Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1968-10-27 / 43. szám

Keresztyén hétköznapok 2 Ts 2, 13—17 Sok keresztyén úgy véli, hogy keresztyénsége, Jézus Krisztus­hoz való viszonya csupán abból áll, hogy vasárnaponként el­megy a templomba, imádkozik, meghallgatja a prédikációt, s olykor-olykor nagy ünnepélyességgel úrvacsorához járul. Igénk arra figyelmeztet bennünket, hogy a keresztyén életnek ez a gyakorlata nem felel meg Isten akaratának. 1. KERESZTYÉN ÉLETÜNK, Jézus Krisztushoz való helyes viszonyunk a hétköznapokban mutatkozik meg igazán. Amikor Isten igéje azt mondja, hogy Isten kiválasztott és elhívott ben­nünket a megszentelt életre, ez nem azt jelenti, hogy a temp­lomi, gyülekezeti közösségre hívott el bennünket, hanem azt, hogy elsősorban a hétköznapjainkban, a munkahelyünkön munkánkkal, beszédünkkel és egész magatartásunkkal mutas­suk meg, hogy a szeretet Urának, Jézus Krisztusnak a gyer­mekei vagyunk. Ezért mondja Pál apostol is, hogy tartsátok meg azokat a rendeléseket, amelyeket tanultatok — itt nyilván a szeretet parancsára utal az apostol — és hogy Jézus Krisztus erősítsen meg titeket a jó cselekedetben. S tölünk is ezt a meg­szentelt életet, más szóval szeretetet, megbocsátást, emberséget tanúsító magatartást várja a mi Urunk, amely elsősorban a hét­köznapok folyamán nyilvánul meg. 2. A KERESZTYÉN HÉTKÖZNAPOK az ünnepnapokból táp­lálkoznak! Más szóval hétköznapjainkban csak úgy tudunk el- hivatásunkhoz méltóan, megszentelt életben járni, ha vannak az életünkben ünnepi alkalmak, amikor meghalljuk Isten kivá­lasztását és bűn-bocsánatát hirdető igét, amikor az úrvacsora szentségében közösségbe kerülünk Jézus Krisztussal, s az ö ere­jével, a vele való közösséget magunkkal visszük a templom csendjéből a hétköznapjainkba. Ezért figyelmezteti Pál a thesszalonikabelieket arra, hogyan hallották tőle az evangéliu­mot, s hogyan kerültek élő közösségbe Jézus Krisztussal. Ezért szükséges a mi számunkra is, hogy a gyülekezet közösségében meghalljuk a bűnbocsánat evangéliumát, s közösségbe kerül­jünk élő Urunkkal, hogy ebből a közösségből a hétköznapok folyamán erőt meríthessünk az Istennek tetsző életre. 3. AZ A REMÉNYSÉGÜNK, hogy egyszer majd megszűnik ez a különbség az ünnepnapok és hétköznapok között, amikor Jézus Krisztus közelében, a vele való teljes és zavartalan kö­zösségben örök ünnepünk lesz. Akkor látjuk majd meg igazán, bogy érdemes volt elhivatásunkhoz méltóan járni, a keresztyén hétköznapok terhét állhatatosan hordozni, mert ott nyerjük el Isten kegyelméből elhivatásunk jutalmát, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségében való részesedést Selmeczi János — PÉNZBESZEDÖT KERES 500,— Ft-cs állásra a Budapest—Jó­zsefvárosi gyülekezet. Érdeklődni lehet a Bp. VIII. Üllői út 24. sz. alatti lelkész! hivatalban 9—13 órá­ig, vagy a 139—879 telefonszámon. — LEGSZEBB RÓZSA, jácint, tu­lipán őszi szállításra megrendelhe­tő. Díjtalan árjegyzéket küld Pal­kó rózsakertész. Budapest. XV., Csillagfürt u. 8. — ORGONA, 5 regiszteres sürgő­sen eladó. Orgona és harmónlum- javítást vállalok. Farkas Károly hangszerkészítő. Nyíregyháza, Ró­ka u. 8. — SIRTABLA erős, csiszolt alu­mínium lemezből, vésett betűkkel 120,— Ft. Sírkereszt vascsőből, kovácsolt díszítéssel 180,— Ft. KTSZ MŰHELY, PÁLFA. — BUNDÁK, szőrmegallérok, kucs­mák Somogyi szűcsnél. Budapest, V., Kossuth Lajos u. 1., az udvar­ban. — KÉT MANUALOS, pedálos or- gona-harmónium eladó. Pölöskei Józsefné, Győr, Petőfi tér 2. — SZERÉNY budapesti albérleti szobát keres papleány. Levélbeli értesítést a szerkesztőség címére kérek. — SÍRKŐ eladás nagy választék­ban. Schrődl Ferenc kőfaragó mes­ter. Bp. IH., Pomázi út 19965 hrsz. óbudai temető mögött, 60-as autó­busz végállomás. — FŐZÉSBEN és takarításban ta­pasztalattal rendelkező magányos asszonyt, vagy leányt keres azon­nali belépésre a fóti Evangélikus Kántorképző Intézet. Fizetés: tel­jes ellátás bentlakással, készpénz megállapodás szerint. — ESKÜVŐI RUHAKÖLCSÖN­ZÉS legújabb fazonokból vidéki es­küvőre is. Rédeyné, Farkas Júlia. Budapest. XIV.. Kerepesi út 76 b. (Kerepesi úti lakótelepen a Lu­mumba utcai megállónál) Telefon: 630—107. HARANGOK újraöntését, harangko­ronák, harangállványok készítését, átalakítását, újrendszerűvé vállalja DÚSAK ISTVÁN harangöntő. Örszentmiklós, Dózsa György út 26. Istentiszteleti rend Budapesten, 1968« Deák tér de. 9 (úrv) Dr. Kékén András, de. 11. (úrv.) Dr. Hafen- scher Károly, du. 6. ökumenikus reformációi ünnepély. Fasor de. fél 10. Szirmai Zoltán, de. 11. D. Ko­ren Emil. du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa György út de. fél 10. Koren Emil. Üllői út 24. de. fél 11. Ka­rácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák), de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Dr. Rédey Pál, de. 11. Bándi Sándor, du. 5. szeretetvendégség. Kőbánra de. 10. Sülé Károly, du. 5. szeretetvendégség. D. dr. Vető La­jos. Utász u. de. 9. Sülé Károly. Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Bizik László. Gyarmat u. de. fél 10. Bo­ros Károly. Fóti út de. 11. D. Kál- dy Zoltán. Vác! út de. 8. Solymár Péter. Frangcpán u. de. fél 10. Solymár Péter. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár-Üjtclep ele. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán. Rákospalota MAV-telep de. 8. Rákospalota- Nagytemplom de. 10. Rákospalota­Budapesten, 1968. október Deák tér de. 9. (úrv.) Dr. Hafen- scher Károly, de. 11. (úrv.) D. Káldy Zoltán, du. 6. (úrv.) Dr. Ké­kén András. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 6. D. Koren Emil. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9., du. 6. Reformációi ünne­pély Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlo­vák), de. 12. (magyar). Thaly Kál­mán u. 28. de. ll. (úrv.) Dr. Rédey Pál, du. 6. Bándi Sándor. Kőbánya de. 10. Veöreös Imre, du. 7. Veö­reös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Bi­zik László, du. 7. (úrv.) Boros Ká­roly. Fóti út de. 11. Benczúr Lász­ló. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula, du. 6. Virágh Gyula. Soroksár- Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kál­mán. Rákospalota MAV-telep de. 8. Rákospalota-Nagytemplom de. október 27-én Kistemplom du. 3. Rákosszentmi­hály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. •Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11., du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11., du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Vá- rady Lajos, de. 11. (úrv.) Várady Lajos, du. 6. Madocsai Miklós. To- rockó tér de. fél 9. Madocsai Mik­lós. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső, de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső. Tar- csay Vilmos u- de. 9. Csengődy László, de. 11. Csertgődy László, du. 6. szeretetvendégség. Budakeszi de. 8. Takács József. Pesthidegkút de. fél 11. Muncz Frigyes. Kelen­föld de. 8. (ú^v.) Dr. Rezessy Zol­tán, de. 11. (úrv.) Dr. Rezessy Zol­tán, du. 6. Zenésáhítat: Bencze Imre. Németvölgyi út de. 9. Ben­cze Imre. Nagytétény de. fél 9. Vi- sontai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Törökbálint du. fél 5. Visontai Ró­bert. Csillaghegy de. fél 10. Cse­pel de. 11. 31-én, Reformáció ünnepén 10. du. 6. Rákosszentmihály du. fél 7. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11., du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresz­túr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Vá­rady Lajos, de. 11. (úrv.) Várady Lajos, du. 6. D. dr. Ottlyk Ernő. Toroclcó tér du. fél 7. Madocsai Miklós. Óbuda de. 10. Fülöp De­zső, du. 6. Szabados László Tarcsay Vilmos u. de.* 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Csengődy Lász­ló. Pesthidegkút du. fél 6. Rutt­kay Elemér. Kelenföld de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. (úrv.) Bencze Imre. Németvölgyi út du. 6. Dr. Rezessy Zoltán. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11., du. 6. — Szentháromság ntán a 20. vasárnapon az oltárterítő szí­ne: zöld. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 14, 25—35; az igehirdetés alap­igéje: 2 Ts 2, 13—17. A dél­utáni istentisztelet alapigéje szabad textus. Reformáció finnepén az ol­tárterítő színe: piros. Az isten- tisztelet oltári igéje: Lk 12, 1—10; az igehirdetés alapigé­je: 2 Kor. 4, 5—7. — BUDAPEST-FASOR. A gyülekezet októberi szeretet- vendégségén Szirmai Zoltán segédlelkész számolt be svájci tanulmányútjáról. — MEZŐTÚR. A szokásos őszi gyülekezeti nap igehirde­tői szolgálatát Bártfay Kelló Gusztáv tiszaföldvári lelkész végezte. — GERENDAS. A gyüleke­zet szeretetvendégségén, szep­tember 29-én Bodrog Miklós gyulai lelkész „Az egyház jö­vője a világban” címen tartott előadást, valamint verseiből olvasott fel. — ECSENT. Az október fi­án tartott istentiszteleten ik­tatta be Lágler Béla esperes a gyülekezet új tisztségviselőit: Márton János felügyelőt, Meiszner János gondnokot, Kurucz Imre, Koch Henrik, Schneider Henrik, Forster Fü- l.öp és Magyar János presbite­reket. — Polány filiában dél­után tartott istentiszteletet Lágler Béla esperes, aki örö­mének adott kifejezést abból az alkalomból, hogy legutolsó látogatása óta a gyülekezet be­vezettette templomába a vil­lanyt, csillárt vett és az oltár köré térdeplőt készíttetett. — SOLTVADKERT. Szep­tember 29-én Éltes Gyula kisapostagi lelkész hirdette az igét. Az offertóriumot a gyüle­kezet a kisapostagi lelkész la­kásépítése céljára adományoz­ta. — VECSÉS. Szeptember 29- én a gyülekezeti szeretetven- dégségen Keveházi Lászlóné lelkészi munkatárs tartott előadást. „Aki győz, az fehér ruhák­ba öltözik és nem törlőm ki annak nevét az élet könyvéből, és vallást teszek annak nevéről az én Atyám előtt és az ö an­gyalai előtt.” (Jel 3,5) VASÁRNAP. — „Te vagy segítségem, szabadítom, ó Is­tenem, ne késsél!” (Zsolt 40,18) A keresztyén ember ne tekint­sen félelemmel a jövőre. Néha a türelmetlenség miatt szorong az ember s ilyenkor elveszti szeme elől a jövő igaz képét. Mindenféle tévedés, hamis re­ménység áldozatává lehet. Te­kintetünket a jövőbe vetve, le­gyünk bizonyosak arról, hogy Isten irányítja lépteinket, nem enged át beniiiiket embert rontó sátáni hatalmaknak. Nem sietve, de nem is késve célhoz juttat. HÉTFŐ. — „Vajon lehet-e baj a városban, amit nem az Ür szerezne?” (Ámós 3,6) Isten mindent ismer. Nem történhe­tik nélküle semmi. Még a rossz, a baj sem független Istentől. Nem Vele egyenlő rangú, ha­nem mint egy alattvaló, szolga, meghatározott erővel és meg­határozott ideig működhetik. Ennek a tapasztalatnak táma­sza Jézus Krisztusban van. Ö végigjárt minden bajt, a halál és a pokol mélységéig. De fel is támadott. KEDD. — „Eljő az idő, hogy minden népeket és nyelveket egybegyűjtsek, hogy eljővén meglássák az én dicsősége­met” (És 66,18). Az egy vér­ből teremtett, de most szétszór­va és egymástól elszakadva élő emberiséget Isten egybe fogja gyűjteni. Világossá lesz, hogy neki tartozunk számadással egész életünkért. Jézus Krisz­tus az igazság és az élet Ez Isten dicsősége. SZERDA. — „Tudom, hogy felfogja az Ür a szegények ügyét, a nyomorultaknak jo­gát” (Zsolt 140,13) Az emberi­ség életében mindig fontos sze­repet játszott a szegények ügyé, a nyomorultak joga és igazsága. Minden hivő, kegyes ember szembenéz ezzel a prob­lémával. Az igazán nagyok mind érezték és átélték ennek mélységeit. Vagyonokat osztot­tak szét, utolsó ruhájukat ad­ták oda, hogy érvényre jusson a szegények és nyomorultak ügye. Isten parancsának enge­delmeskedve, az ö céljainak részeit valósították meg a föl­dön. CSÜTÖRTÖK. — „Ifjúságom vétkeiről és'bűneimről ne em­lékezzél meg; kegyelmed sze­rint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért Uram.” (Zsolt 25,7) A célhoz vezető úton, amelyen Isten vezeti az em­bert, a bűn lépten-nyomon akadályokat gördít. Bűntől mentesen senki sem járt még, Jézus Krisztust kivéve. Csak az juthat el a célig, aki bocsá­natért tud imádkozni. A meg­bocsátó Isten adhat csak erőt a további menetelésre. A re­formáció napja — éppen a 95 tétellel — a bűnbánatra és bo­csánatra figyelmeztet PÉNTEK. — „Jó dolog di­csérni az Urat, és éneket mon­dani a te nevednek, ó Felséges.! Hirdetni jó reggel a te kegyel­medet és éjjelente a te hűséges voltodat.” (Zsolt 92,2—3). A célhoz vezető üt örömöket is rejteget Ha Isten jóságára, ke­gyelmére, hűségére gondolunk, amelyet lépten-nyomon meg­mutat, dicséret és ének kél szí­vünkben. őseinket a reformá­ció embereit, szárnyaló, boldog énekükről ismerték az embe­rek. Ma is megvan minden okunk és lehetőségünk, hogy örömmel járjuk utunkat. Isten kegyelme és hűsége változat­lan. SZOMBAT. — „Búsulásora fetbuzdultában elrejtettem or­cámat egy pillantásig előled, és örök irgalmassággal könyörü­lök rajtad, ezt mondja megvál­tó Urad.” (És 54,8) Milyen kedvező mérleg, amit Ésaiás próféta állapít meg! Isten bün­tetése — pillanatig tart. Irgal­massága — örökké. Csupa vi­gasztalás és bíztatás Isten igéje a hét utolsó napján. Bizton várhatunk arra, hogy Isten ir­galma és könyörületessége nemcsak egy hetet fejez be, ha­nem az egész emberi élet cél­hoz jutását is jelenti. Ezt a bi­zonyosságot, biztonságot Jézus Krisztusnak köszönhetjük. Muncz Frigyes-- házasságkötés. Varga Dezső nyomdász (Sobor) és Egyed Erzsébet adminiszt­rátor (Enese) október 13-án tartották esküvőjüket a kelen­földi evangélikus templomban. „Egymás terhét hordozzá­tok ...” EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó: D. Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII!.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—VHL Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 08.3268 100 éves az Athenaeum Nyomda: Budapest — Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató ŐRSÉGBEN A viszáki templom Országunk nyugati határán az őrség vidékén a jellegzetes kis őr-falvak között csendesen húzódik meg Viszák. Lakosai­nak száma 500, melyből 150 evangélikus és 150 református, őseik a honfoglaló magyar Vér-bulcsu törzs tagjai, kik az itt maradt avar, hun s később székelyekkel' együtt őrizték a határt a nyugati betörések el- # len. A vidéken két fontos nagy település volt régen. Az egvik Monyarósd, a mai őrimagva- rósd, ahol 1270-ben állt már a fontos őrségi föld-vár. Romja­it ma is látni a falu mellett. V. István király az őrség első kiváltságlevelét Őri magyarosá­nak, illetve az itt őrködő kato­náknak és azok hozzátartozói­nak adta. Viszák neve nincs megem­lítve az őrségi kiváltságleve­lekben, valószínűleg azért, mert akkor még ezen a helyen nagyon kevés ember lakhatott. Viszont Lúg helység, mely Vi- száktól nyugatra van és 1270- ben határközség volt, szerepel a királyi levelekben. Itt azon­ban ma egyetlen épület sincs, ez a település a véres határ­harcok következtében teljesen elpusztult. Bár 100 évvel eze­lőtt Lúgosról hoztak örima- gyarósdra gyermekeket keresz­telni, de halottaikat már a vi­száki temetőben temették el. Valószínű, hogy a törökök az 1600-as években többször pusz­tították, felégették a nyílt szép mezőn levő Lugos települést és a lakosság innen elmenekül­ve telepedett meg a biztonsá­gosabb, elrejtettebb Viszákon és Kisrákoson. Az utolsó ház a második világháború alatt semmisült meg. A reformáció idejében az őrimagyarósdi őrségi vár még teljes védelmi szolgálatát be­töltötte. Most már ugyan nem a nyugati betörések miatt, ha- nehri a délről, Kanizsa felöl be be-törő törökök ellen volt a védelem egyik láncszeme a Rá­ba völgyében. Ennek a várnak tulajdonosa, illetőleg kapitánya 1297 óta a nádasdi Darabos család. Tudjuk, hogy Nádasdi Tamas 1529-ben ott volt a speieri birodalmi gyűlésen Né­metországban a reformáció nagy jelentőségű alkalmán, amikor kimondták a rendek, hogy a vallás dolgában csak Istennek és a lelkiismeretnek engednek és protestálnak az erőszak ellen.Néhány évvel ké­sőbb 1535-ben Nádasdi udvará­ba fogadta prédikátornak Syl­vester Jánost az első magyar luteránus bibliafordítót és ki­adót, majd Dévai Bíró Mátyást a magyar Luthert. A Nádasdi- akkal szoros rokoni kapcsola­tot tartó Darabos család is minden bizonnyal már ebben az időben az új hit mellé áll­hatott. A várában szolgáló őr­ségi nép, katonák és hozzátar­tozóik, követték a kapitány hi­tét. Ebben az időben lehettek evangélikussá a ma is protes­táns őrségi falvak. Csak ké­sőbb Beythe András prédikátor majd püspök németújvári szolgálata idején (1576-1612), ki előbb ugyan luteránus volt, majd teljesen a kálvini refor­mációhoz csatlakozott, csatla­koztak az őrségi falvak is a kálvini reformációhoz, így ezek a falvak többségükben ma is reformátusok. Lehet hogy eh­hez a változáshoz hozzájárult az is, hogy akkor Németújvár sokkal nagyobb várában sok­kal több őrségi ember teljesí­tett katonai szolgálatot, mint Örimagyarósdon. Onnan ma­gukkal hozták a kálvini refor­mációt. Viszont örimagyarós- don mindvégig hűségesen meg­maradtak a lutheri reformáció mellett. Ezt bizonyítja az az írás, mely 1575-ben említi, hogy a magyarósdi várban együtt volt a rokonság, Dara­bos Gáspár, Török Tamás leá­nyai, Újlaki Farkas és Hozthó- ty Boldizsár feleségei. Ezek a nevek jól hangzó evangélikus családok nevei. Pázmány Pé­ter nagy ellenreformációjának idején, amikor már sok főúr anyagi előnyök miatt és meg­félemlítés folytán (Zrínyiek, a körmendi Batthyányiak, Szé- chyek és sajnos házasság miatt Nádasdi Ferenc 1643-ban) ka­tolikusokká lettek, a Meszlen- ben 1646 június Í2-én tartott gyűlés jegyzőkönyve szerint Darabos Gáspár az evangélikus hitéhez hűséges főurak közé tartozott. Róla azt olvashatjuk, hogy 1619-ben húsz katonája őrködött még az őrimagyarós­di várban, akiknek csak ő pa­rancsolt. Sajnos a vár 1664-ben a nagy szentgotthárdi csata évében a portyázó török sere­gek martaléka lett. Földig le­rombolták. Mivel a Darabos család férfiága a század végé­vel kihalt, a várat s a birtokot a Batthyányiak megszerezték. A vár többé nem épült meg, Ivánc, Marác, Hegyhátszent- márton teljesen református ill. protestáns községek (jobbágy községek lévén) templomait 1732-ben elvették és katoliku­sokká lettek, az őrimagyarós­di templomot is elvették, de a falu népe evangélikus hitéhez hű maradt, bár az elvett temp­lomban 1838-ig tartott a szőcei plébános havonta misét. A hű­séges hívek Nemescsóba, het­ven kilométerre, mentek el úr­vacsorát venni. Míg Örimagya­rósdon 1802-ben új evangéli­kus templomot építettek a hí­vek. Viszáknak mivel a török-dú- lás után lett nagyobb telepü­lés, temploma nem volt, csu­pán haranglábon álló harang­ja. Az istentiszteleteket kezdet­ben pajtában tartották. Akár az őrimagyarósdi evangélikus, akár a nagyrákosi református lelkész tartotta is azt, az evan­gélikusok és a reformátusok mindig közösen részt vettek azon. Később egyre égetőbb lett a vágy, hogy templomuk lehessen, összefogott a két testvér gyülekezet a második világháború után és sok du­nántúli hittestvér adománya segítségével megépítették a község első templomát, a kö­zös protestáns templomot, me­lyet D. dr. Ottlyk Ernő evan­gélikus püspök és Dr. Bakos La­jos református püspök a nyá­ron szentelt fel. A templom kifejezésre jut­tatja a protestáns testvérisé­get. Tornyán a kereszt és csil­lag látható. A templomban kö­zépen a szentélyben ott az evangélikus oltár, egyszerű szép kereszttel, az oltár előtti dobogón pedig a református Űr-asztala, mindkettő mellett a közös szószék. Mint minden reformációi ünnepen, úgy most is közös lelkészi és gyülekeze­ti szolgálattal ünnepli a gyüle­kezet a reformáció nagy ün­nepét az esti istentiszteleten. Igen szép folytatása ez an­nak az évszázados harcnak, melyben az őrségi magyar protestáns nép együtt őrizte nyugati határainkat, illetve az ország belsejében lakó magyar testvérek békességes szép éle­tét. Most ez a nép közös imád­ságban kéri a békesség urát megépült templomában, hogy országunkat, népünket őrizze Isten a békés építésben, hogy jólétünk, előrehaladásunk egy­más iránti szeretetünket növel­hesse. Az évszázados nemzeti és vallási harc a mi korunk­ban nem pusztíthat Ma a vi­száki hívek reformációra való emlékezése, összefogásai temp­lomépítése, a mai életünk bé­kességben való megőrzésének szép példája. Legyen rajta Is­ten áldása. Brebovsíky Gytűm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom