Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1971-11-21 / 47. szám

A várakozás feszültségében Ezéklel 12, 21—28 Az egyházi esztendő utolsó vasárnapja van. Az igehirdetés Krisztus visszajövetelére és az utolsó Ítéletre fordítja a gyüle­kezet figyelmét. Többféle kísértés jelentkezhet az erre vonatkozó, de még be nem teljesedett ígéretek kapcsán. GYAKRAN JELENTKEZTEK HAMIS VÁRAKOZÁSOK. Sokszor próbálták már meghatározni, időhöz kötni az utolsó ítélet bekövetkezését. Az emberi tapasztalatra alapoz a másik kísértés: ígéretek vannak, de beteljesedésük nincs. Szörnyű háborúk, borzalmas bűnök terhelik az emberiséget, az ítélet azonban elmaradt. Az ígéretek még arra sem jók, hogy az Isten ítéletétől való féle­lem az emberi gonoszságnak gátja legyen. Az emberi önhittség és anyagiasság kísértése így jelentke­zik: vannak ígéretek, de beteljesedésük beláthatatlanul messzi­re tolódik, attól nekünk nem kell félni. . Az ígéretek Isten népének figyelmeztetésére és felelősségé­nek felébresztésére vannak, nem ijesztgetésre vagy hamis vá- f ad álmák táplálására. AZ ÍGÉRET ISTEN CSELEKVÉST HORDOZÓ SpAVA: IGE. Beteljesedése egészen Isten kezében van. Ezékiel hamis reménységben élő kortársainak, a zsidó gyüle­kezet tagjainak hirdeti: amit Isten megígért, azt teljesíti. Az ítéletet is. AZ ÍGÉRETRE A GYÜLEKEZETNEK KELL FIGYELNI és az ítéletre is elsősorban a gyülekezetnek kell készülni. Hiszen Isten nem a világ, hanem népének hitetlenségét Ítéli meg és kéri számon. A közömbösséget, szavának semmibe vételét, a mulasztásokat, az akaratával szembeni engedetlenséget. Mind­ez valóban komoly ok a félelemre. Az utolsó ítéletre mutató ígéretek nemcsak félelmet kelte­nek, hanem reménységet is hordoznak. Nem annak reménysé­gét, hogy a mi igazságunk jut érvényre mások igazságával szemben, hanem hogy Isten igazsága teljesedik ki fölöttünk. A végső ítélet a visszatérő, feltámadott Krisztus kezében van. Megváltónk kezében, aki életét adta értünk, aki számunk­ra igazság és élet. Ez a reménység spekuláció, kiábrándultság és félelem cselek­vést gátló megkötözöttségéből felszabadít a hálás szolgálatra. Ennek a reménységgel teli szolgálatnak szól az ígéret: „Boldog az a szolga, akit az ő ura mikor hazajön ilyen munkában ta­lál.” (Mt 24, 46) A VÁRAKOZÁS FESZÜLTSÉGÉBEN ÉLÜNK. Istennek van­nak ígéretei, melyek még előre mutatnak. Ezékielnél többet tu­dunk már az ígéretek beteljesedéséről, Isten történelem formá­ló kemény ítéleteit is sokrétűbben ismerhetjük, de a végső íté­let még előttünk van. A. beteljesedés bizonyossága a végső titkok súlyára és a hit­ből fakadó felelős szolgálatra még inkább figyelmeztet: „Vi­gyázzatok, mert nem tudjátok, mely órában jön el a ti Uratok!” (Mt 24, 42) Magyar László IMÁDKOZZUNK Uram Jézus! Ha önmagámra tekintek, félelemmel gondolok a végső ítéletre. Reménységet bűnt törlő halálod örömhíre és ígéreteid adnak. Légy velem, hogy hittel tudjak tekinteni gol­gotái keresztedre és visszajöveteledre is. Reménységemben, bűnbocsátó kegyelmed bizonyosságában tegyen erőssé az a kö­zösség, melyet szent tested és véred által velem teremtesz. Ve­led való kapcsolatom embertársaim itélgetése helyett ember­társaim szolgálatára tegyen alkalmassá. Amen. \ — OSOONAK építése, korszerű­sítése, javítása, karbantartása és hangolása a FŐVÁROSI MŰVÉSZI KÉZMŰVES VÁLLALAT ORGO­NAÜZEMÉBEN. Budapest, XIV. Hungária krt. 77. Telefon: 637—023. Ügyintéző: Szeidl János üzemve­zető. — ROZSA legszebb fajtáiról díj­talan árjegyzéket küld PALKÓ kertész. Budapest, XV. CsSUagíürt U- 8. — jö Állapotban levő Greó: Jakab levele kommentárt vennék. Dr. Groó Gyula Buda­pest, xn. Tamás u. 35. — HARMONIUMOT keresünk megvételre ármegjelölésseL Evan­gélikus Lelkészl Hivatal, Csaba- csüd. — HALÁLOZÁS. Turcsányi Lajos az aszódi gyülekezet évti­zedeken át volt presbitere éle­tének 81-ik évében november 3-án elhunyt. Az elhunytban Turcsányi Kárbly diakóniai lel­kész édesapját gyászolja. — Puskás Jenő beledi lelkész életének 73. évében, hosszú, sú­lyos betegség következtében 46 évi szolgálat után november 8- án elhunyt. Temetése novem­ber 11-én volt a beledi teme­tőben. „Isten a mi oltalmunk és erősségünk...” Istentiszteleti rend Budapesten, 1S7L november a-én Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Ha­fenscher Károly, de. 11. (úrv.) dr. Seltneczl János, du. 6. Egyházze­nei áhítat — dr. Kékén András. Fasor de. 1L (úrv.) Ifj. Görög Ti­bor, du. 5. Szeretetvendégség D. Koren EmlL Bózsa György út de. fél 10. Ifj. Görög Tibor. Üllői üt 24. de. fél 11. Karácsony Sándor a. de. 8. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár János, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 10, de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Veöreös Imre. Utász u. de. 9. Sülé Károly. Vajda Péter u. de. léd 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rá­kosfalva de. 8. (úrv.) Bízik Lász­ló. Gyarmat u. de. fél 10. Boros Károly. FóU üt de. 11. Baranyai Tamás. du. 5. Szeretetvendégség. Váci út de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10 Virágh Gyu­la, du. 5. Szeretetvendégség: Vi­rágh Gyula. Pesterzsébet de. 10 dr. Zoltai Gyula. Soroksár-Üjtelep de. léi 9. dr. Zoltal Gyula. Pest­lőrinc de. 11. Matuz László. Kis- pest de. 10. Kispest-Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota-MAV-telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kis templom du. 3. Rákosszentmihály de. lél 11 Kar­ner Ágoston, Sashalom de. 9. Kar­nes Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. RákosUget de. 10 Rákoskeresztúr de. fél U, du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Koren Emil, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) D. Koren Emil, du. Ö. Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Turchányi Sándor, de. 10. (úrv.) Turchányi Sándor. XII. Tartsa! Vilmos u. 11. de. 9 Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8. dr. Rezassy Zoltán, de. 11. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, du. 6. Reuss András. Németvölgyi út de. 9. Reuss András. Albertfalva de. 7 Vlsontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. — Szentháromság után az utolsó vasárnapon az oltártcrí- tő színe: zöld. A délelőtti is­tentisztelet oltári Igéje: Mt 24, 37—51, Mt 25, 1—13; az Ige­hirdetés alapigéje: Ezek. 12, 21 —28. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. November 28-án, advent 1. va­sárnapján, reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió és az URH adó. Igét hirdet GARAMI LAJOS egyházasdengelegi lel­kész. — GALGAGUTA. A refor­máció hónapjában igehirdetés­sel szolgált a gyülekezetben Győri János nagytarcsai, Zá- borszky Csaba szügyi és Schultz Jenő vanyarci lelkész. Október 31-én a vanyarci énekkar szol­gált- / — MARCALGERGELYL A presbitérium egyhangúan Ma- gassy Sándor takácsi lelkész meghívása mellett foglalt ál­lást zenés ahítat lesz november 21-én, vasárnap délután t a 6 órai istentisztelet keretében a Deák téri templomban. BACH MÜVEK Orgonái: PESKÖ GYÖRGY Közreműködik: Melis György, Kovács Erzsébet, Berozely István és a Lutheránia Ének és Zenekar. Continuo: Tódi Éva. Vezényel: Weltler Jenő. Igét hirdet: DR. KÉKÉN ANDRÄS igazgató-lelkész — SEGÉDLELKÉSZ ÁTHE­LYEZÉS. D. Dr. Ottlyk Ernő püspök, az Északi Egyházkerü­let püspöke november 15-i ha­tállyal Ittzés János segédlel­készt a takácsi gyülekezetbe helyezte helyettes lelkészként, Kiss Szabolcs rudabányai se­gédlelkészt december 1-i ha­tállyal Kőszegre osztotta be gyülekezeti és egyházmegyei segédlelkészi szolgálatra. — ZALAEGERSZEG. Októ­ber 31-én a délelőtti istentisz­teleten iktatta be Pintér János lelkész a gyülekezet tisztségvi­selőit és presbitereit. A refor­máció ünnepén este az evangé­likus és „református gyülekezet közös reformációi ünnepélyt tartott. Igehirdetéssel Dékány Endre református lelkész, elő­adással Pintér Jánbs evangéli­kus lelkész szolgált. Az ünne­pély befejező részében Biblia- kiállítást tekintett meg a gyüle­kezet A kiállításnak a két gyü­lekezet tagjaitól összegyűjtött nagyszámú és jelentős anyagát Blázy Árpád gyógyszerész is­mertette. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadós D. Korén Emil Szerkesztéses és kiadóhivatal: Budapest. VTEL, Puskin u. S3. Telefon: 142—074 Csekkszémlaszám: 20.412—VUL Előfizetést ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 71.4406 Athenaeum Nyomda, Budapes* Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató »Legyenek a ti derekaitok felövezve, és szövétnekeitek meggyújtva”. (Lk 12, 35) VASÄRNAP. — „Azon örül­jetek, hogy neveitek fel van­nak írva a mennyben.” (Lk 10,- 20) A mai vasárnap, örök élet vasárnapja a végső dolgokra irányítja tekintetünket. A számadás, a Krisztussal való' találkozás Viapjára nem lehet másképpen készülni, csak úgy, ahogy a heti ige mondja: fel­övezett derékkal, meggyújtott lámpással. Vagyis munkával és hittel. Szorgalmaskodnunk kell életünk egész ideje alatt és hittel kell a szentháromság egy igaz Istenre nézni. Lehet, hogy vah bennünk félelem és aggódás, de a mai ige ezt örömre akarja változtatni. Re­ménykedhetünk, mert neveink fel vannak írva a mennyben — Jézus Krisztusért. HÉTFŐ. — „Abban dicsőit- teti'k meg az én Atyám, hogy ti sok gyümölcsöt teremtek és az én tanítványaim lesz­tek.” (Jn 15, 8) A mai ige na­gyon világosan és érthetően tisztázza azt a kérdést, hogy tulajdonképpen mi szolgál Is­ten dicsőségére. Nem külsősé­gek, fény és pompa, nem ke­gyes beszéd, hanem a mi éle­tünk szolgálja Isten dicsősé­gét. De csak akkor, ha életünk cselekvő, gyümölcstermő élet. Ha utunk, minden szavunk és tettünk arról tesz bizonyságot, hogy Jézus Krisztus tanítvá­nyai vagyunk. Az élet rohaná­sa, a végső dolgokra való te­kintés nem guzsbaköt, nem tétlenségre kárhoztat, hanem szorgalmas és eredményes munkára. KEDD. — „Attól, akinek so­kat adtak, sokat követelnek." (Lk 12, 48) A keresztyén em­ber nem élhet akárhogy. Nem­csak a másik embernek, nem­csak a családjának, munka­helyének, hazájának és a vi­lágnak tartozik számadással, hanem Urának is. Éppen azért nem élhetünk csak úgy tessék- lássék módra, nem végezhet­jük feladatunkat, munkánkat felületesen. Ahogy Isten tiszta hitet követel tőlünk, ugyanígy elvárja munkánk, hivatásunk, szolgálatunk szivvel-lélekkeí való végzését. Sokat kaptunk, Isten szeretetét, bűnbocsána­tát Jézus Krisztusban, s ezért n: n járhatunk .másképpen, mint járt Urunk: szerptetben. SZERDA. — „A te igéd igaz­ság.” (Jn 17, 17) Olyan nehéz az embernek alázatosan élni. Olyan nehéz megvallani, hogy tévedett, hogy a másik ember­nek van igaza. De az idő mú­lása, a nagy napra való készü­lés az alázatosságra is megta­nít. Isten igéje igazság. Igaz­ság az, hogy tele van bűnnel, hitetlenséggel és szeretetlen- seggel az életünk. Igazság az, hogy a bűnt a büntetés követii De Isten igazságába beletarto­zik kegyelme, bűnbocsátó, éle­tet újító szeretete. Igazság az, hogy Jézus Krisztus golgotái kereszthalála utat nyitott szá­munkra Isten országába. És igazság az is, hogy a végső napon ö áll mellettünk, CSÜTÖRTÖK. — „Az igét teljes készséggel fogadták, na­ponként tudakozva az íráso­kat, hogy úgy vannak-e ezek. Sokan hittek közülük.” (Csel 17, 11—12) Vajon megvan-e berfnünk az ige iránti készség? Vajon úgy fogadjuk-e a Szent­írás szavait, az igehirdetése­ket, hogy azokban Isten szólj minket szólít meg, s Szentlei­kével a mi életünket akarja megújítani? Tudakozzuk, ol­vassuk, hallgassuk az írást, mert az egyszerű emberi sza­vakon keresztül maga a szent Isten áll elénk. Az ige tanul­mányozása, hallgatása, hittel való elfogadása felkészít min­ket a nagy találkozásra. PÉNTEK. — „A Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, mindenre megtanít majd titeket és eszetekbe jut­tatja mindazt, amit mondtam nektek.” (Jn 14, 26) Az em­ber nagyon feledékeny, nem­csak földi élettel kapcsolatos dolgokról feledkezik meg, ha­nem Isten szeretetéről, a vele való kapcsolatról is, amire pe­dig Mesterünk tanít minket,' Isten azért küldi Szentlelkét* hogy emlékeztessen minket Rámutasson Isten akaratára, s rámutasson a másik emberre is, akit Isten testvérül adott mellénk. És nekünk a másik emberért kell élnünk és cse­lekednünk. Ezért nem mind­egy nekünk, hogy a másik sír, vagy nevet, boldogan élj vagy éhezik, retteg a holnap­tól, vagy boldogan építi jövő­jét. A mai ige munkára, jó cselekvésre indit! SZOMBAT. —■ „Jézus vett» az öt kenyeret és a két halat* feltekintett az égi-e, hálát adott, megtörte a kenyeret es odaadta a tanítványoknak, * tanítványok pedig a sokaság­nak.” (Mt 14, 19) A mai igének ezt a címet adhatnánk: közös­ségben. És a szó bíztat és bá­torít a nagy napra való készü­lődésben is. Nem egyedül me­gyünk a számadásra, hanem közösségben Jézus Krisztussal és közösségben a másik em­berrel is. Isten ezt a közössé­get teremti meg igéje által a gyülekezetben, de ezt a kö­zösséget munkálja bennünk a másik ember irányában ha­zánkban és a világban is. Harkányi László Megjelent Görög Tibor: CSENDES SZOBÁK — NYITOTT ABLAKOK című áhítatoskönyve. Ára: 26,— Ft. Kapható a Sajtóosztályon Három író KOSZTOLÁNYI DEZSŐ — halálának har­mincötödik évfordulóján — elutasíthatatlan érvénnyel jelen van közöttünk. Ez idő alatt nem szürkült el költészete, hanem felragyo­gott, mint az arany. Prózája egyre megejtöbb fényben tündököl. Ott ülünk a rádiónál, hall­gatjuk verseit, megdöbbenünk a szépségtől, a jóslattól, képeitől. Megragad a Kosztolányi- vers, megejt a gyöngédség és finomság, eltű­nődünk igazmondásán. Aki rangos magyar könyvet akar olvasni, igazi értelemben vett olvasmányt keres, többek között Kosztolányi Pacsirtáját veszi kezébe, kis térre sűrítve a legjobb prózai kompozíciót kapja, a legtöké­letesebb emberi jellemzések egyikét. Érzelmes volt, szókimondó, szeplőtelen művész. Az Aranysárkány, a Neró, a véres költő erős és titokzatos regények, tökéletesen sikerült lélek- rajz; az első a haladó polgári élet sors-ceremó­niája, a második egy őrült diktátor arcképe. Kortársként él köztünk ez az író, mint az iro­dalmi alkotás egyik mércéje, példakép, me­lyet egykor, életében, az új magyar irodalom reneszánsz-gazdagságában könnyedén vet­tünk, most derült ki róla, mennyire időálló, mennyire nemes. Ari hitték, csak benyomá­sait mondja el, vagyis a felületen mozog a szeme. Olvassunk el csak egy bekezdést vala­melyik elbeszéléséből, tüstént meglátjuk, hogy e próza ereje a valóság megkapó részle­tezésében. teljes rajzában van. De -nem gör­nyed el az aprólékos rajztól, hanem könnye­dén felivel a lényeges elmondásával, olyan könnyen, mint a sirály röptében a Duna fe­lett. Van ennél nagyobb realizmus? Nincsen. Mert ez a realizmus művészete, az ékkő gya­nánt ragyogó, egymásba illeszkedő részletek, az emberi figurák hiteles állapotban, gyarló­ságuk és idegzengésűk egész skálájával. Csak ezt írta meg, nem többet. Egyik önvallomásá­ban mondja, hogy élete és életrajza legjelen­tősebb eseménye az, hogy világra jött. Ezt ír­ja: „Mi is történhetik valakivel több, mint­hogy megpillantja a napot és a csillagokat, az eget és a napfényt s rejtélyesen egy bolygóra kerül, melyet eddig nem ismert és azután sem ismerhet meg soha? Erről egy egész életen át vallhat anélkül, hogy bármi mást tapasztalt volna. Én is ezt tettem akkor, amikor írtam”. Semmi sem vesztegette meg, átlátott a szitá­kon, melyeket kortársai szőttek, megmaradt az író feladatánál, a világ gyönyörénél és kín­jánál. Ez magyarázza fölfelé ívelő pályáját; mi hordozzuk hiúságát és becsvágyát, egy nemzet nevében. , DOSZTOJEVSZKIJ százötven évvel ezelőtt született — 1821 november 11-én — s ez most emlékeztető az egész világnak. Ismeretes az élete, ismeretesek a művei. A magyar olvasó korábban kapta kézhez Dosztojevszkij sok európai nemzetnél. Közel száz éve él Magyar- országon is s a magyar nyelvterületen, főként századunk elején általános volt olvasása. Mégis keveset okultunk belőle. Pedig a nagy orosz író az okulásért írt mindent. Nemcsak a beteg emberek lélekírója, hanem általában az embereké. Önnön életén és állapotain ke­resztül megközelítette s föltűntette az emberi gyarlóságot, ijesztő teljességében, magatehe­tetlen megkövültségében. A bűn ábrázolása s az erény fényének hívása valamennyi művé­nek alaptémája. Az író minden esettségével egyetemben mélységesen szerette az emebre- ket. Ő volt a lelkiismeret írója, s népe lelki- ismerete. Tolsztoj nagy "oefelé-fordulásábar^ máglyára ítélve minden könyvet, csak Dosz­tojevszkij műveinek kegyelmezett meg. Ben­nük érezte, látta a krisztusi lelkiségbe for­duló lehetőséget. S hányán fordultak Tolsz­tojhoz hasonlóan Dosztojevszkij felé, európai és amerikai gondolkodók, megdöbbent írástu­dók, jövőt kereső lelkek. Nézzük egyik legis­mertebb regényét, a Bűn és bűnhődés címűt. Egy fiatalember tervszerűen megöl egy öreg, asszonyt, aztpn felébred a bűntudata, s felad­ja magát a hatóságoknál. Elítélik, börtönbe kerül, mély, gyötrelmes megbánással várja a szabadulás napját. Az elesett embert egy má­sik elesett, Szónya, a lány veszi körül: szere­tettel. Ez a szeretet jelzi feltámadása, vagyis emberré válása, újjászületése reményét. A börtönben az evangélium került a kezébe. „Gépiesen vette elő. Ez a könyv Szónyáé volt, ugyanaz, amelyből Szónya a Lázár föltáma­dásáról olvasott neki” — írja Dosztojevszkij. Minden bűnös megtisztulhat a szenvedéssel és megalázkodással, s feltámadhat az új életre, mint Raszkolnyikov, a Bún és bűnhődés gyil­kosa. S csak aki mértéktelenül szeret, nyerhe­ti el az élet boldogságát, mint Szónya. A sze­retető en kivirágzó élet Dosztojevszkij hite. A szeretet az európai ember nagy erőfeszítése, megváUódása. Ez Dosztojevszkij sugallata. HVIEZDOSLAV, nagy szlovák költő, öt­ven évvel ezelőtt halt meg. Ha emlékezünk rá, a szlovákság Urai kifejezőjére, élete és életműve jut eszünkbe. Ez az életmű és ma­gatartás azonos a szlovákság irodalmi és er­kölcsi értelmével. Szegény hegyi földecské- ken szántó-vető nemes parasztok fia volt, Országh Pálnak hívták, de a magyar név ne zavarjon meg senkit, tőrülmetszett szolvák volt. Élete és munkássága tele van magyar vonatkozással. A szlovák evangélikusság jog­gal láthatja benne nemzeti szellemének meg­testesítőjét; írás közben a Bibliát olvasta verseinek jó része egyházi ének ritmusát su­gározza. Miskolcon, Késmárkon, Eperjesén járt iskolába, evangélikus intézetekbe, fiata­lon magyarul írta verseit, de költői kifejlete csak szlovák lehetett. Mindhalálig megtartot­ta vonzódását a magyar irodalomhoz. Arany balladáit olvasta halála előtt. Azt a régi patriotizmust képviselte, amely jellemformáló volt a régi Felvidéken. Petőfit, Aranyt, Ma- ááchot fordíttota szlovákra. Alsókubinban ■figyelte Ady folyóiratát, a Nyugatot, buda­pesti lapokat olvasott. Ady Magyar jakobinus dalára emlékezetes verssel válaszolt, han­goztatva a szabad anyanyelvek érvényesülé­sét s ezzel a kielégült és teljes testvériséget Magyarország népei között. Romantikus lelkű, realista szemléletű, vallásos és valósághivő lélek volt. Költészete a szlovák szülőföld meg- dícsőítése, a szlovák társadalom bensőséges életének összefoglalása. A hegyvidék erkölcsi és antifeudális erőt áraszt, magyarázza a Hviezdoslav-líra. Kitünően tudja megjeleníte­ni tárgytörténetileg s lírai elemekkel a szlovák valóságot. Egyik legemberibb vallomása az első világháború alatt írt Krvavé sonety (Vé­res szonettek) című kötete. Figyelmezteti né­pét: az emberiesség nem szólam, minden nem­zet gyakorlatával válik igazsággá. így imád­kozik a békéért: „Oltsd ki a fajták közt * gyűlölet fáklyáját”. A szeretet uralmát hirdet­te, a testvériséget. Életműve: szlovák irodalmi klasszicizmus, vagyis az aranykor. Szalaíua! Rezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom