Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-08-24 / 34. szám

EE.

A járható út

Gal 3, 15—22

Városakban gyakran előforduló esemény, hogy egyes utcákban az útburkolat fel van szedve. Az út járhatatlan, közlekedésre alkalmatlan, „Zsákutca" jelzőtábla áll a'mi utcánkban is. Kék nyü tereli el a forgalmat a járható útszakaszokra. Lényege szerint a mai igénkben is ez történik. Pál apostol a megtévesztett galáciaiakat a helyes, egyetlen járható útra kívánja terelni. Két út áll előttük hitéletükben. A törvény útja: ez zsákutcába vezet, járhatatlan és az evangélium útja, Isten ígéreteinek útja, mely az egyetlen járható, célhoz vezető út. Pái apostol ebben a harci levelében a hit által való megiga- zulás útjára kívánja terelni a törvény cselekedeteinek hamis útjára tévedt embereket. A reformáció alapigazsága lüktet e sorokban. Nem hiába szerette nagy reformátorunk Luther Márton is ezt a levelet. Ezt írja róla: „A galáciaiakhoz írt levél az én levelem, amellyel én eljegyeztem magam, az én Bóra Katám",

PÁL APOSTOL IS AZT KÍVÁNJA BEBIZONYÍTANI HOGY ISTEN ELSŐ, KÖZVETLEN SZlVTÖL-SZlVlG ERŐ SZAVA AZ IGÉRET, AZ EVANGÉLIUM. Isten Ígérete töretlen Abrahámtól kezdve. Közvetítés nélküli drága szó. Érvényes, mint az írásba foglalt végrendelet, testamentum. Istennek ez az akarata végig húzódik az egész Biblián. Isten első szava a „primér tekercs”, ha műszaki nyelven kívánjuk kifejezni. Eljön a Mag, Jézus Krisztus. Erről szól az egész Ótestamentum, ez az ígéret beteljesedett, ezt bizonyítja az Űjtes- tamentum. Ez a Jézus Krisztus szabadít fel a törvényeskedés átkától és az O szabadítása csak hit által ragadható meg. A hitből fakadó hálás engedelmesség az egyetlen járható út a hivő ember számára. Nem azért szolgál szeretetben másoknak. hogy ezzel érdemeket szerezzen magának, hanem azért, mart Krisztus szeretete „szorongatja" ót. Nem tehet másképp.

BE HA E7. A JÁRHATÓ ÜT, AKKOR MIÉRT VAN MEG EGY MÁSIK SZAVA IS ISTENNEK, A TÖRVÉNY SZAVA? — kérdezhetné valaki. Ezt is tisztáznunk kell. Isten követelő akaratának is meg van a maga jelentősége. Világosan látnunk kell, hs>gy a törvény alárendelt szerepet játszik Isten ígéretével‘ szemben. A törvény Isten második szava. Nem közvetlenül kapja a bűnös ember, hanem közvetítő áltál. Mózes volt a közvetítő. A törvény kérlelhetetlen, követel, űzi, hajszolja a megrettent lelkiismeretű embert. Megvan a maga súlya és jelentősége. Felfedi a bűn hatalmát és beszennyező erejét; mély bűntudatra tanít, rádöbbent minket, hogy mindenestül elveszett és elkárhozott emberek vagyunk. Kilátástalan „zsákutcába” kerültünk. Vissza kell fordulnunk. Oda keli menekülnünk Jézus Krisztushoz. A törvény szerepe, hogy a Krisztusra vezérlő mester legyen. Minden törvényeskedő keresztyén ember belekerül ebbe a különös helyzetbe. Nem tud eleget tenni a saját erejéből a törvény követelésének. Ki kell jutni n zsákutcából! Visszatérni Isten első szavához, az evangéliumhoz. Jézus Krisztushoz. Egyetlen közbenjárónkhoz!

Egyházunkban is csak az az ember tud hasznossá válni egyházunk, népünk és az emberiség nagy családja javára, aki felszabadult a törvényeskedés átka alól és hálás szívvel Krisztusra figyelve embertársa számára a krisztusi szeretettel tud szolgálni önzetlenül, nyílt szívvel. A mai igének terelő „kék nyila” ezt a kötelező haladási irányt jelöli meg mindannyiunk számára. Garami Lajos

IMÁDKOZZUNK

Mennyel Atyánk! Köszönjük, hogy két szavad van az em- bervildghoz. Az első szavad az evangélium megmentő, szolgálatra felszabadító áldott ígérete. Engedd, hogy megszabadulhassunk a törvényeskedés zsákutcájából és teljes szívvel Krisztushoz meneküljünk, hogy embertársaink javára és Isten dicsőségére élhessünk. Amen.

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1975. augusztus 24-én

— BAKONYCSERNYE. A

lelkesei hivatal kéri annak közlesot, hogy az augusztus 24-ne tervezett jubileumi ünnepség a tatarozása munkák

elhúzódása mdaitt későbbi időpontra halasztódik.

— SZŐRME- és írhaöundák alakítása. javítása, tisztítása vu. Lenin krt. 23. udvarban, Bart Endré- né szűcs kisiparos.

Deák tér de. 9. (úrv.) Bízik László, de. 11. (úrv.) dr. Fabiny Tibor. du. 6., dr. Hafen3Cher Károly. Fasor de. u. féü 9. dr. Mun- tag Andomé, du. 6., Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. dr. Műm tag Andomé. Üllői út 24. de. fél U. Karácsony Sándor u. 31—3:1. de 9. Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák). Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfaiva de 8 Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Kertész Géza. Váci út 129. de. 8. Kertész Géza. Üjpest de. 10. Kertész Géza. Pesterzsébet de. 10. Soroksár üjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest-Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos Rákospalota-MAV telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákospalota Kistemplom du. 3. dr. Bodrog Miklós. Rá—Szentháromság után a 13. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk. 10, 23—37; az igehirdetés alapigéje: Gál 3, 15—22.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Augusztus 24-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet CSIZMÁZIA SÁNDOR nyíregyházi igazgató-lelkész.

— BELED. Augusztus 3-án

Táborszky László békéscsabai igazgató-lelkész végzett istentiszteleti szolgálatokat az

an yagyü lekezet templomában és a vásárosfalui filia ima- házában.

— SEGÉDLELKÉSZ-ÁTHE- LYEZÉS. D. Káldy Zoltán püspök Kramer György se- gédlelkészt a Dé!f"fígyházkerület kötelékéből átengedte az Északi Egyházkerületbe. D. dr. Ottlyk Ernő püspök augusztus 15-től a soproni gyülekezetbe küldte ki segédlelkészi szolgálatra Kramer Györgyöt

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sanoosztályának lapia Szerkeszti, x szerkesztőbizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Fe'fclős ktadö:

Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest. Vili.. Puskin u. 12. Teletcn: 142—074

CsekkszámJaszam : 516—20.412—Vili. Előfizetési ér: egy évre 120.— Ft Árusítja * Magyar Posta Index 25211

75.2239

Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnvomós Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

kosszentmihály de. fél 11. Ba- ráth Pál. Sashalom de. 9. Barát.h Pál. Mátyásföld de. fél 11. Cinko- ta de. fél 11. du. fél 3. Kismarosa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosii igét de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Gáncs Péter, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) D. Koren BmiL du. 6. Gáncs Péter. Tororkó tér de. fél 9. D. Korén Emil. Óbuda de. 9. Görög Zoltán, de. 10. Görög Zoltán. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9 Csengődy László, de. 11 Csengődy László, du. Vs7 Csengődy László. Budakeszi de. 8. Pesthidegkút de. fél 11, Filippinyi János, Modori u. 6. de. 10 Muncz Frigyes. Kelenföld de. 8. (úrv.) Lehel László de. 11. (úrv.) Lehel László, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Vison- tai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Törökbálint du. V25. Visontai Róbert. Csillaghegy de." fél 10. Csepel de. fél 10. Csepel de. fél 11.

— SZ.IRAK. Július utolsó vasárnapján Kardoskutról

gyülekezeti küldöttség kereste fel dr. Hajdú József felügyelő vezetésével Breuer Oszkár lelkészt, aki 25 évvel ezelőtt távozott el a kardoskúti gyülekezetből. Részt vettek a sziráki gyülekezet istentiszteletéin, amelyen köszönetét mondtak volt lelkipásztoruk 16 évi kardoskúti szolgálatáért, majd Czikora Lajos átadta Breuer Oszkárnak a gyülekezet ajándékát, a kardoskúíi templom képét.

— HIBÁIG AZfTÄS. Július 27-i számunkban a „Görögországi utazás” 1. cikkében értelemzavaró nyomdahibák adódtak. A. helyes szöveg az első bekezdésben: „Az egyik vágyódás az európai kultúra és művészet szülőföldjére irányult.” — A negyedik hasáb első bekezdésében: „Párizs csodáiról nem is szólok, ami több mint tíz év távolából is varázsában tart.” — Az utolsó bekezdésben: ......: a görögség egyszer fellobbant, vakítóan szép fényét. És ez éppen így, af romokból támadóan ...”

J. S

. BACH

ÖSSZES ORGONAMŰVEI címmel orgonaest lesz augusztus 29-én, pénteken és szeptember 1-én, hétfőn este fél 7, órakor a Bécsikapu téri templomban. Három korálelőjáték g-moll fantázia és fúga G-dúr fantázia d-moll trió g-moll trió

c-moll fantázia és fúga PESKÓ GYÖRGY Előadók:

Földes Imre és Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— Ft

„Jézus mondja: Bizony mondom nektek, amennyiben megcselekedtetek eggyel emez én legkisebb atyámfiaí közül, én velem cselekedtétek.” (Mt 25, 40)

VASÁRNAP. — „A szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások. Ezek fertőztetik meg az embert”. (Mt 15, i9—20 — Péld. 20, 9 — Lk 10, 23—37 — Gál 3, 15—22 —Zolt 73, 1—2.

23—28). Az ember szereti a könnyebbik végén mégfogni a dolgokat. Ezért hisszük azt, hogy egy Ids templomozással, imádkozással, néhány kegyes frázis elmondásával eleget tettünk Isten akaratának. Pedig Isten azt akarja, hogy egzisztenciálisan. a szívünk mélyéig változzunk meg, mert csak így lehet életünk neki tetsző, amely Isten dicsőségét úgy szolgálja, hogy a bajba jutott embertárssal szolidaritást vállalva segítő kezet nyújt mindazoknak, akik arra rászorulnak.

HÉTFŐ. — „Az Istennek békessége, amely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni szíveiteket es gondolataitokat a Krisztus Jézusban.” (Fii 4. 7 — 2 Moz 13, 22 — Jk 2, 1—13. — 1 Móz 37, 12—36). Az ember természeténél fogva önző. Ennek az önző magatartásnak az a következménye, hogy az ember állandó feszültségben, békétlenségben él embertársaival. Ezen a helyzeten tud segíteni Isten minden értelmet felülhaladó ereje, amely kiűzi az ember szívéből az önzést és önfeláldozó, igaz szeretettel tölti meg azt.

KEDD. — „Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és íényljek mindazoknak, akik a házban vannak.” (Mt 5, 15 — Bir 5, 31 — Mt 10, 40—42 — 1 Móz 39, 1 — 23). A természetben bárminek csak addig van létjogosultsága, amíg betölti azt a funkciót, amely reá bízatott. A keresztyén embernek — és az egyháznak is — ez a funkciója a világítás, vagyis az élethez feltétlenül szükséges szeretet tovább sugárzása. Amíg ezt a hivatását betölti, addigiéi az egyház, de ha véka alá rejti szolgáló szeretetét, azaz nem szolgál önfeláldozó módon a világnak, akkor nincs többé rá szükség.

SZERDA. — „Ha valaki istenfélőnek látszik köztetek. de nem zabolázza meg nyelvét, sőt megcsalja a maga szivét, annak az istentisztelete hiábavaló.” (Jk 1, 26 — 2 Móz 20. 7 — Zak 7, 8—14 — 1 Móz 40, 1—23). Talán egyetlen tagunk sem tud annyi rosszat tenni,

bajt okozni, mint a nyelvünk. Nemcsak azzal, hogy Istent káromolja, hanem azzal is, hogy felelőtlen fecsegéssel, pletykálkodással bemocskolja más emberek becsületét. Ezért kell nyelvünket állandóan féken tartani. Ez a megzabolá- zas azonban csak úgy lesz eredményes, ha szívünk mélyéig megváltozunk, mert ..a szív teljességéből szól a száj.”

CSÜTÖRTÖK.. — „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Mt 22, 37—39 — Ézs 29, 13 — Filem 4—25 — 1 Móz 41, 1—36). A felebaráti szere- retet, bibliai mértéke, hogy úgy szeressük embertársunkat, mint saját magunkat. Ez csak úgy lehetséges, ha teljesen bele tudjuk magunkat élni a másik helyzetébe. Ez a szeretet az alapja annak, hogy az emberiség annyi különbözőség ellenére is együtt tudja építeni jövőjét és boldogságát

PÉNTEK. — „Az én Istenem elbocsátotta az ő angyalát és bezárta az oroszlánok száját és nem árthattak nekem.” (Dán 6, 22 — Zsid 1, 14 — 5 Móz 24, 17—22 — 1 Móz 41, 37—57). Hitünk tartalmához szorosan hozzátartozik Isten gondviselő szeretetébe vetett hit. Nincs az a tragikus és veszedelmes helyzet, nincs az az emberi rosszakarat, amelyből ki ne tudna menteni, amelytől meg ne tudna oltalmazni bennünket a mi gondviselő Atyánk. Ez a bizodalmas hit ad erőt, hogy bátran harcoljuk meg életünk harcát és ez tesz képessé bennünket arra is, hogy önzetlenül odaszánjuk magunkat a bajba jutottak megmentésére, a szegények, árvák, özvegyek és elesettek oltalmazására.

SZOMBAT. — „Én megtanultam, hogy azokban, amelyekben vagyok, megelégedett legyek. Ismerős vagyok a jól- lakással is. az éhezéssel is, a bővelkedéssel is, a szűkölkó- déssel is.” (Fii 4, 11—12 —

Péld 15, 16 — Jer 22. 13—19 — 1 Moz 42, 1—28). Az élet megpróbáltatásait különbözőképpen viselik az emberek. Vannak, akik már a legkisebb nehézség jöttén is összeroppannak, mások meg a legnagyobb megpróbáltatások között is szilárdan meg tudnak állni. Mindez attól függ, hogy komolyan hiszünk-e Isten gondviselő szeretetében és meg vagyunk-e győződve arról, hogy Isten a megpróbáltatásokkal is javunkat akarja.

Dr. Selmeczi János

Görögországi utazás

3. Barangolások an emlékek között

„MÉLYSÉGES MELY A MÚLTNAK KÚTJA. NE MONDJUK INKÁBB FENEKETLENNEK?” Thomas Mann József-regény ét kezdő sorai a mi utunkhoz is pontosan illenek. „Talán megállás nélkül a kút mélységes mélyére megyünk? Egyáltalán nem Nem sokkal mélyebbre háromezer esztendőnél — és mi az feneketlenségéhez képest?” Csak az európai kultúra alsó rétégét közelítjük meg Mükéné kiásott várában a királysírok peremén állva, és az innen kikerült, több mint háromezer éves tárgyakat nézegetve a páratlan athéni múzeumban. Ezek a miniatűr művészi alkotások aranyból, ezüstből, elefántcsontból a szépség parányi méretű megvalósításáról tanúskodnak abban a palotában, ahová az antik hagyomány a nagy görög drámákban megjelenített sötét, súlyos tragédiák törénetét helyezi.

Mélységes mély a múltnak kútja. Mükénéből a nyomok Kréta szigetére vezetnek, s ez az un. minoszi kultúra Egyiptomból és Keletről vette hatásait. A krétai-mükénei másfél évezredes kultúrtörténeti szakasszal párhuzamosan. i. e. 2600—1400-ig az Egei-tenger szigetvilágában önállóan fejlődött ki és virágzott a kiklád-kultúra. Ennek szobrai jelentik a legdöbbenetesebb találkozást a mai szemlélőnek. Több mint 4200 év távolságából áll előttünk egy anyaistennő embernagyságú szobra, mely sima egyszerűségével, absztrakt megoldásával századunk szobrászműveire emlékeztet. A modernség érzete még lenyűgözóbb két kis, alig húszcentiméteres szobrocska láttán. Az egyik figura széken illő férfi, telteié fordított arccal lanton játszik. A másik hasonló alak kettős-furulyát fúj. A modern művészet alaplátása érvényesül bennük 4200 esztendővel ezelőtt. A magyar költőt így ihlette meg a lantos szobor: „... itt egy ének énekel, ) mely nem zuhan le, nem hal el, ' a húrtalan lant húrjain / szalad, futl<iroz zúgva ...” (Devé- cseri Cábor).

A KŰT MÉLYÉRŐL FELFELÉ HALADVA A KRISZTUS ELŐTTI ÉVEZRED SZÉTNYÍLIK, TAGOZÓDIK. Tapintani lehet a görög művészet kialakulását, fejlődését. A geometrikus korszak vázái a mértani vonalú díszítéssel. Az archaikus kor ifjú és leány alakjai, még mozdulatlan, merev testtartásban. A kora klasszikus szakasz delfi „kocsihajtó"-ja

A kariatidák az athéni Akropoliszon

kifejezésteli arcával és hosszú, redőzött ruhája alatt a természethűen kidolgozott lábfejével. A klasszikus kor bámulatos alkotása Athénben: a szentélyváros az Akropoliszon a Parthenonnal, az antik világ legtökéletesebb építészeti müvével, és az Erechteion kőből faragott nőalakjaival, a kariatidákkal. Arcukat tördeli az idő. de alakjuk utolérhetetlenül sugározza a szépség harmóniáját.

A késői klasszikus korszakból — nagyjából az i. e. IV. századot nevezik ennek — a síremlék reliefekhez kellett újra és újra visszatérnem az említett athéni archeológiái múzeumban, mely a világ legnevezetesebb múzeumai között foglal előkelő helyet. Sok évvel Babits Mihály versének első olvasása után — „Hegeso sírja” — ott álltam a megvilágított dombormű előtt. „Elő. habár lehelete se hallszik, / keble átduzzad ráncos khitonán. / Fürtös fejében ki tudja mi rajzik? / Ül meghajolva. Méla. Halovány." Szolgálója tartja eléje ékszeres ládikáját, s ö válogat belőle. Fiatalon elmúlt élete boldog perceit idézi a síremlék.

A legtöbb ilyen figurális sírkő, a sztélé, a végső búcsút jeleníti meg. Mika és Dión házaspár sztéléjén az ülő nő balkezében tükör, jobbja a vele szemben álló férje kezével fonódik össze. Egymásra néznek, végtelen csendes fájdalommal. És ott sorakozik a teremben a többi: a szülői, testvéri, baráti szeretetnek megrázó bizonyságai. Az egymást az életben szerető, végleg elválókra jellemző a lehajtott fej: a szomorúság és a megadás mozdulata a halál hatalma előtt. De mindegyik relief a szépég harmóniájával emelkedik a halál fölé. A művészet vigasztaló erejét lehet megtapasztalni ezeken a domborműveken.

AZ ANTIK GÖRÖG SZÍNHAZAK LÁTVÁNYA AZ ÉRZÉSEK, GONDOLATOK RAJÁT KELTI A MAI LÁTOGATÓBAN. Málladozó kövek fogadnak az akropolisz alatt: a Dionüszosz-színház hegyoldalba épített márvány ülősorai és lent a félkör alakú színpad- tér a szabad ég alatt. Éppen így, két és fél évezred morzsoló idejétől rongált álla nótában élhetjük bele magunkat a Krisztus előtti V. századba, amikor a híres görög tragédiaírók műveinek ősbemutatóját nézték az athéni polgárok. Késő délutáni napfény aranyozza a színteret, és hallom Szophoklész Antigonéjé- nek hangját, az életét áldozóét: „Gyűlqlni nem születtem én, szeretni csak”.

Az epidauroszi épen maradt és részben

megújított antik színház legfelsőbb márvány üléssorából figyeltem a hihetetlenül jó akusztikát: egy apa kis pénzdarabot hullat a kör- szintér közepét jelző kőlapra, és a sorok között vezető márványlépcsőn felszaladt kisfia a magasban hallja a parányi csengést. A félkör alakú nézőtérrel szemben, a szintér mögött a távolban húzódó hegyvonulat, s a közbeékelődö változatos zöld táj egészíti ki az egykori előadások képét festőién, hiszen innen a magasabban fekvő ülőhelyekről az antik néző ugyanezt láthatta a nappal tartott játékokon,

MÉG ELZARÁNDOKOLUNK EZ ELEU- SZISZ1 MISZTÉRIUM-SZENTÉLY ROMJAIHOZ. Az évenkénti nagy beavatási ünnepre a huszonnégy kilométeres „szent úton” jöttek az emberek Athénből, hová mindenünnen gyülekeztek. A helyhez kapcsolódó mítosz szerint Demeter istenasszony itt ajándékozta az első búzaszemet az embereknek, miután elrabolt lányát, Perszephonét Zeusz parancsára kénytelen volt minden év kétharmadában az alvilágból felengedni Hádész. az alvilág istene. A kultusz titkaiba való beavatásra várakozók egyszerre háromezren is elfértek az akkor fedett szentélyben. Közelebbről nem ismerjük a széttartást, mert a beavatottaknak meg kellett, őrizniök a titkát, de valamiképpen a termékenység, a megújuló természet, a tovább plántálódó étet, sőt a halál utáni boldogabb állapot reménye jegyében állhatott. Már csak a szentély talapzata van meg. hol várakoztak a beavatandók: a hosszú lépcsők, melyek a vallási titkok felé vittek: az alvilág bejáratát jelképező harlangnyilás: a kút, mélynél a búzaszem ajándékozása történt és szemben közel a tenger. Itt és az athéni egykori városkapunál, ahol a szent utat végigkísérő szent natak zöld moszathálótól bevontán ma is folydogál — a csendes elmélyedő meg- érezhet valamint az ősi emberi vágyból, mely kereste tapogatózva az istenség közelségét, a halálon is diadalmas élet megtapasztalását.

Veöreös Imre

i

I

í