Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1973-08-05 / 31. szám
0 RS Z Á GO S EVANGÉLIKUS H ET I L A P XXXVIII. ÉVFOLYAM 31. SZÁM 1973. augusztus 5. Ara: 2,—Forint Hirosima ma is felkiáltójel HOZZÁVETŐLEG ÖTVENMILLIÓ ÁLDOZATOT szedett a második világháború. A gonosz esztelenséggel meggyújtott világégés válogatás nélkül pusztított katonát és polgári lakosságot, fiatalt és öreget, férfit és nőt. Minden halál külön tragédia. Mégis, huszonnyolc év távolából is különösen iszonyatosnak érezzük azoknak a tízezreknek a halálát, akiket Hirosimában ölt meg az első, emberek ellen bevetett atombombaA pusztítás módja, méretei és utóhatásai nem foghatók a világtörténelem korábbi véres eseményeihez. A hirosimai atombombabevetés nemcsak szörnyű volt, hanem felesleges is! A történészek — legalábbis a tárgyilagosak — egybehangzóan állítják, hogy a háború kimenetele szempontjából semmi sem indokolta az atomfegyver használatát. A háború Európában befejeződött, és a Távol-Keleten is elveszétt Hitler szövetségesei számára. Lényegében a háború eldőlt a hirosimai atomtámadás előtt. A HIROSIMÁRA LEDOBOTT ATOMBOMBA nem pontot tett a háború végére, hanem felkiáltó jel lett a befejezett háború után! Dátum szerint ugyan még a második világháború idejébe tartozik, — két nap múlva kapitulált Japán — mégsem a háború befejezését siettette, hanem az atomfegyver birtokosai siettek bevetni a háború előbb-utóbb bekövetkező befejezése előtt. A legtöbb áldozatot hozott Szovjetunió atomfegyver nélkül nyerte meg igazságos védelmi háborúját. Hirosima és Nagasaki inkább volt nukleáris kísérleti terület, mint ellenséges hadászati célpont! Ezért emlékezünk különös kegyelettel és szeretettel az áldozatokra. Megsemmisítésük előtt megfosztották őket emberi métóságuktól azzal, hogy egy addig ismeretlen tömegpusztító fegyver kísérleti alanyai lettek. Védtelen kiszolgáltatottságuk, semmivel sem indokolható, csupán csak statisztikai felmérés alapját adó, demonstratív megfélemlítést célzó legyilkólásuk minden emberségesen gondolkodó embert elborzaszt. KÖZELEBB JÁRUNK /tZ IGAZSÁGHOZ, ha Hirosimát a második világháború befejezése helyett a rákövetkező hidegháború kezdetének tekintjük. Az atomfegyver világhatalmat biztosít, az atomfegyver birtokában diktálni lehet, az atomfegyverrel sakkban lehet tartani a haladó erőket, az atomfegyver garantálja a kapitalista világrendszer uralmát, egy nukleáris csapással megoldható minden politikai probléma — gondolták a hidegháború képviselői. Minden kétséget kizáró tény, hogy a Hirosimában kipróbált atomfegyverre támaszkodva vívták a hidegháborút a világ jobboldali erői. Tagadhatatlan az is, hogy ebbe erősen besegítettek az ötvenes-hatvanas években az úgynevezett „atomlcológusok”. Huszonnyolc év távolából, hála Istennek, nemcsak a közvetlen és közvetett pusztítások kapcsán emlékezhetünk Hirosimáról. A bekeerök szívós, állhatatos erőfeszítései eredményesebbek voltak az atomháború kockázatával játszó körök mesterkedéseinél. Lenyűgöző emlékmű áll az atombomba pusztításának helyén Hirosimában. De még méltóbb, és reméljük, maradandóbb emléket állítanak Hirosimának azok a történelem- formáló eredmények, amelyeket a haladó erők értek el a hidegháború felszámplásában, az atomháború veszedelmének elhárításában, a világ vitás kérdéseinek tárgyalások útján való rendezésében, a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének kialakításában. MEGNYUGVÁSSAL ÉS REMÉNYSÉGGEL tölt el minden békeszeretö embert az atomcsend-egyezrnény széles körű elfogadása, de kiróvóan megtöri az összhangot néhány ország — Franciaország és a Kínai Népköztársaság — távolmaradása az atomcsend-cgyezménytöl. Hovatovább riasztó jelképpé válik Hirosima mellett Lop Nor és Mururoa neve is. Ezeken a helyeken hajtják végre a kísérleti légköri robbantásokat az említett államok. Nem mintha közvetlen atomháborús veszélyt jelentenének, vagy a kísérletek feltétlenül konkrét bevetéshez vezetnének. Az azonban bizonyos, hogy ezek a kísérletek nemcsak a levegőt szennyezik veszélyes radioaktivitással, hanem az egyre enyhülő politikai légkört is károsan befolyásolják. Természetesen nem állíthatják meg a békés egymás mellett élés egyre gyümölcsözőbb folyamatát. A világ két legnagyobb atomhatalma, a Szovjetunió és az Egyesült Államok — az ideológiai különbségek fenntartása mellett — a nukleáris fegyverek használatának kiküszöbölése kérdésében közös, pozitív eredményre jutott. Erről szól a nukleáris háború elhárításáról szóló egyezmény. HIROSIMA MEGMUTATTA, hogy irgalmatlan kezekben milyen szörnyű pusztításra képes az atomenergia. Reménységgel és örömmel üdvözlünk mindén olyan kezdeményezést, amely arra irányul, hogy ez a hatalmas erő felelős, jószándékú emberek birtokában a népek békés együttélésének, az emberiség boldogabb jövőjének szolgálatába álljon. Huszonnyolc éve Hirosimában erőt és hatalmat akart demonstrálni a militarizmus. Ma már bizonyos: van ennél nagyobb erő is. A békeszerető emberek szilárd, humánus össze- fogása. Baranyai Tamás EGYHAZAK VILÄGTANÄCSA A legnagyobb ökumenikus egyházi világszervezet irányító testületé, az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága ez évi rendes ülését Genfben, a Világtanács központjában tartja. Eredetileg az ülést a finn Evangélikus Egyház Helsinkibe hívta meg, a Világtanács azonban a dollár leértékelése miatt szenvedett anyagi károsodásának következtében takarékosságból az ülést Genfbe helyezte át. így megtérül a Világtanács genfi stábjának útiköltsége és szállásköltsége. A Központi Bizottság ülésén egyházunk képviseletében egyházunk püspök-elnöke, D. Káldy Zoltán vesz részt, augusztus 21—30. között 66 „Ti pedig választott nemzetség... Képek Albert Greiner párizsi evangélikus püspök látogatásáról ' GENF A román egyházügyi minisz- hívására meglátogatta június egyházi világszervezetet meg- gek .genfi központját, fepd) Lapunkban már közöltük, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház Elnökségének meghívására , június ’ 17—25. között Magyarországon tartózkodott Albert Greiner párizsi evangélikus püspök és felesége. Egy alkalommal arról is adtunk hírt, hogy előadást, tartott a budapesti lelkészek számára a kelenföldi gyülekezet tanácstermében. Cikk- torlódások miatt eddig nem tudtunk erről a fontos látogatásról részletesebb beszámolót adni, a látogatás fontossága miatt azonban szükségét érezzük. hogy egyes részletekre visszatérjünk. T alálkosás as egyház vezetőségével Június 18-án a Déli Egyház-, kerület tanácstermében D. Káldy Zoltán püspök fogadta Greiner püspököt és feleségét. A találkozáson jelen voltak: a Teológiai Akadémia dékánja, a budapesti esperesek, az Országos Egyház különböző munkaágainak vezetői. D. Káldy Zoltán püspök részletesen tájékoztatta Greiner püspököt arról, hogy milyen teológiai és egyházpolitikai elvek vezették egyházunkat az új társadalmi rendben való útkeresésnél és úttalálásnál. A püspök hangsúlyozta, hogy egyházunk az ún, „keresztyén Magyarország” korszakából nagyon leterhelten érkezett meg az új társadalmi rendbe, mert annak idején nem emelte ftel szavát egyértelműen a. fennálló társadalmi igazságtalanságok, faji üldözés és a háború ellen. Egyházunk tehát „hitelét vesztetten” került ai új történelmi körülmények közé. Miközben sízámos nyugati . egyházban azt igényel-. ték egyházunktól, hogy az új történelmi körülmények között kritizálja az új társadalmi rendet, egyházunk haladó gondolkodású lelkészed jól tudták, hogy előbb becsületet kell szereznie egyházunknak szolgálata betöltéséhez. Szólt Káldy püspök arról is, hogy tisztázni kellett az ideológia és az evangéli-. um egymáshoz való viszonyát és miközben világosan kimondottuk, hogy az ideológia más, mint az evangélium, egyházunk vállalta az új társadalmi rendben a dia- kóniai szolgálatot, a szocializmus építésének segítését. A megbeszélés során szó volt a gyülekezetek és az országos egyház életéről, ifjúságról és anyagi kérdéseiéről. A megbeszélés mindvégig nyflt és testvéri volt. Előadás a lelkészeknek „Kis gyülekezetek egyháza” című cikkünkben már összefoglaltuk Greiner püspöknek azt az előadását, amelyet a lelkészeknek tartott. Előbb színes képeket vetített a francia evangélikus egyház életéről, majd arra kérte a lelkészeket, hogy tegyenek fel kérdéseket. Meglepetés volt Greiner püspök számára a rendkívüli nagy érdeklődés, amely a kérdések nagy számában is nyilvánvaló volt. Ezek a kérdések egyben a budapesti lelkészek teológiai képzettségét és egyházpolitikai érdeklődését is megmutatták. Minden érdekelte, lelkészeinket, ami a francia evangélikus egyházban történik. Greiner püspök csoportosította a kérdéseket és így adott feleleteket. Nagyon , szemléletesen mutatott rá, hogy a szinte maroknyi evangélikusság hogyan él Franciaországban. Nyíltan beszélt a nagy elvilágiasodásról, amely Franciaországban végbemegy és ebben a helyzetben a keresztyénségnek, közelebbről az evangélikusság- nak a feladatáról. Közben az ték a vendégeket Maródi Mária a gyermekek, Matus Lajos az ifjúság, Fercsik Gáborné az asszonyok és Mrkva István a férfiak és a gyülekezet vezetői nevében szóltak. Végül Dóka Zoltán lelkész mondott A hévízgyörki lelkészlakáson (balról-jobbra): Greinerné, Lehel Ferenc, Albert Greiner püspök és Dóka Zoltán hévízgyörki lelkész is kitűnt, hogy a múltunkban is sok közös vonás van. Franciaországban is volt olyan korszak éspedig a reformáció idejében, amikor a lakosság többsége protestáns vélt és nekik is rengeteg nehézségen kellett átmenniük, még végül is szórvány egyházzá lettek. Istentisztelet a Deák téren Június 24-én, vasárnap a Budapest-Deák téri templomban tartott Greiner püspök igehirdetést. A francia nyel vű igehirdetést Lehel Ferenc szombathelyi lelkész kitűnően tolmácsolta. Greiner püspök igehirdetésének textusa 1 Pt 2. 9 volt: „Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok...” A püspök rendkívül világosára mutatott rá arra, hogy Péternek ez a megállapítása a saját korabeli keresztyének előtt szinte komikusnak tűnhetett. Hiszen egy kis jelentéktelen maroknyi csapat volt más világnézetű és gondolkodású emberek között. Hogy is lehetett volna komolyan venni azt, hogy ezek a szétszórtságban élő akkori keresztyének '„királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép!” És ma is' nem tűnik-e komikusnak, hogy egy szórványsorsban élő magyar és francia evangéli- kusságnak azt mondja Isten igéje, 1 hogy „királyi papság ..., megtartásra való nép vagytok.”? Azonban nem a számok döntik el egy közösség jelentőségét, hanem az, hogy betölti-e Istentől kapott szolgálatát. Ha a szolgálatuk felől nézzük ezeket a kicsinek nevezett egyházakat, akkor a jelentőségük megnő. Mindig a szolgálatból kell kiindulni! Az istentisztelethez csatlakozóan Greiner és Káldy püspökök együtt osztottak úrvacsorát a gyülekezetnek. Látogatás Hévízgyörkön Rendkívül benyomást keltő volt Greiner püspök magyar- országi látogatásának utolsó alkalma Hévízgyörkön. A templom zsúfolásig megtelt. Az oltári szolgálatokat Lehel Ferenc szombathelyi lelkész és ifj. Kendeh György egyházkerületi lelkész végezték. A püspök igehirdetését a gyülekezet nyitott szívvel fogadta. Ezt követően a gyülekezet különböző rétegeinek képviselői rendkívül melegein kösajirtötköszöntőt. Rövid képet rajzolt a vidék, a falu és a gyülekezet múltjáról és jelenlegi életéről. Ismertette a gyülekezetben folyó munkaágakat, majd így fejezte be köszöntését: „Szeretném kérni kedves Vendégeinket, vigyék magukkal Hévízgyörkről francia evangélikus testvéreinknek azt a hírt, hogy Magyarországon más társadalmi körülmények, más feltételek között, de ugyanannak á Jézus Krisztusnak a követségében él az evangélikus egyház és annak gyülekezetei és bizakodó reménységgel tekintenek a jövendő felé.” A köszöntések után népviseletbe öltözött lányok átadták a gyülekezet ajándékait a vendégeknek. Az istentiszteletet követően á lelkészlakáson vacsora volt, melyen jelen voltak a gyülekezet presbiterei is. Itt is számos köszöntő hangzott el. Dóka Zoltán a francia vendégeken kívül köszörttötte Lehel Ferenc szombathelyi lelkészt is. Többek között ezt mondotta: „Külön öröm számunkra, hogy először látogatott el Hé- vízgyörkre Lehel Ferenc lelkész, aki a Horthy-ikorszakban bátor kiállásáért, mélyen emberséges magatartásáért üldöztetést szenvedett és ma mint országgyűlési képviselő, Káldy püspökkel együtt sokat fáradozik népünk további fejlődéséért, haladásáért és azért, hogy egyházunk jól végezze szolgálatát a szocialista társadalom körében.” Francia vendégeink még látogatást tettek a helyi tsz központi épületében, majd a falu határában fekvő tsz- tanyán. Itt Réti István fogadta őket, továbbá Mrkva István, a gyülekezet felügyelője, aki egyben a tsz főrak tárnoka. A vendégek elismeréssel szóltak a látottakról. Egyháztörténeti naptár Augusztus 3. Hatvan éve, 1913. augusz3-án halt meg Zábrák Dénes lelkész, énekszerző (sz. Mencs- helyen, 1852-ben), akit 1884- ben választott lelkipásztorává a soproni gyülekezet. Magyar nyelvű konfirmációs kátéja, két prédikációskötete, Luther egyházi beszédeit tartalmazó „Házi Kincstára” és több tudományos dolgozata mellett különösen a számos — énekeskönyvünkben 75 —- énekátdolgozásával és fordításával írta .be nevét az egyháztörténetbe. 5. Háromszáz évvel ezelőtt, 1673. augusztus 5-én Pozsony összes evangélikus pedagógusát a Városházára idézték, ahol pénzbüntetés terhe mellett megtiltották nekik, hogy a jövőben a gyermekeket tanítsák. Ezentúl csak római katolikus iskolákat tűrtek meg a városban a gyászévtized végéig. 10. Hatvan éve, 1913. augusztus 10-én halt meg Pán- dorfaluban Péterfy Sándor neves pedagógus és tanügyi író (sz. Nemescsón, 1841-ben). Fáradhatatlan munkása volt a magyar népoktatásügynek. Száz év előtt ő szerkesztette a Népnevelők Lapját. 10. Nyolcvan éve, 1893. augusztus 10-én született Budapesten Bereczky Albert református püspök, zsinati elnök, a magyar protestantizmus egyik vezéregyénisége. Az ő nevéhez fűződik többek között a református egyház belső egyházi megújulása, valamint a református egyház és az állam közötti Egyezmény létrehozása is (t 1966). 14. Kétszázhuszonöt éve, 1748, augusztus 14-én született Bágyonban Öcsai Balogh Péter, nagynevű egyetemes egyházi és iskolai felügyelőnk. Mivel II. József abszolutisztikus törekvéseivel szembeszállt, az uralkodó megfosztotta szeptemviri — hétszemélyes táb- labíróí — tisztétől (t 1818). 15. Százötven éve, 1823. augusztus 15-én halt meg Pesten Schwartner Márton statisztikus, soproni lyceumi, majd pesti egyetemi tanár, a pesti egyház egyik alapítója és oszlopa. Késmárkon született 1759-ben. 23. Negyed évszázada, az 1848. augusztus 23-i szeptember 4-ig tartó amszterdami első vílággyűlésen alakult meg az Egyházak Világtanácsa, korunk egyik legnagyobb jelentőségű nemzetközi egyházi szervezete. 24. Nyolcvan éve, 1893. augusztus 24-én halt meg Rákospalotán Benkó Károly neves evangélikus építész (sz. Nagyszentmiklóson 1837-ben). Nevéhez fűződik többek között az eperjesi evangélikus kollégium átépítése, a dobsinai evangélikus, a fóti református templom, valamint a győri zsinagóga felépítése, és a budapesti Deák téri templomnak 1875-ben történt átalakítása is. 26. ötven éve, 1923. augusztus 26-án halt meg Kartalon Podmaniczky Géza (sz. Aszódon 1839-ben). Az országos hírű csillagász és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, aki kiskartali birtokán 1884-ben magáncsillagvizsgálót létesített. Mintegy 35 000 kötetes kitűnő könyvtárát egyházunknak ajándékozta. Ez az egykori Podmaniczky—Degen- feld-könyvtár szerves része Evangélikus Országos Könyvtárunknak. 30. Kétszáz éve, 1773. augusztus 30-án született Bécs- ben a magyar klasszicista építészet kimagasló alakja, Deák téri templomunk építője, Pollack Mihály. Pesten halt meg 1855-ben, Tahiban temették eL De. Fahiay Tibae *
