Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-07-20 / 29. szám
\ íl öKumené ^ ÖKumené <á> öKumené „Enyhülés és bizalomke^s” A Keresztyén Békekonferencia nemzetközi szemináriumának nyilatkozatából * A világ'oéké évek óta nem volt olyan súlyos veszélyben, mint éppen ma. Közvetlenül a helsinki záróokmány aláírását követően — főleg az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában enyhülésellenes erők támadtak. Tevékenységük a fegyverkezés újabb eszkalációját eredményezte, ami az 1979. december 12-1 brüsszeli NATO-határozatban - jutott kifejezésre. Ügy látjuk, hogy ezeknek az erőknek a tevékenysége hozzájárult á nemzetközi helyzet megromlásához. Mivel ezeknek az erőknek a befolyását Ázsiában, Afrikában és Latin-Ame- rikában az enyhülés jegyében Visszaszorították, ma a konfron- tációs politikához folyamodtak. A HELSINKI KONFERENCIÁN RESZT VEVŐ ÁLLAMOK 1970-bén kifejezésre juttatták azt a meggyőződésüket, hogy sürgetően szükséges ......erőfeszítéseké t tenni annak érdekében, hogy áz enyhülés tartós, egyre életképesebb éé átfogóbb folyamattá váljék.” Anfiak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a szemben állő társadalmi és politikai rendszerék nem élhetnek huzamosabb ideig úgy, hogy a kölcsönös fenyegetés politikáját folytatják, hanern fél kell venniük a kapcsolatot egymással. A katonai potenciálok fennmaradása vagy erősödésé azzal a veszéllyel fenyeget, hogy .megállítja vagy mégfordítja az enyhülési folyamatot égészen a hidegháborúig. sőt az atomháborúig. Az enyhülési folyamat eredménye az ..általáhos és téljes leszerelés, mégpedig szigorú nemzetközi ellenőrzés, mellett” (helsinki záróokmány), Az újabb konfrontációra mutató intézkedések és jelek ellenére egyre erősebb az egyetértés abban, hogy „az emberiség számára nincs más választás, mint az enyhülés”, mert az alternatíva az egész emberiséget elpusztító atomháború lenne Az enyhülés első gyümölcse az a számos két- és több oldalú egyezmény, amely a gazdasági, a tudományos, a kulturális és a sportkapcsoiatok erősödését szolgálja. Áz a szándék, hogy ezeket a megállapodásokat hosszú időre kiépítsék, a kölcsönös kapcsolatokat szabályozó feltételek betartása mindkét fél javára és a nehéz féladatoknák nemzetközi együttműködéssel való megoldása álkalmas arra. hogy a bizalmatlanságot megszüntesse, és a bizalom légkörét teremtse meg. Ebben az összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy a helsinki záróokmány pontjait teljes egészükben meg kell valósítani, különösen azokat, amelyeknek eddig kevés figyelmet szenteltek, így például „a bizalomkeltést”, a biztonság és a leszerelés bizonyos szempontjait, valamint a biztonságot és az együttműködést a Földközi-tenger térségében. Ebben a helyzetben rank, keresztyénekre különösen fontos feladat hárul. AZ EGYHAZAK, AZ ÖKUMENIKUS FÖRUMOK ES A VEZETŐ EGYHÁZI SZEMEYISÉ- GEK hozzájárultak az enyhülési folyamat megvalósításához. Ugyanakkor ez a folyamat megkönnyítette az egyházak munkáját is Az ökumenikus kapcsolatok meggazdagították az egyházak életét. Az európai és az amerikai egyházak kapcsolata lényegesen megjavult. Információkat cseréltünk, látogatásokat tettünk, és vendégeket fogadtunk, különböző gondolkodású embereket ismertünk meg. és megtaláltuk a megértés útját. Államaink együttműködése sokféle hasznot hozott a gazdasági és a tudomá- , nyós életben, a sport és a kultúra területén. Ezért most űgv érezzük. kötelességünk mindéit tőlünk telhetőt megtenni as enyhülés biztosítása érdekében. Tudjuk, hogy fez Csak valamennyi békeszerető ember összefogásával érhető el, az ENSZ-szel, a nemzetközi békemozgalommal, továbbá minden olyan szervezettel és intézménnyel együttműködve, amely ilyen célok szolgálatát tűzi maga elé. A nemzeti egyházak és egyháztanácsok, valamint az ökumenikus szervezetek és a nemzetközi keresztyén mozgalmak tekintsék elsőrendű „feladatuknak, hogy hazájukban támogassanak minden olyan akciót, és- vegyenek részt minden olyan erőfeszítésben, amély hozzájárulhat az enyhülés fenntartásához és biztosításához! Minden egyházi tanácskozáson és ökumenikus találkozón foglalkozzanak az enyhülési politika támogatására irányuló tervekkel! Most az a legfontosabb feladat, hogy a madridi konferenciát minden eszközzel támogassuk. Á keresztyén emberek és az egyházak a nyilvánosság nem elhanyagolható részét jelentik. Mint ilyenek, lényeges mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy minden ember felismerje az enyhülési politika folytatásának a szükségességét. Amikor mint keresztyének ezt a meggyőződést terjesztjük Keleten és Nyugaton egyaránt, hangot adunk a népek biztonság- és békekövetelésének. Meggyőződésünk, hogy nagyobb biztonságot nem több fegyverrel, hanem egyedül az azonnali és hatékony leszerelést intézkedésekkel lehet elérni. Ezért kell a helsinki okmányt aláíró 35 államban élő keresztyén embereknek és egyházaknak különös figyelmet fordítaniuk a leszerelést támogató intézkedésekre. Ezek között különösen fontos a SALT II. egyezmény ratifikálása és a bécsi MBFR-tárgyalások pozitív irányban való folytatása. A keresztyén embereknek és az egyházaknak arra kell biztatniuk a politikusokat, hogy előítélet-mentesen és haladéktalanul vizsgálják meg a magas politikai szintű összeurópai leszerelési konferenciára vonatkozó javaslatokat. A KERESZTYÉN EMBEREKNEK ES AZ EGYHÁZAKNAK AZ A FELADATUK, hogy hirdessék az enyhülési politika fontosságát az emberiség életben maradása érdekében. Szükségesnek tartjuk ezenkívül a politikusok munkájának közvetlen támogatását is a madridi konferencia előtt és alatt. Ez olyan módon is történhet, hogy könyörgő istentiszteletet tartunk a békéért, az enyhülésért és az együttműködésért a madridi konferencia kezdetét megelőző vasárnapon (1980. november 9-én) a helsinki okmányt aláíró államok egyházaiban. v Mihail Codreanu: A GOLGOTA KÖVETE S egy esté Jézus a szobámba lépett: hanyatlott már a nap rejtelmesen. Nem Völt Velünk a házban senkisem.. Künn szőke iavasz ülte a vidéket. Ö csengő hangon kezdte a beszédet az emberek jók, sebbel ékesen • bár Golgotára vitték éhesen, hogy jelét adja nagy szeretetének. S azt mondta, békén, gondoljunk Júdasra, bár azért adta csókját árulásra, hogy pénzét harminc ezüsttel növelje. S a küszöbről, már távozóban, úgy mondta: A kincs, mit rejt a szív s az elme, ennyi — szeress, hogy megbocsátni tudj. Fordítottá: József Attila (Az erdélyi Helikon költői 1973.) Az Ágostai Hitvallásról — Herrnhutban Tizenöt ország protestáns, katolikus és ortodox egyházainak képviselői gyűltek össze a kelet- nemetorsvági Herrnhut történelmi levegőjű városkájában május 12—16-a között, hogy ökumenikus szempontból tanulmányozzák az Ágostai Hitvallás egykori és hiai kérdéseit. AZ NDK PROTESTÁNS EGYHAZAINAK SZÖVETSÉGE által rendezett kongresszus égybehívá- sára az Augustana 450 éves jubileuma adta az alkalmat. Az NDK, NSZK egyházainak mintegy 25 tagú küldöttsége mellett Anglia, Ausztria, Csehszlovákia, Finnország. Franciaország. Hollandia, Lengyelország, Magyarország. Románia, Svájc és a Szovjetunió evangélikusai küldték el szakembereiket, de jelen volt egy brazil és egy japán küldött is, s képviseltette magát a Lutheránus Világszövetség, a Református Világszövetség és az Egyházak Világtanácsa is. A római katolikus egyházat két német, az ortodoxiákat egy leningrádi orosz teológiai tanár .képviselte. A konferencia az Ágostai Hitvallás jelentőségét vizsgálta meg az égyház egysege szempontjából, négy előadás keretében. Az első ‘főreferátum tartására e sorok íróját kérte fel a vezetőség „Az Ágostai Hitvallás jelentősége Kelet-Európa egyházai számára” címmel. A Baltikumtól az Adriáig terjedő, a katolicizmus és az ortodoxia határterületén élő kelet-európai szórvány-evangéíikusság történeti és mai kérdéseit vizsgáltuk élénk eszmecsere kíséretében. A következő napokon Helmuth Zeddies berlini egyházfőtariacsos a hitvallás ökumenikus intenciójáról, Harding Meyer strasbour- gi professzor az egység modelljeiről, végül pedig Lukas Vischer genfi professzor a hitvallásnak a reiormatussag részéről történő megítéléséről szólt. Naponta csoportmunka, utolsó napon pedig pódiumbeszélgetés keretében vitattuk meg a teológiai és egyházi kérdéseket. Az NDK Egyházainak Szövetsége egyik este fogadást adott a résztvevők tiszteletére. Ezen jelen voltak Schönherr berlini, Hempel drezdai, Krusche magde- burgi és Heintze braunschweigi püspökók, von Brück szász egy- házfötanacsos és Gill, a vendéglátó herrnnuti testvérközösség új püspöke is. A MAGYARORSZÁGI "PROTESTANTIZMUST dr. Nagy István esperessel és dr. Kocsis Elemér professzorral, a debreceni kollégium főigazgatójával képviseltük. A magas színvonalú konferencia résztvevői megismerhették Zinzendorf egykori híres missziói központját, ahonnan 250 évvel ezelőtt indult el útjára a világ minden részén olvasott, általunk is sok áldással használt bibliaolvasó Útmutató. fabiny Tibor Magyar a világűrben Sokszor szóvá tettük, hogy a földkerekségnek alig van olyan zuga, ahová nem jutott véreinkből vagy azok leszármazottaiból. Kicsiny ország, kis nép vagyunk, mégis jut szétszórt gyermekeinkből az öt kontinens szinte valamennyi országába bőven. Abban viszont csak titokban reménykedtünk, hogy sok nagyhatalmat, nagy népességű nemzetet megelőzve a világűrből küldi információit az első magyar űrhajós. Igaz, „társutasként”, egy űrkomplexum fedélzetén, de mégis május 26-án elhagyta Földünket az első magyar és ettől kezdve a világűrbe is jutott belőlünk. VAN.EBBEN VALAMI NAGYSZERŰ DOLOG! Még akkor is. lm több, mint másfél évtized óta már sokan megjárták az űr kockázatos országútját. És éppen azért, mert a világűr kolumbuszái közül sokán életükkel fizettek bátor vállalkozásukért, tartjuk hősi lépésnek Farkas Bertalan tettét. Tehát máskor is keringett már űrhajó fedélzetén emberrel a világűrben. Máskor is lélegzetvisszafojtva néztük képernyőkön az indulás idegtépő pillanatait, s a világűrben történt kísérleteket, feladatok végrehajtását. Tökéletesek-e a műszerek, helyén van-e a pilóták szíve és fejé, nem követ-e el hibát a földi irányító személyzet? Ilyen, s hasonló kérdések lapultak mélyen a szívünkben, amikor a technilcá, — számunkra érthetetlen — csodáival barátkoztunk. Most Azonban kétszeresen kalapálhatott szívünk. A világűr, az űrhajó, a Szerkezetek és felszerelések Farkas Bertalan századoson keresztül egészen közéi jöttek hozzánk. Érdekeltek lettünk egyszerre, s gondolatban nemcsak minden mozdulatát kisértük és lestük, de féltő szeretetünk acélburáját borítottuk reá. legszívesebben tenyerünkkel takartuk volna be. hogy baja né történjék. Mert számunkra már nem a szenzáció eseménye volt az űrutazás, hanem egy jó értelemben vett szorongásé, hogy elvégezze a rábízott feladatot és sikeresen visszatérjen közénk. FÉNYES LETT ŰJRA EGY MAGYAR NÉV. A jó néhány ragyogó magyar név mellett május 26. óta ott csillog Farkas Bertalan neve is. Nemzeti büszkeségünk, hogy a szovjet és a magyar nép barátsága jeléül, a tudományos kutatás megosztása révén mi is beavatottjai lettünk a világűr titlzainak. Immáron nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is. Farkas Bertalan útja ezért volt rendkívül izgalmas ügy számunkra. DE ENGEM EGY MÁSIK KÉRDÉS IS SZORONGATOTT a magyar űrhajós repülése közben. S ha módomban állna és szemtől-szembé állnék vele. ezt kérdezném tőle: ..Ugye, onnan felülről, a sok száz kilométeres távolságból másként látja az ember Földünket, s annak problémáit? Ugye, onnan távolról eltörpülnek, kicsinnyé zsugorodnak a népek torzsalkodásai, nemzetek békétlenségei, egymás közti feszültségei? Ugye. az űrhajó kémlelő nyílásából kitekintve egy összefüggő területnek látja az ember például az egész arab világot? Irántól Algériáig. S milyen parányivá szorul 'össze az iráni kérdés vagy Izrael és a palesztinok ügye? S a látószögbe békésen belefér Szíria és Amerika? S ugye, onnan felülről nézve, a mérhetetlen messzeségből szemléivé „kicsi dolognak” tetszik kibékülni egymással, és összéölel- kezni a hangyányi mozgó lényeknek, akik emberek? S akik nem férnek el egymástól? És mert közhely, hogy azért nem. mert a gyűlöletnek nagy a hatósugara, nagy területre van szüksége?” ÉS HA MAR FELJUTOTT ODA. AHOVÁ CSAK A KIVÉTELESEK JUTNAK, az emberek közül a pionírok, talán reménykedhetünk ab- ban. hogy egyszer a népek felelős vezetői legalább lélekben „feljutnák” és „onnan felülről” látják a népek, a porszemek kérdéseit és :.rAhibáznak” arra. amit ön megtapasztalt, hogy itt lenn, szerencsétlen glóbuszunkon megteremthető a félelem nélküli békés élet. Rédcy Pál Béíralás vallásoldafásra A hittanheiratas az 1980—81. tanévre az altalános iskolákban eg a gimnáziumokban június 26-án, csütörtökön délután 14—18 óráig és június 27-én, pénteken délelőtt 8—13 óráig lesz. A tanulókat abban az iskolában lehet beíratni, amelyben a rendes beiratást végezték. A beíratást az egyik szülő, illetve a gyám az iskola igazgatója, vagy a beiratást végző pedagógus előtt szóban, vagy — mr$ nem jelenés esetében — Írásban kérheti. Meghív«» A magyarországi Evangélikus Egyház AZ ÁGOSTAI HITVALLÁS 450 éves évfordulója alkalmából 1980. június 15-én, vasárnap du. 5 órakör Budapesten, a Deák téri templomban ÜNNEPÉLYT tart, melyre szeretettel meghívja AZ ORSZÁGOS EGYHÁZ ELNÖKSÉGI! SORREND 1. Közének: Jövel, Szentlélek Úristen (Kér. é. k. 236. 1. v.)‘ 2. Igehirdetés: Dr. Ottlyk Ernő püspök 3. Reményik Sándor: Az óriás Előadja Balikó Tamás • 4. J. Walter: Isten igéje kősziklám • H. L. Hassler: Cantate Domino Előadja a Lutheránia Énekkar, vezényel Weltler Jenő karnagy 5. Ünnepi előadás: Dr .Káldy Zoltán püspök 6. Luther Márton — József Attila: Erős vár a mi Istenünk Előadja Balikó Tamás 7. Szokolay Sándor: Confessio Augustana. Kantáta bariton szólóra, vegyes karra, kamarazenekarra és orgonára tíz tételben. Ősbemutató. Előadja a Lutheránia Ének és Zenekara. Közreműködik Berczelly István és Trajtler Gábor. Vezényel a szerző 8. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának köszöntése 9. Zárszó 10. Közének: Erős vár a mi Istenünk (Kér. é. k. 256. 1—4. v.) DR. GROÓ GYULA WITTENBERGBEN I A Nemzetközi Gyakorlati Teológiai Konferencia május 26—29- ig tartotta idei ülését Wittenberg- ben (Német Demokratikus Köz- tár.kaéág). Á táilácsRöZás léffíája: Az Ágostai Hitvallás gyakorlati teológiai vonatkozásai. Az ülésen részt vett dr. Groó Gyula dékán egyházunk részéről.