Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1969-11-09 / 45. szám

Fontos határozatokat hozott a Keresztyén Békekonferencia — Sajtóközlemény a Munkabizottság üléséről — A Keresztyén Békekonferencia Munkabizottsága 1969. Októ­ber 21—24. napjain a német demokratikus köztársaságbeíi területi bizottság meghívására, a Berlin—Brandenburgi Evan­géliumi Egyház vendégeként Buckowban ülést tartott. Huszon­nyolc egyházból és tizenkilenc államból voltak jelen képvise­lők. . Részletes vita folyt Richard Andriamanjato madagaszkárl lelkész előadása alapján, amelyben a jelenlegi nemzetközi helyzettel foglalkozott. Különös figyelmet szentelt a Munkabi­zottság a vietnami helyzetnek, valamint a közel-keleti esemé­nyeknek és az európai biztonság kérdésének. Megállapították, hogy az 1968 március végén — április elején tartott III. Ke­resztyén Békevilággyűlés határozatai teljes mértékben érvé­nyesek és továbbra is a KBK egész munkájának az alapját je­lentik. Az amerikai állampolgárok millióinak nagy tüntetései és a világszerte folytatott béke-akciók, különösen azonban a viet­nami emléknapok és az USA-ban a vietnami háború befejezé­se érdekében indított új megmozdulások mutatják, hogy a vi­lágközvélemény lelkiismereti kérdésévé lett a követelés: vé­get kell vetni Vietnamban a szennyes háborúnak, ki kell von­ni az intervenciós csapatokat és Vietnam népének lehetőséget kell nyernie arra, hogy maga formálja saját jövőjét. A Munkabizottság elhatározta, hogy táviratilag és levélben köszönti és a Keresztyén Békekonferencia támogatásáról biz­tosítja a stockholmi Vietnam-konferenciát, továbbá a vietnami emléknapok és az USA-beli békemegmozdulások kezdeménye­zőit. Elhatározta továbbá, hogy a vietnami emléknapokat a KBK keretében is megtartják. Ezért azt javasolta a tagegyházaknak, a területi bizottságoknak, továbbá az ökumenikus testületeknek és az egész világ keresztyénségének, hogy tartsanak könyörgő is­tentiszteleteket a vietnami békéért; A Munkabizottság támo­gatja a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány tízpontos békeprogram j át. A Munkabizottság megállapította, hogy az európai biztonság megteremtéséért végzett munka sikeresen halad előre. Szüksé­ges, hogy ezen a földrészen, ahonnan századunkban két világ­háború indult ki, megteremtsék a harmádik világháború meg­akadályozásának feltételeit. Az európai nyugalmi helyzet mindaddig veszélyeztetve van, amíg nincsenek a második vi­lágháború eredményeit végérvényesen megerősítő, kötelező szerződések. A Munkabizottság elhatározta: megkezdi az előkészületeket az európai egyházak és keresztyének európai biztonsággal fog­lalkozó konferenciájának összehívására, amelyet már a III. KBVGY kezdeményezett; megbízottakkal képviselteti magát a világ-békemozgalom novemberben tartandó, bécsi konferenci­áján; továbbá minden olyan kezdeményezést támogat, amely a Budapesti Felhívás alapján magas szintű európai biztonsági konferencia létrehozására irányul. Az észak-írországi helyzet külön jelentés tárgya volt. E hely­zet a brit imperializmus .örökségének durva példája, amelyben, a vallási viták kifelé tükrözik és egyben messzemenően elleple­zik a gazdasági, társadalmi és politikai igazságtalanság igazi hátterét. A közel-keleti helyzet tekintetében a Munkabizottság alá­húzta az 1967. júliusában hozott zagöfszki nyilatkozatot, amely­ben annak idején — röviddel, az úgynevezett hatnapos hábo­rút kiváltó izraeli agresszió után — elemzésre történt kísérlet és követelések jutottak kifejezésre. Ezeknek helyességét a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozata megerősítette. Mindenekelőtt ismételten óvunk a tisztán politikai problémák elteológizálásától. A Munkabizottság határozatot hozott, hogy a közel-keleti politikai helyzetről már négy év óta folyó tanulmányi munkát tovább kell fokozni. Ezért delegációt küld ki a helyszínen való tanulmányozásra. A Xvlunkabizottság egyetértett abban, hogy a Szovjetunió és Kína elkezdődött tárgyalásai reménységet keltenek a két szo­cialista állam közötti kérdések megoldására. Nagy figyelmet keltettek a világi és vallási testületek béke- kezdeményezáseivel foglalkozó jelentések. így például a ber­lini béke-világtalálkozó, amelynek felhívásához a Munkabizott­ság csatlakozott, továbbá a szovjetunióbeli vallások képvise­lőinek békekonferenciája, melynek eredményeit a Munkabi­zottság köszöntötte és helyesléssel fogadta. Beható tanácskozásokat szenteltek a mozgalom belső kérdé­seinek és a KBK munkája megjavításának, a Tanulmányi Osz­tálynak, továbbá a bizottságok és a különböző szinteken, szá­mos partnerrel és a világ sok részén tervezett konzultációk munkájának. A Munkabizottságot köszöntötte Schönherr püspök (Ebers- walds). ö tartotta a munka kezdetén az áhítatot is. Seigewasser egyházügyi államtitkár fogadást adott a Munka- bizottság tiszteletére, amelyen az NDK-bői dr. Mitzenhelm tartományi püspök, és más állami szervek, társadalmi szerve­zetek és egyházak képviselői is megjelentek. Templomszentelés ünnepére Istenben bízva, szeretetben éljünk, Hitünk gyümölcsét lássa bárki más; Miként a templom kívül újraépült, Legyen szívünkben egy megújhodás! E templom álljon, zengjen orgonája, Hirdessék benne tisztán az igét, begyen közösség, mely szívébe zárja, Mely aszerint él, élő példaként. Ss nemzedékről nemzedékre végig Megváltójáról itt hitet tegyen. így fennmaradhat száz, Vagy ezer évig... — Oh add, Uram, hogy mindez így legyen! Belicza András Miskolcon elmondott verséből AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB MADÄCH-IRODALMI MAGÁNGYŰJTEMÉNYE A Palócföld c. folyóirat ez idei 3. száma ismerteti Szabó József ny. püspök, balassagyar­mati lelkész Madách-irodalmi gyűjteményét, amely az or­szágban a legnagyobb ilyen gyűjtemény. Mintegy 700 da­rabból áll. Benne Az ember tragédiájának több mint száz magyar kiadása, magyarázatos kiadások, Madách más művei­nek különböző kiadásai, a Tragédia különböző fordításai húsz nyelven, negyvenkilenc kiadásban, eredeti Madách-le- velek, életrajzok, műismerte­tések, monográfiák, elemzések, értelmezések, tanulmányok stb. A gyűjtemény a teljes létező Madách-irodalomrtak mintegy 90%-át felöleli. Sza­bó József minden darabot ma­ga kutatott fel, szerezte be és gyűjtötte össze. A gyűjtemény védett, \ Kettős ünnep Miskolcon közepén levő iaházból temp­lomot építtet __ Ah ol most Pásztor Pál es­peres és Hzebik Imre lelkész között Uttlyk Ernő püspök az oltár elé lep, ott az egykori faépületben tartották őseink az első istentiszteletet 1783- ban, nem kisebb egyéniség, mint az irodalomtörténész Wallaszky Pál jolsvai lelkész szolgálatával. Majd itt szen­telte fel az új templomot 1797-ben Nicolai Sámuel ti- szakerületi püspök Eperjes­ről... A múlt századból Mó- day Károly neve ragyog fel előttem, aki a tornyot épít­tette, s a századfordulón Ze- lenka Pál püspök, aki mis­kolci gyülekezetét felvirágoz­tatta. „Az ige kőszálként megáll” — énekli most a gyülekezet. A jelenre gondolok. Arra, hogy egy maroknyi hívő mennyi áldozatot hozott ezért a lelki otthonért, — és arra, hogy Miskolc Város Tanácsa mennyi szívességet tett ezért az ügyért. Mert a tanács és az iskolák épületei közé épült templom szépségét és környé­kének rendezettségét ők is szívügyüknek tekintik. Köszö­net illeti őket is előzékeny segítségükért. Végetér az ének, felhangzik a szép templomszentelési li­turgia. Majd a szószékre lép a püspök. A 26. zsoltár alap­ján arról beszél, hogy mit je­lent Isten házát — a vigaszta­lás, erő, irányítás és bűnbo­csánat hajlékát, az új élet he­lyét és a szeretet várát — sze­retni és benne lakozni. Kilenc Luther-kabátos lelkész oltár elől felhangzó éneke: „Con­firma Deus” hatalmas ámen­ként felel az igehirdetésre. Az istentiszteletet követő ünnepi közgyűlés felejthetet­len nyitánnyal kezdődik. Bé­liem András gépészmérnök, a gyülekezet egyik presbitere mondja el „Templomszentelés ünnepére” szerzett versét. Az­után Kiss Imre felügyelő és Szebik Imre lelkész számol be Isten iránti hálával a gvü- lekezet és a Lutheránus Vi­lágszövetség Adományáról s a 384 000,— forintot kitevő kül­ső renoválás sikeres lebonyo­lításáról. Kedves záróakkordja volt az ünnepi gyűlésnek, amikor töb­bek üdvözlete után Risto Jääskeläinen ösztöndíjas finn lelkész, Teológiai Akadémiánk hallgatója D. Koren Emil es­peres tolmácsolásával a finn egyház köszöntését adta át a moskolci gyülekezetnek. A felszólalások azután még a patinás nagy tanácsterem közebédjén is folytatódtak, ahol a gyülekezet háziasszo­nyai — élükön a felügyelő feleségével — az egész gyü­lekezet szeretetét mintegy cso­korba szedve kedveskedtek a vendégeknek és köszönték meg az egyház vezetőségének, hogy részt vett örömünnepü­kön. e E napfényes őszí vasárnap délutánján a Diósgyőr-vasgyá- ri gyülekezet várta meleg sze­retettel vendégeit. Lelkészük mellett buzgó gondnokuké az oroszlánrész abban, hogy sor kerülhetett az új parókia fel­szentelésére. A gyülekezet ré­gi álma valósult meg azzal, hogy gyönyörű Sándy-féle templomuknak tőszomszéd­ságában épülhetett fel az új lelkészlakás, miután a régi helyén új lakónegyed épült. ökumenikus alkalom volt ez a felemelő ünnepség. Már a templomban is — amelynek oltáránál Ottlyk Ernő püspök, Pásztor Pál esperes és Újhe­lyi Aladár egri lelkész állt — 12 evangélikus, 6 református és 2 katolikus lelkész vett részt a szertartáson és hall­gatta meg a püspöknek Jn 12,44—50 versei alapján el­mondott igehirdetését. A szép és új parókia fel­szentelésén azután szabad ég alatt vett részt a gyülekezet egésze, majd a gyülekezeti te­rem gazdagon terített aszta­laihoz szeretetvendégségre vo­nultunk. Az itt elhangzott fel­szólalásokban is megérezhette egyházunk népe, hogy az Is­ten iránti hálát nem tudjuk és nem is akarjuk soha elvá­lasztani az egymás és magyar népünk iránt érzett szerete- tünktől. 3 Ez a testvéri szeretet külö­nös melegséggel áradt ki e két gyülekezetből a miskolci evangélikusság kettős ünne­pén. Di'. Fabiny Tibor Az egész emberért — Ökumenikus szeretetvendégség Csepelen — kor arra kérte a püspököt, vi­gye magával a hírt afrikai útjára és további szolgálatai­ra, hogy a csepeli gyülekeze­tek tagjai azért imádkoznak, a csepeli gyárakban az embe­rek, köztük a keresztyének is azért dolgoznak, hogy több le­gyen a világon a kenyér, biz­tosabb a béke és nagyobb a különbségeket áthidaló meg­értés. Az ökumenikussá szélesedett szeretetvendégség műsorát szépen egészítette ki a testvér református és baptista gyüle­kezet énekkarának szolgálata, a magnóról hallgatott spiri­tuálé, valamint Lukáts József királyerdei református lelki- pásztor záró igehirdetése. Kedves pillanatai voltak az együttlétnek, amikor D. Káldy Zoltán püspök meleg szavak­kal és testvéri öleléssel kö­szöntötte a helyi szolgálatának tízéves jubileumához közele­dő Mezősi György lelkészt, úgy is mint a közegyházi mun­kában egyik munkatársát. Az „átszállás közben” szol­gáló püspök arra is szorított időt, hogy a Szeretetvendég­ség előtt az evangélikus temp­lomban megbeszélést folytas­son az egyházközség tisztika­rával a gyülekezet helyzetéről és terveiről és tanácsaival se­gítse őket munkájukban. E- közben D. Káldy Zoltánná a protestáns papnékkal találko­zott a belsővárosi református parókián. — A szeretetven­dégség után a püspöki házas­pár látogatást tett az evangé­likus lelkészcsaládnál. Mindnyájunk hálatelt meg­állapítását fejezték ki a püs­pök emlékül adott sorai: Iga­zi ökumenikus est volt SL Gy. — Átszállás közben — szol­gált a csepeli gyülekezet őszi szeretetvendégségén D. Kál­dy Zoltán püspök. München­ből jött és Afrikába indult: Ez máris illusztráció volt a témához: Az egyházi világ- szervezeteket foglalkoztató kérdések és a munkájukat for­máló új tényezők. Az előadó püspök egykettő­re az üléstermek forró légkö­rébe, a tárgyalóasztalok mel­lé ragadta magával a hallga­tóságot Ügy vázolta a világ- szervezeteket foglalkoztató kérdéseket: evangélium hirde­tés a mai világban, az egyház egysége, elkötelezés a béke szolgálatára, küzdelem a faji megkülönböztetés ellen, az el­nyomott és nélkülöző népek és embercsoportok megsegítése, — hogy párbeszédet, vitát fel­szólalást, megjegyzést, hely­színt, személyes élményeket idézett A feszült figyelemben a gyülekezet részesévé vált a vitáknak, együtt tusakodott a megoldásért, felemelkedett az egyéni és közösségi felelősség magasságába, döntéseket vál­lalt A fejek mozgása, a sze­mek villanása, egy-egy indu­latszó, vagy sóhaj jelezte, hogy a magyar evangélikus és a hazai ökumenikus küldött­ségeink, képviselőink maguk mögött tudhatják az egyházi világszervezetek tárgyalóter­meiben gyülekezeteinket. Arra az állásfoglalásra mondanak áment, annak a célnak a ki- teljesedéséért imádkoznak, szólnak, és tesznek, amit D. Káldy Zoltán püspök így sum­mázott: az egész emberért. Az evangélium hirdetése csak úgy lehet teljes és hiteles, ha az Örök élet kenyerének nyújtá­sa mellett a keresztyénség kész szolgálni az embermilliók mindennapi kenyeréért, béké­jéért, fejlődéséért, a népek, fa­jok, egyházak megértéséért, közös szeretetmunkájáért. A helyi protestáns gyüleke­zetek közös óhaját fejezte ki Mezősi György lelkész, ami­• bői 2,2 millió protestáns. Az ■ evangélikusok lélekszáma • 1 257 183. Külön meg kell em- ; lítenünk a batak evangélikus egyházat, a maga közel 1 mil­liós lélekszámúval. A batak egyház története alig több, mint száz eszten­dős. 1361-et tartja születési : idejének. Szumátra északi ré­szében négy misszionárius rendkívül nehéz körülmények között kezdte a missziót, hi­szen ezen a területen igen , erős volt az iszlám. Az ellen­állást azonban lassan megtör­ték és a munkát egyre széle­sebb területen tudták végez­ni. 1881-ben még csak 7500 lélekkel számoltak, 1918-ban már 179 ezerrel, 1940-ben 429 ezerrel és 1954-ben több mint 600 ezerrel. 1952-ben a Lut­heránus Világszövetség tag­egyháza lett. A legújabbkori Indonézia története rendkívül változatos. Japán 1942—45-ig tartotta megszállva. 1945-ben Szukar- no kikiáltotta az Indonéz Köz­társaságot és ez időtől négy esztendőn keresztül szabad­ságharcot folytatott az angol és holland gyarmatosítók el­len. Csak 1950-ben lett függet­len köztársaság. Eközben olyan tekintélyre tett szert, hogy 1955-ben 29 állam rész­vételével Bandungban meg­tartották az elnemkötelezett államok konferenciáját. 1965- ben Untung ezredes, az elnöki palotaőrség parancsnoka kato­nai puccsal akarta megelőzni a reakciós tábornoki kar ha­talomátvételi kísérletét. A puccs összeomlott, a reakciós tábornokok a puccs ürügyén ellenforradalmi terrort szer­veztek a kommunisták és a baloldali erők ellen. A terror­nak több százezer ember esett áldozatául. Ma Indonéziában katonai erők tartják kezük­ben a hatalmat. Indonézia nyersanyagokban az egyik leggazdagabb ázsiai állam. Nyersgumi, ón, kinin, bors, pálmaolaj stb. termelé­sében világjelentőségű helyen áll. Ugyanakkor a lakosság példátlan elmaradottságban él. Az egy főre jutó évi jövede­lem mindössze 30 dollár. 1945- ig a lakosság 90%-a írástu­datlan volt. 48 ezer lakosra jut egy orvos. A malária, lepra és himlő, mint népbe­tegségek pusztítanak a lakos­ság körében. Szukamo elnök háttérbe szorításával újra meg­jelentek a Volt gyarmatosítók. Ma azonban új módszerekkel. Indonézia kulcs iparai, bányá­szata és mezőgazdaságának fő ágai megint nyugati tőké­sek kezében vannak. Több, mint háromezer szí getből áll az az ország, amely­nek összterülete közel 2 millic km2, lakóinak száma pedi; kereken 100 millió. Ez az or­szág Indonézia. Noha a lakos­ság 97%-a indonéz, vagyis maláj, de ez több, mint 15( népcsoportra oszlik. Különbö­ző nézetek, érdekek, pártok és vallások forgácsolják szét a; egységes Indonéziát. A na­gyobb szigetek nevei ismerő­sek számunkra. Ilyenek: Szu­mátra, Jáva, Borneo, Celebes; és- Irian (Üj Guinea). A sokféle népi vallás, amelj a szigeteken uralkodott, há­rom nagy történeti vallás be­folyása alá került a századot folyamán: a hindú, a moha­medán és a keresztyén. A há­rom vallásnak megfelelőer Indonézia három történeti fá­zisáról szólhatunk. Az első a hindü gyarmato­sítás. Visszanyúlik a VII. szá­zadig. A hindu gyarmatosítás alatt kovácsolódott össze elő­ször egységes birodalommá Indonézia. Jáva, Szumátra szi­getek építészeti stílusán, régi templomain és más képzőmű­vészeti alkotásain még ma is felfedezhető a hindu befolyás Sokkal jelentősebb és mé­lyebb nyomot hagyott az isz­lám. Kereskedők hozták ma­gukkal a XIII. században. Tér­hódítása gyors és sikeres volt A XIV—XV. században mái uralkodó vallássá lett és ural­kodó jellegét mind a mai na­pig megőrizte. A mai lakos­ság több, mint 90%-a moha­medán. A keresztyénséggel Indoné­zia először a XVI. században találkozott, mégpedig portu­gál felfedezők révén, akik í római katolikus hitet hoztál* a szigetekre. A XVII. század­ban hollandok szorították ki a portugálokat és velük együtt a protestáns misszió is megje­lent. A hollandokkal furcss helyzet állott elő. Ugyanis e szigetvilágot a Holland Kelet- Indiai Társaság tartotta kezé­ben s ugyancsak ő gondosko­dott a missziókról is. Amikoi a társaság megszűnt, akkoi derült ki, milyen felületes ke* resztyénséget valósított meg ezen a területen. így aztán s missziót szinte elölről kelleti kezdeni. Ez az idő már a XIX. szá­zadra esik. Ebben a század­ban különböző holland pro­testáns, köztük evangélikus és néhány német missziós tár­saság tevékenykedik nagj buzgalommal. Az eredménj bámulatos. Indonéziában mi 3,3 millió keresztyén van, eb­A háromezer síivel országa Hatalmas méretekben ala­kul át modern metropolissá hazánk második legnagyobb városa. Ragyogó lakótelepek, karcsú toronyházak épülnek az egykori földszintes házikók helyén. A nagy ipari céntrum egyre inkább kulturális köz­pontja is lesz Észak-Magyar - országnak. Lázas ütemben épül és szépül Miskolc városa. A város négy-ötezer főnyi evangélikussága három gyüle­kezetben él. Szeptemberben a diósgyőri egyházközség ünne­pelte meg bensőségesen lelki- pásztorának, Tarjáni Gyulá­nak 25 éves lelkészi jubileu­mát. Most, október 19-én a miskolci és a diósgyőr-vasgyá- ri gyülekezet ünnepelt. Erről a kettős ünnepről szól a be­számolóm. Miskolc belvárosának a Tü­relmi Rendelet idejéből való templomát renováltatta a gyü­lekezet. Zúgnak a harangok, amint bevonul 10 lelkész és 35 presbiter élén D. dr. Ottlyk Ernő püspök — Miskolc szü­lötte — a templomba, aki fe­lesége és D. Koren Emil es­peres, püspökhelyettés kísére­tében érkezett a városba. Amíg zeng az ének, egybe­kapcsolódik szívemben a múlt .és a jelen. Magam előtt látom Miskolcnak azt' az evangéli­kus gyülekezetét, amely nem messze ettől a helytől, az Avas gótikus templomfalai között Dévai Mátyást, a „ma­gyar Luthert” hallgatta, — a szerzetesek féltékenvsége miatt csak rövid ideig. Utána két és fél évszázadig hallga­tásra van itt ítélve a lutheri reformáció népe: Borsod egyetlen anyagyülekezetében, Arnóton lehet csak otthona. A Türelmi Rendelet (1781) után Sajókaza birtokosa, Rad- vánszky Ferenc kapitány — borsodi alispán és felügyelő — szervezi meg a miskolci egyházközséget. Eötvös Ignác feleségének belvárosi telkét, a „Szepessy-telket” veszi bérbe a gyülekezet számára; az Eöt- vös-kúriából paplakot, a telek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom