Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1974-12-01 / 48. szám
1974. december 1. ÖRS Z ÁG 0 S EVANGÉLIKUS HETILAP Adventi kapui; Hálaadás Pusztaszentlászlón A kapu és ax ajtó ősidők óta jelkép: belépés lehetősége valami fenségesen újba, védettségbe és közösségbe, ami egyben kiindulópontul is szolgál a további tevékenységhez. ISTEN KAPUJA tárul föl előttünk ádvent idején, mely Jézus Krisztus első és végső eljövetelére emlékeztet. Képszerűen nehéz megjeleníteni ennek a kapunak „kettős forgalmát", hiszen egyrészt minket hív ez a kitáruló lehetőség belépésre az Isten megújító erőinek világába, másrészt viszont az ember részéről kíván meg ajtónyitást, hogy Jézus Krisztus betérhessen hozzánk erejével. Éz utóbbi képet vázolja fel markáns vonásokkal az ősi zsoltár (24, 7): „Ti kapuk, emeljétek föl fejeteket és emelkedjetek föl, ti örökkévaló ajtók; hadd menjen be a dicsőség királya!" Hogy az eredeti képet megérthessük, Jeruzsálem kapuira kell gondolnunk, melyek megnyíltak az Ür hatalmának jelképei előtt, s ezeket követte a zarándoksereg. 'Isten népének kell tehát kaput tárnia Ura előtt, de újra meg újra, mert lelkiekben csak a bezárkózás megy magától, a kitárulóst azonban esetenként akarnunk kell. Ádvent azt jelenti: az Ür érkezéséhek szabad utat kell biztosítanunk, keresztyén életünkben, mert ezt sosem lehet egyszer s mindenkorra letudni, ha egyszer ő ismételten „az ajtó előtt áll és zörget” (Jel 3, 20). '-LELEPLEZŐDÉS KAPUJA ez. Ugyanis csak „kapun belül” leik hatékony a beeresztett világosság, mert fénye sorfa-rendre rávetődik mindarra, ami az érkező Gazda kritikáját nem állja ki. Gondoljunk arra. hogy Ézsaiás (6, 5) „ádventje” milyen megrendítően hatott a prófétára — akárcsak .János apostolra a dicsőséges Krisztus látomása (Jel 1. 17). Pedig az ő hitük komolyságát senki nem vonhatja kétségbe. Ádventnek ezt az egészséges megrendülését ne akarjuk megtakarítani, különbe/l kapun kívül maradunk. Az egyház egészének is szól az ádventi hívás, hogy egvre határozottabban vállalja rendeltetését a legszélesebb értelmű szolgálatra a szeretet által munkálkodó hit vonalán. Ilyen helyreállító erejű az ádvent: helyünkre rak bennünket a világban s bennünk a világot. Mert az Ür eljövetelével Isten megmagyarázhatatlan szeretete is „lelepleződik", nyilvánvalóvá lesz. Ezért a végső ádvent nem fékje e földi életünk komolyan vételének, hanem hatalmas vonóerő szolgálatra a legkisebb dolgoktól a legátfogóbbakig! EMBER KAPUJA így az ádvent, amelyen mintegy behatol saját rendeltetésének felismerésébe, személyes és közösségi tekintetben egyaránt. Az embertársi kapcsolatok összefüggéseiben találja meg önmagát, funkcióját, szolgáló helyét, ha egyszer belépett kapuján az Isten szent új világa. Ádventnek: az Űr érkezésének következménye mindig kétütemű, akár a lélegzés, Vágj' a vérkeringés (be a fáradt vért, ki az oxigéndú- sat): egj rész belépés Jézus Krisztus szeretetébe. másrészt kilépés, szolgáló erőkkel feltöltve. Ennek mindig van jövője — ez az,az ajtó, melyet ..senki be nem zárhat” (Jel 3, 3),.„Én vagyok az ajtó” (Jn 10, 9) — adja elénk Jézus ádvent lehetőségét, evangéliumát. Amíg e földön élünk, a legszebb kapun sem azért lépünk be. hogy aztán soha többé onnan ki ne jöjjünk. Ádvent! menetrendje, amíg- csak dobog a szívünk, ez: belépni Isten megújításunkra feltáruló világába, hogy kiléphessünk az Isten szere- tetétől rendbehozottan, megvilágosított látással, tettrekészen. I>r. Bodrog Miklós TEOLÓGIAI AKADÉMIÁNK FELAVATÁSÁRÓL bő híradásban számolt be a Lutheránus Világszövetség információs lapja október 22—i számában. A lap idézeteket hoz D. Káldy Zoltán püspök ünnepi igehirdetéséből, kiemelve különösen azokat a részeket, amelyekben a püspök a teológiának az élettel való, kapcsolatát, az emberért, a világért, a társadalmi és politikai élet kérdéseinek megoldásáért végzett szolgálatát hangsúlyozta. A BRAZIL EVANGÉLIKUSOK zsinata szolidaritásáról biztosította Frenz chilei püspököt á 'chilei politikai menekültekért végzett szolgálatával kapcsolatbán. A nyilatkozatot azután juttatták el. a püspöknek, miután saját egyháza zsinatán konzervatív csoportok éles támadást szerveztek a püspök ellen és lemondását követelték. GÖCSEJI NÉPÜNK szó- használatában a puszta szónak van egy leértékelő, lekicsinylő jelentése. Ha valamiről azt mondják: puszta, az azt jelenti, hogy hasznavehetetlen. értéktelen, üres, kopár. A helységnévkutatás szerint Pusztaszentlászló neve első felének az eredetéről egy fel- tételezés az is, hogy a török dúlás idején lakatlan, és ezért elhanyagolt vidék volt. Bármiből ered is a község elnevezése, annak mai képe nagyon rácáfol erre a lekicsinyl lő, vagy hiányt jelző kifejezésre. A táj megragadó szépségű. Erdők, szépen gondozott szőlőhegyek, termékeny földek és zöldelő rétek váltják egymást. Ha netán egykor elhanyagolt. értéktelen táj lett volna Pusztaszentlászló és környéke, a község népe. az evangélikus gyülekezet tagjai is. a régiek és a maiak, gyönyörű és gazdag vidékké varázsolták ezt a tájat. Ez a szépség látszódik a község rendezett és tiszta utcáin, egyre több újonnan épült házán is, de ez látszik meg dombon épült, vadgesztenyefákkal körülvett templomán és fenyők között meghúzódó, tatarozott parókiáján. Mert Pusztaszentlászló evangélikus népe nemcsak a maga portájával törődik, de gondoskodik az egyházi épületekről is. 62 000.— Ft-ot fordított a két épületre. NOVEMBER 3-ÁN ezért ünnepelt a pusztaszentlászlói gyülekezet.' A sok esős őszi nap után napfényes táj és 1). Káldy Zoltán püspök látogatása a Tolna megyei Tanács elnökénél November 14-én D. Káldy Zoltán püspök, dr. Vámos József Teológiai Akadémia dékánjának és dr. Karner Ágoston országos főtitkárnak kíséretében látogatást tett Szekszárdon Sza- bópál Antalnál, a Tolna megyei Tanács elnökénél. A fogadáson jelen volt Sárosdi Tibor egyházügyi titkár. A találkozás az állam és egyház jó viszonyát jellemző jó légkörben folyt le. A megbeszélés során szóba térültek azok a kérdések, melyek a Tolpa mégyébert élő evangélikus gyülekezeteket érintik. Mindkét oldalról örömmél állapították meg, hogy ezeknek az evangélikus gyülekezeteknek az élete zavartalanul folyik, a gyülekezetek,'vezetőikkel együtt, a maguk helyén segítik a városok és' községek fejlődését és ezen keresztül népünk előrehaladását. A megbeszélés után Szg.bó.pál Antal elnök ebéden látta vendégül egyházunk képviselőit, majd ezt követően látogatást tettek az új Babits Mihály Művelődési Házban, a Borsodi Vegyi kombinát egyik kihelyezett szekszárdi üzemében és az egyik szekszárdi termelőszövetkezet szőlészeti egységében. D. Káldy Zoltán püspök Dániában A Lutheránus Világszövetség november 25—30. között a dániai Nyborgban konferenciát rendez, melyen az európai evangélikus egyházak vezető püspökei vesznek részt. A konferencia az európai evangélikusok és reformátusok között létrejött ún. Leuenbergi Konkordia ügyével foglalkozik. A találkozón egyházunk képviseletében D. Káldy Zoltán püspök vesz részt. Mihály fi Ernő síremlékének felavatása November 20-án délben avatták fel a Budapest Mező Imre úti Nemzeti Sirkert Művész-parcellájában dr. Mihályfi Ernő síremlékét. A síremléket Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész készítette, a Hazafias Népfront és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, valamint a Magyar—Szovjet Baráti Társaság állította fel. Az emlékmű-avatáson dr. Ortutay Gyula akadémikus mondott beszédet. Az avatási ünnepen a Magyarországi Evangélikus Egyház nevében a volt országos felügyelő síremlékére D. Káldy Zoltán püspök-elnök D. dr. Ottlyk Ernő püspök és dr. Karner Ágoston főtitkár kíséretében helyezte el a megemlékezés virágait. _________________ •f D . Argay György D. ARGAY GYÖRGY, a Román Szócialista Köztársaságban működő Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyház püspöke, a kolozsvári evangélikus gyülekezet lelkésze, október 24-én Kolozsvárt csendesen elhunj’t. Argay püspök sokat tevékenykedett annak érdekében, hogy a Romániában élő magyar evangélikusság megtalálja helyét a háború után az új társadalmi rendben, s betöltse küldetését. 32 esztendős volt. Haláláig aktívan szolgált. Utolsó szolgálata, amelyre még készült, de már nem tudott elmenni, egy teológus záróvizsgája lett volna. Az agg főpásztor mögött 56 év töretlen lelkészt szolgálat volt, benne 33 évi szuperintendensi, majd püspöki szolgálat. Mindvégig Erdélyben szolgait, előbb több helyen falusi gyülekezetek lelkészeként, majd Aradon, végül leghosszabb ideig Kolozsvárt. Féldamutató egyházszeretet jellemezte, lelkészeinek szelíd lelkületű atyja volt. A társadalmi igazságosságért, s a békééit bátran harcolt a maga területén. Tagja volt a Romániai'' Békevédelmi Bizottságnak. Tevékenységéért több magas állami kitüntetésben részesült. Egyházkormányzó és teológiai működésének elismeréséül és megbecsüléséül a kolozsvári Protestáns Teológiai Akadémia tiszteletbeli doktorává avatta. TEMETÉSE GYÁSZ-SZERTARTÁSÁN a kolozsvári evangélikus templomban megrendült szívvel búcsúztak tőle egyháza összes papjai mellett a romániai felekezetek valamennyien, főpapi szinten. Hívei és tisztelői hatalmas seregétől kísérten helyezték el koporsóját a házsongárdi temetőben, október 28-án, örvendező gyülekezet fogadta az Országos Evangélikus Egyház püspök-elnökét. A lelkes pusztaszentlászlói hívek a pa- rókia bejáratánál „Isten hozta” feliratú díszkapuval várlak a főpásztort. Két kisleány, Csuka Andrea és Kottái Judit verses köszöntővel fogadták a kedves vendéget. A templom bejáratánál Péteri Lajos gondnok köszöntötte a püspököt. D. KÁLDY ZOLTÁN püspök Zsolt. 16. 6—11 alapján tartotta- az ünnepi igehirdetést a helyi és a szórványból érkezett híveknek, akik megtöltötték a templomot. Bevezetőben szólt arról, hogy még jól emlékezik a gyülekezettel 10 évvel ezelőtt történt találkozásra, amikor a 160 éves templomot megújították, most pedig a 45 éves paplakot tatarozták. Az azonban mindennél fontosabb, hogy a templomba járók megújuljanak. Friss hitre, szeretetre van a gyülekezetnek szüksége, hogy megújuljanak a szolgálatban. A zsoltár éppen ezt a lelki megújulást akarja munkálni, amikor azt mondja: „Az én részem kies helyre esett.” Ez a környezet, amely körülveszi ezt a községet, kies. vagyis vonzó, kellemes, szép. A Zsoltár azt mondja, hogy ez a szép hely az Isten országa. Isten országa Pusztaszentlász- lóra is elérkezett Jézusban. Ez a kies hely az egyházban is konkretizálódik. A továbbiakban a püspök arról szólt, hogy Isten országában Isten rpindig jobb kezünk felől van Isten mindig kéznél van! Mindig számíthatunk rá! Tőle, mindig tanácsot lehet kérni. Ezért van jó és szép helyünk Isten országában. Végül arról szólt, hogy ezen a kies helyen sok az öröm. „Teljes öröm van te- nálad.” Akik igazán hisznek, tele van az életük örömmel, mert Istennél bűnbocsánat, békesség és örök élet van. Ezekben a napokban sokan járják a temetőket és elgondolkodnak : leszünk-e még együtt azokkal, akiket szerettünk, de el kellett temetnünk? Leszünk! Az igében azt. halljuk: „nem hagyod lelkemet a seolban”, a halottak világában. Teljes lesz az örömünk, mert együtt leszünk Istennel és szeretteinkkel. Ezért érdemes az egyházi épületekre költeni, templomot megújítani, mert a templomban hallják majd, hogy mindig kéznél van az Isten, aki megbocsátja a bűnt, szeret és örök életet ad! AZ ISTENTISZTELETET ünnepi közgyűlés követte, amelyet Takács Gyula tiszteletbeli gondnok, íelügyelőhe- lyettes nyitott meg. Ezután Sárkány András, a gyülekezet lelkésze meleg szavakkal köszöntötte Szabó Istvánt, aki ebben az esztendőben töltötte be presbiterségének 40. évét, majd a lelkészi jelentés hangzott el két esztendő találkozási munkáiról. Jelentéséből kitűnt, hogy 5 esztendeje szolgál a gyülekezetben, azóta sok kisebb-nagyobb munkát végeztek a templomon é 6 a parókián. A templomban a legjelentősebb beruházás ebben az esztendőben az orgona fúj— tatójának a villajnosítása .volt, A parókiát kívül-oelül tatarozták, vízvezetéket készítettek és a régi földgáz tüzelésű fűtőberendezéseket korszerűekkel cserélték fel. A költségek fedezésére az Országos Egyháztól 25 000,— Ft segélyt kaptak, a többit az áldozatkész gyülekezeti tagok adták össze. Végül a lelkész a gyülekezet jövőjét illetően reményét fejezte ki, „hogy ha élni fog a szívekben az Isten iránti bizodalom is, ennek ereje további áldott lehetőségeket kínál majd lelki és anyagi gyarapodásuk vonatkozásában egyaránt”. A közgyűlésnek egy nagyon kedves epizódja volt, amikor egy 10 éves kisfiú, ifj. Imre János versbe foglalva köszönte meg a püspöknek, hogy 10 évvel ezelőtt ebben a templomban megkeresztelte. A GYÜLEKEZETÉT KÖSZÖNTÖTTÉK: Dubovay Géza esperes az egyházmegye nevében, dr. Pusztay László surdi, Pintér János zalaegerszegi és Varga Árpád szepet- neki lelkészek gyülekezeteik nevében. A helyi római katolikus gyülekezet nevében Kahl János plébános köszöntötte a püspököt és az ünneplő gyülekezetei. Ezután D. Káldy Zoltán püspök elmondta, tudja mit jelent a renoválás sok gondja, fáradalma. Legyenek áldottak, akik ebben részt vettek. Szólt arról, hogy az evangélikusok testvéri közössége sokkal nagyobb, mint amit mi ebből itt láthatunk. A világon 80 mill'* evangélikus él. Szólt az itthoni örömeinkről is. így az. új Teológiai Akadémia felépítéséről. Egyházunk hisz a jövendőjében, ezért épített, a gyülekezetek pedig imádkozzanak azért, hogy minnél többen menjenek a Teológiára. Végül az .egyházi sajtó jó szolgálatáról beszélt. Befejezésül utalt a biblia-vasárnapra írt Cilikére és ezt mondta: „Ne csak a Bibliát, de a templom küszöbét is koptassák a pusz- taszentlászlóiak. A templomi alkalom után a gyülekezet a szépen felújított parókia elé vonult, ahol a püspök igével és imádsággal megáldotta a paplakot, majd kijelentette: nem közömbös az, hogy milyen otthont nyújt egy gyülekezet lelkészének. Jó azt tudni, hogy a pusztaszent- lászlóiak jól karbantartott és korszerűen közművesített, szép lakást biztosítottak lelkészüknek. Ezek után a gyülekezet vendégasztalhoz hívta a püspököt, vendégeit és a presbitérium tagjait, ahol Németh Lajos községi tanácselnök meleg szavakkal köszöntötte a püspököt és a gyülekezetét. Majd a község és népünk közös örömeiről és feladatairól folyt a beszélgetés. Pintér János A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG is elküldötte megfigyelőit az ENSZ november 5—16 között Rómában tartott világélelmezés — konferenciájára. A konferencián, amelynek szembe kellett néznie azzal a megdöbbentő ténnyel, hogy jelenleg évente 70—120 millió ember hal meg a világon éhség következtében és ez a szám egyre fokozódik — az LVSZ részéről Jan Jernaes az LVSZ fejlődésszolgálatának gazdasági referense és az etiópiai Me- kane Jézus Evangélikus Egyház fejlődés-bizottságának előadója, Ato Tadesse Kanaa vettek részt.
