Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1975-02-23 / 8. szám
Az emberi élet értéke Zsid 2, 5—18. A pénz árfolyama a világpiacon hol csökken, hol növekszik. Van értékesebb és értéktelenebb pénznem. Nem így az emberi életnél. Isten minden ember életét egyformán értékesnek tartja. MIT ÉR AZ EMBERI ÉLET? A vegyész válasza: alkotó elemei szerint nem ér többet néhány száz forintnál. Amott inkubátorban kicsi élet piheg. Mennyi munka, szeretet, tudás és anyagi áldozat azért, hogy életben maradjon. A kizsákmányoló hasznossági alapon mondja: annyit ér egy ember élete, amennyi hasznot húzhatok belőle. Élettel meghasonlott, fáradt, elcsigázott ember válasza az élet értékére: az én életem nem ér semmit. Csak hasznossági alapot figyelembe vevő embertelen tudósok — lapunkban olvastuk neveiket —. gyógyíthatatlan betegekről, öregekről kézlegyintve állapítják meg: csak kárára vannak a társadalomnak. Legjobb lenne fájdalommentes injekciókkal elaltatni őket örökre. S szemünk máris tovább lát! Látja azokat a milliókat, akiknek életét gázkamrákban oltotta ki a nácizmus megszállottainak embertelen értékítélete ember és ember között. AZ EMBERI BŰN ÉS GONOSZSÁG LEÉRTÉKELTE AZ ÉLETET. Leértékelte, amikor Kain botja lesújtott. Leértékelte, amikor az emberiséget felosztotta fajokra és osztályokra. Elnyomókra és elnyomottakra. Szabadokra és szolgákra. Szegényekre és gazdagokra. Kizsákmányolókra és kizsákmányol- takra. Amikor háborúk poklában olcsó céltáblává alacsonyodon az emberi élet. A háború embertelenségében ki gondolt arra, hogy nemcsak „egy katona” esett el, hanem édesapa, akit a fia hazavárt. Tudós, akinek munkájával szebbé lett volna az élet. Munkás, aki gépet, gyárat, iskolát vagy templomot épített volna. Kinek jutott eszébe a vietnami, chilei, egyiptomi, Palesztinái ezrek elvérzésénél és megkínzásánal: felbecsülhetetlen érték az emberi élet! Amit értékesnek tart az ember, azt őrzi, takargatja, óvja és védi. Miért nem jut eszébe az autóval száguldó ámokfutónak, hogy a mögötte lemaradó járművekben ülőknek, a gyalogátkelőhelyen tipegő öregeknek élete drága érték. A tömegpusztító fegyvereket tervezők agyából kipattanó gondolatoknak üvöltő szirénává kellene lenni: értékes az élet! Ne pusztítsd el! A nyelv húrjával elröppentett szó-nyilakkal ne sebezzetek meg emberek drága édesanyai sziveket, munkatársat, felebarátot, embertársat! ISTEN JÉZUS KRISZTUSBAN FELÉRTÉKELTE AZ EMBERI ELETET. Az emberi élet értékének nagyságát akkor értjük meg igazán, ha így tesszük fel a kérdést: mit adott érte az Isten? Milyen értékesnek tartotta azt az Isten? A legnagyobbakat és a legdrágábbat: Jézus Krisztust adta érte. Nem az igazakért, hanem a bűnösökért. Nem egyes kiváltságos emberekért, hanem minden emberért. Kivétel nélkül minden embert értékesnek tart Isten. A levegő után kapkodó asztmás nénit, és az éhhalállal küzdő ázsiait. Jézus azért halt meg a kereszten és támadott fel, hogy az Istennek drága emberek közül egy se vesszen el, hanem örök élete legyen. Ezért munkálkodott Jézus az emberi élet széppé tételén. Az emberek földi boldogságán is. A gyász fájdalmát hordozó Jai- rusnak viszaadja a leányát. A vaknak látását. A közösségből kitaszítottnak a közösséget. A reménytelen latornak a reménységet. Sorsközösséget vállal ma is a terhet hordozókkal. Az emberek által leértékelt életeket felértékeli. A gyermekét, „akinek nem érdemes időt áldozni”. A négerét, aki „úgy is csak páriának” született. A „csak termelőeszköznek” használt munkásét és az elfelejtett nagymamáét. Amióta Jézus életét adta minden emberért a kereszten, a keresztyének csak ilyen felértékeltnek láthatnak minden emberi életet. Azok a keresztyének, akik ilyen felértékeltnek látnak minden emberi életet, Isten munkatársaiként munkálkodnak az élet megtartásán és megvédésén. Az élet mindig élni akar! Együtt munkálkodnak a történelemben munkálkodó Istennel azért, hogy minden ember ismerje fel Isten atyai szeretetét, amivel őt körül veszi és gondoskodik róla. Valljuk meg bűnbánattal, hogy gyakran éppen a keresztyén önzés, az Istent magának kisajátító szándék, a felelőtlenség és szeretetlenség, az öntömjénezés füstje takarta el embertársaink elől Isten szerető, atyai arcát. Hogy Krisztus önfeláldozó szeretetének láttán sem állottunk mindig azok mellett, akik az értékes emberi élet megmentésén és védelmén munkálkodtak. Isten munkatársa az ember azoknak a feltételeknek a megteremtésében, amelyek minden embernek a békében élés boldog lehetőségét biztosítják. S ez nem egyszerűen a fegyverek nyugvását jelenti, hanem olyan társadalmi viszonyok létrejöttét, amelyek lehetőséget adnak minden embernek az emberi élet értékeinek kibontakoztatására, Isten dicsőségére és az embertárs javára. Az élet nagy titka: el nem használódott emberként végigjárni az életet. El nem használódott embernek lenni, aki soha nem válik fásulttá a felebarát, a világ és népünk jövőjéért való aggódásban és munkában. AZ EMBERI ÉLET ÉRTÉKE VALTOZHATATLAN. Soha nem devalválódik. A halál sem semmisítheti meg értékét. Jézus olyan értékesnek tartotta, hogy az elmúlás és a halál helyett az örökkévalóság kapuját tárta fel az Isten által teremtett és Általa megváltott ember előtt. Dr. Nagy István SVÉDORSZÁG A Svéd Evangélikus Egyház püspökei fölszólították a kormányt. hogy küldjön 300 ezer tonna búzát a fölöslegből, az éhség sújtotta országoknak, Indiának. Bangladesnek. Kelet- és Nyugat-Afrika országainak. Az ősszel Rómában tartott Világélelmezési Konferencián Svédország fölajánlotta, hogy évente 75 ezer tonnát küld a következő három évben, ezt azonban keveselték a püspökök. hiszen az ország jelentős fölösleggel rendelkezik búzából, amit állati táplálék céljára akartak fölhasználni. A püspökök fölhívásához csatlakoztak más vallásos szervezetek és magánosok is. mintegy 400 ezer aláírással, (kicnytt) A prófétai szó katedráján Beiktatták dr. Mun tag Andor teológiai akadémiai tanárt 1975. február 10. azért marad emlékezetes nap Evangélikus Teológiai Akadémiánk életében, mert nemrég felavatott szép új épületében először került sor tanszékvezető tanár beiktatására. Az Akadémia dísztermében D. Káldy Zoltán püspök-elnök ünnepélyes csendben lépett az oltár elé és olvasta fel az előtte álló dr. Muntag Andornak és az ünnepi hallgatóságnak Ámós próféta ősi, veretes szavait: „Az én Uram. az Úr szó’t: ki ne prófétálna?” (3, 8b). ISTEN HŰSÉGÉNEK ÜJABB JELEKÉNT értékelte a püspök azt a tényt, hogy nemcsak új épületet emelhetett egyházunk a jövendő lelkészek számára, hanem azt élettel is tölti be, ami nélkül csak üres csigahéj lenne. Az új tanár, huszonhét év lelkészi szolgálata közben nehéz szórványmunkát, hűséges lelkipásztorolást végzett — Szegeden, Rákoskeresztúron, Zuglóban, majd Monoron, — éspedig egy évtizeden át segédlelkészként, s utóbb is kicsiny, szerény gyülekezetben. Eközben tovább tanult. Nem húzta le a sár, a szórvány, hanem munkáját, szolgálatát igyekezett egyre nívósabban, az egész egyház javára végezni. „Az egyházban a magasabb megbízatások elnyeréséhez nem lehet ezt az utat kikerülni” — mondta a beiktató püspök. Gyönyörű feladat — folytatta — az Ószövetséget megérteni, magyarázni, tovább adni. Nagyszerű dolog a teremtő és történelmet formáló Isten szavait kutatni a Mózestól Mala- kiásig terjedő könyvekben. Nagyszerű dolog megértetni a lelkészi szolgálatra készülő fiatalokkal, hogy a próféták mind azért küzdöttek, hogy Izrael népe hűséges legyen az egy, igaz Isten mellett. Eközben pedig mind előre mutattak, mégpedig a megígért Messiásra, az első karácsonyra, és a Nagypéntekre. Szép, nagyszerű feladat mindezt jól megérteni és továbbadni — de mégsem elég. Nem elég jól magyarázni a próféták szavait, az Ószövetség lapjait. Több kell, mint a nyelvtani formák tisztázása, vagy filológiai kutatás: itt és most, időszerűen kell meghirdetni Isten akaratát, hűségét és szeretetét! Friss mondanivalóval, mai összefüggések szem előtt tartásával kell Isten mai szavát megszólaltatni a teológus ifjúság, az egyház számára és társadalom javára. A prófétákat égető belső tűz kényszerével kell szólnunk —fejezte be igehirdetését D. Káldy Zoltán püspök — éspedig mindig úgy, hogy szavunk prófétai szó, megragadó szó, életet adó, megrázó, irányt mutató szó legyen. A katedráról szóló előadásoknak is az a célja, hogy az személyes hitet ébresszen, s hogy a hallgatók is mind azt felelhessék, amit Ámos is mondott: az Ur — az én Uram! DR. MUNTAG ANDORT AZUTÁN a püspök a liturgia ünnepélyes szavaival beiktatta az Evangélikus Teológiai Akadémia tauari szolgaiamba. Olvasóink előtt ismeretes, hogy az új tanár nemrég, tavaly nyáron tett ószövetségi teológiai doktorátust a Debreceni Református Teológiai Akadémián „magna cum laude” minősítessél, Dolgozatának témája pedig éppen az volt, amihez D. Káldy Zoltán püspök fenti igehirdetése kapcsolódott: Amos prófétai szolgálatának történelmi jelentősége.” AZ AKADÉMIAI ÜNNEPI ÜLÉSÉN, amelyet dr. Vámos József dékán vezetett be, mondotta el székfoglaló beszédét dr. Muntag Andor, „Micsoda az ember?” címen. Arról beszélt, hogy az ember, aki Isten képe, a világ ura, az emberi közösség tagja és 16- ten gyermeke, minden felett uralkodhatik ezen a világon — hiszen értelménél fogva felette áll. minden teremtménynek — eboen a „mindenben” azonban nincsen benne az ember! „Az Ószövetség kifejezéseit használva: az ember nincs az ember lábai alá vetve, az ember nem hódíthatja meg az embert, az ember nem uralkodhatik az emberen, az ember nem tiporhatja el az embert... Mert az Ószövetség írói számára a legnagyobb érték az emberi élet." Mivel pedig az Ószövetségnek egyik legjellemzőbb vonása az élet igenlése, az ember világfölötti uralmának soha nem szabad veszélyeztetnie az emberiséget. Ezért kell tiltakoznunk minden olyan kísérlet ellen, amely tudományos felfedezéseket háborús célokra akar felhasználni, vagy amely fajokat, népeket akar leigázni, — vagy akár csak a levegőt szennyezi és a környezet védelmét nem biztosítja, — mondotta többek között székfoglaló előadásában az új akadémiai tanár. NEMCSAK EGYHAZUNK VEZETŐI, köztük D. dr. Ott- lyk Ernő püspök és dr. Karner Ágoston főtitkár, illetve Akadémiánk tanárai és hallgatói kísérték figyelemmel előadását és a felemelő ünnepséget. Számosán jöttek el a budapesti gyülekezetekből, valamint Monorról és környékéről. Örömmel láttunk több egykori évfolyamtársat is, akiknek fiai egyúttal Akadémiánk hallgatói is. Két idős vendéget pedig külön is megkülönböztetett tisztelettel vett körül a hallgatóság: dr. Muntag Andor 84 esztendős édesapját, valamint dr. Jugovics Lajos ny. egyetemi tanárt, a monori gyülekezet felügyelőjét. Egyházunk népével, Akadémiánk tanári karával és hallgatóival együtt szívből kívánjuk, hogy a jeles hittu- dós, D. dr. Pálfy Miklós utóda, tanítványa és munkatársa hűségesen és az ügy iránti szere- tetével dolgozzon tovább új munkahelyén és lehessen ajkán Isten szava mindig prófétai szó! Dr. Fabiny Tibor Mit jelent a „keresztyén” szó a békemunkában? Békekonferencia Nyugat-Berlinben A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA ÉS AZ NDK-BELI EVANGÉLIKUS EGYHAZAK Nyikodim, Leningrad és Novgorod metropolitája, a Keresztyén Békekonferencia elnöke, dr. H. Kloppenburg egyház főtanácsos (NSZK), valamint dr. R. Chandran professzor (India) kezdeményezésére a Nyugat-Berlini Evangéliumi Akadémiai (igazgató: G. Berndt) ökumenikus konzultációt rendezett a következő témáról: „Mit jelent a ,keresztyén’ szó a békemunkában?” A Johannesstift nevű intézményben, 1975. január 24—27. között tartott ülésen Kelet- és Nyu- gateurópából Északameriká- ból, Afrikából és Ázsiából nyolcvanan vettek részt. Nyikodim metropolita — aki egészségi okokból nem lehetett jelen — elküldötte üdvözletét és bevezető előadását, amelyeket Filaret érsek, az Orosz Orthodox Egyház középeurópai exarchája lovasott fel. A konferencia témájáról előadást tartottak: dr. Chandran professzor, az Egyházak Világtanácsa központi bizottságának tagja, az Ázsiai Keresztyén Békekonferencia elnöke, valamint dr. J. Graaf, az ut- rechti egyetem szociáletikai professzora. A résztvevők négy munkacsoportban tárgyalták meg azt, hogy szükséges és lehetséges-e a keresztyén békemunka teológia megalapozása. Az egyes munka- csoportok a témát különböző teológiai tradíciók felől közelítették meg, amint hogy ezek a hagyományok kifejeződtek mind a bevezető, mind az azt követő előadásokban is. Mindezek alapján a következő pon- tokbafi egyetértés jött létre: X. A keresztyének egész békemunkáját Jézus Krisztus evangéliuma határozza meg. 2. A keresztyének elengedhetetlen elkötelezettségéhez tartozik a társadalom igazságosságért, a megbékélésért a békéért való felelősség. 3. A békéért folytatott fáradozás a Jézus Krisztusról szóló hitvallás mai konkrét formája és az egyházak ökumenikus törekvéseinek lényeges dimenziója. 4. Annak érdekében, hogy a békés világ megvalósulhasson, a keresztyéneknek együtt kell munkálkodniok minden jóaka- ratú emberrel. A plénum elé terjesztett csoportjelentésekben a keresztyén békemunka különböző szempontjainak kifejtése történt meg és ezek további tárgyalások és megfontolások kiindulópontjai lehetnek. D. Kurt Scharf nyugat-berlini püspök meglátogatta a konzultációt és az egyik bibliatanulmányt ő tartotta a konferencián. Január 26-án a konferencia tagjai különböző nyugat-berlini gyülekezetek istentiszteletein vettek részt, tolmácsolva a hazai gyülekezetek, békeszervezetek üdvözletét. Ez a testvéri légkörben megtartott konzultáció évek óta az első alkalmat jelentette arra, hogy átfogó eszmecsere jöhessen létre a Keresztyén Békekonferencia vezető testületéinek tagjai, a mozgalom régebbi munkatársai és más keresztyén békecsoportok képviselői között A közös keresztyén felelősségből táplálkozó eszmecsere megerősítette a résztvevők közösségét a békés világért, az igazságosságért folytatott küzdelemben. Az a reménység jutott kifejezésre, hogy erre meg vannak a reális lehetőségek. A konferencián Magyarországi Evangélikus Egyházunk részéről dr. Vámos József, a Teológiai Akadémia dékánja és dr. Hafenscher Károly lelkész vett részt. A Keresztyén Békekonferencia NDK-beli regionális bizottsága az NDK-beli protestáns egyházakkal való erőteljes együttműködésért fáradozik. A regionális bizottság elnöke, Karl-Heinz Bernhardt, a berlini Humboldt egyetem teológiai professzora egy interjúban hangsúlyozta: „A regionális bizottság munkáját az NDK-beli evangélikus egyházakban, valamint az egyházakkal és a gyülekezeti tagokkal együtt végzett munkának tartja.” 1975-re szemináriumokat terveznek ilyen témával: „Teológia a keresztyén békeTíz más személyiséggel együtt január 27-én szabadon bocsátották Emmanuel Abra- hamot, az etiópiai Mekane Yesus Evangélikus Egyház elnökét, aki 1974 májusa óta letartóztatásban volt és aki 1974 elejéig, a jelenlegi politikai változások kezdetéig a császári kormány bányaügyi minisztere volt. A 61 éves politikus számos állami tisztséget betöltött és szolgálatért”, „Az ENSZ és az antiimperialista harc”. Májusban, a fasizmus alóli felszabadulás 30. évfordulóján tudományos konferenciát is tartanak a Humboldt Egyetem teológiai szekciója valamint a Keresztyén Békekonferencia rendezésében. Az elmondottak jelentősek, mivel az NDK-beli egyházak testületileg nem tagjai a Keresztyén Békekonferenciának. A regionális bizottság egyes személyiségeket fog egybe, bár már többször próbálkozott hivatalos kapcsolatba lépni az egyházak szövetségével, (epd) 11 év óta elnöke a 210 000 egyháztagot számláló egyháznak. A Lutheránus Világszövetség különféle bizottságaiban es konferenciáin is jelentős szerepet játszott. Az Ideiglenes Katonai Tanács közleménye szerint a szabadon bocsátott személyek nem jelentenek veszélyt a folyamatban levő változások szempontjából, (lwi) Afc ETIÓP EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ELNÖKÉNEK SZABADULÁSA KUBA A Kubai Egyházak ökumenikus Tanácsa 1974 végén tartotta 26. közgyűlését Havannában. A 142 küldött 9 tagegyház 60 gyülekezetét képviselte' és négy nem tagegyház is képviseltette magát. Részt vettek a közgyűlésen az Egyházak Világtanácsa genfi központjának képviselői és más latin-amerikai egyházi küldöttek is. A közgyűlés teológiai előadásokat hallgatott meg az evangélium és az igazságosság érdekében folytatott harc összefüggéseiről és az Egyházak Világtanácsa ez év végén az afrikai Nairobik.aT1, tartandó világgyűlésére történt előkészületekről. Az Ökumenikus Tanács újraválasztotta elnökké Ráül Fernandez Ceballos presbiteriá- nus lelkészt. Az újraválasztott Végrehajtó Bizottság tagiait és a külföldi vendégeket fogadta Dr. Juan Felipe Car- neado kubai egyházügyi miniszter. Kuba protestáns egyházai kb. 160 ezer egyháztagot számlálnak, azaz a lakosság 2%-át. (EPS)
