Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-02-23 / 8. szám

*

„Úgy van, Uram!”

Mt 15, 21—28.

URUNK ADDIG HALLGAT, amíg ennek az asszonynak nem marad mása, mint puszta ínsége és Jézusba kapaszkodó hite. „Ügy van Uram’’ — vallja alázatosan: semmim sincs, amit érdemül hozhatnék eléd, de mégis segíts a leányomon. Ez a „de” a hit merész vállalkozása mindig. Az irgalmat-ké- rők odamenekülése az „eltévedt juhok” Pásztorához. Jézus nemcsak ettől a pogány, kananita asszonytól, de a választott nép tagjaitól is ezt az „ingyen kegyelemben” bízó hitet várja. A vétkei miatt minden más reménységét elvesztett ember könyörgését: „Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek.” Ez az ige kifoszt minket keresztyén „előjogainkból”. A „tűzhöz közel lévők” hamis reménységét elveszi. Megtöri gőgünket, amivel lenézzük más vallású, vagy nem keresztyén embertársainkat. Minden megkülönböztetést megkérdőjelez, amivel „rangsorolni” akarjuk felebarátainkat. Magunknak pedig kivételezett „státust”, helyet szeretnénk biztosítani Isten ege alatt. Mert mindannyiunkat Krisztus bűnbocsátó, gyógyító irgalmához utasít. De ugyanez az ige hatalmas evangélium, drága örömhír a szegényeknek, betegeknek; a lelkiismeretükben terheket hordozóknak és a gyászolóknak; a világ és az egyház ínségeit felelős könyörgésükben hordozóknak: „Irgalmas az Úr és igen könyörületes!” Hitet és nagy reménységet akar azért ma is ébreszteni mindazokban, akik csak hallják.

MITŐL „NAGY” ENNEK AZ ASSZONYNAK A HITE? — tegyük fel most a kérdést. Nyilván azért, hogy magunknak is ezt kérjük Isten Szentlelke ajándékaként. Attól, hogy hitébe belefér a gyermeke iránti felelősség, és az Isten szavába kapaszkodó reménység. Törpe, korcshitű ember az, aki mindig magával van elfoglalva. „Kicsinyhitű” az a keresztyénség is, amelyik kizárólag egyházi, „szent” szolgálatok szervezésével és istápolásával törődik csupán. Böjtben „nagy” hitért kell könyörögnünk, amivel felelősen tudjuk hordozni Isten előtt világunk, népünk egyházunk gondjait. Amibe „belefér” a másik ember üdvösségéért, de kenyeréért és földi békességéért való gondoskodás, naponta vállalt feladata is. Más oldalról nézve a „kis” hit horizontja mindig lezárul a magunk erőtlensége — bűnöktől, haragtól, háborúktól behatárolt emberi lehetőségeink korlátáival. Szabad „nagy” hitet kérnünk, amelyik mer bízni és meri szolgálatát a Krisztus keresztjében kapott ígéretre ráállítani: Isten szereti ezt a világot! Nem a valóságtól való elrugaszkodás ez, hanem az egyedül járható út a keresztyén ember számára. Amikor Isten szavát igazán „valóságnak” tekintjük.

A MEGHALLGATOTT IMÁDSÁG „ördögűző”, gyógyító erejét hirdeti végül mai igénk. Az Urunk előtti napi elcsende- sedésben, az istentiszteleteken, bibliaórákon elmondott imádságaink jelentőségére, a bennük rejlő óriási lehetőségekre szeretne minket ráébreszteni Isten. Ne két összekulcsolt kezünkre nézzünk, ne is arra a gyülekezetre vagy a lelkészre, akikkel együtt imádkozunk. A könyörgést meghallgató Krisztusra tekintsünk, és higgyük: kopogtatásunk mindig „nyitott ajtóra” talál! Amikor Máté a maga evangéliumában, leírta nekünk is „meghallgatott imádságnak” ezt a történetét, nem a kananita asszonyt, hanem Krisztus tetteit magasztalta vele. S minket• is biztat: tegyünk bizonyságot. Jézus rajtunk végbevitt „csodáiról”. Hirdessük — szemben bűneinkkel, betegségeinkkel, szemben erőtlenségeinkkel és kishitűségeinkkel — Atyánk a „meghallgatások Istene!”

Csizmazia Sándor

IMÁDKOZZUNK

Irgalmas Atyánk! Te tudod, hogy semmink sincs, amit elibéd vihetnénk, csak magunk s világunk ezer gondja, sokféle betegsége. Légy áldott, hogy személyválogatás nélkül meghallgatsz minden imádságot, ami igazi ínségből kiált hozzád. S mindenkiben kész vagy hitet ébreszteni, evangéliumod által. Köszönjük. hogy a Tőled kapott felelősséggel vihetjük most is eléd családunk, gyülekezetünk, világunk gondjait: „Urunk, légy segítségül nékünk!” Légy áldott azért, hogy meghallgatsz minket. Ámen.

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1975. február 23-án

— TEMPLOMOK tatarozását vállalom. Pusztavári Attila építész kőműves iparos. Budapest II. Keleti Károly utca 43. Telefon: 352—128.

— AZ ALBERTI Evangélikus Egyházközség megvételre keres kisebb méretű, használaton kívüli orgonát. 2730 Albertirsa, Pesti u. 106.

Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, de. ll (úrv.) Bízik László, du. 6. Zenes áhítat: Bach: H-moll mise. Igét hirdet: dr. Hafenscher Károly. Fasor de. 11. dr. Haienscher Károly du. 6. dr. Műn- tag Andorné. Dózsa Gyógy út 7. de. fél 9. Szirmai Zoltán, üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—-33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. D. Káldy Zoltán. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) dr. Groó Gyula. RáKosfalva de. 8. dr. Groó Gyula. Gyarmat u. 14. de. fél 10. dr. Groó Gyula. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László, du. 5. Szeretetven- degség. Váci út 129. de. 8. Kertész Géza. Frangepán u. de. fél 10. Kertész Géza. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár- Üjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest-Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. lu. Schreiner Viimos. Rákospa- lota-MA V-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota-Kistemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós, du. 3.

— Böjt 2. vasárnapján az oltárterítö színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 1 Ts 1, 1—1 (8); az igehirdetés alapigéje: Mt 15, 21—28.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Március 2-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet KÁPOSZTA LAJOS soltvadkerti lelkész.

— RÁKOSPALOTA. Február 9-én hálaadó istentiszteletet tartottak a gyülekezetben abból, hogy szép és erős hangú,

bor irsai helyettes lelkésznek és feleségének. Szabó Ildikónak február 1-én harmadik gyermekük született. Neve: TEKLA.

— HÄZASSÄGI ÉVFORDULÓ. Horváth Mihály a nagy- tarcsái gyüekezfet jegyző-pénztárosa és felesége, sz. Sárosi Zsuzsanna szép templomi hálaadó istentiszteleten és családi ünneplésen köszönték meg Isten áldó kegyelmét házasságkötésük 25 éves évfordulóján, majd a gyülekezet úrvacsorái közösségében járultak gyermekeikkel és legközelebbi rokonaikkal együtt az oltárhoz. Ez alkalommal megkapták a gyülekezet szokásos ajándékaként az ezüstkeretezésű. szimbólumokkal ellátott Házi-áldást.

— HALÁLOZÁS, özv. Tóth Jánosné, lapunk hűséges olvasója rövid betegség után 89 éves korában február 4-én Mezőlakon elhunyt. Temetésén Síkos Lajos pápai esperes hirdette Isten igéjét. Az elhunytban Tóth Sándor mezőlaki lelkész és Tóth Ernő nemeskéri kántor édesanyjukat gyászolják. „Nekem az élet Krisztus, a halál nyereség”.

dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél II. dr. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinaota de. féi 11. du. fél 3. Kistarcsa ae. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Ra- koshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rá- kosiiget de. 10. Kosa László. Rákoskeresztúr de. fél ll. Ferenczy Zoltán.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Koren Emii, de. fél ll. (nemet), de. ll. (úrv.) D. Koren Emil, du. 6. Mado- csai Miklós. Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9, de. 11, du. féi 7. Budakeszi de. 8. Pesthi- degkút de. fél ll. Turcsányi Károly. Modori u. 6. de. 10. dr. Lehel László. Kelenföld de. 8. (úrv.) Turchá- nyi Sándor, de. ll. (úrv.) Turchányi Sándor, du. 6. Lehel László. Németvölgyi út 138. de. 9. Lehel László. Nagytétény'de. fél 9. Visontai Róbert. Keleuvölgy de. 9. Budafok de. ll. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Törökbálint du. fél 5. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11.

„Emlékezzél meer Uram, irgalmasságodról” (Zsolt 25, 5).

VASÁRNAP. — „Bizony mondom nektek: Amit megköttök a földön, a mennyben is kötve lesz; és amit megoldotok a földön a mennyben is oldva lesz.” (Mt 18, 18 — Ézs 61, 1 — Mt 15, 21—18 — Zsolt 25, 1—11). A menny és a föld nem különülnek el olyan élesen, mint mi azt feltételezzük. Sőt: a földön történtek a mennyben is érvényes köve'- kezményekkel rendelkeznek. Még a bünbocsánat területén is. Amit a földön az elhívott szolgák megoldanak, az ott is oldva lesz. Nem veszélyezteti ezt az emberi önkény? Semmiképpen! Ez az oldás-kötés Jézus Krisztus felügyelete alatt történik. Ügyetlenkedéseinket Ö korrigálja.

HÉTFŐ. — „Azért vár az Űr, hogy könyörüljön rajtatok.” (Ézs 30, 18 — Rm 12, 12 — Jn 7, 14—18 — Mt 19. 13— 16). Az Űr vár! Pedig sokan számolgatták már. hogy mikor jön el, és a sok csalódás ellenére újra és újra számolgatják. Pedig sokkal egyszerűbb: nem a dátumot kell számolni, hanem Vele és eljövetelével! Még mindig nem jött el. Miért? Feledékeny? Nem lehet. Nem feledékeny, hanem türelmes. Minél idegesebbek vagyunk mi, annál türelmesebb Ö. Mi lesz, ha majd a türelme elfogy? Nem tudjus. Mindenesetre most még var, azért, hogy könyörülhessen rajtunk.

KEDD. — „Az Űr hajtsa ínagához a mi szívünket, hogy járjunk minden ő utaiban.” (1 Kir 8, 58 — Rm 14, 7—8 — Ap Csel 5, 17—29 — Mt 19, 27—30). Mennyire ijesztő, ha szívünk verése egyenetlen, rit- mustalan? Mennyire félünk a divatos szívinfarktustói? Pedig legalább ennyire megijedhetnénk attól, hogy „szivüdk” eltéveszti Isten ritmusát és össze-vissza kezd kalimpálni. S akkor az egész életünk kap infarktust. Űjra és újra kérhetjük őt. hogy hangolja visz- sza ritmust tévesztett szívünket az ő ütemére. S akkor ez azt jelenti, hogy az ö útjain tudunk járni.

SZERDA. — „Áldd meg az Urat, aki megbocsájtja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.” (Zsolt 103, 3 — Lk 17, 17 — 1 Sám 3, 1—10 — Mt 20, 1—16) Bűnök bocsánata? Van! Az Űr hajlandó minket minden kjilső- belső kötöttség, életzavaró tényező ellenére elfogadni. Hajlandó összekuszált életünket újra kibogozni, hajlandó nekünk tanácsot adni. azaz hajlandó még mindig szeretni. Akár annyira is, hogy betegségeinktől Is megszabadít, amik kílátástalansága sokszor elszürkítette még a napfényes eget is.

CSÜTÖRTÖK. — „Mester, követlek téged, akárhová

mégy.” (Mt 8. 19 — Ézs 55, 12 — Ap Csel 16. 8—15 — Mt 20,

17—28) Legtöbbször azonban így hangzik: Mester, követnélek, ha nem is akárhová. Követnélek, de nincs időm, s annyi mindent kell követni, sokféle használati utasítást., határidős bejegyzést; követnélek. de mégsem tehetem. Követnélek, de nem könnyű. Követnélek, de nem akárhová. Gondosan mérlegeljük ezt az egészet. Érdemes, nem érdemes? Vacy követjük akárhc- va, még ha nehezen is, vagy az egész tanítványsáeunk semmit sem ér, s minden mozdulatunk színészkedés.

PÉNTEK. — „Ne félj, hanem szólj és ne hallgass; mert én veled vagyok és senki senki sem támad reád. hosy neked ártson.” (Ap Csel 18,

9—10 — Jer 1, 19 — Jer 20. 7 —11 — Mt 20. 29—34) Az Űr szolgái nem egyedül kínlódnak az ember felett, de embernek szánt üggyel, mert különben már minden dugába dőlt volna. Esetenként jobban esne hallgatni, de nem lehet. Menni kell és mondani, bárkinek, mert ez a küldetés kö- telező erejű. A hallgatás súlyos törvényszegés és érte szigorú büntetés jár.

SZOMBAT. — „Mindem - künk az ő felebarátjának kedveskedjék, annak javára, épülésére. Mert Krisztus sem önmagának kedveskedett.” (Rm 15, 2—3 — 3 Móz 25, 17 — Ézs 47, 7—13 — Mt 21, 1—11) Most is felesleges megkérdezni, hogy ki az én felebarátom? Felesleges! Az is, aki nekünir rosszat akar, s az is, akinek mi akartunk rosszat. Az is, aki csak fog’hegyről köszön, vagy akinek mi köszönünk foghevv- ről. Az is, akit gátlástalan törtetőnek tartunk, s az is, aki fél az élettől. Jézus Krisztus nem érzéketlen egymás mellett élésre biztat, hanem lendületes egymásért élésre. Ez az igazi diakónia. azaz szeretetteljes szolgálat. amikor nemcsak békén .hagyjuk p másikat, hanem vple, mellette, érte vagyunk. Legalábbis a Krisztus-követőkre ez vonatkozik.

Ribár János

JERUZSÁLEM

Hilarion Capucci jeruzsále- mi ortodox érseket egy izraeli törvényszék arab felszabadítá- si szervezetek javára végzett állítólagos fegyvercsempészés •miatt 12 évi szabadságvesztésre ítélte, (epd)

Megjelent Csizmazia Sándor: IGAZ EMBERSÉGÉRT

című áhítatoskönyve a Hegyi beszédről

Ára: 32,— Ft

Kapható a Sajtóosztályon

Családi hírek

— SZÜLETÉS. Bárdossy Titöbb regiszteres harmóniumot szereztek be a kistemplomba 21 000 Ft-ért. Az utóbbi egy év folyamán belülről rendbehozták a gyülekezeti terem és a lelkészi hivatal falait és padlózatát. A lelkészi hivatal elavult bútorzatát is újra cserélték ki. Sok szerelési, takarítási és egyéb munkát az egyháztagok maguk végezték el. A gyülekezeten belüli és kívüli szeretetszolgálat felkarolására a presbitérium bizottságokat hozott létre. A közeli hónapok programjában szerepel a papiak külső-belső renoválása.

— Hutflesz Mátyásáé sz. Tetzl Erzsébet, lapunk hűséges olvasója, hosszú és alázattal hordozott súlyos betegség után január 29-én, 71 éves korában Bikácson meghalt. Hutflesz Mátyás, a bikácsi gyülekezet felügyelője, az elhunytban feleségét gyászolja. Temetése ja- hüá'r 31-én volt Bikácson. „Örökkévaló szeretettel szerettelek téged, azért terjesztettem reád az én irgalmasságomat.”

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti. a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó:

Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest. Vili.. Puskin u. 12 Telefon: 142—074

Csekkszámlaszám: 516—20.412—Vili Előfizetés ár: egy évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25211

75.0331

Athenaeu-n Nvomda Budapest Rotációs magasnyomás

Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

Jókai

Születésének százötvenedik évfordulóján, vallomást közvetítve, eszembe jut. milyen régi tisztelője vagyok a nagy írónak, aki ma ol- vasottabb s élőbb, mint bármikor. Én ugyanis Jókai szülőfödjén nőttem-ébredtem. Ógyallán, amelynek a híres csillagász. Konkoly Thege Miklós, kijárta Pesten, hogy megépítették a vasutat Komáromig. Apám egy nap elvitt Komáromba. hogy vasutat és várost lássak. Három dolgot mutatott meg Komáromban: a Dunát, amelytől iszonyodva elfordultam apám kezébe kapaszkodva. Klapka Györgyöt bronzban s hősiesen, amilyen volt honvédéi élén. győzhetetlenül, s Jókai Mór szülőházát. Ez a legnagyobb magyar író szülőháza, vedd le a sapkádat, fiam — közölte apám. S én levettem a sapkámat, s azóta is így állok-mozgok. magyarázok Jókai nevénél. A szülő sejtelmet ültet gyermekébe. Én akkor elsős elemista voltam a óayallai iskolában, a csillagda parkja mögött, s nem olvastam még egy sort sem Jókaiból. De apám igaz hitre tanított, amikor levétette velem a sapkát. Neki Jókai volt az író, mást nem olvasott, áldia meg érte az Isten haló poraiban is. Mert kerek és kikezdhetetlen élménye támadt az országról, melyét becsülettel szolgált. Nem is próbált másfelé tájékozódni, holott meatehette volna, a Jókai- varázs lekötötte. Apám Jókait emberségre és becsületességre nevelő lenyűgöző óriásnak tartotta. Ebben a légkörben serdültem fel.

S elrévedezve ezen az évfordulón, úgy érzem. lényegében valóban Jókai Mór becsületes magvar emberségre nevel azóta is. Hatásának titka nyilván abban van. hogy ezt szívhez szólón tudja elmondani s olyan magyar nyelven, mely másfél század óta nem avult el. színes és illatos, mint a tavaszi rét. Sőtér István. aki a legmodernebb vizsgáló tanulmányt írta Jókai művészetéről, bizonyítja, hogy Jókai: legenda és mítosz, anekdota és mese, nemzeti múlt és nemzeti önérzet. Ezek alapvető fogalmak Jókai teljes megértéséhez. S nincs mit takargatnunk rajtuk. Ez a szerencséje az írónak, hogy ilyen volt s ezt hagyta ránk örökségként, nem mást. Hisz’ ezek valamirevaló elemei minden szépirodalmi alkotásnak. amióta írott szó világot teremt, nemcsak honoráriumot. Legenda, mítosz, anekdota. mese. Ez az olvasmány varázsa, nem a pőre valóság, a lét darabkái, hanem az egész, egyetlen körben, mely úgy tündököl, mint a csillagok. Ilyen írásművészettel támasztotta fel a magyar múltat s írta le a magyarországi látnivalókat Jókai. Szerencsénk volt. ismételhetjük akárhányszor, hogy amit írt. így írta. Lám. Kemény Zsigmond valószínűbb lelki elemzéseket írt regényeiben, mint Jókai, s a történelmet is festi emberi valószínűséaqel. de hol áll ma Kemény, mint nemzetnevelő író, s hol áll Jókai?

A nemzeti múlt megismerése tudomány és kutatás. De egy nemzet megértésének tudomá- nya nem levéltári adatok összegezése, méq kevésbé levéltári bizonyítékok nélkül összeállított világszemléleti képzelődés és következtetés. hanem magatartás és tisztesség, nevelő erő és eligazító erkölcs. Lehet erről vitatkozni, de nem kétséges, hogy a nemzeti közösség megmaradásának, fejlődésének, virágzásának olyan írók a kertészei, mint Jókai Mór. Ha eltűnne minden hiteles okmány a magyarságról, ha szétszóródna minden régészeti leletünk kultúránk honfoglalásáról a Kárpátok alatt, ha valami módon kihullana az élő nemzedék emlékezetéből a nemzeti tudat éltető ereje:

akkor ez az egy író, Jókai, életművével, vagyis legendákkal, mítoszokkal, anekdotákkal és mesékkel képes volna újraéleszteni az elalvót.

Nemzeti történelemre, a nemzeti jellem átélésére. fokozására, teljességére nem a történész. hanem az író képes formálni az olvasót. A nagy történetírók, akik egykor, a XIX. században, igy írtak, írók is voltak, akár a nyugati nagy népek, akár a közép-európai kis nemzetek ismert történetíróira gondolunk. De nálunk a múlt század második felében Jókai fölébe nőtt a hivatásos kutatóknak s összegező történészeknek. Kiválasztotta magának Magyarország történetéből és társadalmából mindazt, ami nagyszerű és példamutató, mindazt, ami szép a tájban, ami jóízű az emberi munka gyümölcseként. Olyan hősöket rajzolt, akik országot tudnak építeni. Mi volna Jókai, ha figurái káromkodnának és ocsmányságokat hangoztatnának magyar életérték gyanánt? Semmit sem tehetne értünk, elfakult volna régen, mint a XIX. század sok írója. Jókai művei roppant erkölcsi erőt képviselnek. s nem múló művészetet. Jókai a mi legegyetemesebb írónk, aki kifejezi egész Magyarországot s azt az emberséget, amit kialakítottunk és szétsugároztunk nyelvterületünkön túl is. Tévedés Jókait csupán sikeres romantikusnak minősíteni, sikeres emberábrázoló és nagyszerű meseszövő is, vagyis nagy író. Mindenki, aki emberábrázolásban és meseszövésben azóta megközelítette. Mikszáth és Móricz elsősorban. Jókai nyomában lépkednek. Vállalta kortársai megörökítését s kiegészítését. A reformkor és a szabadságharc, a századvég s a nemzetté alakulás a népből:

éppúgy feladatává vált, mint a velünk összekeveredve élő más népek megbecsülése s ugyancsak erkölcsi védelme. Joggal mutathatunk rá, hogyan írt Jókai a magyar emberről, de arra is. milyen megbecsüléssel írt a románokról, a szlovákokról, a hazai németekről, szerbekről és ruthénekröl. Folytatta Petőfit és Aranyt, teljessé tette a Kárpát-medence népinemzeti varázskörét, emberformáló hagyományait. Ez a lényeges ma is. A komáromi családban alakult ki képzelete, a magyar valóság erkölcsi szolgálata, a családi kör melegének őrzése és szítása. Olvasóinak száma millió és millió s nem apad. hanem növekszik. Ez köztudomású, büszkék lehetünk rá.

Közép-Európában Jókaival utazik és álmodik a tiszta szívű olvasó. Megannyi vallomást idézhetnék ezen a ponton. Hadd említsek a sok helyett egyet. Petr Bezruc. a csehek nagy forradalmi költője, aki pár éve halt meg. azt írta, hogy az Aranyembert minden évben egyszer elolvasta s léhajózott a Dunán, búzatáblák, kukoricaföldek, almafák s napraforgók között, népdalokkal s kék éggel körülvéve. Napfény el nem tűnő simogatásában, hegyormok s alföldek felfokozottságában. hős emberség. országszépítő szorgalom és lángeszű tudás rezgésében tartja olvasóját. Jókai el Hídja hitetni, hogy ez a vidék, itt a Dunánál, ilyen, ennek értelme van, s nem vagyunk kisebbek senki másnál. Utói kell érni önmagunk adottságait, hazánk képességeit, lelkünk-tes- tünk erejét. Fő alakjai mind ezt sugalmazzák, mellékalakjai valósághűen ezt építik s hirdetik. Jókai nem vigasztalni akart egy nemzetet, hanem újraépíteni, igénye, az erkölcsi nagyság szerint.

Szalatnai Rezső

1