Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-02-24 / 8. szám

As egyház és a világ egymáshoz való

viszonyának

Harmati Béla Teológiai Akadémiánk doktora

HARMATI BÉLA DOKTORI ÉRTEKEZÉSÉNEK TÉMAVÁLASZTÁSA azok számára, akik eddigi életútját és szolgálati tevékenységét figyelemmel kísérték érthető. 1936-ban a nógrádi kisközségben, Ösagárdon született lelkészcsaládból, alsó- és középfokú tanulmányait követően a budapesti Teológiai Akadémián készült fel a lelkészt pályára. Hétévi vidéki és városi segédlelkészi szolgálat után egyházunk ösztöndíjasaként a bossey-i ökumenikus intézetben és a zürichi egyetem teológiai karán folytatott tanulmányokat. Ezt követően egyházunk exponenseként asszisztensi minőségben vett részt Genfben a Lutheránús Világszövetség Teológiai Osztályának munkájában. Hazátérve, az országos elnökség megbízásából három éven át végezte a külügyi titkári teendőket, majd a külföldön szolgálatot teljesítő dr. Nagy Gyula helyetteseként a rendszeres teológia tárgyait adta elő akadémiánkon. Ezzel párhuzamosan 1976-tól a Deák téri gyülekezetben újból bekapcsolódott a gyakorlati lelkészi munkába. Eközben rendszeresen fordult meg külföldön különböző szintű nemzetközi találkozókon, több ízben sajtószolgálatunkat is képviselve, cikkei és tanulmányai jelentek meg hazai és külföldi egyházi lapokban és szívesen fordult meg és szolgálta egyházunk nemzetközi munkájának ügyét falusi és városi gyülekezeteinkben. Teológiai. Akadémiánk 44 éves legújabb doktora két gyermek apja, felesége, Polgár Rózsa idehaza és külföldön is ismert iparműHarmati Béla deák téri lelkész doktorrá avatása a Teológiai Akadémián

latán, az az aligha egyéni regisztrálása annak az örvendetes ténynek, hogy teológiai munkánk messze maga mögött hagyta az „íróasztal” szülte „magán doktori” értekezések korszakát. A nemzetközi egyházi szolgálatban megbecsült, itthon és külföldön a beterjesztett „doktori értekezés” mindennapi gyakorlati kérdéseiben helytálló szaktanárok vagy a vita során felszólaló dr. Prőhle Károly, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának főtitkára baráti, testvéri „jegyzetei”' azt a közös lelkületet tükrözték, amelynek célja a felelősség és a segítés vállalása korunk kérdéseinek megválaszolásában és megoldásában.

Végére hagytam, az időbeli sorrendnek is megfelelően dr. Káldy Zoltánnak, országos egyházunk püspök-elnökének új doktorunkat köszöntő felszólalását. De a sorrend árulkodik e sorok írójának, aki a lap szerkesztéséért felel, kettős érzelméről is. Öröm számunkra, ha egyházunk olyan lelkészének munkája nyer megbecsülést, aki néhány hivő jelenlétében, a

dúsával hasznos előkészítése annak a közös reménységünknek is, hogy az LVSZ Budapestre tervezett legközelebbi nagygyűlésén is továbbléphetünk „világunk” ökumenikus, társadalmi és politikai szolgálatában. A világ evangéli- kusságának nagy családja érdekében végzett szolgálata segítheti az országos püspök-elnök vezette munkaközösségnek azt a célkitűzését is, hogy változatlan érdeklődéssel és felelősséggel kívánjuk nyomon követni a nemzetközi egyházi'élet valamennyi jelentős eseményét és a világ sorsát szívén és vállán hordó hivő emberek tisztes törekvéseit. Reménységünk indoka, ahogy ezt Káldy Zoltán püspök kifejezésre juttatta felszólalásában. hogy Harmati Béla maga is ezt az igényt támasztotta eddigi szolgálataival szemben és ahogy ezt dr. Groó Gyula, az Akadémia dékánja is hangsúlyozta, szolgálata elválaszthatatlanul összenőtt az évek során egyházunk teológiai, egyházpolitikai és politikai célkitűzéseivel.

Mezősi György

Petőfi Sándor:

Honfidal

Éveken át szerkesztette, jórészt maga írta lapunknak ezen a helyén ökumenikus rovatunkat Harmati Bcla lelkész, lapunk munkatársa. Írása, rovatvezetői munkája hűen tükrözték dikóniai teológiai felismeréseink és törekvéseink teológiai, egyházpolitikai, társadalmi és politikai kikristályosodott értékeit és időszerű feladatait. Szolgálata magán hordozta a nemzetközi egyházi élet területén jártas, a gyakorlati lelkészi munka kérdéseivel naponta találkozó, ugyanakkor a magasabb teológiai szintézisre is kész, a szocialista Magyország társadalmi és politikai légkörében tevékeny, azzal közösséget vállaló evangélikus hivő és szolgálattevő személyiségének vonásait. Lapunk rendszeres olvasói bizonyára osztják örömünket a hír hallatán, hogy doktori értekezése sikeres megvédését követőleg Magyarországi Evangélikus Egyházunk Teológiai Akadémiája az országos elnökség jóváhagyásával „summa cum laude” minősítéssel doktorává fogadta Harmati Bélát.

helyére, szolgálatára vonatkozóan a mai világban. (Ez utóbbi konklúzió újra idézet dr. Nagy Gyula professzor bírálatából.)

AMI SZÁMOMRA IMPONÁLÖ VOLT az értekezés fölötti disputában, a kritikai megjegyzések és a továbbkutatás irányára és témáiéra vonatkozó javaslatok halszórványban végzett istentiszteletet ugyanazzal a készséggel végzi, mint a nemzetközi „színtéren” való helytállást, öröm számunkra, hogy a Lutheránus Világszövetség egyre inkább értékelve egyházunk szolgálatát, dr. Harmati Bélát újra világméretű, jó irányú szolgálatának segítőtársai közé hívja. Legyen szolgálata Isten álAZ EGYHÁZ ÉS A VILÁG VISZONYA kérdéseinek összefüggéseit vizsgálta néhány mai ökumenikus példán Harmati Béla a dia- kóniai teológia alapállásából. S ezzel olyan témát választott, ahogy ezt dr. Nagy Gyula, a témaválasztással kapcsolatban elsőrenden érintett rendszeres teológiai tanszék vezetője bírálatában megállapította, amely egyik kulcskérdése a mai ökumenikus helyzet helyes értékelésének és különösen fontos a világökumené színterén jelentkező, rendkívül sokszínű és ellentétes teológiai irányzatok között való eligazodásban. Ennek érdekében először felvázolta a disz- szertáció a két alapfogalom: a világ és az egyház bibliai jelentését és teológiai történeti fejlődését, majd „Az egyház helye és feladata a világban” címszó alatt az egyház és a világ egymáshoz viszonyulását három modellen: a szolgáló egyházon, az uralkodó egyházon és a menekülő egyházon vizsgálta. Azzal, hogy diakóniai teológiánk idevonatkozó anyagát céltudatosan, nagy anyagismerettel és teljes azonosulással gyűjtötte össze a doktorjelölt, ahogy ezt dr. Vámos József, a tematikában legközelebb illetékes tanszék, az egyház és társadalom professzora megállapította — segíti lelkészeink, teológusaink mai tájékozódását egyházunk és teológiánk

Tied vagyok, tied, hazám!

E szív, e lélek; t

Kit szeretnék, ha tégedet Nem szeretnélek?

Szentegyház keblem belseje, Oltára képed.

Te állj, s ha kell: a templomot Eldöntőm érted;

S az összeroskadó kebel Végső imája:

Áldás a honra, Istenem Áldása rája! —

De én nem mondom senkinek, Ki nem kiáltom: Legkedvesebbem hogy te vagy A nagy világon.

Titkon kísérem lépteid,

S mindegyre híven;

Nem, mint az árny az utazót, Csak jó időben.

De mint az árnyék nő, midőn Az est közelget:

Nő búm, ha sötétedni kezd, Hazám, fölötted.

És elmegyek, hol híveid Fohárt emelve A sorstól új fényt esdenek Szent életedre;

S kihajtom egy cseppig borát A telt üvegnek,

Bár keserű... mert könnyeim

A tömegek igazságos békéje

Hatvanhárom évvel ezelőtt, Európa az első világháború ütötte, szörnyű sebektől vérzett. Már három éve folyt a háború, felmérhe- tetlenek voltak az anyagi, erkölcsi károk, és a háborúba hajtott milliók szenvedései. Nyilvánvaló volt, hogy ez a háború — bár részt vett benne az európai országok többsége — nem a népek háborúja. Nem a népek akarták, nem a legtöbbet szenvedő munkás és paraszt tömegek érdeke az eszeveszett vérontás.

1917. NOVEMBER 7-ÉN, a céltalan háború borzalmaiba belefáradt orosz nép, elkezdte történelmi forradalmát. Békére vágytak már nagyon az emberek. De tudták azt is, hogy a cári Oroszország akár győz, akár veszít a nagy háborúban, az ő számukra végeredményben egyre megy, mert mindenképpen egy elnyomó, eredendően imperialista rendszer kizsákmányoltjái maradnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméjében az a nagyszerű, hogy nem csupán az értelmetlen háború további folytatásától szabadította meg az orosz népet, hanem olyan új társadalmi rendszer felépítését tűzte ki célul, amelyben a békét teremtő dolgozó népé a hatalom. Ezt a nagyszerű célt súlyos áldozatok és harcok árán, lépésről lépésre kellett megközelíteni. Belső fegyveres reakció, külső intervenció, politikai elszigetelés, gazdasági blokád és világméretű uszítás sem tudta azonban megtörni az új társadalmat építő, munkás-paraszt tömegek lendületét.

A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM sok vonását lehetne méltatni, gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai jelentőségét taglalni. Most csak egy tényt — súlyos problémákkal küszködő jelenkorunk számára nagyon időszerű tényt ragadjunk ki: az októberi forradalom viharában a béke társadalma született meg. Elvi jelentőségű és mélyen jellemző történelmi adat, hogy az új szovjethatalom 1917. november 8-án (akkori orosz időszámítás szerint október 26-án) kibocsátott első dekrétuma a békéről szól. Kifejti a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének lehetőségét és szükségességét, és hitet tesz arról, hogy az új állam elsőrendű céljának tekinti az emberiség megszabadítását az imperialista háborúktól. Egyúttal a dolgozó és kizsákmányolt néptömegek minden rabság és minden kizsákmányolás alól való felszabadításának ügyét teszi programjául.

AZ OKTÓBERI FORRADALOMRA EMLÉKEZVE érdemes tudatosítani azt a tényt, hogy az 1917. november 8-án kelt első Békedekrétum óta az eltelt hatvanhárom esztendőben több száz oldalt kitevő kötetet tesz ki azoknak a felhívásoknak, javaslatoknak, nyilatkozatoknak és> ajánlásoknak a sora, amelyeket a szovjet állam tett a leszerelés és a béke érdekében. Ma a leszerelés és enyhülés elsőrendű kérdése Európának, sőt az egész világnak. A gondolat azonban nem új keletű. Történelmi dokumentumok bizonyítják, hogy az 1917 októberében született új állam fennállásának kezdetétől fogva ennek az ügynek képviselője és aktív kezdeményezője volt, és ma is következetesen az.

AMI 1917-BEN OROSZORSZÁGBAN ELKEZDŐDÖTT, nem maradt az ország határain belül. Hatására szocialista országok sora született. A szocialista országok szolidáris közössége — benne épülő, fejlődő hazánk — összehangolt akcióegységben fáradozik a béke és társadalmi fejlődés világméretű programján. Az októberi eszmék alapján szervezett, szocialista társadalmakban egy kézben van a békés szándék, pozitív kezdeményezés és az ezek biztosításához szükséges gazdasági, szellemi és politikai erő. Amikor minden feltárható anyagi és szellemi energia, és minden hatalom a béke és társadalmi felemelkedés céljának elérésére és biztosítására összpontosul, akkor lehet maradandó sikereket elérni nethzeti és nemzetközi méretekben.

1917-BEN A VILÁGTÖRTÉNELEM ŰJ KORSZAKA KEZDŐDÖTT. Megjelent, tért hódít, fejlődik szerte a világon az új szocialista társadalmi rend. Ebben a békét és igazságot teremtő rendben végezzük a szolgálatunkat. Belső döntés és tudatos elkötelezettség alapján. Célunk és feladatunk, hogy minden erőnkkel építsük, fejlesszük, erősítsük a béke társadalmának anyagi és erkölcsi erejét.

Baranyai Tamás

Ma nagy a veszély, nagy az erőfeszítés is!

(Folytatás az 1. oldalról)

Indiai-óceán térségében. Mindezek mélyen nyugtalanítják az afrikai egyházak népét. A KBK- ban az afrikaiak határozott és éles hangon szoktak fellépni a nemzetközi bűnök ellen. Támogatják a felszabadító mozgalmakat, küzdenek Afrika igazságáért.

AZ ÁZSIAI KONFERENCIA volt a legelső a világrészek szervezetei között. Már 1975 óta működik. India felől indult el az ázsiai mozgalom, és hamar terjedt el Vietnamban, Japánban, sőt a Filippi-szigeteken is. Gyorsan terjed az antikolonialista, antiimperialista, sőt részben antikapitalista beállítottság. A több évszázados gyarmati elnyomás után mély benyomást keltett az imperializmus brutális fellépése •Vietnamban. De a szegénység, éhhalál, analfabetizmus, betegség és korai halál ma is mindennapos

jelenségek Ázsiában. A KBK-ban találnak támaszt és lelki otthont az ott élő keresztyének.

A LATIN-AMERIKAI BIZOTTSÁG 1977 óta évenként tartja összejöveteleit. A több évszázados nyugat-európai és .amerikai kizsákmányolást csak véres küzdelmek árán tudják visszaverni. A már felszabadult országok képviselői, akik Kubából, Nicaraguából, Guatemalából, El Salvadorból jöttek, szenvedélyes hangon biztatják a neofasiszta diktatúra alatt sínylődőket a küzdelem folytatására. Az egyházi emberek nagy tömege csatlakozott a fel- szabadítási mozgalmakhoz, soksok mártírt is adtak. Ilyen volt Romero érsek, de a KBK hűséges munkatársa, Lopez professzor is 1977 óta van az argentin neofasiszták fogságában. A KBK összefogja a haladó egyházi erőket, akik vállvetve küzdenek együtt a szabadságharcosokkal.

TEMPLOM ÉPÜL DREZDA LEGNAGYOBB ÜJ LAKÓTELEPÉN

Johannes Hempel szász püspök új gyülekezeti központ alapkövét helyezte el Drezda legnagyobb lakótelepén augusztus 29-én, az állam képviselőinek jelenlétében. Hans Jörke drezdai polgármester-helyettes ebből az alkalomból kijelentette, hogy az alapkő- letétel az NDK egyházpolitikájának folyamatosságát fejezi ki, és azt igazolja, hogy ennek a politikának alapelve az egyenjogúság és az egyenlő elbánás.

A drezda—pröhlei gyülekezeti központ egyike annak a tíznek, amely a kormány engedélyével olyan helyen készül, ahol eredetileg semmiféle egyházi épület nem volt. A szászországi evangélikus egyházban ez az első ilyen létesítmény. Az eisenhüt- tenstadti központ még az idén elkészül, a drezdai pedig a jövő év végére. A lakótelepen 28 000 ember él.