Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-12-26 / 52. szám

I Karácsony 2. napjának igéje Isten népe1 Ézs 49, 13—16a Karácsony az örömszerzés szép ünnepe. Isten karácsonyi szeretete megmozgatta a mennyei világot. Angyalai karácsony éjszakáján a földre szálltak, hogy ezt a mennyei ujjongást magukkal hozzák és ki­árasszák az emberre. Ez az Istentől kiinduló karácsonyi öröm hullám­zik tovább abban a nagy igyekezetben, amely emberek sokaságát in­dította ezekben a napokban arra, hogy ajándékaikkal örömöt szerez­zenek szeretteiknek. KARÁCSONYI ÖRÖMÜNK ALAPJA ISTEN SZÁNÓ, KÖNYÖRÜ­LŐ SZERETETE. A bűnnek a kegyetlen szorításában az ember szá­mára csak egy eszköz volt: Isten törvénye, amelynek segítségével megkísérelt szabadulni. Eredménytelenül. Mindig visszahullott oda, ahonnan elindult. Erre a vergődő, bűnnek kiszolgáltatott, rabságban sínylődő emberre tekintett rá az Isten és megszánta. Könyörült az emberen, és karácsonykor szabadulást hozott számára. Ö maga törte át a bűn tömör falát és a mennyei világot összekapcsolta a földdel. Egyszülöttjét küldte hozzánk, és a karácsonyi Gyermekkel beáram­lott a világba Isten könyörülő szeretete. KARÁCSONYI ÖRÖMÜNK FOLYAMATOSSÁGA ABBAN VAN, HOGY TÖBBE NEM VAGYUNK ELHAGYOTTAK! Immánuel! Ve­lünk az Isten Jézus Krisztusban. Urunk számára a föld nemcsak egy állomás a világűrben, hanem állandó tartózkodási helye. Maga mond­ta: „Veletek vagyok minden napon a világ végezetéig”. Erre gondol­hat özvegy és árva, ebben bizakodhat beteg és öreg, aki talán egye­dül ünnepli a karácsonyt, mert nincs senkije, akit hazavárhatna. Vagy ha van is, de elfeledkezett'róla. Isten maga mondja: „én nem feled­kezem meg rólad! Íme, tenyerembe véstelek be”. Mindenkor számon tart minket gondjainkkal, örömeinkkel és gyarlóságainkkal együtt. Krisztusban Isten széttörte a bűn hatalmát. Az emberré lett Isten ve­lünk van, hogy embersorsunk gyötrelmeiből kisegítsen és boldog életre vezessen. KARÁCSONYI ÖRÖMÜNK ABBAN TELJESEDETT BE, HOGY ISTEN GYERMEKEIVÉ FOGADOTT MINKET. Krisztus nem hűvös és fölényes közelségben van hozzánk. Nem érezteti velünk, gyarló, porszemnyi emberekkel, világot átfogó, félelmetes hatalmát. Közelsé­ge a testvér közelsége. Isten megváltóul és testvérül adta őt számunk­ra. Érette szólíthatjuk az Istent így: Atyánk! A karácsonyi Gyerme­kért Isten minket is elfogadott édes gyermekeivé. Csodálatos és ma­gasztos méltóság ez! Bele tartozunk Isten családjába. Ugyanakkor ez kötelez is minket. Az egyszülött Fiú megmutatta, hogyan kell ebben a világban Isten gyermekeként élni. Bűneink eltörlésével a lehetőséget is megadta erre. Urunk élete mélyrehajló, áldozatos szolgálat. A bet­lehemi istállóban kezdte, a bűn terhe alatt roskadozók, az élet nyo­morultjai és a halál félelmében gyötrődök között folytatta. Nekünk is ott van a helyünk azok között, akik segítségre várnak. Ott van a he­lyünk azok mellett, akik azt akarják, hogy az ember békében és boldogan éljen. Mert igazán örülni, újjongani csak akkor lehet, ha az emberek megértésben élnek, ha nincs többé éhező, nincs jogfosztott és kisemmizett. Karácsonyi örömünk így lesz teljes. Ezért szolgáljuk Vele felebarátunkat. Így dicsőítjük irgalmas Urunkat. Pintér János IMÁDKOZZUNK! A bocsánatot nyert bűnösök újjongásával magasztalunk Téged, Is­tenünk. Köszönjük neked, hogy egyszülött Fiadat, Jézust hozzánk küldted és általa gyakorolod közöttünk könyörülő szeretetedet. Ké­rünk, add, hogy karácsony öröme ragyogjon életünkön, meglátszódjék munkánkon és érvényre jusson felebarátainkhoz való viszonyunkban. Szereteteddel segíts bennünket, hogy szolgálatunkkal munkáljuk so­kak örömét és ezzel dicsőítsünk Téged. Ámen. A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG SEGÍTSÉGE A LIBANONI MENEKÜLTEKNEK A Lutheránus Világszövetség és a Német Protestáns Egyházszö­vetség Diakóniai Szervezete (NSZK) a libanoni—Szíriái határ­vidéken levő libanoni menekült- táborok jobb ellátására, s a hazá­jukba visszatérők megsegítésére eddig nyolcszázezer márkát for­dított és a további segélyakciók lebonyolítására újabb ötszázezer márkányi összeget bocsátott ren­delkezésre. A két segélyező szerv minde­nekelőtt élelmiszert s ágyneműt szállított a véres testvérháború miatt lakóhelyükről elmenekültek számára és az utóbbiakat .azért, mert a menekülttáborok olyan hiányosan voltak felszerelve, hogy az amúgy is sokat szenvedett em­berek kénytelenek voltak éjsza­káikat a csupasz földön eltölteni. Az újabb segélyakciónak vi­szont az a célja, hogy építési anya­gokat bocsássanak a hazatérők rendelkezésére, hogy azok kijavít­hassák a háborúban megsérült otthonaikat, (epd) EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evaneélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felele Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vm.. Puskin u. 12 Telefon; 142-074 Csekkszámlaszánt: 516—20 412—vm Előfizetési ár: esv évre 120.— Ft Árusítja a Mae var Posta Index: 2S2U 76.3377 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs maeasnyomás Felelős vezető: I Soproni Béla vezérigazgató — Karácsony este az oltárteri- tő színe: fehér. Az istentisztelet oltári igéje: Mt 1, 20b—23; az ige­hirdetés alapigéje: Ézs 59, 20—21. — Karácsony ünnepén az oltár­terítő színe: fehér. A délelőtti is­tentisztelet oltári igéje: Lk 2, 1—14; az igehirdetés alapigéje; Mik 5, 2—5a. — Karácsony 2. napján az ol­tárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 2, 15—20; az igehirdetés alapigéje: Ézs 49, 13—16a. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. De­cember 26-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet D. KÁLDY ZOLTÁN, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke. Istentiszteleti rend Budapesté«, 1976. december 24-én Karácsony este Deák tér du. 6. dr. Hafenscher Ká­roly. Fasor du. 5. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. du. 6. Karácsony Sándor u. 31—33. du. 7. Rákóczi út 57/b. du. fél 5. Thaly Kálmán u. 28. du. 6. dr. Ré- dey Pál. Kőbánya du. 6. Veöreös Im­re. Vajda Péter u. du. 5. Veöreös Im­re. Zuglp du. 6. Boros Károly. Kas­sák Lajos út 22. du. 5. Benczúr Lász­ló. Üjpest du. fél 7. Blázy Lajos. Pest­erzsébet du. 6. Virágh Gyula. Pestlő­rinc du. 5. Matúz László. Kispest, du. 5. Pestújhely du. 5. Schreiner Vilmos. Rákospalota kistemplom du. 5. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály du. 5. dr. Karner Ágoston. Rákoshegy du. 5. Ferenczy Zoltán. Rákoskeresztúr du. 5. Kosa László. Bécsikapu tér du. 4. (úrv.) D. Korén Emil. Óbuda du. 4. Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. du. 5. Ruttkay Elemér. Pesthidegkút du. 5. (úrv.) Muncz Frigyes. Modor! u. 6. du. 5. (úrv.) Turesányi Károly. Kelenföld du. 5. (úrv.) Bencze Imre. Kelenvölgy du! 4. Visontai Róbert. Csepel du. 5. Mezősi György. Budapesten, 1976. december 25-én, Karácsony ünnepén Deák tér de. 9. (úrv.) Harmati Bélia, de. 11. (úrv.) D. Káldy Zoltán, du. 6. Harmati Béla. Fasor de. fél 10. (úrv.) Szirmai Zoltán, de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. dr. Munitag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv.) dr. Muntag Andor. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rá­kóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Tha­ly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.) Veö­reös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Ká­roly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blá- zy Lajos. Pesterzsébet He. 10. Virágh Gyula. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Vi­rágh Gvula. Pestlőrinc de. 11. (úrv.) Matúz László. Kispest de.# 10. Kispest - Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota-MÁV- telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákos- palota-KistempIom de. 10. dr. Bcdrog Miklós, du. 3. dr. Bodrog Miklós. Rá­kosszentmihály de. fél 11 dr. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinko- ta de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rá­koshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rá- kosliget de. 9. dr. Kosa Pál, de. ll. dr. Kósa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa László. Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) D. Ko­ren Emil, de. fél 11. (német — úrv.), de. 11. (úrv.) D. Dr. Ottlyk Ernő, du. 6. Mado csal Miklós. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) D. Dr. Ottlyk Ernő. Óbu­da de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengődy László, de. Hl. Csengődy László, du. fél 7. Csengődy László. • Pesthidegkút de. fél ll. Ruttkay Elemér. Modori u. 6. de. 10. (úrv.) Muncz Frigyes. Ke­lenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre. du. fi. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. fúrv.) Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Visontai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Bu­daörs du. 3. Visontai Róbert. Törökbá­lint du. fél 5. Visontai Róbert. Csillag­hegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. Mezősi György. Budapesten, 1976. december 26-án, Karácsony 2. napján Deák tér de. 9. (német — ürv.) Har­mati Béla, de. 11. (úrv.) dr. Hafen­scher Károly, du. fi. dr. Hafenscher Károly. Fasor de. 11. (úrv.) dr. Mun­tag Andorné. du.. 6. Szirmai Zoltán. Üllői lit 24. de. fél 11. Karácsony Sán­dor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Bcrros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Vi­rágh Gyula. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Ma­túz László. Kispest de. 10. Kispest- Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota-MÁV- telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákos- palota-KistempIom de. 10. dr. Bodrog Miklós, du. 3. dr. Bodrog Miklós. Rá­kosszentmihály de. fél 11. dr. Kamer Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Kamer Ágoston. Mátyásföld de. fél ll. Cinko- ta de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rá­koshegy de. 9. Kósa László. Rákosliget de. 10. Ferenczy Zoltán. Rákoskereszt­úr de. fél 11. dr. Kósa Pál. Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Mado- csai Miklós, de. 11. (úrv.) D. Koren Emil, du. 6. Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. D. Korén Emil. Óbuda de. 10. (úrv.) Görög Tibor, xn., Tartsay Vilmos u. ll. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Csengődy László. Budakeszi de. 8. Csengődy László. Pesthidegkút de. fél 11. (úrv.) Turesányi Károly. Modori u. 6. de, 10. Filippinyi János. Kelen­föld de. 3. (úrv.) Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Rozsé Ist­ván. Németvölgyi út 138. de. 9. Rozsé István. Kelenvölgy de. 9. Visontai Ró­bert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vil­mos. Csepel de. fél 11. Mezősi György. „Az Ige testté lett, közénk jött’* (Jn 1, 14). VASÁRNAP. — „Ez pedig nek­tek a jel: találtok egy kisgyerme­ket, aki bepólyállva fekszik a já­szolban” (Lk 2, 12 — Jónás 2, 3 — Jn 1, 14 — Lk 2, 1—20). Az Ige testté lett, közénk jött — mi is megláthatjuk. Hallottuk Kará­csony evangéliumát. A reménység beteljesült. Szemtől-szembe kerül­tünk Vele. Megszólított, megál­dott. Ott ragyog-e életünkben, a hétköznapokban is Annak képe, akivel az ünnepekben találkoz­tunk?! Vele megyünk-e tovább az úton s tovább adjuk-e azt, amit Tőle kaptunk? HÉTFŐ. — „Jézus által hirdet- tetik nektek a bűnök bocsánata” „(Ap Csel 13, 38 — Zsolt 32, 1 — Jn 21, 19—24 — Lk 2, 21—24). Jé­zus neve azt jelenti: Szabadító. Igazi karácsonyi örömhír ez azok­nak, akik elveszett voltukat, vét­keiket meglátják, kegyelemre szo­rult voltukat megvallják és az Ő útjára lépni s azon járni szándé­koznak. — Lehet újat kezdenünk! Lehet új életet élnünk. Lehet más emberré lennünk. Krisztusban! KEDD. — „Nincs senkiben más­ban üdvösség, mert nem adatott emberek között az ég alatt más név, amely által kellene megtar­tatnunk” (Ap Csel 4, 12 — Ézs 45, 22 — Mt 2, 13—18 — Lk 2, 25—35). Jézus közénk jött. Általa megtar­tattunk. Ez Istennek mindennél beszédesebb szeretete a bűnös ember iránt. Megváltót adott. SZERDA. — „Simeon karjaiba vette Jézust és áldotta az Istent: Mostan bocsátód el, Uram, a te szolgádat a te beszéded szerint, békességben, mert látták az én szemeim a te üdvösségedet” (Lk 2, 28—30 — Ézs 42, 1 — Jn 12, 35— 43 — Lk 2, 36—40). Vele elnyer­tük békességünket. — Az agg Si­meon örül. Látta Jézust. Meglátta Isten szabadítását a földön. Ezért érdemes volt élnie. — Ha Simeon szemével nézünk s mi is felismer­jük a betlehemi gyermekben bé­kességünk forrását, akkor már csak az a kérdés: megértjük és megéljük-e Simeon örömét is? Ösztönöz-e ez az öröm annak meglátására, hogy az emberek közt s az egész földön béke legyen. CSÜTÖRTÖK. — „Magatokat próbáljátok meg, vajon a hitben vagytok-e? Magatokat vizsgáljá­tok meg” (2 Kor 13, 5 — 1 Kir 8, 60 — Ézs 49, 5—7, 13 — Lk 2, 41— 52). Életünket Jézus mérlegére tettük. A Vele való találkozás ön­vizsgálatra indít. Vajon engedel­mes szívvel teljesitettük-e paran­csolatait? Vajon embertársaink­hoz való viszonyunkban enged­tünk-e az Ö irányításának? Vagy nagyon is önző életünkkel, meg­tagadtuk Öt is? Az'önvizsgálatot nem lehet kikerülni. Oda kell ál­lamunk elé. Mégis hisszük, hogy bűnbocsátó kegyelmével új em­berré lehetünk követésében szol­gáló életet kezdhetünk. PÉNTEK. — „Kegyelem nektek és békesség attól, aki van, aki volt és aki eljövendő” (Jel 1, 4 — Éas 44, 6 — Lk 12, 35—40 — Zsolt 121). Jézus kegyelmében és bé­kességében élünk. — Megláthat­tuk az elmúlt esztendőben is, hogy Ő „minden kegyelem és békesség” forrása. Szavára építhettünk. Benne nem csalódtunk. Hűsége kí­sért. A holnapban, új esztendőben is ennek a kegyelemnek és békes­ségnek ígérete kísér és sürget sze- retetét nagyobb hűséggel is em­bertársaink még odaadóbb szol­gálatával hálálni. SZOMBAT. — „Azt kérdezte tőlük: „Amikor elküldtelek tite­ket, volt-e hiányotok valami­ben?” „Semmiben” — válaszol­ták.” (Lk 22, 35 — 2 Móz 4, 31 — Lk 2, 21 — Zsolt 8). Üj esztendő első napján biztatás és elkötele- zés van ebben az igében. Amin. nem volt hiányunk a múltban, ez­zel a reménységgel indulhatunk a jövő felé is. De az elkütelezésünk is változatlan ebben az új eszten­dőiben is. Elkötelezettek vagyunk az .egyházunkért, hazáinkéit, tár­sadalmunkért népeinkért végzett szolgálatra éppen úgy, mint az egész világ előbbrejutásáért vég­zett munkára. Bárcsak nyitottabb lenne a szívünk, cselekvőkészebb a kezünk, szolgálatra termettebb az egész életünk ebben az új esz­tendőben! ifj. Dedinszky Gyula Dickens: Karácsonyi ének Korántsem először jelenik meg Dickens kis remekműve magya­rul — és méltán. A szerző írás­művészetén kívül szívhezszóló melegsége teszi különösen alkal­massá arra, hogy a karácsonyfa alá kerüljön. Nemcsak irodalomtörténeti ér­dekesség, de az angol remekíró lelkületűre is valamiképpen jel­lemző, hogy harmincegy éves ko­rától kezdve minden évben írt egy-egy karácsonyi történetet. Ezek élére kívánkozik a „Kará­csonyi ének”. Nem sokat énekel­nek ugyan benne — alighanem azért „ének” mégis, mert a szer­ző kora Angliájának, sőt „Eur- amerikájának” kapitalista pénz- hajhászásába, ridegségébe énekel bele a maga módján, hogy felol­vadjanak a jégcsapszívek és em­beribben gondolkodjanak. S ugyan mikor zendíthetett rá a művész ilyen hangokra, ha nem éppen karácsonykor? (Bár ő ilyesmivel máskor sem maradt adós.) Az ódon kastélyok és címeres lovagtermek Angliájában mindig is kelendő cikkek voltak a kísér­teik istóriák. Előkelő családfával büszkélkedő nemesek és melléjük feltörekvő iparbárók, jólszituált polgárok és egész famíliájuk nem­igen döbbentek meg a proletariá­tus és általában a kiszolgáltatott néprétegek elképesztő nyomorú­ságán. — jobbára beérték egy kis alkalmi szörnyülködéssel, meg­toldva talán némi alamizsnává!. De ahol nem, borzadnak meg at­tól, amitől kellene, ott szükség­képpen találnak póttárgyat, amin borzadozhatnak, olcsón, elkötele­zettség nélkül. Ám Dickens kifo­gott a nagyérdemű közönségen: „szabályos” kísértethistóriával rukkolt elő s mondta meg, min lenne méltóbb elborzadni. A kőszívű Scrooge úr a törté­net negatív hőse — neki a kará­csony „humbug”, mint kiderül: egyszerűen azért, mert szereti tét hirdet, márpedig Mr. Scrooge minden effélével halálos harag­ban van. Öt csak a pénz érdekli De ekkor jön a bomba: szentestén megjelenik neki ugyanolyan fös­vény, két éve elhunyt üzlettársá­nak szelleme, borzalmas lánccal megvasalva, mely azonban m is­tenségének címere, vagy inkább lelküietének: „pénzesládikák kulcsok, lakatok, főkönyvek, szerződések és acélból készült ne­héz erszények alkották”. S hogy kétség ne legyen, a kísértet közli: „Azt a láncot hordom, amit ma­gam kovácsoltam életemben. Ne­ked talán idegen a mintája?” A halálra vált Scrooge a kiút egyetlen reményéül arra ítéltetik, hogy három éjjel három szellem­től kapjon igen szemléltető lec­két, mégpedig a múlt, a jelen es a jövő karácsonyának szellemé­től. Élményrontó próziaiság len­ne megpróbálnunk pár szürke mondatba gyömöszölni ezek „tar­talmát”, hiszen ezt elolvasni ér­demes, azt is ajánljuk. Viszont nem hallgathatjuk el, hogy ez a nagyszerű elbeszélés egyben-más- ban jócskán „áthallatszik” a más­fél évszázaddal későbbi mába, hiszen az emberi érzelmi elsiva- tagiasodás korunk egyik súlvos veszélye, s ezzel kapesolatbarKz emberek egymástól, sőt önmagá­tól való elidegenedése. A döbbe­netes közöny a világ különböző területein még ma Is sok ezer ál­dozatot követelő ínséggel és okai­val kapcsolatban. Alig-alig kimondva, ott lappang az egész történet mondanivalója mögött érzésünk szerint a kará­csony szerzője, a szolga Jézus Krisztus, aki maga az Ünnep s egy új életvitel lehetősége ma is. Ilyen szemlélettel még mélyebb­re zeng a lelkűnkbe ez a nem mindennapi karácsonyi ének. Dr. Bodrog Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom