. 1—4. v.) DR. GROÓ GYULA WITTENBERGBEN I A Nemzetközi Gyakorlati Teo­lógiai Konferencia május 26—29- ig tartotta idei ülését Wittenberg- ben (Német Demokratikus Köz- tár.kaéág). Á táilácsRöZás léffíája: Az Ágostai Hitvallás gyakorlati teológiai vonatkozásai. Az ülésen részt vett dr. Groó Gyula dékán egyházunk részéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom