Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-10-21 / 42. szám

Ünnepek Beleden és Vásárosfaluban Lapunk olvasóit hetenként hazánk más-más tájára, más gyülekezetbe viszi látogatóba. Itt iktatás, ott építés, amott gyűlés van. Élő és dolgozó or­szágban él és dolgozik evangé­likus egyházunk is. Most az ország nyugati részébe, Rába­közbe megyünk, Győr-(Sopron megye közepébe, ahol feketék, „zsírosai?.” a földek, zöldebbek a rétek, ahol szorgalmas em­berek jól gazdálkodó termelő­szövetkezetekben és háztáji gazdaságokban végzik napi munkájukat. Beledre me­gyünk. Már látszik a tégla­gyár kéménye, mellette a ce­mentüzem. A beledi gyüleke­zet korszerűen átépített paró­kiáját szenteli fel D. dr. Ottlyk Ernő püspök, az egyházmegye esperese, Weitler Rezső püs­pökhelyettes pedig 25 beledi presbitert iktat be tisztébe. A megújított parókia fehér falai­val csillog a szeptemberi nap­fényben, mintha azt mondaná: lám mit tettek veleyi szorgos emberkezek! Az új cserepes háztető gyülekezeti termet, két lakószobát, irodát, korszerű mellékhelyiségekkel ellátott lakást, szpp világos otthont ta­kar be. Az udvar hatalmas diófája alatt különös hangulat ragad magával: örömteli üdvözlések, mosoly, derű, a sok munka utáni ünnep tiszta örömé. Ezek a feledhetetlen percek és órák megérik a feledhető napok és hónapok sok fáradságát' és le­mondását. A TELI TEMPLOMPADOK­BÓL száll a . dicsérő ének! D. dr. Ottlyk- Ernő püspök ige­hirdetésére figyel a nagy gyü­lekezet. Ne nézze ki-ki a maga hasz­nát ... Jézus megüresítette magát... szolgai formát vett fel.. . engedelmes volt... Az önző élet csődbe jut. Nézzétek Jézust! — többször is elhangzik ez a szószékről. Igen, többet kell Reá figyel­nünk! Jézus szeretete átmele­gíti, a. püspöki szavakat. Milyen hatalmas Ö a szere- tetben és a szolgálatban! Ez győzelmének a titka, ö vezet ki a sok bajt okozó önzésből és kapzsiságból, megláttatja a másik embert, a testvért. Szol­gálatra indít és erőt ad. Egyeseknek is, gyülekezetnek is. ügyelő és Dancz Imre gondnok volt. Mint a sajátjukon, úgy dolgoztak a híveink hálából Istennek, szeretetből a gyüle­kezetnek. Forintösszegek, szá­mok peregtek. — 218 ezer fo­rint kiadás. — A bevétel va­Az új parókia Beleden Jézus Krisztus, a szerető és szolgáló Úr, hatalmassá nőtt ott a püspöki bizonyságtevés­ben. A BEFEJEZŐ OLTÁRI SZOLGÁLATRA áhítatos ar­cú férfiak és nők állják körül az oltárt. Weitler Rezső espe­res a munkatárs fontosságáról beszél. Húszonöten mondják a foga­dalmat, majd az esküt. Közü­lük 10 nő. Szívdobogtató ünepi percek ezek. VÉGÜL BÁRÁNY GYULA, a belediek alig két éve elhívott lelkipásztora lép a gyülekezet elé és elmondta, hogy mit vé­geztek: célszerű és tervszerű munkát egy régi, korszerűtlen épületen. Átépítéssel gyüleke­zeti termet képeztek ki, fala­kat raktak át, új ajtókat és ab­lakokat építettek be. Kik épí­tették? Az egész gyülekezet! Kézi munkával 151 gyülekeze­ti tag 416 munkanappal segí­tett. Az újjáépítés két legerő­sebb motorja Buthy Ernő fel­iamivel kevesebb, de ott a fe­dezet: az egyházukat szerető hívek jó szíve. A köszönet sza­va szállt Isten és emberek fe­lé. Köszöntőket mondtak a szomszéd gyülekezetek nevé­ben: Smidéliusz Ernő répcela- ki, Sümeghy József és Szűcs Kálmán lelkészek, valamint Dobrovits Sándor plébános. A RAGYOGÓ ÚJ PAPLAK udvarán meleg, őszi napsugár­ban, virágok között szállt fel az ének: „Áldással ö koronáz­za szorgalmas munkádat!” — Püspökünk imádkozott, majd megáldotta az új házat, a fala­kat, a lelkészházaspárt, azo­kat, akik átlépik küszöbét. — Azután megnyílt a szép ve­randaajtó. Elsőnek az egyház- kerület püspöke, majd a főtisz­telendő asszony lépett be az új házba. Azután a vendégek, a gyülekezet tagjai, az építők. — Napfény és ragyogás, tisztaság és festékszag, a szívekben pe­dig öröm fetéji tnürikáján. Ez volt.az egyik kettős ün­nep! KÖZÖS EBÉD UTÁN VÁ­SÁROSFALUBA, az egyik .fi- liába várták a vendégeket. Az imaház átalakítása és felsze­relése hálaadó, és 17 presbi­ter beiktatási ünnepére. Az épület nem hideg-rideg, hatal­mas dóm, de kedves, egyszerű, fehérfalú falusi imaház. A sa­rokban új szószék, amit nagy szeretettel készített a gyüleke­zet ácsmester felügyelője, csa­ládi asztal, mely oltárrá ma­gasztosult, azután templompa­dok a beledi templom karza­táról. A zsúfolásig telt templom­ban D dr. Ottlyk Ernő püspök lép fel először az új szószék­re. Cél felé megyünk — mondja a püspök. Sokféle munka, fel­adat vár itt. reánk az életben. Becsületesen és hűségesen vé­gezzük el tennivalóinkat. A keresztyén embernek Isten célt adott. Ne feledkezzünk meg erről! Ez az imaház is azt szolgálja, hogy a gyülekezet célba érkezzék. Ne a múltba tekintgessünk vissza megállva az életpályán. Előre, cél felé visz az út! Weitler Rezső esperes meleg szívvel és lelkes szóval iktat­ta be a gyülekezet 17 presbi­terét, rájuk bízva a gyülekeze­tei és a berendezési, imaházat. Tizenhét markáns férfiarc fi­gyeli az igét és 17 kemény kéz szorítja meg az esperes jobb­ját. Örök cél felé mennek ők is és ezen az úton segítik a 130 lelkes filiát. EZT AZ ÖSSZEFOGÁST TÜKRÖZTE Bárány Gyula lelkész beszámolója is. A gyü­lekezet pénzadománnyal és munkával, élén Biiky Ferenc gondnokkal 26 és félezer fo­rinttal teremtett otthont a me­legszívű kis faluban Isten igé­jének. Kétszer kettős ünnep volt Beledben és Vásárosfaluban. Építés, szolgálat, szeretet és öröm, Isten élő igéje töltötte meg e szép napot. Sümeghy József Egyre szélesedő szolidaritás Chilével Magyar beszámoló Helsinkiből A reakciós katonai junta terrorja alá került chilei nép melletti szolidaritás.nagy ará­nyú kibontakozásáról és a jun­ta rémtetteiről kapott részle­tekről számolt be az a küldött­ség, amely Vass Istvánnának, az Elnöki Tanács tagjának ve­zetésével a Finn Békebizottság meghívására részt vett egy nemzetközi demonstráción. A küdöttségben egyházi ember, dr. Fábián Árpád róm. kát. püspök is részt vett. ÉSZAKI BARÁTAINK nem* csak azzal tettek nagy -szolgá­latot az ügynek, hogy vállal­ták a házigazda szerepét a mintegy 53 országból 11S szer­vezetet és 16 nemzetközi szer­vet képviselő küldöttről való gondoskodással. Hanem kor­mányszinten ~ az oktatásügyi miniszter személyében, . parla­menti delegációval, a pártok, az egyházak, az ifjúsági és tár­sadalmi szervek jelenlétével demonstrálta a finn nép egy­séges odaállását Chile népe mellé, készen a leghatározot­tabb gazdasági és politikai szankciókra. A záróülés, ame­lyen a finn dolgozók 1700 kül­dötte vett részt, minden eddi­ginél nagyobb szolidaritást kö­vetel a világ.kormányaitól, né­peitől és a világ haladó erői­nek az imperializmus, milita- rizmus és fasizmus elleni, egy eddig még nem tapasztalt ösz- szefogását várja ebben az ügy­ben a moszkvai nagy találko­zón. HITELES TANÚK igazolták a demonstráción jelenlevők előtt a Chilében, közelebbről^a . fővárosban és az elnöki palo­tában történt eseményeket. Allende leánya, aki áldott ál­lapotban édesapja határozott utasításáig részt vett a védeke­ző küzdelemben, az a svéd újságíró, akit szemtanúként 153 emberrel együtt őriztek a junta embex-ei egy 20 m2-es szobában, a magnetofonszalag, amely megörökítette Allende elnök utolsó szavait, beszá­moló Neruda haláláról és te­metéséről és sok más adat és hír súlyosan igazolták mind­azt, ami lassacskán szivárgott ki a gondosan lezárt chilei ha­tárok mögül a világ közvéle­ményének megdöbbenésére. A Helsinkiből hozott értesü­léseket kiegészífette Nagy Jó- zsefné alelnök beszámolója, aki éppen Kubában járt ezek­ben a napokban és részt vett azon a Fidel Castro által veze­tett ülésen, amelyen Allende özvegye és más szemtanúk ad­tál? hírül a drámai eseménye­ket. Ugyancsak kiegészítette a beszámolókat dr. Oscar Jime­nez, aki az otthonról kapott hí­reket összegezve mélyen meg­rendültén szólt arról, hogy az együttérzésnek és a közösség­vállalásnak micsoda hatalmas kirobbanásával találkozott második hazájában Magyaror­szágon és Helsinkiben egy­aránt. A SZOLIDARITÁSI BI­ZOTTSÁG TAGJAI, akik a Helsinkiben járt küldöttség beszámolóját Harmati Sándor, a szolidaritási bizottság elnö­ke és Szentistványi Gyuláné.a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára jelenlété­ben hallgatták meg sorra ad­tak hírt azokról a megmozdu­lásokról és állásfoglalásokról, amelyek éppen úgy Dél-ameri- kában, mint arab területen, kormányok, pártok, társadalmi szervek, vagy egyházak részé­ről történtek, vagy tervbe van­nak véve a cfiilei néppel való őszinte közösségvállalásról. Ezek között ott vannak hazai egyházaink állásfoglalásai is, a mi egyházunkká is. Reménysé­günk szerint mire e sorok nap­világot látnak megszületik az Egyházak Világtanácsa és a Lutheránus Világszövetség egyértelmű állásfoglalása is sok tagegyház ugyancsak egy­értelmű állásfoglalása eredmé­nyeként. Jó arra gondolni e hírek’ hallatán, hogy D. Káldy Zol­tán püspökelnökünk, aki e na­pokban a magyar küldöttség­gel Moszkvába indul a világ eddigi legnagyobb béketalál- kozójár.a, magával viheti né­pünk állásfoglalásának része­ként egyházunk népének szo­lidaritását is Chile népe és haladása ügyéért élet-halál harcot vívó legjobbjai iránt. M. Gy. Weöres Sándor: Ábrahám áldozása Izsáknak hátán rőzseköteg s én hozpm a lángot az éjben. Szent bérced. Uram, rideg-meredek. Szikláin az űrbe fölértem. Kifullad a mell, elcsulrlik a térd, megroskad, aki a csúcsra fölért, metsző nyilaiás a szívében. Elhoztam a kést és egy-fiamat, hogy törlődjék az adósság. ^ Máglyámon a lángoszlop kifakad, mint ágon a nyíló rózsák. Ott fönn mindent beborít a halál, ébren csak a hűáég csillaga áll, hűs csillagod, állandóság. Parancs-szavadat dördülte az ég: Izsákom, kicsi cselédem áldozzam néked. Nem hiszi még, hogy atyja a gyilkosa légyen. Tiéd a legbölcsebb akarat, jótetteiden szeplő nem akad, érzem, vallom, de nem értem, / , Kérdezte Izsákom: „Édes apám, itt vagy te a tűzzel, a késsel, de hol van az áldozat? édes apám, kit vágsz, mit vágsz le a késsel?” Feleltem néki: „Gondos az Űr, kis bárányt küld ide áldozatul, azt vágom majd le a késsel.” Gyermekgyilkos mindannyi szülő: nem-lévőt létbe rántott és meghal, aki e világra kijő — Te rended ez így: legyen áldott. Parancsod, Uram: kit egy éj gyönyörén megöltem már. másodszor is én öljem meg e gyermek Izsákot. Parancsod, Uram, szentség nekem. Nem kérdezem én, mi végre, pengémet a gyönge torokra teszem, pernyén sercegjen a vére! Majd hajnalod újra fejemre hull s mint elszáradt fa magtalanul tárulok a sugaras égre. .* Jó vagy — tudom én, de nem érthetem: ím nyílik a mennyek boltja és éledez, örvend, zeng a szívem! gödölyét küldtél a bokorra: minket fölemelsz és áldozatul értünk ártatlan gödölye hull vergődve a vérbe, pokolba. (A József Attila-díjas költő Teremtés dicsérete című 1938-ban megjelent kötetéből) Szeptember 6—11. között Amszterdamban, Hollandiá­ban tartotta ülését 150 részt­vevővel a Világszövetség eu- rónai területi szervezete. A 22 Szemelvények íinn újságokból Közöltük már, hogy D. Kál­dy Zoltán püspök finnországi útja során szeptember 7-én Helsinkiben, szeptember 13-án pedig Ouluban tartott sajtó- konferenciát, melyeken sok lap képviseltette magát. A konferenciának igen nagy volt a visszhangja, mind Helsin­kiben, mind a vidéken. Szá­mos világi és egyházi lap nagy terjedelemben közölte Káldy püspök tájékoztatóját, illetve az újságírók kérdéseire adott feleleteit. Az alábbiakban a több hasábos cikkekből köz­lünk szó szerint részleteket, (melyek jelzik, hogy a külön­böző lapok mit tartottak fon­tosnak és mit emeltek ki). KOTIMAA (legnagyobb finn egyházi újság): Aláhúzzuk — mondta Káldy —, hogy a ke­resztyének és más állampol­gárok közös felelősséget hor­doznak a társadalomért. A kommunisták és a keresztyé­nek együtt építik az országot. Egyházunk nincs elszigetelőd­ve, nem vonult gettóba, ha­nem részt akar venni a társa­dalmi kérdések eldöntésében. Igaz, hogy'egyes egyházi kö­rök tanácsolták nekünk, hogy szigetelődjünk el, de a ke­resztyének is tagjai a társa­dalomnak. Ugyanakkor nem keverjük össze Jézus Krisztus evangéliumát a marxista— leninista ideológiával. Ezt senki sem kívánja és nem is, kívánhatja. Az elmúlt két év­ben megkétszereződött a kon­firmációi órák száma. Ugyan­csal? a teológiai hallgatók szá­ma magasabb, mint bármikor a második világháború után. Űj épületet építünk a Teoló­giai Akadémia számára. Re­méljük, hogy 1974-ben meg­kezdhetjük benne az oktatást; Az európai biztonsági és együttműködési konferenciára fordítva a szót Káldy püspök kijelenti, hogy a biztonság és béke érdekében végzett mun­kát nem kellene csak a politi­kusokra és az államférfiakra hagyni, hanem részt kellene Venni benne az egyházaknak is. Sajnos vannak keresztyén körök, melyek szeretnék élet­re kelteni a „hidegháború” légkörét. Miért nem elégedett mindenki a jóirányú fejlődés­sel? Hiszen az egyháznak csak jó, ha béke és jó kapcsolatok uralkodnak a népek között. — A teológiai eszmecsere közép­pontjában Magyarországon a diakóniai teológia áll. Nem csatlakozunk a nyugati teoló­giai divatáramlatokhoz. A dia­kóniai teológia azon alapul, hogy Jézus Krisztus egész éle­te diakónia, szeretetszolgálat volt. Jézus azt mondta magá­ról, hogy ő Diakonos, vagyis szolga. Nem akart egyebet, mint szolgálni. SANA (a második legna­gyobb finn egyházi újság:) Urho Kekkonen elnök az el­nöki palotában fogadta a ha­zánkban tartózkodó Káldy Zoltánt, a magyar evangélikus egyház vezető püspökét. — A magyarországi keresztyének építik országukat. Szilárd ke­resztyén alapon állunk és e mellett építjük a magyar tár­sadalmat, hiszen ez a mi saját társadalmunk, mondotta Kál­dy püspök. Az egyházaknak támogatniuk kell az Európá­ban folyó békemunkát. Az egyházak segíthetnek a népek közötti bizalom légkörének megteremtésében. Az egyház részt vehet a béke építésében egyházhoz nem tartozó embe­rekkel együtt. Magyarorszá­gon bárki, aki akarja, besze­rezheti a Bibliát. Az Újszövet­ség finn pénzben kb. 5 márká­ba kerül. Éppen ’most készült el Magyarországon az új bib­liafordítás, melynek nyomása most ősszel kezdődik. A Bib­liát az állami könyvnyomdá­ban nyomják és nincs meg­szabva a példányizám felső határa. Magyarországon nincs kötelező egyházi adó. Aki hisz, az fizet,, mondta Káldy püs­pök. * KYRKPRESSEN -(vezető svédnyelvű egyházi laj? Finn­országban). Főcím: Magyar püspök Finnországban. — Mindenki — az egyháztagok is — a társadalom tagjai, ho­gyan vonhatnák hát ki magu­kat az alól a felelősség alól, hogy dolgozzanak a társada­lomban és a társadalomért. így beszélt itt Káldy Zoltán, a Magyarországi Evangélikus Egyház vezető püspöke. Káldy püspök meleg barátja min­den béketörekvésnek, akár politikai, akár egyházi irány­ból jön is. A püspök 1971 óta tagja a Magyar Parlamentnek, semmiféle párthoz nem tarto­zik, de szavazatot kapott mind egyháziaktól, mind más ál­lampolgároktól. Ezt a bizalom jelének ■ tekintem, mondja a püspök. HELSINGIN SANOMAT (a legnagyobb finn politikai lap). Nagyon részletesen számol be a sajtókonferenciáról. Cikké­nek ezt a címet adja: Püspök és parlamenti tag. Káldy püs­pök beszélgetést folytatott Ur­ho Kekkonen elnökkel és Ulf Sundqvist oktatásügyi minisz­terrel. A püspök azt mondja, hogy Helsinki és Kekkonen elnök az európai biztonság szimbólumává lett az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia első szakasza után. A feszültségek feloldá­sa a politikusok és az egyhá- zek számára közös feladat — mondja Káldy. A magyar egyház a maga teljességében a biztonsági konferencia mel­lett áll. Viszont a püspök saj­nálja, hogy néhány nyugati keresztyén körben még min­dig a hidegháború légkörét akarják szitani. Nem szigete- lődtünk el a társadalomtól, noha erre bíztattak bennün­ket szocialista rendszerünk miatt. Saját alapjainkon ve­szünk részt az építő munká­ban. A magyarországi lelké­szek megkapják ugyanazokat a szociális előnyöket, mint a többi állampolgár. A püspö­köt elkísérte útjára felesége is, aki kutatóként dolgozik a bu­dapesti egyetemen. Kelet és nyugat közötti kereskedelem területén végez kutatómunkát és disszertációjában a szo­cialista országok együttműkö­désével foglalkozott. KANSAN TAHTO (A Népi Demokratikus Unió lapja)' Magyarországon az egyházat elválasztották az államtól ^ az egyház maga gondoskodik megélhetéséről. Az egyházta-. gok rendszeresen befizetik'* adományaikat és ez által tart­ja fenn magát az egyház. A tízmilliós magyar népből kb. 430 000 evangélikus, a katoli­kusok száma kb. 6 millió. Az evangélikus egyházban 320 gyülekezet és 400 lelkész van. Nincs lelkészhiány Magyaror­szágon — mondta Káldy püs­pök. Az evangélikus egyház hetilapot jelentet meg tagjai­nak és havi folyóiratot lelké­szeinek. A hitoktatás az isko­lákban lehetséges, ha a szülők és a gyerekek akarják. El­mondta a püspök, hogy míg vidéken a gyerekek inkább részesülnek hitoktatásban, Budapesten és az iparvidéke­ken csak nagyon ritkán. Az elvilágiasodás Magyarországon is folyik, mint más európai országban és az egyháztagok száma nem nő. Azonban azok, akik az egyházhoz tartoznak és szabad elhatározásból egy­házi adót fizetnek, szorgalma­san vesznek részt az egyház által nyújtott alkalmakon. HUFVUDSTADSBLADET (helsinki svédnyelvű lap): Káldy Zoltán püspök felkereste Urho Kekkonen elnököt Niko- lainen püspökkel együtt. Ö az első magyar püspök, aki meg­látogatta Urho Kekkonent. Az egyháznak az is feladata, hogy aktívan vegyen részt a társa­dalom fejlődésében, így látja a magyar vezető püspök. Káldy püspök)azt jelzi, hogy az evangélikus egyház munka- körülményei jók a mai Ma­gyarországon, ha eltekintünk azoktól a gazdasági problé­máktól, amelyek abból adód­nak, hogy az egyházi adó nem kötelező. Nem minden feleke­zet között kifogástalan a vi­szony. Az evangélikusok és re­formátusok jól tudnak együtt dolgozni. Ezzel szemben nem a legjobbak a római katoli­kus egyházhoz való kapcsola­tok. Különösen a .vegyeshá­zasságok terén szoktak prob­lémák lenni, amikor az a kér­dés, hogy milyen vallásúak le­gyenek a gyermekek. (Helyszűke miatt sok más finn lap tudósítását nem kö­zölhetjük. Azt azonban meg lehet állapítani, hogy a tájé­koztatást és a kérdésekre adott válaszokat ferdítés nélkül kö­zölték. A finn lapokat Ba­ranyai Tamás és Kása László lelkészek fordították magyar­ra.) REFORMÁTUS VILÁGSZÖVETSÉG országból 35 egyházat össze­foglaló európai szervezet új elnökévé dr. G. E.’ Meuleman holland professzort választot­ták. (öpd)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom