Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-12-11 / 50. szám

! Élmények egy élménybeszámoló nyomán Esős novemberi vasárnap dél­után lázas készülődés vélt Kecskeméten, a gyülekezeti te­remben. A gyülekezet asszonyai a szokásos, szeretetvendégséget megelőző munkákat végezték, mégis volt ott valami „nem szo­kásos” ebben az előkészületben. Szeretett és tisztelt vendégeket vártak előadókul: dr. Kdldy Zol­tán püspököt és feleségét. A dél­utáni órákban érkezett meg a püspökházaspár. Nem volt ju­bileum, sem hivatalos látogatás, hanem ennek az esztendőnek kétségkívül legnagyobb evangé­likus világeseményéről, a Dar es Salaam-i nagygyűlésről élmény- beszámoló. Mindketten szolgáltak ezen az estén, mert a püspök elő­adása után felesége azokból a színes- diaképekből mutatott be vetítés keretében, melyeket a de­legáció tagjaként készített a hely­színen. így látva Afrikát, a nagy­gyűlés színhelyét, eseményeit, nem a saját elképzeléseinkre voltunk utalva, hanem szinte résztvevői lettünk az utazásnak, a nagygyűlésnek. Kettőiük be­számolója így lett élménnyé az eaész termet szinültig megtöltő gyülekezetnek. ÜSPÖKÜNK AZ ELŐADÁS ÉJÉN gondolatban felültetett bennünket egy repülőgépre és így közelítettük meg először Afrikát, a kontinenst, közben megismer­tük az afrikai embereket, népei­nek problémáit, a szabadságért és igazságukért vívott küzdelmei­ket. Azután az afrikai keresztyén- ség — benne az evangélikus egy­ház — helyzetét és szolgálatát láttuk és végül megérkeztünk a nagygyűlés színhelyére: Tanzá­niába. A nagygyűlésről szóló be­számoló három szó köré fonódott: |L misszió — humanizáció — öku- , méné. Másként fogalmazva: kül- r ^sietésünk, az emberiség igaz ele­ji' JM^ért való szolgálatunk és a .Jé- ^^^zus Krisztusban való egységünk j^K^kérdésel. Az előadás és az utána T^Oxövetkező vetítés egymást segít- ™ ve alakította és formálta a hall­gatók szemléletét: mit is jelent nekünk Dar es Salaam? ­EZT A KÉRDÉST A SZERE- TÉT VENDÉGSÉG UTÁNI ELSŐ \ BIBLIAÖRÁN és presbiteri ösz- szeiövetelen tettem fel. keresve- kutatva, mi hatott leginkább a hallgatókra, nézőkre? Gyűjtöget- tem az élményeket az élmény- H^^bészámoló nyomán. .Űrömmel hallottunk jo hírt az — közelebbről a tanza niai — evangélikus gyülekezetek Hb hitéről és szeretetéről” — össze­geztük a feleletek egyik csoport­ját. Jó tudni, hogy milyen buz­gók ezek a gyülekezetek, Uruk­nak vallják Jézust és szeretik a Jézus Krisztusban való közössé­get — örömünnep számukra az úrvacsorázás alkalma és általá­ban örvendező és vidám keresz­tyenek annak ellenére, hogy gaz­dasági nehézségek között, sze­génységben. fekete bőrű testvé­reikért való állandó könyörgés­ben és szorongásban élnek. El­gondolkoztató ez a magatartásuk és sok tekintetben lehetnek pél­dáink felszabadultabb keresztyén életre. A válaszokból az is kitűnt, hogy sokan örülnek Kibira püs­pök elnökké választásának. A kecskemétiek személyesen isme­rik és szívükbe zárták a „fekete püspököt”, aki ! 972-ben úrvacso­rát osztott itt a templomban és nap mint nap itt sétált a város utcáin. Nagv eredmény, hogy a vitág..zövetség afrikai néger püs­pököt választott elnökévé, ennek mi szívből örülünk és Isten áldá­sát kérjük szolgálatára! Sokan észrevették — mert elő­adásában a püspök mindig külön rá is mutatott —, hogy a nagy­gyűlés témáinak kibontása köz­ben és határozataiban sok az egybecsengés egyházunk diakó- niai teológiájával. Jó érzés, hogy a világ evangélikussága a „ma­gyar hozzászólás” következtében megismerhette bizonyságtételün­ket és sok kérdésben azonos né­zetre jutottunk, mint pl. az egy­ház missziója, vagy az Isten sze­retetéről életünkkel való bizony­ságtétele, vagy a béke, az embe­rek igazságos és egyenjogú életé­nek kérdései. De az is jó. hogy ezt ma már itthon gyülekezetünk tagjai is észreveszik. „NAGYON SZÉPEK A SZÍNES DIAKÉPEK” — ez volt a legtöb­bet hallott vélemény. „Nagyon köszönjük azt a kedves, közvetlen hangú magyarázatot, mellyel Fő­tisztelendő Asszony a vetítést kí­sérte” — tették hozzá. Különösen örültek a jelenlevő gyermekek, mert az ő szívükhöz a képek be­széde állt legközelebb. Megeleve­nedtek Afrika jellegzetes tájai: előtérben a forró égövre jellem­ző növényzet, vagy a rezervá­tumban szabadon járó vadálla­tok csoportja, a háttérben havas csúcs. A megnyitó istentisztelet és úrvacsoraosztós, sok mosolygó fekete arc és az ünnepi ülések — a szó minden értelmében vehető —. „színes gyülekezeté”. Van kö­zöttük egy felejthetetlen kép: Ki- bíra püspök a megválasztása utá­ni percekben, az őt körülvevő fe­keték és fehérek gyűrűjében. Megilletődöttség és öröm, neve­tés és könnyek — az ünneplés pillanatai ezek. Nagy szolgálatot tett dr. Káldy Zoltánná azzal, hogy ezeket a képeket elhozta nekünk haza, mert az egész nagy­gyűlés levegőjét, hangulatát hoz­ta el ezeken. Hálásan köszönjük ezt a szolgálatát! AZ ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ NYOMÁN GYÜLEKEZETÜNK TAGJAI szembesültek a világ- szövetség nagygyűlésével. S ez a szembesülés megcsillantotta a le­hetőséget: Jézus Krisztusban le­hetünk új, a szolgálatra meg­újult közösség az emberekért és egész világunkért végzendő sok­sok szolgálat perspektívájában. A kecskeméti gyülekezet nem fog­ja elfelejteni a püspökházaspár­nak ezt a szolgálatát és nagyon hálás érte. Tóth-SaöUős Mihály Ének Krisztus országáról A „Dar es-Salaam”-l t ilággyűlésre irt ének (In Jesus Christ A Kingdom New) Krisztusban már, Ki bennünket íme, eggyé tett, örök, áldott ország támad. így csupa fény a szép jövő fényében. minek semmi nem vet gátat. ő eggyé lett: mint Vőlegény, eljegyzett! Ö eggyé tett! Mi tagok, Ö a B'ö, vele egy test lettünk! Krisztust dicsérd! ö sziklaszál, min az egyház áll! Nevét mindörökké áldjad! Győzelmet vett a Golgotán, kínos átokfán Ő, az áldozati bárány, és visszanyert a halálból, örök rabságból minket szent halála árán. Szabaddá tett, mert vére volt a váltság. Szabaddá tett, és szolgálatim hív szabad szívvel minket. Öt áldjuk, Őt, mert megmentett! Minden dicséret felé szálljon ének szárnyán! Krisztus az Ür! A mindenség zengi dicséretét, és a népek Őrá várnak. Őt áldjuk, Őt a szentekkel, mert ő oldott fel, adott értünk drága árat. Istenünk Ö, és mi megváltott népe! Istenünk Ö. s mi szolgálhatjuk itt és az égi fényben!­őt hirdesd, áldd, ég-föld Urát, Atya egy Fiát! Nevét mindörökké áldjad! Angolból ford. Túrmezei Erzsébet Karácsonyi ajándéknak ajánljuk Előző két számunkban azokat a könyveket ismertettük, amelyek a Bibliával, a bibliamagyarázat­tal, illetve az egyház történetével voltak kapcsolatban. Most néhány olyan könyvre hívjuk fel a fi­gyelmet, amelyek a keresztyén ember életével vannak összefüg­gésben. Nagy Gyula: Egyház a mai világban A könyv — többek között — az alábbi kérdésekkel foglalkozik: a keresztyén ember a társadalom­ban, a családi élet, a nép és ál­lam életének etikája, a munka, az anyagi javak, a kultúra etiká­ja, egyház és világ, egyház és tár­sadalom, egyház és emberiség, ke­resztyének és nemkeresztyének a mai világban. (Ára: 85,— Ft.) ház történetét, gyülekezeteink életét és szolgálatát, foglalkozik a hit és élet kérdéseivel, s dióhéj­ban összefoglalva adja egyházunk dogmatikai és etikai tanításánas lényegét. (Ára: 16,— Ft.) Hittankönyvek Minden korcsoport részére ren­delkezésre állnak a hittanköny­vek, s kapható a Konfirmációi Káté is. A könyvek megvásárolhatók, vagy megrendelhetők az Evangé­likus Sajtóosztályon (1088 Buda­pest VIII., Puskin utca 12. I. em.) H. A LUTHERÁNIA Luther Márton Kis Kátéja Luther annak idején „az egy­szerű gyülekezi lelkészek és ige­hirdetők számára” adta közre Kis Kátéját. De jó emlékeztető és el­igazító ez a kis könyvecske ma is keresztyén életünk számára, mert ilyen kérdésekkel foglalkozik: a Tízparancsolat, a Hiszekegy, a Mi­atyánk. a keresztség, a gyónás, az úrvacsora. De tanít az imádkozás­ra is. (Ára: 3,— Ft.) Groó Gyula: Élet kenyere A kis könyvecske az úrvacsorá­ról szóló evangélikus tanítást tar­talmazza a keresztyén ember min­dennapi élete összefüggésében. (Ára: 5,— Ft.) Hitünk — Életünk Az eredetileg szórványhittan- könyvnek készült könyv hasznos olvasmánya nemcsak az evangéli­kus gyermekeknek, hanem a fel­nőtteknek is. A bibliai története­ken túl, röviden ismerteti az egy­A LUTHERÁNIA ÉNEK- ÉS ZENEKARA december 18-án, vasárnap du. 6 órakor istentiszteiet keretében a Deák téri templomban előadja BACH KARÁCSONYI ORATÓRIUMÁT (1., 2. és 6. kantátáját) Közreműködnek: Mohácsi Judit, Bodonyi Katalin. Fü- löp Attila, Berczelly István és Trajtler Gábor. Vezényel: WELTLER JENŐ Igét hirdet: DR. HAFENSCHER KAROLY — DR. KOREN EMIL budavári lelkészt, a Budai Egyházmegye esperesét, a Fővárosi Tanács tag­ját, a Fővárosi Tanács legutóbbi ülésén az Oktatási Bizottság tag­jává választották. Erkki Keu io: \i egyházak, mini a Helsinki záróokmány megvalósítói A keresztyén egyházaknak a békéért, nemzetközi együttműködé­sért és a kölcsönös megértésért hozott múltbeli erőfeszítései sokszor jelentősebbek voltak, mint gyakran gondolják: Urho Kekkonen finn elnök, a Helsinki értekezlet egyik fő tervezője, egyik beszédében több évvel ezelőtt utalt arra. hogy az ökumenikus mozgalom a né­pek közötti politikai kapcsolatok mintaképe volt. Nagygyűléseiken és gyakorlati munkájukban az egyházközi szervezetek és a felekezeti világszövetségek most éppúgy azon fáradoznak, hogy a Helsinki záróokmány ismertté legyen és az együttműködés szelleme alakul­jon ki. VAN OLYAN ALAPUNK. MELYRE AZ EGYHÁZAK ERŐFESZÍ­TÉSEI ÉPÜLHETNEK, és vannak útjaink az együttműködés előmoz­dítására. Csupán fel kell ismernünk, hogy ezek a keresztyén alapon létrejövő nemzetközi kapcsolatok is részei a nemzetközi politikának. Erre utalt a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke, Káldy Zoltán, a magyar parlamentben elmondott beszédében, amikor kijelentette, hogy éppen a béke és az enyhülés kérdésében szolgál­hatja az egyházak együttműködése az érintett ország külpolitikáját. A nemzetközi politikát nem kell és nem is szabad csak a politi­kusokra hagyni. A népek közötti kölcsönös megértés előmozdítása mindenki számára, az egyházak számára is, közös ügy. AZ EGYETÉRTÉS A TALÁLKOZÁSSAL KEZDŐDIK. Szerződések és nyilatkozatok nem sokat nyomnak, ha nincs mögöttük az a poli­tikai akarat, melyet a közvélemény formál. Egy egyházi újság szá­mára adott interjújában a finn külügyminiszter. Paava Väyrynen Finnországnak a fejlődő országok támogatására tett erőfeszítéseiről nyilatkozott és reményének adott kifejezést, hogy ezek az erőfeszí­tések a jövőben érezhetően növekedni fognak. S itt a külügyminisz­ter a politikai akaratnak, ennek az általános beállítottságnak a je­lentőségét hangsúlyozta. Felhívta az egyházakat és a missziói szer­vezeteket: Teremtsenek ^lyan közvéleményt, mely aktivizálja a po­litikai döntések hozóit es befolyásolja a döntéseket. Hogy Belgrád sikeres lehessen, Helsinki szellemének a közvéle­mény támogatására van szüksége, és hogy észrevegyék, ez a közvéle­mény az egyházak állandó figyelmét is kívánja. Szükség van infor­mációra, vitára, nemzetközi kölcsönhatásra, tájékoztatásra. BELGRADBAN IS ÉRDEMES LENNE TANULSÁGOKAT LE­VONNI ABBÓL A SZELLEMBŐL, melyre az ökumenikus mozgalom közössége épül. Az ökumenikus mozgalom nem keresztyén szövetsé­gei akar, melyben minden ellentétet eltüntetnek. Inkább tiszteletben tartja a tagegyházak önállóságát és a saját felekezet jogát. Csak ak­kor lehet szó tartós együttműködésről, ha ezt a különbözőséget, az értékek sokféleségét komolyan veszik. Az ökumenikus mozgalom történetében is vannak hatalmi harcok és a másképpen gondolkodók elnyomására irányuló törekvések. Már 1946-ban emlékeztetett ben­nünket, tanítványait, a bosseyi ökumenikus Intézet hallgatóit, Adolf Keller, az ökumenikus mozgalom egyik útegyengetője, hogy minden ökumenikus tanácskozáson jelen van a gonosz is. Ebben a vonatko­zásban az egyházközi együttműködés egy szinten van minden más nemzetközi együttműködéssel. „Szakértői csoportjával” a gonosz bi­zonyosan jelen van Belgrádban is. Más intézmények együttműködésével összehasonlítva a keresztyén egyházaknak azonban döntő előnyük van. Közös névadónk van, akit általánosan elfogadnak és elismernek, a mi Urunk Jézus Krisztus. Minden tévelygésünk ellenére ö szilárd alapot teremt kapcsolataink­nak. Krisztusban egyúttal felrajzolódik előttünk az az út is, amelyen járnunk kell, hogy megtaláljuk egymást. A MAI VALÓSÁG KÖZEPETTE, HELSINKI SZELLEMÉRŐL IS SZÓLVA, EZ MINDENEKELŐTT AZT JELENTI, hogy „legyetek a tiszteletadásban egymást megelőzök” (Róm 12, 10). A békéhez és a nagyobb kölcsönös megértéshez vezető utat erre a magatartásra lehet építeni. Még az azonos hitvallású egyházaknak is megvan a saját történetük, a saját hátterük — vagyis társadalmi rendszerükből adódó eltérő hátterük. Egyetlen egyház se élhet saját társadalmától elkülönülten, ha valóban egyház akar lenni. Ezt el kell ismerni és figyelembe kell venni. Szembekerül önmagával az az egyház, mely eltűri, hogy egy másik nép ellen irányuló politikai, hatalmi törekvés eszközének használják. Hiszen így a kölcsönös tisz­telet őrzőjéből másképpen gondolkodók elnyomója lesz. Ez az egyházközi együttműködés legérzékenyebb területe, az a pont, ahol valóban Krisztus lábnyomába leéli lépni. A keresztes hadjá­ratok a keresztyén egyház történetének sötét lapja, de maradjanak is csak ott. Ha a kölcsönös tisztelet útját járjuk, nagyon hamar ész­revesszük. hogy nincs egyetlen olyan egyház sem, mely ne tanul­hatna a másiktól, és olyan sem, mely a többi egyházaknak ne tud­na valamit adni. HA A BÉKÉÉRT ÉS AZ ENYHÜLÉSÉRT ILYEN ALAPON TE­SZÜNK ERŐFESZÍTÉSEKET, akkor lépésröl-lépésre — remélhetőleg türelemmel és meg nem fáradva —. egy egészséges Európát építünk és keresztyén egyházakként új reménységet hozunk az egész világ­nak. (Az LVSZ sajtószolgálatából) — BÜK. Komjáthy Lajos lel- „Jézusom légy velem”. A Vasi kész — az enyingi templom, a Egyházmegye nevében Benkö Bé- büki papiak építője, az óbudai és la esperes búcsúzott Komjáthy a büki templom újjáépitője — 45 Lajostól. Komjáthy Lajos lelkész évi aktív lelkészt szolgálat után . az üdvözlésekre válaszolva meg- a búcsúzó egyházi esztendő vége állapította: Isten nem követeit tő- felé nyugalomba vonult. Búcsú- le több szolgálatot, mint aminek igehirdetését október 30-án mond- az elvégzéséhez,erőt is adott. Is­ta el a büki templomban. Alap- len áldását kérte a gyülekezetre, igeként, a lelkészi szolgálatról való vallomásként János 6, 68-at választotta. Istentisztelet után közgyűlés volt, amelyen először a — HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ, gyermekek versmondással, virág- Kenéz József, a csorvási gyüleke- gal, ajándékkal kedveskedtek a zet hűséges gondnoka és felesege, nyugalomba vonuló lelkésznek, sz. Kunos Etelka november 20-án Ezután a góri, a lócsi és a szeles- a templomban ünnepelték házas­fél filiák képviselői búcsúztak el ságkötésük. 50. évfordulóját, a lelkésztől. A büki hívek névé- Könyves György és felesége, sz. oen Hasza Ferenc búcsúzott. Em- Spisják Julianna ugyanakkor ün- iékeztetett arra, hogy 18 évvel ez- nepelték házasságkötésük 25. ev- előtt Máté 21, 9-cel ' üdvözölte a fordulóját. „Áldjad én lelkem az leikészt. Búcsúzáskor azt mond- Urat, és el ne feledkezzél semmi halja: áldás volt a lelkész szol- jótéteményéről.” gálata, igehirdetése és példaadó élete. Kívánja, hogy legyen a — HALÁLOZÁS. Kiss Ferenc nyugalom éveiben számára is biz- óskűi lelkész 61 éves korában no- tatás az az evangélium, amelyet vember 20-án elhunyt. Temetése hirdetett. A gyülekezet búcsú- november 22-én volt öskün Si- zóul a 100. éneket énekelte el: kos Lajos esperes szolgálatával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom