Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-06-01 / 22. szám
GYERMEKEKNEK. „A szent sziget ' ’Utazásunk során ma haladjunk észak tele es keressük a feleletet erre a kérdésre: hogyan jutott el az evangélium a szigetországba: Angliába. Irorszagba, Skóciába, melyet már a középkor elején „szent szigetnek” neveztek. Britannia (Anglia) római gyarmat volt, s ide már a 111. század elején a római légiókkal eljutottak az evangélium első követei, s csakhamar -megalakult a brit keresztyén egyház, mely azutan küldte térítőit Írországba és Skóciába. Az írek közé Patrik vitte az evangéliumot az V. szazadban. Keresztyen, sőt papi családból származott. A jómódú ifjút tizenhat éves korában ír tengeri rablók ejtették fogságba, s Írország nyugati partvidékére vitték, ahol hat éven ’keresztül rabszolga- munkát yegzett; birkapásztor lett, sokat szenvedett a zord időjárástól, a kémény munkától és főleg attól, hogy családjától elszakították. Mégis ezek a nehéz évek hasznára váltak: megtanult imádkozni, felismerte eddigi haszontalan. céltalan életét és azt, hogy Istennek terve van vele. Amikor végre visszatérhetett hazájába, diakónus lett és egyházi szolgálatra készült. Egv éjjel álmot látott.. Egy ír. férfi levelet adott át neki, amelyben ez állt: arra kérünk, jöjj és élj ismét közöttünk. Az álomból Isten útmutatását ismerte fel. Isten azt akarja, hogy ahol mint rabszolga dolgozott kényszerből, oda szabadon vigye Krisztus evangéliumát. Lelkiismeretesen készült a nagy szolgálatra, elmélyedt a Szentírás tanulmányozásában, sokat imádkozott. 431-ben püspökké avatták és a pápa Írországba küldte. Odaadom) és hűségesen szolgált. Jól ismerte a nyelvet és az országot. Felkereste a legtávolabb élő törzseket is. s a törzsfőket, éppúgy megnyerte, mint az egyszerű népet. Szinte sehol sem iit- -között ellenállásba. Írország az egyetlen Ny ugat-Europa ban, ahol a keresztyénieknek nem voltak vértanúi. Patrik 30 évig szolgait kedves íréi közöt, ezalatt számos templom es kolostor épült. A skutok köze Columoa apát vitte az evangeuumot a VI. szazadban. Ot nevezik a piktek após.- toianan (bkocxa osiaaúi). Királyi házból szármázott, majd szerzetes lett. koiosturl alapított. Ebben az időben nagyon sok kolostor volt a szigetországban. A szerzetesek módszere az volt, hogy a hitre jutott keresztyen családok íiaiL tizenketlonkent összegyűjtötték, neveitek, tanították őket, s a iegtehetsegesebb vezetésével egy-egy kolostor életének irányítását bízták rájuk. Ezek a kolostorok nemcsak a hitelet. hanem a műveltség, a tudás központjai is lettek: a szerzetesek felnőtteket es gyermekeket is tanítottak. A törzsek között ebben az időben háború tört ki. Columba elkeseredve látta, hogy a háborúban több ember pusztult el, mint amennyit egész szolgálata során hitre vezetett. Más vidékre kölfti- zött, Iona szigetén telepedett le. Hamarosan itt is kolostort alapított, mely egyre nagyobb lett, s a sziget missziói központjává vált az évek során. Columba és szerzetes társai fáradhatatlanul járták a szigetországot. Mindig úton voltak. Ügy is nevezték őket: ..Krisztus vándorai”, akik a keresztyén hit terjesztéséért minden veszélyt vállaltak. A szigetország keresztyénsége szinte kezdettől fogva önálló egyházi életet élt, egyre függetlenebb lett a római pápától. Az angliai keresztyéngég nagy többsége ma is az anglikán egyházhoz tartozik, amely a világ kereszt.yénsé- gében külön szint képvisel: szó-, kásáiban és külsőségeiben a római katolikus egyházhoz hasonlít, tanításában azonban a lutheri reformáció örökségéhez tartoznak. Keveháziné Czégényi Klára Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus egyházunk lelkészeinek képzése a budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják. felvételi kérvényükét — az Akadémia Felvételi Bizottságához, címezve — az Akadémia Dékáni Hivatalának (1147 Budapest, XIV. tjer. Lőcsei út 32.1 augusztus 15-ig küldjék meg. Az akadémiai felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizonyítvány. 2. a legmagasabb iskolai végzettségi (érettségi) bizonyítvány, 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és keresetét, illetve szociális viszonyait feltünteti, 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai tanulmányokra és lelkészi pályára alkalmas. 5. keresztelési bizonyítvány, fi. konfirmációi bizonyítvány, 7. részletes önéletrajz. mely feltárja a kérvénvező családi és társadalmi körülmé- nveit. vaiamint a lelkészi szolgálatra jelentkezés okait. 8. esetleg egyházi működéséről szóló bizonyítvány. A felvételhez szükséges továbbá annak a lelkésznek a jelenkezőt részletesen jellemző bizonyítványa, a lelkészi pályára való alkalmasságáról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az . Akadémia dékánjának címezve — Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehat mellékelni. A másolatot „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. A Felvételi Bizottság döntését a felvételi vizsga előzi meg. Ennek időpontjáról és anyagáról a Dékáni Hivatal kellő időben értesíti a jelentkezőket. — Az Akadémia hallgatói kötelezően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást hapnak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösztöndíjban is részesülhetnek. HORST GIENKE PÜSPÖK TISZTELETBELI DOKTOR A greifswaldi Ernst-Moritz- Arndt Egyetemi teológiai tisztelet- ' beli doktori címmel tüntette ki Horst Gienke greifswaldi evangélikus püspököt május 28-án. A ki tüntetéssel gyümölcsöző teológiai működését, széles ökumenikus tevékenységét, az NDK egyházainak. a szocializmusban történő tájékozódásában való erőfeszítéseit és békemünkáját értékelték. .ISZLÁM EURÓPÁBAN” Március végén Frankfurtban (NSZK) tartotta első ülését, az Iszlám Európában Tanácsadó Bizottsága, melyet az Európai Egyházak Konferenciája kezdeményezésére és határozatára hívtak életre. Bár a mohamedán közösségek már évszázadok óta jelen vannak elsősorban Európa déli és délkeleti részein, a kérdés súlyát az adja, hogy az elmúlt évtizedekben a nyugat-európai mohamedán lakosság lélekszáma túlhaladta az ötmilliót. A bizottság feladata, hogy az európai egyházakat információkkal lássa el. és elősegítse a tapasztalatok cseréjét. Mivel más szervek és bizottságok is foglalkoznak a kérdéssel, az Európai Egyházak Konferenciája abban látja sajátos feladatát, hogy a kérdést összeurópai összefüggésben közelítse meg. „írok nektek, ifjak...’’ Egy asztal minél mindig van helyünk Gyermekkorom örökre belém- ivódott élményei közé tartozik nagy családunk étkezéseinek emléke. Amikor nagyszüleimmel, szüleimmel, s négy. testvéremmel boldogan szorongtunk a konyhai nagy, öreg asztal körül, s vidám zsibongás közben költöttük el a többnyire egyszerű, de mindig jóízű ételt. Nem is any- nyira az étel volt a fontos, hanem az, hogy a megszokott helyeken mindenki ott ül. együvé tartozva, egy közösségben Az igazi jó ízét az ételnek mindig ez adta meg. S oly lehangoló volt, ha valaki hiányzott közülünk. Családunk, lakásunk, életünk szíve volt ez a kopottas, vén konyhai asztal. Minden egyes fél napunk innen indult, s ide torkollott. Azóta egyfajta jelképpé magasztosulva él bennem ez az emlék, s valahogy úgy érzem, hogy a mostani kis családunk kis étkezőasztala része, darabja ama régi nagynak, mely a békesség, a szeretet, az összetartozás, a családtagság, az egyenértékűség kifejezője számomra most már mindörökre. . Azt hiszem, hogy a gyermekkor, a szülői ház étkezőasztala nemcsak számomra jelentős, egy életre szóló emlék s élmény, hanem sokaké. Ahogy hív és ahogy mindig visszavár, még ha elkerültünk is otthonról. De azt, is tudom, hogy fiatalon még nem mindig és mindenkinek jelent olyan élményt, mint amilyenné számomra vált. Gyermekek imadkoznak DE VAN EGY MÁSIK ASZTAL IS AZ ÉLETÜNKBEN, amely hasonlóan a szülői asztalhoz, mindig vár és mindig hív bennünket. Egy asztal, ami mellé letelepedhetünk, mert helyünk van mellette. S ez az Ur asztala, az úrvacsorái asztal. E felismerés sohasem automatikus. Sokszor lassan bomlik ki életünkben, máskor hirtelen lep meg. Mivel a szülői asztal mindig nyitott számunkra, az lehet megszokott, de hogy az úrvacsora asztalánál is van helyük, az sohasem természetes. Hiszen oly összegubancolódott, kiismerhetetlen, torz a hibáinktól, önfejűségünktől, akaratosságunktól: egyszóval bűneinktől akárcsak egy napunk is, hát még az életünk, s mégis a teremtő, szent Isten, a teljes hi- bállanság hív és vár Jézus Krisztus által mindig újra és újra a saját asztalához az úrvacsorában. Mellé telepedhetünk, családjához, asztaltársaságához tartozhatunk. Ennyi megbocsátás? Ennyi türelem? Ilyen kötélidegzet? Ennyi jóság? — Szerelmes ez az Isten belénk valami megfoghatatlan szerelemmel, ahogy magához ölel. s így szólít: gyermekek. jöjjetek az asztalomhoz, itt van a helyetek mindennek ellenére, ide fértek kicsik és nagyok egyaránt, sőt, hiányoztok, há nem jöttök. Ez az asztal nem katedra, ahonnan kioktatnak minket, nem egy zárt körű egylet asztala, melyen ott van a ..foglalt” tábla, nem az Isten munkaasztala, melyhez illetéktelen nem nyúlhat. Az úrvacsorái asztal az Isten étkezőasztala, melynél velünk egy sorba, mellénk, ül, megszólít, elbeszélget velünk. Megkérdi mi fáj, mi a gond, mi bánt, hogy átvállalja, hogy könnyítsen, hogy szerető nagy szemével a szemünkbe nézzen, hogy örömöt, békességet adjon. Ahogy a családi étkezőasztal a háttere az életünknek, s hol nemcsak az éhségünket csillapíthatjuk, .de oldódnak a feszültségek, könnyebbedhetnek a terhek, úgy adja a saját asztalai is Jézus .szerető édesapánként, hogy az Ö asztalközösségében feloldódhassunk, megkön nye bbülhessünk, megújuljunk. MERT NEM EGYSZERŰEN CSAK VENDÉGKÉNT HÍV ÉS VAR AZ ASZTALÁHOZ JÉZUS egy-egy nagy ünnep fényét emelve, egy évben egyszer, kétszer. Ö úgy tart számon, mint a legszűkebb családja tagjait. Ügy kínálja asztalát, hogy az mindennapi kiindulópontja és célja legyen életünknek, ahonnan indulunk. s ahová térünk állandóan. Ö állandó életalapunkká akar válni. Azt akarja, hogy amit asztalánál kaptunk a Vele es társainkkal való közösségben, szeretetheti. az vérré, erővé, mondanivalóvá, mozdulattá, új lélekké legyen bennünk. Azt akarja, hogy asztala és otthona örök „gyermekszobánkká” legyen, mely közösségével, lelkiségével tanít, formál a jézusi életre egy életre szólóan. Egyszóval azt akarja, hogy az az óriási asztal, melyhez odafér sok milliárdnyi ember, s melynek egy darabkája ott áll a mi templomunkban is oltárasztalként, s melynek az asztalfőjén Jézus ül széttárt moz- dulatú. hívó karokkal, az az életünk szive legyen. Olyan szírbe, mely átmelegíti a mi szívünket, s Jézus szívével együteművé teszi szívverésünket. Halljuk hát meg hívó szavát, asztalához, ahol mindig van helyünk, hogy felejthetetlen élménnyé, életté kristályosodjék bennünk a Hozzá tartozásunk. S nemcsak nekünk, hanem mindazoknak, akik között élünk, mozgunk, tanulunk s dolgozunk. Ifj. Foltin Brúnó BETEG VAGYOK Beteg vagyok. Jézusom. Lázam van és nagyon rosszul érzem magam. Te sok beteget meggyógyítottál. Meg tudvSz gyógyítani engem is? Akkor kérlek, gyógyíts meg! És kérlek segíts nekem, hogy ne legyek rosszul és ne legyen fájdalmam. És kérlek, segíts nekem, sokkal többet akarok a betegekre gondolni! Ámen. A SVÁJCI LÉGITÁRSASÁG DC 9—ES GEPE pontosan landolt Tripoli repülőterén. A szigorú vámvizsgálatnál előttem veszik el egy angol whiskyjét. Líbiában teljes alkoholtilalom van, ezzel nem játszanak. Nyugodtan nyitottam ki a bőröndömet, de nálam is találnak elvámolni valót, a Zürichben vett Burdát. Hiába, az ottani divat nem európai. Bár nem hordják az Iránban használt csadort, a nők többsége fehér fúrásijában jár. Nehezen igazodtam el Tripoliban. mert mindenütt csak arab feliratok jelzik az utcákat, üzleteket, szállodákat. Alkudni nem lehetett, mint más arab országban. Líbiának nincs arra szüksége, hogy bármit ol-. csobban adjon az üzletért. Az olaj, a jó minőségű líbiai olaj hozza a pénzt. .4 befolyó milliár- dokat arra fordítják, hogy a világ minden országából a legjobb szakembereket alkalmazzák olaj- kitermelésnél. egyetemeken, kórházakban. Magyarországról mintegy hatszáza n dolgoznak kint. többnyire orvosok és ápolónők. Trivolitól húsz kilométerre . Te- zsurában manvar kórház működik. Nem könnyű szolgálat ez. minden tiszteletet megérdemelnek. LIBIA GYORSAN . VÁLTOTT ÁT a tevéről a legmodernebb technikára. Talán túl könnyen. Nem sokat javítgatják az elromlott gépkocsikat, drága, műszereket. vesznek újat. Egy kint dolgozó magyar mérnök mesélte, hogy egyik elektromérnök arab kollégája, miután szerinte, túlsókat kellett volna bajlódnia egyA mai Líbiában hónapos színes televíziójával, fogta és kidobta az ablakon. Bizony, félő, hogy ezzel a ..kidobom" mentalitással sokszor a „fürdö— FÖL DKÖft TENGFR "' n 'et.sar Rm Lanul '■i LÍBIA .X VENICE R I * Oldimezó * -- Olajvezeiek i t 400 km | r J £ , "O s CSÁD | .i* vízzel együtt kiöntik a gyereket is". Mielőtt, azonban gyorsan ítélnénk, gondoljuk meg, mi itthon nem selejtezünk ki túl gyorsan értékes gépeket vagy a „gyülekezeti lomtalanítás” során nem dobunk ki értékes iratokat vagy éppen jó hagyománypkat szüntetünk meg elhamarkodva? Sőt, nem egyszer a túlzás ítéletével, hitünkből vágjuk, le azt, ami nélkül pedig megcsonkul a hit. ÉRDEKLŐDÉSSEL NÉZTÉK VÉGIG KIÁLLÍTÁSUNKAT, melyen óvodáskortól a középiskolás korig bemutattuk azokat a pedagógiai segédeszközöket — a golyótól a voltmérőn át, az atom- szerkezeteket bemutató írásvetítőig —, melyekei hazánkban használunk és ajánlunk. Vgyanakkor 'mindig éreztették: nem csak nekik van szükségük ránk, mi is rájuk. vagyunk utalva. A kereskedelmi kapcsolatoknak is a kölcsönös egyenlőség alapján kell nyugodniuk.' LÍBIA EGYIK OSZLOPOS TAGJA 4 ..SZILÁRDSÁG FRONTJÁNAK” Szíria, Algéria és Dél-Jemen mellett. Elítéli Szádat különutas Izrael-politikájat. Aranyosak a líbiai gyerekek. Szívesen emlékszem vissza arra, amikor hiábavaló sóvásárlási kísérlet után egy kisgyerek elfutott, és mély tányérban sót hozott nekünk. Ősi gesztus sóval és kenyérrel köszönteni az érkezőt. Amikor Valerij Kubászov parancsnok és Farkas Bertalan űrhajós átszállt a Szál jut—-6 űrállomásra. űrhajós társaik szintén sóval és kenyérre! köszöntötték őket. Líbiában, ebben az iszlám szocialista országban. a vendég- köszöntésnél mintha elmaradna a kenuér. Nem nagyon szeretik a fehéreket. Legalábbis hosszú idő kell. mío felengednek. Mégis amikor hazafelé utazva a repülőtéren eny mellettem álló amerikainak a vámos .kiforgatta a, bö- röndiét az enyém he csak belenézett. mikor az útlevelemből megtudta hogy manvar vagyok. Amíg az afrikai országok — kevés kivételtől eltekintve —. mén mindig a - V nn> megélhetésükért harcolnak Libia eny főre számított átlfinlövedelme csak az oloi- hasmnhnj mér fQ7d-ben csaknem évi FOOO dollár volt. Ezért nem csoda ha közei félmillió külföldi vendégmunkás építi a mai Líbiát. Bella Art»a«f I i Lábnyomok n homokban
