Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-08-28 / 35. szám

Gyülekezeteink megerősödtek a diakóniai meggyőződésben Közgyűlés és espcrcsiktatás a Budai Egyházmegyében A BUDAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZMEGYE szinte azegú-si magyarországi evaaigéUkus egy­ház arcát, tükrözi. A főváros Vár negyedének tor­nyai közt emelkedik a Bécsi ka­pa téri templomunk tornya is. Az egyháztörténet! múltúnkat icte-'" templom szószékén rend­szeresen hirdet igét Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspö­ke. mint a gyülekezet első parö- kusa, a gyülekezet Lelkészét. Ko­ren Ernáit pedig az, egyházmegye gyülekezeíei most újabb hat év­re esperessé választották. A finn testvérek segítségévei megépüli hatalmas orgonát Peskó György szólaltatja. meg a gyülekezet, nyaraimként a hazai és külíö'di turisták gyönyörűségére. A gy li­lék ?aet Schiitz-kórus a jelentős szolgálatot végez. Az egykori Duna-lápc-n. Lágy­mányoson ép'Ut fel felszaba­dulás után a főváros, egyik leg­nagyobb települése és duzzasz­totta lélekszámban leg,nagyobb gyülekezetünkké a kelenföldit. Szépen szerkesztett temploma, a templommal egybenyitható gyü­lekezeti terme gyakran ad helyet népesebb közegyházi együttléíek- nek. Itt Sulyok Imre zeneszerző ül Vasárnaponként az orgonához és vezényli a gyülekezet énekka­rát A római birodalom egykori polgárvárosa és Krúdy sokuk ál­tal még ismert Óbudája helyén újabb város született a modern váró? ép í tészet min iakollekció já- ból. A kerület ésaakias díszletek-- re emlékeztető templomában új gyülekezet toboi-zódott az utób­bi években. Budahepyvidék útjai a Déli pályaudvartól légy ez őszeimen futnak szét a főváros kedvelt ki­rándulóhelyei és a Budát körül- öieiő gyümölosöskertek felé. Leánygvü! ekezet e Pen th ideg kút éiece egybenőtt legnagyobb sze- retetinézményúnknek az életé­vei. Az ipari jellegű s részben szintén átépülő Budafok gyüle­kezetének a lei késze osztozik a hegyvidékiekkel a budai hegyek déli lankáin, a vikenöházak és gyümölcsöskeytak világában el­szórtan élő füvek gondozásában. A fővárostól északra a Duna­kanyarral lezárt egyre inkább üdülőterületté fejlődő háromszög evangélikusainak gondozása két parókiális körre hárul: Csillag­hegyre és Szentendrére. A kü­lönböző helyeken tartott isten­tiszteletekre nyaranként kirán­duló hittestvérek is betérnek. Észalton Nagybörzsöny zárja a sort. Nemcsak a Börzsöny nagy­jai választják el a többi Nógrád megye területére eső evangélikus gyülekezettől, de kiválik azok sorából a reformáció koráig visszavezethető múltjával, a fel­vidéki bányavárosokéra emlékez­tető hagyományaival is. Az egy­házmegye leghomogónebb gyüle­kezetének hovatartozását a terü­letrendezés idején elsősorban közlekedési szempontok döntöt­ték el. Délen Csepel zárja az egyház­megyéhez tartozó gyülekezetek sorát. Legnagyobb ipari centru­munk napjainkban válik a fő­város egyik legmodernebb ke­rületévé. A városrekonstrukcio során szerény családi házak, ba­rakkszerű munkáslakások, a há­zak falához ragasztott odúk he­lyén a modern lakások minden kényelmével ellátott tízemeletes óriásai nőttek és nőnek fel. A gyülekezet élete is az állandó változás jeleit hordozza magán. Az 1952. évi területrendezés során Csepel gondozása alá ke­rült a korábban a dunaharaszti missziói gyülekezethez tartozó Csepel-szigeti szórvány is. A közigazgatásilag Pest megyéhez tartozó területe!! még falusias, sőt tanyasi körülmények között élnek hittestvéreink. Gondozá­sukban nagy segítséget jelent a nagyobb tömbben élő reformá­tus gyülekezetekkel kiépült test­véri kapcsolat. Ezzel jeleztük is azokat az örö­möket. gondokat és feladatokat, amelyek a közgyűlésen és az es­peresi jelentedben is szóba kerüli­tek. KORÉN EMIL ESPERES, je­lentésében értékedre az egyház­megye. gyujekeze leinek ennúlt háromévi életét. Többek között megállapította, hogy határozot­tan megerősödtek a gyülekeze­tek a diakóniai teológiára épülő hitbeli meggyőződésükben es életvitelükben. A gyülekezetek tagjai közül sokan élnek a rend­szeres igehalxgatás., a szentségek­kel való éle» és a szeretetszolgá­lat gyakorlásának Lehetőségével. Szellem; es anyagi erejüknél reszt vesznek az egyház szolgá­latában.. Valamennyi gyülekezői­ben emelkedett minden tekintet­ben az anyagi álduzaxiuzatai. Különösen is nőtt a felelősség a kozegyházi szükségletek támoga­tásában. Szükséges azonban, uogy a gyülekezetek nagyobb mértékben juttassák kifejezette a lelkészt szolgálat megbecsülé­sét anyagiakban is. Örömmel szólt az esperes ar­ról is, hogy híveink töuosége helytáll a mindennapi munká­ban és segíti népünk közös cél- juhiak elérését. Lelkészeim*; al­kotó tevéxetnységgel vesznek részt a közéietoen a Hazafias Nép­front keretében. Az esperes jelentése szélit egy­házunknak a világszervezetekben végzett nagyjelentőségű szolgála­táról, amely mögött ott van a gyülekezetek egyetértő és imád- kCJzó bázisa. A KÖZGYŰLÉSEN RÉSZT VETT OTTLYK ERNŐ PÜSPÖK IS. aki az isten liszt elet igehirde- tö szolgálatát is- végezte, és be­iktatta tisztségébe Koren Emil esperest. — A közgyűlés újra­választotta az egyházmegye tisztségviselőit is. akiknek nevé­ben Mezősi György csepeli lel­kész. egyházmegyei lelkész! fő­jegyző köszönte meg a bizalmat és köszöntötte Koren Emilt újra­választása alkalmából. M f. 'Takó István ny. lelkész 1977. június 28-ári hall meg. Temetése július 12-én volt a budapesti Űj köztemetőben. Takó István J 9U0. december 2ü-án született a Vas megyei Ne- meskoltán. Az ősi soproni evan­gélikus líceumban érettségizett. Teológiai tanulmányait előbb a régi soproni evangélikus akadé­mián, majd a soproni hittudomá­nyi fakultáson végezte. 1925. ok­tóber 25-én avatta lelkésszé Ka­pj Béla püspök. Felavatása után ti éven keresztül szolgált egyház- kerületi segédlelkészként Kapi Béla püspök mellett, előbb Szom­bathelyen. majd Győrött. 1931. május 1-től a pécsi gyülekezet adminisztrátora volt, majd 1931. novemberétől 1943. október 1-ig a pécsi gyülekezet lelkésze. 1945 októberétől nyugalomba vonulá­sáig, 1970. október 1-ig a györkö- nyi gyülekezetben végezte a iel- készi szolgálatot. Temetésére sokan jöttek el Györkönyből, Pécsről és a Buda­pest-Karácsony S. utcai Szere­tetotthon lakói közül. A temetési szolgálatot dr. Kdl- dy Zoltán püspök végezte. Két textust olvasott fel: Rm 14, 7: ..Mert közülünk senki sem él ön­magánakés Zsolt 34, 19: ..Közel van az Űr a megtört szí- vűekhez ...”. Megemlítette, hogy az első igét halálára készülődve Takó István választotta, a máso­dikat pedig a felesége. Maguknak -az igéknek a kiválasztása is val­lomást jelentenek, hiszen azt jel­zik, hogy elhunyt testvélünk tudta, ó a halaiban is Krisztusé maradt, az özvegy pedig arról tesz vallomást, hogy Isten' közel vau azokhoz, akik gyászolnak. A püspök méltatta Takó István lel­kész szolgálatát. Hangsúlyozta, tiogy igehirdetéseit a személyes hit melege fűtötte át. Szolgálatát alázatosan végezte, ugyanakkor egész egyéniségét és munkáját a derű jellemezte. Pécsi szolgálata idején, rnagy súlyt helyezett a bibliaórák szervezésére és tartal­mi elmélyítésére. Nagyon rend­szeres munkát végzett az óriási szórványterületen. Nevéhez kö­tődik a pécsi1 Baldauf Gusztáv ' szerétetotthon felállítása és kibő- ■ vítése. amelyet még elődje kez­deményezett. A györkönyi gyüle­kezetben negyedszázadon keresz­tül szolgált. Ez a kitelepített gyü­lekezet nagyon igényelte a vi­gasztalás szolgálatát. Nyugdíjas éveiben is tovább munkálkodott a budapesti Karácsony Sándor utcai szeretetotthonban, ahol hű­ségesen végezte el a gondnoki munkát. Felesége, két leánya. 3 testvére és a rokonság gyászolja. A sírnál Tihanyi János györ­könyi lelkész mondott búcsúszót, és a györkönyi gyülekezet tagjai enekeltek. Mindkét kezem szabad Isten pillantása lelkem mélyéig átjár és irgalmasan mégis megbocsát: ez tesz bizakodóvá. Szóba áll velem, partnerévé emel, eszköze lehetek: ez ad alám talajt, derít rám kedvet, tesz bevetésre késszé. üdvösségemről rég gondoskodott, ő szívom biztos rejteke. így hát mind a két kezem szabad, arra az ezernyi szolgálatra, ami a világban vár rám. Hannelore Frank után: Bodrog Miklós EGYHÁZELLENES INTÉZKEDÉSEK EL SALVADORBAN A közép-amerikai ország ka­tonai diktatúrája Carlos H. Ro­mero tábornok vezetése alatt minden erővel le akarja törni az egyházi keretekben jelentkező ellenállást, erről ír a Salvador! római katolikus püspöki kar egyik pásztorlevelében. Napi­renden vannak a bebörtönzések, megkínzások. sőt a gyilkosságok­tól sem riadnak vissza az elnyo­mó katonai diktatúra emberei, ha ellenállást sejtenek. Az ország­ban a népesség három százaléká­nak a kezében van a földterület hatvan százaléka, nagy a nyomor és növekszik az elkeseredettség, (epd) Lelkészeink to vábbképzése GYÜLEKEZETI TAGJAINK SZÁMÁRA IS ÉRDEKES, hogyan folyik egyházunkban a lelkészek továbbképzése. Diakóniai teológiánk továbbérielése és bázisának kiszélesítése az az alapvető célkitűzés, amelynek folyamatában helyezkedik el minden esztendő Lelkészi Munkaközösség munkájának szolgálata. Egy-egy esztendő témáit a Ili egyházmegyei LMK javaslata alapján az országos LMK-válaszí- many tűz! ki és látja ei a kidolgozás számára irányvonalakkal. A ki­tűzött tómák az illető esztendő legfontosabb teológiai, egyházpolitikai és politikai kérdéseit ölelik fel. Ezekre adnak lelkészeink választ az előadásokkal, korreferátumokkal és hozzászólásokkal. Minden évben hatalmas anyag gyűlik egybe. 1976-ban a 16 egyházmegyei lelkészi munkaközösség 8 témát dolgozott fel. Ez azért több, mint 128 előadás, mert egyes egyházmegyékben több előadója is van egy-egy témának. Ehhez jön még a hozzászólási anyag is. ami a jegyzőkönyvekben tük­röződik. Az egyes egyházmegyékre vonatkozó konkrét értékelést espe­reseink már elvégezték a lelkészek számára. Én pedig az országos anyagot tekintettem át és értékeltem. Erről szeretnék most összképet adni. ÖSSZKÉPKÉNT ANNYIT, HOGY 1976-ban tovább tisztázódott és erősödött bennünk teológiai utunk kidolgozása, az egyházpolitikai és politikai döntés, ami ebből a teológiából következik. Az egyes dolgo­zatokban sem az tükröződik elsősorban, hogy kinek milyen a szemé­lyes felfogása, tapasztalata, hanem a szubjektív vonásokon felül min­dig középpontban áll a mi teológiánknak a továbbépítése. A munka- közösség tagjaiban egyházunk teológiai felismerése mélyen gyökeret vert. Nem az a célja az egyes dolgozatoknak, hogy az illető indivi­duális nézeteit tükrözze, hanem az. hogy értse és tudja értetetni a meg­adott témában egyházunk íeifogásmódját az aktuális kérdések te­rületén. AZ IGEHIRDETÉSRE KÉSZÜLŐDÉS MŰHELYE IS a lelkészi munkaközösség. Az evangélikus igehirdetésnek is van története — ez természetes is —. s ezen a folyamaton belül külön hangsúlyt kap az, hogy utunk teológiája miképp tudja megszólítani a mai embert. Nem teológiát prédikálunk, hanem Jézus Krisztust magat. De amikor en­nek a teológiának Jézus áll a középpontjában, egyszeriben a szemé­ly éoen é? az általa hirdetett evangéliumban ő az. aki szolgál és aki a tanítványt is szolgálatra indítja,. Az evangélikus igehirdelő ezek­ben az évtizedekben, években - természetesen erre a szolgáló Jézus Krisztusra koncentrál, és az általa adott indítás alapján szólítja meg a mai embert és szolgál neki. Az LMK-k nagy haszonnal alkalmazták a ffyenesdiási lelkészkon f erenciákba n ösve^etett módszert, hogy há­rom lelkész pódiumbeszélgetés formájában dolgozta fel a texust. Más­hol azi a módszert is,használták, hogy. egv-egy gyülekezeti igehirdetés, amely már elhangzott, került megtárgyalásra. ..HELSINKI UTÁN: — ez volt az 1976. évi témák sorában a béke­téma. A dolgozatok felvázolták a Helsinki utáni nemzetközi helyze­tet. amelyet az enyhülés politikája jellemez. Kiemelték, hogy nincs más alternatíva, csak az enyhülés. Az enyhülésnek pedig logikus kö­vetkezménye hogy azt további lépéseknek kell követniük a leszere­lés irányában. így nyújtanak segítséget a dolgozatok abban, hogy evangélikus egyházunk is részt vegyen a békére nevelés átfogó mun­kájában. ..NAIROBI TANULSÁGAI’’ címen D. dr. Káldy Zoltán püsoök sok LMK-ban tartott élményszerű, eleven beszámolót Nairobi tapaszta­latairól. A dolgozatok könnyen íródtak egyrészt ezeknek a beszá­molóknak. másrészt a Lelkipásztorban és az Evangélikus Életben, vagy máshol megjelent bőséges cikkeknek az alapján. A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG VI. NAGGYÜLÉSÉNEK fő-’ témáiéval kapcsolatban a lelkészi kar végigtárgyalta ezt Ja kérdést és jó ötleteket, elgondolásokat adott, amire a később könyvalakban is elkészített magyar hozzászólás is tudott építeni.' ..MIRE NEM FELELT MÉG DIAKÓNIAI TEOLÓGIÁNK?” cím­mel arra nézve adtak a lelkészek javaslatokat, hogy milyen problé­mákat dolgozzunk fel. ameivek még megvilágításra várnak. Ezek so­rában kiemelkednek az erkölcsi problémák, a munka témáiéval, az anyagiak túlhajszolásával, a közösségi embertípus formálásával kap­csolatban. „SZEKTÁS JELENSÉGEK GYÜLEKEZETEINKBEN” címmel a dolgozatok arra mutattak rá. hogy a szektás magatartás vitánridegen- ségre akar elvezetni. Azért húzódik vissza a lelki területre, hogy ki­vonja magát a társadalmi felelősség összefüggése alól. Ennyiben válik a közegyházi gondolkodásmódtól is távolállóvá, vagy éppen elidege- nedővé. Gyülekezeteink óriási többsége jó irányban halad, de itt-ott, ahol kis százalékban e téren mutatkoznak problémák, azt az LMK- ban dolgozó lelkészek azonnal és nagyon éberen tárják fel. A LELKÉSZT MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS azt a feladatot jelen­ti. miként lehet a lelkészi munkaerőt célszerűen beosztani, miközben előttünk van a munkaerő-gazdálkodásnak igen sok tanulsága. AZ ANYAGI KÉRDÉST ezen a témán keresztül mutatták meg lel­készeink: „Mit jelent ma a két fillér egyházunkban?” Ennek nyomán gondolták végig, hogyan lehet a gyülekezeteket kérni az áldozatkész­ség fokozására. AZ ÖREGEK GONDOZÁSA a gyülekezeti diakóniának a kérdését vetette fel. ahogyan a helyi gyülekezet ugyanúgy, mint egyházunk egésze, gondját viseli az öreg embernek, a rászorult betegnek. GAZDAG ANYAG GYŰLT ÖSSZE ezeknek a témáknak országos feldolgozása kapcsán, amely egyházunk diakóniai teológiáját tovább érlelte és erősítette. Ottlyk Ernő BEVÁNDORLÁS KÖVETKEZTÉBEN ÚJ VALLÁSI HELYZET SVÉDORSZÁGBAN Tíz svéd közül egy idegen: emigráns vagy vendégmunkás. Mintegy 600 000 idegen került így Svédországban, köztűk több mint 100 000 római katolikus és kb. 70 000 görög ortodox, ezenkí­vül még sok más esopqrt. Ez a tény új helyzeteket teremt az ed­dig homogén evangélikus vallású országban. Római katolikusok miséznek evangélikus templo­mokban. pünkösdiek pedig görög ortodoxokat fogadnak be. A svédek számára érdekes tapasz­talatot jelent, hogy most gyak­rabban találkozhatnak más fele- kezetűekkel. Egyes megfigyelők pedig egyenesen úgy vélik, hogy ez a helyzet elevenítően hat a svédek hagyományos egyházi éle­tére. AMERIKAI ORVOSOK VÉLEMÉNYE A TV MŰSORÁRÓL A televízió műsoraiban látható erőszakos cselekmények, krimik és más filmek, beszámolók során mutatott gyilkosságok nem te­kinthetők hasznosnak. A nézők, elsősorban a gyermekek az ame­rikai orvosi közlöny, az Ameri* can Medical News szerint lelki és fizikai értelemben is megbe­tegedhetnek. Ezért az orvosok or­szágos bojkottra hívtak föl az erőszakos cselekményeket bemu­tató filmek ellen, (epd) f l akó István NÖVEKVŐ ÉRDEKLŐDÉS ÁZSIÁBAN A BIBLIA IRÁNT Dr. Heyward Wong, s Hong­kongi Bibliatársaság igazgatója szerint az 1976. évben Ázsiában és a Csendes-óceán vidékén na­gyon megnövekedett az érdeklő­dés a Biblia iránt. A 335 millió Biblia és bibliai rész 56,2 száza­léka ezen a vidéken fogyott el az évi statisztika szerint, (lwi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom