Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-02-03 / 5. szám

Alitoss vagy valóság ? Z Pt 1, 16—21. Megszilárdítani az ingadozókat kell. Nem véletlen, hogy igénk nagy hangsúlyt tesz a keresztyén üzenet megingathatat- lanságára. Olyan tévtanítók léptek fel ugyanis a korai keresz- tyénségben, akik tetszetős mítoszokat, kiagyalt történeteket ál­lítottak az egyszerű evangélium helyébe, és ezzel megingatták a gyülekezet Krisztusba vetett hitét, és szolgáló magatartását. A SZÍV BIZONYTALANKODÁSA ÁTTERJED A KEZEKRE IS. Sok keresztyén elbizonytalankodva hitének igazságában, a szolgáló szeretetben is meghidegül. A mi egyházunk az emberi élet teljes szélességében igyekszik vállalni és végezni szolgála­tát, és ezt nem tudja elválasztani a kegyelem igazságától, a Krisztusnak értünk végzett szolgálatától. Tudatában vagyunk annak, hogy „ha a kürt bizonytalan hangot ad, kicsoda készül a harcra?” (1 Kor 14,8). Szolgálatunkat Krisztus szeretete ösz­tönzi és formálja. Szolgálni másokat csak áldozat árán lehet, s ezért hamar felvetődik a kérdés, hogy miért is vesztegessem el időmet, erőmet, egy egész életet másokra. Krisztustól azonban mindig többet kapunk, mint amennyit a magunkéból adunk. Vele ..szegényen is gazdag vagyok mindig”. A tevékeny szere­tet a hit szilárdságával egyenesen arányos. BIZONYOSSÁGRA KELL JUTNUNK — igénk szavaival — Krisztus dicsősége tekintetében.A keresztyén hit középpontjá­ban nem egy tanrendszer, hanem egy személy, a názáreti Jézus áll. Isten az ő szavaiban és cselekedeteiben jelentette ki ne­künk végső akaratát. De miért van nagyobb hitele neki, mint bárki más emberfiának ezen a földön? Mert Isten maradékta­lanul vele volt, s azért általa Isten örökkévaló világa lián je­len az emberek között. Ez különbözteti meg öt minden em­bertől, ez az Ö dicsősége. De figyeljünk fel arra, hogy igénk Jé­zus isteni dicsőségének a megdicsőülés hegyén történt megnyi­latkozását eleveníti fel, tehát azt a pillanatot, amikor Jézus szenvedésének és halálának bejelentése után veszi le a fátylat a tanítványok szeméről. A szenvedés és halál emberileg min­den mást jelenthet, csak éppen dicsőséget nem. A tanítvá­nyoknak nieg kell látniuk, hogy a gyalázat fájához vezető útra lépő Jézus mögött Isten áll. Halála nem dicstelen halál, hanem a legnagyobb istendicséret: tanúskodás Istennek az egész világot és minden bűnöst átkaroló megingathatatlan szeretetéről. S ha Jézus isteni hatalmát ma is szolgáló sze­retete alá rejti, ne legyünk restek éppen ebben meglátni dicső­ségét. JÉZUS TÖVISKOSZORÜJA KÖRÜL DICSŐSÉGE GLÓRIÁ­JÁT egyedül a hit tudja felfedezni. Az a hit, amely megelég­szik az események tanúinak és a Krisztusról szóló írások egy­behangzó bizonyságtételértei. Nyíltan meg kell monda­nunk, hogy a keresztyén bizonyságtétel Krisztus dicsőségéről kezdettől fogva nélkülözte azt a kétségbevonhatatlan, tudomá­nyosan is igazolható bizonyítékot, amely bárkit is meggyőzhet arról, hogy a Krisztusról való beszéd nem mítosz, hanem való­ság. A szetmanúk szava, a Szentirás és a mi igehirdetésünk nem bizonyítékok, hanem eszköz Isten kezében a hit útján. Is­ten Lelkének eszközei, amely emberi bizonyítékok híján is a kétkedés helyébe bizonyosságot adhat, s lehetünk kétkedő Tamásokból szilárd hitű emberek, akik Tamással együtt el tudják mondani Jézusról: „Én Uram és én Istenem!” (Jn 20, 28). Krisztus dicsősége — hála Istennek. — valósig. Most még nem vakító dicsfény veszi öt körül, hanem a bűnös, botladozó ember segítségére siető szeretet. Ha ezért hálásak vagyunk ne­ki adjuk topább embertársainknak az ö szeretetét. Dr. Cserháti Sándor IMÁDKOZZUNK Mennyei Atyánk! Hálát adunk Neked, hogy Te Jézus Krisz­tusban kijelentetted magadat, s ezért nem kell bizonytalan em­beri vélekedésekre építenünk életünket. Hálát adunk azért is, hogy Jézus Krisztusban nem a jogos haragodat, hanem hosszan tűrő szeretetedet tetted nyilvánvalóvá. Köszönjük mindazt, amit Jézus által eddig is tettél, és ezután is tenni fogsz a világ­ért. az egyházért és személy szerint érettünk. Bocsásd meg két­kedéseinket és engedetlenségünket. Ajándékozz meg szilárd hittel, hogy Krisztust urunknak vallhassuk, szolgálatát elfogad­hassuk, és továbbadhassuk. Ámen. — Vízkereszt után az utolsó vasárnapon az oltárterítő szí­ne: zöld. A délelőtti istentiszte­let oltári igéje: Mt 17, 1—9: az igehirdetés alapigéje: 2 Pt 1, 16—21. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIŰBAN. Február 3-án. vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rá­dió. Igét hirdet MATUZ LÁSZLÓ pestlőrinci lelkész. — KELENFÖLD. Február 2- án. szombaton délután fél 6 órakor szeretetvendégség lesz a gyülekezetben, amelyen D. dr. Óttlyk Ernő püspök tart vetí­tett-képes előadást indiai él­ményeiről. — IPOLYVECE. A gyüleke­zetben „Isten ádventi ígéreté­nek megvalósítása egykor és ma" összefoglaló címmel ige­hirdetés-sorozat volt, amelynek keretén belül Rezessy Miklós, a gvülekezet lelkésze. Garami Lajos és Rónay Zoltán balas­sagyarmati lelkész. Róka Lajos balassagyarmati református lelkész, Veczán Pál miskolci másodlelkész Németh Géza ny. lelkész, Kalácska Béla ős­agárdi lelkész és Túrmezei Er­zsébet szolgált. — ACSA. Az esztendő első istentisztelete keretében ik­tatta be hivatalába Maróti János lelkész a gyülekezet másodfelügyelőjét, Klbacs Mihályt, új gondnokát. Laj­tos Mihályt, és új egyházfiát, Nemecz Mihályt. — ERDÖKüRT. A hivatalá­ból távozott Holicza Mihály helyébe megválasztott új egy­házfit. Csávolszki Jánost a ja­nuár 13-án tartott istentiszte­let keretében iktatta be tiszt­ségébe és köszöntötte Maróti János, az acsai gyülekezet lel­késze. — SZÉKESFEHÉRVÁR. A református gyülekezettel kö­zösen tartott egyetemes imahé­ten dr. Nagy István tatai lel­kész. a Fejér—Komáromi Egy­házmegye esperese igehirde­téssel szolgált. — CSORV.AS. A gyülekezet szeretetvendégségén Fodor Ottmár, a Csongrád—Szolnoki Egyházmegye esperese beszá­molt az egyházmegye kis gyü­lekezeteinek és nagy szórvá­nyainak életéről és előadást tartott arról, hogy hogyan lesz életünkben a karácsony áldás­sá. — HALÄLOZÄS. Maczák György ny. evangélikus lel­kész. a rákosligeti gyülekezet tagja életének 88. évében ja­nuár 15-én elhunyt. 1953-ig, nyugdíjazásáig, a nagybánhe- gyesi gyülekezet lelkésze volt. Temetése január 25-én volt a rákoskeresztúri új köztemető­ben. istentiszteleti rend Budapesten, 1974. február 3-án Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Haíen- scher Károly, de. ll. (úrv.) dr. Ké­kén András, du. <j. Trajtler Gábor. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zol­tán, du. ü. Gabányi Géza.. Dó­zsa György út 7. de. fél 9. Gabanyi Géza. Üllői út 24. de. fél 11. Ka­rácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rá­kóczi út 57 /b. de. 10. (szlovák) Solymár János, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. ll. dr. Ré- úe.v Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.). Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.). Zugló de. ll. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Fóti út 22. de. 11. Váci út J29. de. 8. Frangepán u. de. fel 10. Újpest de. 10. Biázy Lajos. Pest­erzsébet de. 10. Soroksár-Újtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. ll. Mattiz László. Kispest de. 10. Kispest-We- kerleteiep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospaiota- MAV-telep de. 8. Rákospalota-Kis- templom de. 10. du. 3. Rákosszent­mihály de. fél ll. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. tél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rá­koshegy de. 9. Rákosíiget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Ko­ren Emil, de. fél 11. (német), de. il. (úrv.) Belieza Iván teol., du. 5. Szeretetvendégség: dr. Groó Gyula. Torockó tél de. fél 9. (úrv.) Belic/.a Iván teol. Óbuda de. 9. Görög Ti­bor. de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csengődy László, du. léi 7. Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Mod őri u. 6. de. 10. Turcsá- nyi Karoly. Kelenföld de. 8. Bencze Imre, de. fél 10. Reuss András, de. ll. (úrv.) D. dr. Ottlyk Ernő. du. &. dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út 138. de. 9. D. dr. Ottlyk Ernő. Al­bertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. ll. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél ll. Valami szépet Istennek... Ezt a csodálatos mondatot, amelynek hiányzik az állít­mánya, nem én találtam ki. Egy könyvnek a címe, amely egy asszonyról szól, aki tettei­ben a krisztusi szeretet meg­testesítője. Évekkel ezelőtt olvastam ezt a könyvet és most, hogy az új esztendő küszöbén a kezembe veszem a tollat és azon gondol­kodom. mivel induljak az új esztendőbe, ez a mondat jut az eszembe: valami szépet Isten­nek! És már alakot ölt bennem az elhatározás: jó lenne, ha az új esztendőben úgy tehetnék mindent, hogy Istennek tessék, hogy mindenhez azzal a gon­dolattal foghatnék: vajon tet­szik-e neki? Te, aki talán mosolyogsz ezen a kérdésen és talán naiv­nak tartasz, megmondom ne­ked, hogy mindenki pontosan tudja, mi tetszik Istennek. Te is. Mert benned is ott van az ír-fan törvény: a jó és rossz tudata, az igaz és a hamis is­merete, a szeretet és a gyűlö­let különbsége, az adás és a megtartás lehetősége, a világ­tól való elzárkózás és a világ dolgaiban való részvétel vá­lasztása. a részvét és a közöny. a hűség és a hűtelenség kíná­lata, a türelem és a türelmet­lenség. a megértés és az érdek­telenség nehéz és könnyű lehe­tősége. a 'szeretet ismerete és a gyakorlása. Te ne tudnád mi tetszene Istennek? Olyan korban élünk, amely a szívünket követeli, A szí­vünket, amelynek első dobba­nását: életnek nevezzük. Ez a szív olyan tisztán. Istennek tetszőén veri az élet ritmusát. De benne van a kettősség, ott él csírájában és velünk együtt növekszik. A választás azonban rajtunk áll. Melyiket akarjuk: a jót vagy a rosszat, az épí­tést vagy a rombolást, a hábo­rút vagy a békét? Ki előtt lenne kétséges, hogy Isten ott van, ahol a szeretet, a csend, a megértés, a türelem, a hűség, a megbékélés, az élet. Vigyáz­zunk a szívünkre, hogy rohanó korunk iramában ne hulljék ki belőle mindaz, amivel valami szépet lehetne tenni Istennek — CSEPEL. Advent 4. va­sárnapján D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püs­pökének igehirdető szolgálatá­val iktatta be a gyülekezet lelkésze az újonnan megvá­lasztott tisztikart és presbité­riumot. A gyülekezet felügye­lőjévé ismét Teli Pétert vá­lasztotta, a másodfelügyelői tisztet Pleyer Endre, a számve­vőszék elnökének tisztét Hege­dűs László tölti be. A gyüleke­zet megerősítette tisztségükben Scháf János pénztárost és Cserháti Mátyás gondnokot. A megüresedett presbiteri helye­ket Budavári Imre tb. fel­ügyelővel, Hamsikr Rudolffal, Heidinger Mártonnal, Bodá- nyi Hajnalkával, Kollár Ist­vánnal és. Romhalmi Gyulá­val töltötte be. A beiktatást követő munka­társi szeretetvendégségen, amelyen részt vettek a testvér protestáns gyülekezetek ki­küldött képviselői is D. dr. Ottlyk Ernő püspök a 25 év­vel ezelőtt aláírt Egyezmény gyülekezeti * jelentőségéről szólt, amelyhez a tisztségvise­lők nevében Teli Péter fel­ügyelő szólt hozzá: A testvér gyülekezetek köszöntését, az ünneplésben és a szolgálatban való közösségvállalását Lukács József csepel-királyerdei re­formátus lelkipásztor juttatta kifejezésre. Szűcs Ágnes, és Mezősi Ágota versmondása és és rajta keresztül önmagunk­nak. De Isten szereti a csendes szivet és előfordulhat, hogy a nyugtalanságban, a rohanás­ban, a lármában nem talál­juk meg Őt. Figyelted mar, hogy a virágok, a fák milyen csendben élnek? A csendben az imádság is elmélyültebb. A Nap, a Hold, a csillagok is csendesek, mégis ragyognak. A lélek beszéde is csendes. Legyen hát bennünk es körü­löttünk is csend, amikor az új év küszöbén számbavesszük azt, hogy mi szépet tehetnénk Istennek. Első lépésünk a saját kör­nyezetünk legyen. Távolítsuk el belőle azt, ami nem tetsz­het Istennek. Legyen a légkö­ré vidám, telve életörömmel, de legyen meg a csendje is. A családból induljunk az életbe. Oh, az élet nagyon za­jos, ezer lehetőség van a vá­lasztásra. Ezer lehetőség kí­nálkozik mindarra, ami elvon attól, ami Istennek tetszőén szép lenne. Azt mondják, a mi korunk igazi baja nem a háború, az új betegségek, ha­nem a szeretet hiánya, a má­sok iránti teljes közöny. A mai ember leggyakoribb betegsége a reménytelenseg és a ma­gány. Aki Istennel jár, nem lehet se magányos, se re­ménytelen. Akiben él a vágy, hogy Istennek szépet tegyen, összhangot visz a családba, becsületet a munkájába, ra­gaszkodást a hazájához, meg­becsülést saját magának, a lel­kiismeretének. Ezektől lesz nyugodt az álma, tiszta az öröme, becsületes a munkája, teljesebb az ünnepe, nyugod- tabb az élete és egyenletes a szívverése. Valami szépet szeretnék ten­ni Istennek! Meglátni és meg­szeretni mindig a jót és a tisz­tességeset. Mindenkiben az O képmását látni és kezének nyo­mát felismerni mindig minden körülményben. Ezzel az elha­tározással indulok az új esz­tendőbe. Bárki velem jöhet. Zászlómon ez az egyszerű ál­lítmány nélküli mondat áll: Valami szépet Istennek! Gyarmathy Irén Mezősi Eszter harmóniumjá- téka egészítette ki a családias együttlét programját. GÖRÖGORSZÁG A Görög Ortodox Egyház fe­je. Hieronymos érsek december elején az athéni katedrálisban tartott istentiszteleten kijelen­tette, hogy visszalép egyházve­zetői tisztétől, amelyet 1967 áp­rilisától, a Papadopulos-kor- mánv hatalomátvételétől kezd­ve visel. A visszalépés okául a személyét ért belső és külső kritikát jelölte meg. „amelyik kárt okoz az egyház tekintélyé­nek”. (öpd) EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest, vm..* Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám : 516—20.412—VIII Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 74.0042 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Mert az Isten, aki szólt: sö­tétségből világosság ragyog­jon tel! Ö gyújtott világossá­got a mi szivünkben, hogy a Jézus Krisztus arcán felis­merjük Isten dicsőségének ra­gyogását. (2 Kor 4, 6) VASÁRNAP. — „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jócseleke­detekre teremtett, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.” (Ef 2. 10 — Zsolt 119, 73—2 Pt 1. 16— 21 — Zsolt 89. 20—30) Isten teremtett engem minden te­remtményével együtt; szeré­téiből gyermekévé. Ez elköte- lezést is jelent, A jó ügy szol­gálatát szóval és cselekedettel. HÉTFŐ. — „Dicsérem az Urat teljes szívből; az igazak környezetében és a gyüleke­zetben." (Zsolt 111, 1—Jel 7, 11—12 — 2 Móz 34, 29—35 — Jn 7, 14—24) A zsoltáros az egyetlen járható utat választ­ja: Isten magasztalásának út­ját. Ez az út nemcsak egyesek útja, hanem a földön élő gyü­lekezet útja is kell, hogy le­gyen. Járj elől jó példával! Életed dicsérje az Urat! KEDD. — „Egyedül csak te ismered minden embernek szivét.” (1 Kir 8, 39 — Jn 2, 24—25 — 2 Kor 4, 7—12 — Jn 7, 25—30) A „szív” a Szent­írásban az ember legbelső lé­nyét jelenti. Ezt a titokzatos belsőt csak a teremtő Isten ismeri. Mi csak felszínesen és csak a jó oldaláról. Ő egé­szen, még azt is tudja, hogy kiért, vagy miért dobog. SZERDA. — „És na majd elmegyek és helyet készítek nektek, ismét eljövök és ma­gamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott le­gyetek.” (Jn 14, 3 — Ézs 35, 10 — 2 Kor 4, 13—18 — Jn 7, 31—39) A Jézussal való talál­kozás örömöt jelent. A hozzá- térés már itt is öröm, pedig itt még csak „tükör által ho­mályosan látunk”. A tanít­vány. ha eljövendő Urára néz, reménységgel és boldogan várja Öt. CSÜTÖRTÖK. — „És a vi­lág ' elmúlik, és annak kíván­sága is, de aki az Isten aka­ratát cselekszi, megmarad örökké.” (1 Jn 2, 17 — Zsolt 39, 6 — Csel 26, 1—3. 12—23 — — Jn 7, 40—52) Körülöttünk minden a múlandóságot hir­deti. Öröm, álom, idő és em­berek nem a mienk. Mindez kimért kegyelem. A mi osz­tályrészünk az Isten akaratá­nak a cselekvése. Ennek gyü­mölcse pedig az örök élet. PÉNTEK. — „Minden szen­vedésünket Ó is elszenvedte, és orcájának angyala meg­szabadította őket.” (Ézs 63, 9 — Ef 1, 5 — Kol 1. 24—29 — Jn 7, 53—8, 11) Az Isten sze- retetében élő embernek egyet­len szilárd pont van az életé­ben: a kegyelmével mindig jelen levő Isten. Ez a kegye­lem nyilvánvaló kegyelem. Amikor szól igéjében, halljuk. Az úrvacsorában és kereszt- ségben pedig látjuk is. Min­den esetben érettünk van. Szabadító erővé és áldássá viszont csak szivünk bűnbá­nati és hite által lesz. SZOMBAT. — „Krisztusért járva tehát követségben, mintha Isten kérne általunk, Krisztusért kérünk: békése­tek meg az Istennel.” (2 Kor 5, 20 — Ézs 6, 8 — Jel 1. 9— 18 — Jn 8. 12—20) Isten bé­kessége a golgotái keresztről sugárzik felénk. Ami ott tör­tént, hogy tudniillik „egy meghalt mindenkiért, az igaz a nem igazakért, hogy Isten­hez vezessen minket”, az eszünk számára megfoghatat­lan. De nem az eszünket, ha­nem a hitünket kéri Isten. Higgyük, hogy Ö megbocsá­tott, hogy Ö újra szeret. Is­tennel való ügyünk akkor rendeződik teljesen, ha a hit­nek ebből a békességéből élünk, és a tőle elnyert bé­kességet tovább is visszük. Az élet visszafordíthatatlan és a mi emberi életünk ideje hamar lejár. Igyekezzünk megbékélni övele és a mi embertársainkkal. Legyünk a békéltetés evangéliumának hírvivői. Szalay Tamás Láttuk-hallottuk-olvastuk így élni nem lehet, nem szabad, de nem is érdemes! Jegyzetek Jókai Anna : Tartozik és követel című művéről Fentiek zsongtak bennem, amikor a tv előadás után — amelyet velem együtt bizony­nyal sokan láttak — kikapcsol­tam a készüléket. Bár a játék több helyen eltér a regénytől, és nem éppen előnyére, mégis főleg a vizuális megjelenítéssel kell foglalkoznom. Miről is van a darabban szó? A fiatal pedagógus fele­ség mindig csak számol, ki­mérve mindent, csak rovatok­ban és számoszlopok rubrikái­ban lát. Így tanulta meg, erre kényszerítette rá az élet, a kis fizetés, az egyedüllét, hiszen nemcsak, hogy anyja nem tö­rődött vele, de még azt is ő se­gíti. Anyja pedig jó példának nem mondható életét éli. A fiatal férj kissé lezser, nem bírja a korlátokat, a krajcároskodást. üzletvezető egy vendéglátó egységben, ha­verkodik a beosztottaival, ki is teszik a szűrít, kisebb beosz­tásba helyezik. A lány anyjára sok szót nem érdemes vesztegetni: egyszer jelenik meg a színen, de még az is sok belőle. Annál inkább kedves a fiú apjának a darab­ban igen elnagyolt alakja, aki egy Pest környéki helységben él és egyetlen gondja, hogy — a maga módján — segítse a fiatalokat. És épp ez az egyik momentum, amit a darabban hiányosnak érzek, mert a re­gény sokkal mélyebben mutat­ja meg ennek a csupa szív embernek emberi karakterét. A háziasszony, akinél a fia­talok laknak haszonleső, sok­szor kifejezetten gonosz is, így amikor a kölcsön csészéit el­veszi a. vendégek, a papa elől is, ez a lelketlen jelenet döb­bent csendet eredményez: ez az asszony mindenért veszek­szik, azért is, ami felesleges és értelmetlen; összegezve: ha­szonleső. gonosz teremtés. Ennyit a szereplőkről, akik között a lány megszemélyesí­tőjét, Monori Lilit kell külön kiemelnünk átélt játékával: róla eíhisszük, hogy végig szenvedi az eseményeket — egészen az idegszanatóriumba jutásig. Kár. hogy teljesen hiányzik a tv-játékban a be­teg. félig idióta húga, akit anyai szeretettel gondoz: ez igen po­zitív vonás lenne benne, szem­ben a gyakran szinte lelket­lennek érzett anyagiasságával. A többi szereplő is a helyén van, de mindenki játékát nem elemezhetjük. Mi a darab konfliktusa és tanulsága; amiért érdemes volt a könyvet elolvasni és a tv-ben megnézni? A személyek tipikusak, oly­annyira, hogy helyenként már egyes szituációkat valószínűt­lennek is érzünk; ennyi go­noszság. számítás, ordítozás azt sugallja, hogy „így élni nem lehet, nem szabad, de nem is érdemes”. Es ezért volt érdemes megnézni és elolvas­ni, hogy erre a ki nem mon­dott következtetésre eljus­sunk. Mert mindenki kerülhet hasonló helyzetbe: kénytelen az élet szabályai folytán rub­rikákban is gondolkozni, lehet eltévelyedett apja vagy anyja, lehet zsémbes háziasszonya, de még akkor sem szabad en­gedni, hogy az események úgy fokozódjanak, ahogy azok a darabban történnek. Mi tehát ilyenkor a megol­dás? Nyilvánvalóan, keresz­tyén hitünk szerint csak egy segíthet tovább: az egymást elviselő — ha úgy teszik, a diakóniai — szeretet. Ha ez megvan, akkor a problémák kisebbekké válnak, a viták, ha vannak is, lecsendesíthetők, mert csak a megértés visz előbbre emberek, családtagok, munkatársak, népek között egyaránt. Ügy érzem, ebben van a da­rabnak a ki nem mondott, de a nézőkben megfogant tanú-

Next

/
Oldalképek
Tartalom