Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-02-03 / 5. szám

Alitoss vagy valóság ?

Z Pt 1, 16—21.

Megszilárdítani az ingadozókat kell. Nem véletlen, hogy igénk nagy hangsúlyt tesz a keresztyén üzenet megingathatat- lanságára. Olyan tévtanítók léptek fel ugyanis a korai keresz- tyénségben, akik tetszetős mítoszokat, kiagyalt történeteket állítottak az egyszerű evangélium helyébe, és ezzel megingatták a gyülekezet Krisztusba vetett hitét, és szolgáló magatartását.

A SZÍV BIZONYTALANKODÁSA ÁTTERJED A KEZEKRE IS. Sok keresztyén elbizonytalankodva hitének igazságában, a szolgáló szeretetben is meghidegül. A mi egyházunk az emberi élet teljes szélességében igyekszik vállalni és végezni szolgálatát, és ezt nem tudja elválasztani a kegyelem igazságától, a Krisztusnak értünk végzett szolgálatától. Tudatában vagyunk annak, hogy „ha a kürt bizonytalan hangot ad, kicsoda készül a harcra?” (1 Kor 14,8). Szolgálatunkat Krisztus szeretete ösztönzi és formálja. Szolgálni másokat csak áldozat árán lehet, s ezért hamar felvetődik a kérdés, hogy miért is vesztegessem el időmet, erőmet, egy egész életet másokra. Krisztustól azonban mindig többet kapunk, mint amennyit a magunkéból adunk. Vele ..szegényen is gazdag vagyok mindig”. A tevékeny szeretet a hit szilárdságával egyenesen arányos.

BIZONYOSSÁGRA KELL JUTNUNK — igénk szavaival — Krisztus dicsősége tekintetében.A keresztyén hit középpontjában nem egy tanrendszer, hanem egy személy, a názáreti Jézus áll. Isten az ő szavaiban és cselekedeteiben jelentette ki nekünk végső akaratát. De miért van nagyobb hitele neki, mint bárki más emberfiának ezen a földön? Mert Isten maradéktalanul vele volt, s azért általa Isten örökkévaló világa lián jelen az emberek között. Ez különbözteti meg öt minden embertől, ez az Ö dicsősége. De figyeljünk fel arra, hogy igénk Jézus isteni dicsőségének a megdicsőülés hegyén történt megnyilatkozását eleveníti fel, tehát azt a pillanatot, amikor Jézus szenvedésének és halálának bejelentése után veszi le a fátylat a tanítványok szeméről. A szenvedés és halál emberileg minden mást jelenthet, csak éppen dicsőséget nem. A tanítványoknak nieg kell látniuk, hogy a gyalázat fájához vezető útra lépő Jézus mögött Isten áll. Halála nem dicstelen halál, hanem a legnagyobb istendicséret: tanúskodás Istennek az egész világot és minden bűnöst átkaroló megingathatatlan szeretetéről. S ha Jézus isteni hatalmát ma is szolgáló szeretete alá rejti, ne legyünk restek éppen ebben meglátni dicsőségét.

JÉZUS TÖVISKOSZORÜJA KÖRÜL DICSŐSÉGE GLÓRIÁJÁT egyedül a hit tudja felfedezni. Az a hit, amely megelégszik az események tanúinak és a Krisztusról szóló írások egybehangzó bizonyságtételértei. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy a keresztyén bizonyságtétel Krisztus dicsőségéről kezdettől fogva nélkülözte azt a kétségbevonhatatlan, tudományosan is igazolható bizonyítékot, amely bárkit is meggyőzhet arról, hogy a Krisztusról való beszéd nem mítosz, hanem valóság. A szetmanúk szava, a Szentirás és a mi igehirdetésünk nem bizonyítékok, hanem eszköz Isten kezében a hit útján. Isten Lelkének eszközei, amely emberi bizonyítékok híján is a kétkedés helyébe bizonyosságot adhat, s lehetünk kétkedő Tamásokból szilárd hitű emberek, akik Tamással együtt el tudják mondani Jézusról: „Én Uram és én Istenem!” (Jn 20, 28).

Krisztus dicsősége — hála Istennek. — valósig. Most még nem vakító dicsfény veszi öt körül, hanem a bűnös, botladozó ember segítségére siető szeretet. Ha ezért hálásak vagyunk neki adjuk topább embertársainknak az ö szeretetét.

Dr. Cserháti Sándor

IMÁDKOZZUNK

Mennyei Atyánk! Hálát adunk Neked, hogy Te Jézus Krisztusban kijelentetted magadat, s ezért nem kell bizonytalan emberi vélekedésekre építenünk életünket. Hálát adunk azért is, hogy Jézus Krisztusban nem a jogos haragodat, hanem hosszan tűrő szeretetedet tetted nyilvánvalóvá. Köszönjük mindazt, amit Jézus által eddig is tettél, és ezután is tenni fogsz a világért. az egyházért és személy szerint érettünk. Bocsásd meg kétkedéseinket és engedetlenségünket. Ajándékozz meg szilárd hittel, hogy Krisztust urunknak vallhassuk, szolgálatát elfogadhassuk, és továbbadhassuk. Ámen.

— Vízkereszt után az utolsó vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 17, 1—9: az igehirdetés alapigéje: 2 Pt 1,

16—21.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIŰBAN. Február 3-án. vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet MATUZ LÁSZLÓ pestlőrinci lelkész.

— KELENFÖLD. Február 2- án. szombaton délután fél 6 órakor szeretetvendégség lesz a gyülekezetben, amelyen D. dr. Óttlyk Ernő püspök tart vetített-képes előadást indiai élményeiről.

— IPOLYVECE. A gyülekezetben „Isten ádventi ígéretének megvalósítása egykor és ma" összefoglaló címmel igehirdetés-sorozat volt, amelynek keretén belül Rezessy Miklós, a gvülekezet lelkésze. Garami Lajos és Rónay Zoltán balassagyarmati lelkész. Róka Lajos balassagyarmati református lelkész, Veczán Pál miskolci másodlelkész Németh Géza ny. lelkész, Kalácska Béla ősagárdi lelkész és Túrmezei Erzsébet szolgált.

— ACSA. Az esztendő első istentisztelete keretében iktatta be hivatalába Maróti János lelkész a gyülekezet másodfelügyelőjét, Klbacs

Mihályt, új gondnokát. Lajtos Mihályt, és új egyházfiát, Nemecz Mihályt.

— ERDÖKüRT. A hivatalából távozott Holicza Mihály helyébe megválasztott új egyházfit. Csávolszki Jánost a január 13-án tartott istentisztelet keretében iktatta be tisztségébe és köszöntötte Maróti János, az acsai gyülekezet lelkésze.

— SZÉKESFEHÉRVÁR. A

református gyülekezettel közösen tartott egyetemes imahéten dr. Nagy István tatai lelkész. a Fejér—Komáromi Egyházmegye esperese igehirdetéssel szolgált.

— CSORV.AS. A gyülekezet szeretetvendégségén Fodor Ottmár, a Csongrád—Szolnoki Egyházmegye esperese beszámolt az egyházmegye kis gyülekezeteinek és nagy szórványainak életéről és előadást tartott arról, hogy hogyan lesz életünkben a karácsony áldássá.

— HALÄLOZÄS. Maczák György ny. evangélikus lelkész. a rákosligeti gyülekezet tagja életének 88. évében január 15-én elhunyt. 1953-ig, nyugdíjazásáig, a nagybánhe- gyesi gyülekezet lelkésze volt. Temetése január 25-én volt a rákoskeresztúri új köztemetőben.

istentiszteleti rend

Budapesten, 1974. február 3-án

Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Haíen- scher Károly, de. ll. (úrv.) dr. Kékén András, du. <j. Trajtler Gábor. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. ü. Gabányi Géza.. Dózsa György út 7. de. fél 9. Gabanyi Géza. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57 /b. de. 10. (szlovák) Solymár János, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. ll. dr. Ré- úe.v Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.).

Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.).

Zugló de. ll. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Fóti út 22. de. 11. Váci út J29. de. 8. Frangepán u. de. fel 10. Újpest de. 10. Biázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-Újtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. ll. Mattiz László. Kispest de. 10. Kispest-We- kerleteiep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospaiota- MAV-telep de. 8. Rákospalota-Kis- templom de. 10. du. 3. Rákosszentmihály de. fél ll. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston.

Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de.

tél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosíiget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Koren Emil, de. fél 11. (német), de. il. (úrv.) Belieza Iván teol., du. 5. Szeretetvendégség: dr. Groó Gyula. Torockó tél de. fél 9. (úrv.) Belic/.a Iván teol. Óbuda de. 9. Görög Tibor. de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csengődy László, du. léi 7. Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Mod őri u. 6. de. 10. Turcsá- nyi Karoly. Kelenföld de. 8. Bencze Imre, de. fél 10. Reuss András, de. ll. (úrv.) D. dr. Ottlyk Ernő. du. &. dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út 138. de. 9. D. dr. Ottlyk Ernő. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. ll. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél ll.

Valami szépet Istennek...

Ezt a csodálatos mondatot, amelynek hiányzik az állítmánya, nem én találtam ki. Egy könyvnek a címe, amely egy asszonyról szól, aki tetteiben a krisztusi szeretet megtestesítője.

Évekkel ezelőtt olvastam ezt a könyvet és most, hogy az új esztendő küszöbén a kezembe veszem a tollat és azon gondolkodom. mivel induljak az új esztendőbe, ez a mondat jut az eszembe: valami szépet Istennek! És már alakot ölt bennem az elhatározás: jó lenne, ha az új esztendőben úgy tehetnék mindent, hogy Istennek tessék, hogy mindenhez azzal a gondolattal foghatnék: vajon tetszik-e neki?

Te, aki talán mosolyogsz ezen a kérdésen és talán naivnak tartasz, megmondom neked, hogy mindenki pontosan tudja, mi tetszik Istennek. Te is. Mert benned is ott van az ír-fan törvény: a jó és rossz tudata, az igaz és a hamis ismerete, a szeretet és a gyűlölet különbsége, az adás és a megtartás lehetősége, a világtól való elzárkózás és a világ dolgaiban való részvétel választása. a részvét és a közöny. a hűség és a hűtelenség kínálata, a türelem és a türelmetlenség. a megértés és az érdektelenség nehéz és könnyű lehetősége. a 'szeretet ismerete és a gyakorlása. Te ne tudnád mi tetszene Istennek?

Olyan korban élünk, amely a szívünket követeli, A szívünket, amelynek első dobbanását: életnek nevezzük. Ez a szív olyan tisztán. Istennek tetszőén veri az élet ritmusát. De benne van a kettősség, ott él csírájában és velünk együtt növekszik. A választás azonban rajtunk áll. Melyiket akarjuk: a jót vagy a rosszat, az építést vagy a rombolást, a háborút vagy a békét? Ki előtt lenne kétséges, hogy Isten ott van, ahol a szeretet, a csend, a megértés, a türelem, a hűség, a megbékélés, az élet. Vigyázzunk a szívünkre, hogy rohanó korunk iramában ne hulljék ki belőle mindaz, amivel valami szépet lehetne tenni Istennek

— CSEPEL. Advent 4. vasárnapján D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspökének igehirdető szolgálatával iktatta be a gyülekezet lelkésze az újonnan megválasztott tisztikart és presbitériumot. A gyülekezet felügyelőjévé ismét Teli Pétert választotta, a másodfelügyelői tisztet Pleyer Endre, a számvevőszék elnökének tisztét Hegedűs László tölti be. A gyülekezet megerősítette tisztségükben Scháf János pénztárost és Cserháti Mátyás gondnokot. A megüresedett presbiteri helyeket Budavári Imre tb. felügyelővel, Hamsikr Rudolffal, Heidinger Mártonnal, Bodá- nyi Hajnalkával, Kollár Istvánnal és. Romhalmi Gyulával töltötte be.

A beiktatást követő munkatársi szeretetvendégségen, amelyen részt vettek a testvér protestáns gyülekezetek kiküldött képviselői is D. dr. Ottlyk Ernő püspök a 25 évvel ezelőtt aláírt Egyezmény gyülekezeti * jelentőségéről szólt, amelyhez a tisztségviselők nevében Teli Péter felügyelő szólt hozzá: A testvér gyülekezetek köszöntését, az ünneplésben és a szolgálatban való közösségvállalását Lukács József csepel-királyerdei református lelkipásztor juttatta kifejezésre. Szűcs Ágnes, és Mezősi Ágota versmondása és

és rajta keresztül önmagunknak. De Isten szereti a csendes szivet és előfordulhat, hogy a nyugtalanságban, a rohanásban, a lármában nem találjuk meg Őt. Figyelted mar, hogy a virágok, a fák milyen csendben élnek? A csendben az imádság is elmélyültebb. A Nap, a Hold, a csillagok is csendesek, mégis ragyognak. A lélek beszéde is csendes. Legyen hát bennünk es körülöttünk is csend, amikor az új év küszöbén számbavesszük azt, hogy mi szépet tehetnénk Istennek.

Első lépésünk a saját környezetünk legyen. Távolítsuk el belőle azt, ami nem tetszhet Istennek. Legyen a légköré vidám, telve életörömmel, de legyen meg a csendje is.

A családból induljunk az életbe. Oh, az élet nagyon zajos, ezer lehetőség van a választásra. Ezer lehetőség kínálkozik mindarra, ami elvon attól, ami Istennek tetszőén szép lenne. Azt mondják, a mi korunk igazi baja nem a háború, az új betegségek, hanem a szeretet hiánya, a mások iránti teljes közöny. A mai ember leggyakoribb betegsége a reménytelenseg és a magány. Aki Istennel jár, nem lehet se magányos, se reménytelen. Akiben él a vágy, hogy Istennek szépet tegyen, összhangot visz a családba, becsületet a munkájába, ragaszkodást a hazájához, megbecsülést saját magának, a lelkiismeretének. Ezektől lesz nyugodt az álma, tiszta az öröme, becsületes a munkája, teljesebb az ünnepe, nyugod- tabb az élete és egyenletes a szívverése.

Valami szépet szeretnék tenni Istennek! Meglátni és megszeretni mindig a jót és a tisztességeset. Mindenkiben az O képmását látni és kezének nyomát felismerni mindig minden körülményben. Ezzel az elhatározással indulok az új esztendőbe. Bárki velem jöhet. Zászlómon ez az egyszerű állítmány nélküli mondat áll: Valami szépet Istennek!

Gyarmathy Irén

Mezősi Eszter harmóniumjá- téka egészítette ki a családias együttlét programját.

GÖRÖGORSZÁG

A Görög Ortodox Egyház feje. Hieronymos érsek december elején az athéni katedrálisban tartott istentiszteleten kijelentette, hogy visszalép egyházvezetői tisztétől, amelyet 1967 áprilisától, a Papadopulos-kor- mánv hatalomátvételétől kezdve visel. A visszalépés okául a személyét ért belső és külső kritikát jelölte meg. „amelyik kárt okoz az egyház tekintélyének”. (öpd)

EVANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György

Felelős kiadó: Harkányi László

Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest, vm..* Puskin u. 12. Telefon: 142—074

Csekkszámlaszám : 516—20.412—VIII Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 74.0042

Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

Mert az Isten, aki szólt: sötétségből világosság ragyogjon tel! Ö gyújtott világosságot a mi szivünkben, hogy a Jézus Krisztus arcán felismerjük Isten dicsőségének ragyogását. (2 Kor 4, 6)

VASÁRNAP. — „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jócselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.” (Ef 2. 10 — Zsolt 119, 73—2 Pt 1. 16— 21 — Zsolt 89. 20—30) Isten teremtett engem minden teremtményével együtt; szerétéiből gyermekévé. Ez elköte- lezést is jelent, A jó ügy szolgálatát szóval és cselekedettel.

HÉTFŐ. — „Dicsérem az Urat teljes szívből; az igazak környezetében és a gyülekezetben." (Zsolt 111, 1—Jel 7, 11—12 — 2 Móz 34, 29—35 — Jn 7, 14—24) A zsoltáros az egyetlen járható utat választja: Isten magasztalásának útját. Ez az út nemcsak egyesek útja, hanem a földön élő gyülekezet útja is kell, hogy legyen. Járj elől jó példával! Életed dicsérje az Urat!

KEDD. — „Egyedül csak te ismered minden embernek szivét.” (1 Kir 8, 39 — Jn 2,

24—25 — 2 Kor 4, 7—12 — Jn 7, 25—30) A „szív” a Szentírásban az ember legbelső lényét jelenti. Ezt a titokzatos belsőt csak a teremtő Isten ismeri. Mi csak felszínesen és csak a jó oldaláról. Ő egészen, még azt is tudja, hogy kiért, vagy miért dobog.

SZERDA. — „És na majd elmegyek és helyet készítek nektek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek.” (Jn 14, 3 — Ézs 35, 10 — 2 Kor 4, 13—18 — Jn 7, 31—39) A Jézussal való találkozás örömöt jelent. A hozzá- térés már itt is öröm, pedig itt még csak „tükör által homályosan látunk”. A tanítvány. ha eljövendő Urára néz, reménységgel és boldogan várja Öt.

CSÜTÖRTÖK. — „És a világ ' elmúlik, és annak kívánsága is, de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.” (1 Jn 2, 17 — Zsolt 39, 6 — Csel 26, 1—3. 12—23 —

— Jn 7, 40—52) Körülöttünk minden a múlandóságot hirdeti. Öröm, álom, idő és emberek nem a mienk. Mindez kimért kegyelem. A mi osztályrészünk az Isten akaratának a cselekvése. Ennek gyümölcse pedig az örök élet.

PÉNTEK. — „Minden szenvedésünket Ó is elszenvedte, és orcájának angyala megszabadította őket.” (Ézs 63, 9

— Ef 1, 5 — Kol 1. 24—29 — Jn 7, 53—8, 11) Az Isten sze- retetében élő embernek egyetlen szilárd pont van az életében: a kegyelmével mindig jelen levő Isten. Ez a kegyelem nyilvánvaló kegyelem. Amikor szól igéjében, halljuk. Az úrvacsorában és kereszt- ségben pedig látjuk is. Minden esetben érettünk van. Szabadító erővé és áldássá viszont csak szivünk bűnbánati és hite által lesz.

SZOMBAT. — „Krisztusért járva tehát követségben, mintha Isten kérne általunk, Krisztusért kérünk: békésetek meg az Istennel.” (2 Kor 5, 20 — Ézs 6, 8 — Jel 1. 9— 18 — Jn 8. 12—20) Isten békessége a golgotái keresztről sugárzik felénk. Ami ott történt, hogy tudniillik „egy meghalt mindenkiért, az igaz a nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket”, az eszünk számára megfoghatatlan. De nem az eszünket, hanem a hitünket kéri Isten. Higgyük, hogy Ö megbocsátott, hogy Ö újra szeret. Istennel való ügyünk akkor rendeződik teljesen, ha a hitnek ebből a békességéből élünk, és a tőle elnyert békességet tovább is visszük. Az élet visszafordíthatatlan és a mi emberi életünk ideje hamar lejár. Igyekezzünk megbékélni övele és a mi embertársainkkal. Legyünk a békéltetés evangéliumának hírvivői. Szalay Tamás

Láttuk-hallottuk-olvastuk

így élni nem lehet, nem szabad, de nem is érdemes!

Jegyzetek Jókai Anna : Tartozik és követel című művéről

Fentiek zsongtak bennem, amikor a tv előadás után — amelyet velem együtt bizonynyal sokan láttak — kikapcsoltam a készüléket. Bár a játék több helyen eltér a regénytől, és nem éppen előnyére, mégis főleg a vizuális megjelenítéssel kell foglalkoznom.

Miről is van a darabban szó? A fiatal pedagógus feleség mindig csak számol, kimérve mindent, csak rovatokban és számoszlopok rubrikáiban lát. Így tanulta meg, erre kényszerítette rá az élet, a kis fizetés, az egyedüllét, hiszen nemcsak, hogy anyja nem törődött vele, de még azt is ő segíti. Anyja pedig jó példának nem mondható életét éli.

A fiatal férj kissé lezser, nem bírja a korlátokat, a krajcároskodást. üzletvezető egy vendéglátó egységben, haverkodik a beosztottaival, ki is teszik a szűrít, kisebb beosztásba helyezik.

A lány anyjára sok szót nem érdemes vesztegetni: egyszer jelenik meg a színen, de még az is sok belőle. Annál inkább kedves a fiú apjának a darabban igen elnagyolt alakja, aki egy Pest környéki helységben él és egyetlen gondja, hogy — a maga módján — segítse a fiatalokat. És épp ez az egyik momentum, amit a darabban hiányosnak érzek, mert a regény sokkal mélyebben mutatja meg ennek a csupa szív embernek emberi karakterét.

A háziasszony, akinél a fiatalok laknak haszonleső, sokszor kifejezetten gonosz is, így amikor a kölcsön csészéit elveszi a. vendégek, a papa elől is, ez a lelketlen jelenet döbbent csendet eredményez: ez az asszony mindenért veszekszik, azért is, ami felesleges és értelmetlen; összegezve: haszonleső. gonosz teremtés.

Ennyit a szereplőkről, akik között a lány megszemélyesítőjét, Monori Lilit kell külön

kiemelnünk átélt játékával: róla eíhisszük, hogy végig szenvedi az eseményeket — egészen az idegszanatóriumba jutásig. Kár. hogy teljesen hiányzik a tv-játékban a beteg. félig idióta húga, akit anyai szeretettel gondoz: ez igen pozitív vonás lenne benne, szemben a gyakran szinte lelketlennek érzett anyagiasságával.

A többi szereplő is a helyén van, de mindenki játékát nem elemezhetjük.

Mi a darab konfliktusa és tanulsága; amiért érdemes volt a könyvet elolvasni és a tv-ben megnézni?

A személyek tipikusak, olyannyira, hogy helyenként már egyes szituációkat valószínűtlennek is érzünk; ennyi gonoszság. számítás, ordítozás azt sugallja, hogy „így élni nem lehet, nem szabad, de nem is érdemes”. Es ezért volt érdemes megnézni és elolvasni, hogy erre a ki nem mondott következtetésre eljussunk. Mert mindenki kerülhet hasonló helyzetbe: kénytelen az élet szabályai folytán rubrikákban is gondolkozni, lehet eltévelyedett apja vagy anyja, lehet zsémbes háziasszonya, de még akkor sem szabad engedni, hogy az események úgy fokozódjanak, ahogy azok a darabban történnek.

Mi tehát ilyenkor a megoldás? Nyilvánvalóan, keresztyén hitünk szerint csak egy segíthet tovább: az egymást elviselő — ha úgy teszik, a diakóniai — szeretet. Ha ez megvan, akkor a problémák kisebbekké válnak, a viták, ha vannak is, lecsendesíthetők, mert csak a megértés visz előbbre emberek, családtagok, munkatársak, népek között egyaránt.

Ügy érzem, ebben van a darabnak a ki nem mondott, de a nézőkben megfogant tanú-